Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

T971. október 8. DUNANTOU NAPLÓ 5 ANYAKÖNYV MCS SZÜLEITŐL Sfrcz Csaba, Szűcs Zoltán, Bor­zán Beáta, Csordás Tímea, Vida Haj­nalka, Zóka Erzsébet, Gorbai Sza­bolcs, Veverka Andrea, Kő Attila, Fetrovlcs Csilla, Ráih Gábor, Szopo- liga Attila, Suszter Zoltán, Sőre Pi­roska, Gungl Éva, Darvas Iván, Pisz- mán Elvira, Tóth Zsolt, Török Viktó­ria, Tellegdi-Rácz Ágnes, Balogh Ta­más, Abai Erika, Hegedűs László, Danauf Krisztina, Salamon Attila, Balázs Tímea, Papp Gábor, Tancsik Anikó, Berki Tamás, Hoffmann Jó­zsef, Ancii János, Pocskaí Dalma, Balázs Krisztina, Kircsi Ákos, Pong­rác« Zoltán, Mudri Barbara, Huszár Attila, Kis-Halas Judit, Safrankó Edit, Katona László, Tóth Tünde, Szép Ist­ván, Girán Réka, Parádi Péter, Kri­witz Ágnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK léte Béla és Bédl Agnes, Domo­kos Mihály és Kelemen Zsuzsanna, Mezei László és Dravec Julianna, Vetró Mihály és Mogyorósi Eszter, Erdős István és Verdecker Agnes, Szabó Lajos és Antal Erzsébet, Se­bestyén Gyula és Komoróczy Györgyi, Jakabos Mihály és Dreu Ágota, Bari András és Végh Erzsébet, Szita Já­nos és Hegyesi Ilona, Gonda László és Polgár Julianna, Kirizs Sándor és Garai Éva, Joós Ervin és Megyeri Edit, Motil Emil és Pozsonyi Sara, Schlégl József és Klshrán Erzsébet, Horváth Gyula és Garamvári Mária, Pocskai György és Kálmán Margit, Fekete Kálmán és Szabó Éva, Tóth Béla és Lusztig Irén, Marton József Ő3 Bittner Magdolna, Stefán Gyula és Szaiai Ilona, Fehér Mihály és Ko­vács Katalin, Kovács György és Fe­nyőházi Erzsébet. Ádám János és Pén­zár Ilona, Mag Elemér és Papp Ag­nes, Hauer János és Spolár Etelka, Horváth Attila és Balogh Rózsa, Fa­lusi Lajos és Szijártó Erzsébet MEGHALTAK Tóth Vendelné sz. Szilágyi Katalin, Csere Sándor, Frei Jánosné sz. Hin- tendorfer Anna, Péter Tamás, Mikó- czi Sándor, Csizmadia Lajosné sz. Deák Ilona, Nagy Agnes, Bátor Já­nos, Weith Erzsébet, Bánusz János, Trottgr Anna, Szabó Istvánná sz. Ne­mes Viktória, Mezei Tamás, Kálmán Lajosné sz. Kis-Péter Julianna, Szántó Sándor, Rádi Józsefné sz. Tihanyi Ilo­na, Firényi Jánosné sz. Konyhás Ro­zália, Novák Zoltán, Potos István, Keresztes Józsefné sz. Bodai lulianna, Fehér Viktória, Karádi Pálné sz. Fal- kenheim Anna, Nádelstumpf János, Tóth István, Györegy Fe.rencné **• Törő Erzsébet, Tarr Ferencné sz. Kati Rozália, Kasza Mária, Selényi Már­ton, Keller József, Mikó Ferencné sz. Nórái Erzsébet, Tóth-Pál Lász'ó, Sova Antalné sz. Hlebecz Teréz, Pipic Im­re, Haasz Ernő. MOHÁCS SZÜLETTEK Bédy Beatrix, Gáspár Tamás, Bog­dán Erika, Illés Zsolt, Szendrő Erika, Sírok Csaba, Zsiíkovics Andrea, Ho- rák Edina, Laklia Norbert, Tóth Ba­lázs, Gyömbér Nándor, Reinspach Károly, Fekete Zoltán, Schneider Gá­bor. Spannenberger Helmut, Kóródi Anikó. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Sirokcy Gyula és Pávkovics Mária, Szajkó Jenő és Godó Margit, Jégvári János és Pécsi Erzsébet, Gémesi Jó­zsef és Ritzl Mária. MEGHALTAK Schweitzer Ferenc, Braun Miklósné sz. Herber Margit, Auth József, Ba­rabás Menyhért, Szabó János, Föld­vári Józsefné sz. Katinka Mária, Kresz Henrik. SZIGETVAR SZÜLETTEK Molnár Mária, Miklós Norbert, Gór- j jánecz Anita, Kapronczai Norbert, Kozma Zsuzsanna, Kovács Mónika, Mezei Virág, Szűcs Róbert, Lempel Kornélia, Cseke Katinka, Sasvári At­tila, Fazekas Zsuzsanna, Szennyai Mária, Mezei Mónika, Kiss Zso’t, C'sízmazia Éva, Nagy Orsolya, Tinusz János, Pickelhaupt £va. Csonka De­zső, Balog Tamás, Tatár Anita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Amigya Antal és Pál Ilona, Danj Kálmán és Barka Zsuzsanna, Kovács István és Ováry Zsuzsanna. MEGHALTAK Nagy József, Fazekas Istvánná s*. Vörös Mária, Jakab József. Főn yeremény A vadászati világkiállítás tárgysorsjátékának főnyeremé­nyeit csütörtökön adta át a sze­rencsés nyerteseknek Szőke Má­tyás, a MÉM kiállítási iroda igazgatója, a világkiállítás kor- mány-főmegbízottjának Helyet­tesé. Az Érdért vadászházat Hunya István alezredes nyerte a II. sorozat 96 863 számú sors­jegyével. A tárgysorsjáték má­sik főnyereményét, a Zsiguli személygépkocsit Peterdi Sán­dor, a Danuvia gyár gépész­mérnöke nyerte meg a II. so­rozat 82 665 számú sorsjegyé­vel. Megkezdődött az erőtelep szerelése a Mohácsi Farostlemezgyárban Ha minden jól megy — és a tél egy kicsit várat magára — sikerül még téllesíteni, sikerül a leendő nagycsarnok alsó szintjének betonozását elkészí­teni, és akkor talán tartani le­het a határidőket. Evvel fogad­tak tegnap délután a Mohácsi Fa rostlemezgyá rban. Ugyanis jövő év decemberé­ben már a próbaüzem megin­dulása esedékes. De addig még sok tennivaló akad — az évi 48 ezer tonna kapacitást nem lehet egy-két szóból 60 ezerrel meg­toldani. SteindI Lászlóval, a gyár be­ruházási osztályvezetőjével tett körsétánk során o jelenlegi helyzetet próbáltuk konstatálni. Jó hír: az erőtelep bővítésének épületfeltétele megvan, s a na­pokban a Villamos Állomás Szerelő Vállalat dolgozói meg­kezdték a transzformátor-állo­mások szerelését. A bővítés öt­hat hónap alatt elkészülhet, s jövőre az első negyedévben nem panaszkodhatnak energia- hiányról. A minap megérkeztek a sze­relők. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat —, amely a régi gyár berendezéseit is üzembehelyezte — megkezdte a felvonulást, a technológiai gépsorok telepíté­sének előkészítését. Természete­sen, még sok dolguk nincs: sze­relés helyett a nem importból jövő berendezéseket gyártják majd le, itt a helyszínen. Az építők — a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat — igen nehéz hónapok előtt álla­nak. A jövő év júniusának vé­gére a nagycsarnokot át kell adniuk, bár a gyár vezetősége kéri, hogy ezt a határidőt ha lehet, egy-két hónappal hozzák előrébb. A készáruraktár bőví­tése, az úgynevezett „A" Szárny elkészült, egy-két héten belül itt tárolhatják már az érkező gé­peket. Az új, impozáns iroda­épület birtokbavétele megtör­tént, a régi épületben öltöző­fürdő-szociális komplexumot alakítanak ki, de mivel még a jó idő tart, inkább kint dolgoz­nak az építők. Rövidesen hozzá­kezdenek azonban a raktár „B” szárnyának építéséhez is. Egyébként az osztrák gépszál­lító partner, az Adolf Funder cég 11 vagon gépet megküldött, a határidőket tartják. Dr. Amrik László, a gyár műszaki igazga­tóhelyettese örömmel számolt be a gyár és az építők jó kap­csolatáról. Ugyanis az 550 mil­lió forintos rekonstrukció során — a gyár szerves bővítése — a régi épületek és csarnokok mel­lé jönnek az újak is. Az alapo­zásnál a különböző közmű, csa­torna, szennyvízvezetékeket fel kellett bontani, s provizórikus megoldással, egy központi csa­tornával elvezetni az építkezés ideje alatt. Több hónapos ter­meléskieséssel számoltak a ter­vezők e miatt, de a mai napig mindössze négy és fél napot állt a termelés a régi gyárban. Alapanyaggond nincs — a szál­lító partnerek mindent megtesz­nek, hogy a leszűkült tárolótér kiesését pótolják. így hát a farostban bíznaik a jővő decemberi indulásban. Kell is, hiszen a gyár egymaga ellát­A „kilencek” tapasztalat­cseréje Csütörtökön reggel a mo­hácsi Oj Barázda Termelőszö­vetkezet klubjában kilenc tsz — a székesfehérvári Szabad Élet, a szentesi Árpád, a püs­pökladányi, a fábiánsebestyé- ni, a lakiteleki, a tiszakécskei, a váli és a belvórdgyulai — vezetői gyűltek össze. Az említett termelőszövetke­zetek szükség esetén kisegítik egymást terménnyel, a mező­gazdasági gépekhez szükséges alkatrészekkel. A rendszeres tapasztalatcserék alkalmával megismerkednek a gazdaságok eredményeivel, tájékoztatják egymást egy-egy új technológia előnyeiről. A tegnapi tapasztalatcsere alkalmával megtekintették az Üj Barázda tsz gépesített ku­koricabetakarítását és a most épülő szárítót. Ellátogattak a gazdaság 10 500 férőhelyes ser­tés- és az 536 férőhelyes szarvasmarha telepére. A ter­melőszövetkezeti vezetők dél­után a belvórdgyulai Közös út termelőszövetkezet vendégei voltak. Műszaki hiba Műszaki hiba okozta az ok­tóber 1-én, Vámosgyörknél tör­tént vasúti balesetet, amelynek során nagy mennyiségű nát- riumhidroxid jutott egy tartály- kocsiból a Gyöngyös patakba. A lefolytatott vizsgálat megál­lapításai szerint a vámosgyörki vasútállomásra érkező tehervo­nat egyik tartálykocsiján a ke­rékabroncs meglazult és le­esett. A tartálykocsi kibillent a menetirányból, s nekiütközött a szembejövő személyvonat egyik kocsijának. Nagyobb arányú sérülés a zsúfolt személyvona­ton azért nem következett be, mert — az összeütközés erejé­től - a tartálykocsi visszavá­gódott s eközben a személyvo­nat elhaladt. A vizsgálat tisz­tázta azt is, hogy a kiinduló állomáson a kerekek még hi­bátlanok voltak.A műszaki sé­rülés kanyarban, a nagy fe­szültség hatására történt. A baleset során bekövetkezett rongálódásokat a vámosgyörki vasútállomáson kijavították. Csütörtökön már valamennyi sínpáron helyreállt a forgalom. hatja a hazai igényeiket, sőt ex­portra is termelhet. Sok válto­zást is hoz a rekonstrukció: az új aprítóból — ami a rönktáro­ló mező közepére kerül — s már öli a betonváza — a feldolgozó üzemig úgynevezett „üzemi fo­lyó” szállítja majd az aprítékot, így egy nehéz fizikai munkát kiküszöbölhetnek. Az Adolf Fun­der gépek pedig új méretben készítik a farostlemezt — 1,40- szer 1,60-as méret helyett 2,10- szer 5,60 métereset. Ipari fel- használása, darabolása gazda­ságosabb. S rrvég egy: a cserfa sokáig rossz ipari faként szere­pelt, de az új gépek ezt a re- pedékeny fát is feldolgozzák. Kozma Elsők között az országban Akik a hírekben szerepelnek Bíró Sándor Híre Biró Sándort. ■ Siklási Járási Pártbizottság volt titkárát választották mag a Mecsek és Dráva-menti Tsx-ek Szövetségének új titkárává. Amikor 1947-ben, 16 évesen először leszállt István-aknán a bányába, semmi sem állt távo­labb tőle, mint o mezőgazda­ság, pedig hát születését te­kintve falusi gyerek volt. Buda­ion született. Négy esztendő­vel később azonban már ki­rajzolódott halványan egy élet­út lehetősége, a kérdés csak az volt: a 20 esztendős Bíró Sándor alkalmas-e arra, hogy a kátyús, göröngyös utat vé­gigjárja. Éppen a nyáron múlt 20 esz­tendeje, hogy a mágocsi gép­állomás igazgatóhelyettesévé, vagy ahogy akkor nevezték, po­litikai helyettesévé nevezték ki, — Magam sem tudom, hogy volt bátorságom elfogadni a megbízatást, de hát akkor más idők Jártak, s talán egy kissé érettebbek is voltunk, mint amit az életkorunkból feltételezni le­hetett. Bíró Sándor ekkor már 3 esztendeje tagja volt a párt­nak, s ettől kezdve két évtize­dig pártmunkát is végzett. Még­pedig olyan pártmunkát, mely szorosan összefüggött a mező- gazdasággal, s a termelőszö­vetkezeti mozgalommal is. A gépállomáson ugyanis az ő fel­adata volt, hogy kapcsolatot teremtsen az egyénileg dolgo­zó parasztok, a kisszámú tsz, az állami gazdaságok és a gép­állomás között. Mágocsról vo­nult be katonának, ahol DISZ- titkár volt, majd leszerelési után először a sásdi gépállomás, majd a sásdi járási pártbizott­ság titkára tisztét töltötte be. 1958 és 1961 között résztvett a termelőszövekezetek szervezésé­ben. Közben 1956-ban elvégezte a szentlőrinci mezőgazdasági technikumot, ezt követően pe­dig a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskolát. Jelenleg az Hét véjre az élelmiszerpiacon 623 mázsa töltelékáru Megdrágult a paprika, paradicsom és a szőlő MSZMP politikai főiskolájának másodéves hallgatója. Hat esztendeig a Siklósi já­rási Pártbizottság gazdaságpo­litikai ügyekkel foglalkozó tit­kára volt. 2450 párttag, 110 pártszervezet, 25 termelőszövet­kezet, két állami gazdaság, s 58 ezer lakos életének elvi irá­nyításában segédkezett többek között.- Mostani feladataim egy szűkebb területre korlátozód­nak, de sokkal mélyebben kell foglalkoznom a 61 hozzánk tar­tozó tsz, s 24 ezer tag érdek- képviseletével. Bár itt mások a módszerek, mint a pártappa­rátusban, mégis úgy érzem ott­honos területre kerültem: tulaj­donképpen most is a párt po­litikáját szolgálom, csak nem az irányító, hanem a végrehajtó szervezetben. Bíró Sándort úgy tűnik, egy pillanatra sem téveszti meg, hogy két évtizede ismeri a me­zőgazdaság, s a szövetkezetek problémáit: valamennyi elnök­ségi tag s munkatársa tanácsát és segítségét kéri. — Eddig is egy testület aka­ratának egyik végrehajtója voltam. Ezután egy más közös­ség munkájának irányítója, de szintén a testület közös akara­tának végrehajtója leszek. L J. Használt gépkocsi kereskedelmi telep nyílott Pécsett Bár egyelőre csak a közületek j őrülhetnek az új létesítmény­nek, mégis újabb előrelépést jelent a közúti motorizáció fej­lesztésében oz a használt-gép­kocsi kereskedelmi telep, melyet tegnap nyitottak meg Pécsett, a Szigeti úton. Az AUTÓKER és az AFIT XIV-es Autójavító Vállalat közös kezdeményezése hosszú idő óta jogos igényt elé­gít ki: államilag szabályozott áron és szervezetten foglalkoz­nak használtgépkocsi és alkat­részkereskedelemmel. Az Autó és Alkatrészkereske­delmi Vállalatot és a XIV-es Autójavító Vállalatot az a cél vezérelte, hogy Pécsett és Ba­ranyában, ahol az utóbbi tíz évben igen nagyot fejlődött o gépjárműközlekedés, plősegítse a használt haszonjárművek és alkatrészek vételét és eladását, s hogy emiatt ezentúl ne kell­jen Budapestre utazni. Nemcsak Pécs és Baranya, hanem a kör­nyező megyék, Tolna és Somogy ilyen irányú szükségleteit is ki­elégíti a telep. Az AUTÓKER ezzel a létesítménnyel fel okar­ja számolni az eddigi Budapest- centrikusságot, s ezért hozta létre Turkeve utón Pécsett a második vidéki telepet. A tele­pen főként haszonjárművek, tehát teherautók kereskedésé­vel foglalkoznak, emllett sze­mélyautókat is vesznek és el­adnak. Mindenkitől vásárolnak, tőlük azonban csak közületek vásárolhatnak teherkocsit, sze­mélykocsit egyaránt. A közel­jövőben Pécsett, a Fürst Sándor utcai benzinkút mögötti terüle­ten megnyílik a MERKUR hasz­náltkocsi telepe, ahol kizárólag személygépkocsi kereskedelem­mel foglalkoznak majd, magá­nosok részére. Ezzel a két te­leppel Pécsett olyan alkatrész és használtautó kereskedelmi bázis jön létre, amely egyedül­álló az országban. A telepen, — amely a Szigeti út 131. szám alatt, a Fémipari Vállalat volt telephelyén nyílott — 30 használt teherkocsi az in­duló állomány. Ezek között 9 felújított jármű található, de az összes kocsi felújításra alkal­mas állapotban van. Bármely közület leadhat és vásárolhat kocsit. Beruliázási ártámogatás vágóhidakra Erre a hétre 1860 mázsa tő­kehúst kapott Baranya. Ebből a keretből 623 mázsa töltelék­áru készült. A forgalomba ke­rülő mennyiségnek 73—75 szá­zaléka sertés-, a többi marha­hús. A boltokba szállított húsok nagyobb hányada friss, s csak jelentéktelen mennyiség a fa­gyasztott. A Halértékesítő Vállalat 150 mázsa élő pontyot küldött erre a hétre Baranyába, s ezzel a mennyiséggel nagyjából kielé­gítik a keresletet. Akinek még­sem jutna friss hal, korlátlanul vásárolhat natúr és panírozott fiiét. Frissen vágott baromfiból ezen a héten 6-3 mázsa kerül az üzletekbe. Mélyhűtött baromfi­ból mintegy 90 vagonos kész­letet tárolnak Pécsett. A kész­let összetétele igen kedvező, vi­szonylag sok a keresettebb csir­keaprólék, az olcsó kakas és a csirke far, meg hát. Tojás­ból 250 ezer darabot rendelt a kereskedelem. A késő őszi idényre való teliintettel egyéb­ként várható, hogy ismét emel­kedik a tojás ára. A zöldség- és gyümölcsfelho­zatal nagyon ellentétesen ala­kul. Csökken a paprika, paradi- dicsom és a csemegeszőlő fel­hozatal, s ennek megfelelően emelkedik ezeknek a cikkeknek az ára. Csütörtöktől 1—1 fo­rinttal drágult kilónként a pap­rika, paradicsom és a Csemege- szőlő. Ezzel szemben olcsóbb lett a karalábé és a kelkáposz­ta, mert mindkét áruból bősé­ges a kínálat. Néhány jelleg­zetesen nyári cikk már eltűnt az üzletekből: nem kapható zöldbab, uborka, cukorborsó. Érdekesség, hogy még mindig nem jelent meg a karfiol, ho­lott más években ilyenkor már fogyóban volt. A MéK két új cikkel jelentkezik a hét végén, megkezdik a sütőtök és a szelíd­gesztenye árusítását. A péntek, szombatra várható felhozatal: burgonyából 300 mázsa, vörös­hagymából 50 mázsa, fejeská- poszíából 100 mázsa, kelkáposz­tából 40 mázsa, karalábéból 10 mázsa, paradicsomból 40 má­zsa, zöldpaprikából 120 mázsa, sárgarépából 30 mázsa, petre­zselyemgyökérből 20 mázsa, vö­röskáposztából 10 mázsa, sütő­tökből 20 mázsa, almából 60 mázsa, birsalmából 10 mázsa, szőlőből 60 mázsa, gesztenyé­ből 10 mázsa A jövőben megfelelő feltéte­lek mellett 50 százalékos be­ruházási ártámogatásban ré­szesülnek a mezőgazdasági nagyüzemek vágóhídjainak és feldolgozó üzemeinek építke­zései, valamint a takarmány­keverő üzemek beruházásai — erről intézkedik a Magyar Köz­löny 78. számában megjelent pénzügyminiszteri és mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszteri rendelet. Ezek a létesítmények első­sorban azért kapnak ártámo­gatást, mert az élelmiszeripari feldolgozó kapacitás hiánya *"hb esetben gátolta a fejlő­dést. A sertéstartás nagyará­nyú fellendülése megköveteli, hogy a gazdaságok új vágóhi­dakat és sertésfeldolgozókat építsenek. Ehhez most megte­remtették az állami anyagi hozzájárulást. A mezőgazdasági nagyüzemek egyre több takar­mánykeveréket használnak fel a sertés- és a baromfitenyész­téshez. Az abraktakarmányhoz azonban gyakran csak, nehezen tudtak hozzájutni a nagyüzemi termelők, ezért intézkedett a rendelet arról, hogy a takar­mánykeverő üzemek építéséhez is megfelelő hozzájárulást biz­tosítanak a nagyüzemeknek. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom