Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

é

Világ proletárjai, egyesüljetek! Är0:8°

Dunántúlt napló

' " " " iii. ■■■■■ ■■ ...... .1 - -i ............... — -■ . - ■■ ■■ --------- ----------------------x

xviii.évfolyam,20«.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.szeptember2.,csütörtök

Komló két évtized©

Irta: GALLUSZ JÓZSEF, a Komlói városi Tanács elnöke

M

a húsz esztendeje, 1951. szeptember 2-án, az első magyar bányásznapon emelték városi rangra Komlót. E dátum és a mostani évforduló jelentősége messze túlnő a „hét dombon”, hisszük, hogy az egész ország saját ünnepeként fogadja el az első szocialista bányaváros születésnapját. Amiként Komló — a többi új várossal együtt — a felszabadulás utáni országépítő munka, az egész magyar nép alkotókészségének eredménye, s bizonyos értelemben jelképe is.

Két évtizeddel ezelőtt, még a frissen szerzett szabadság és hatalom szinte mámoros na- gyotakarásóval, a múltból örökölt elmaradottságtól sarkallva és a magunk teremtette perspektívától ösztönözve, nagy- nagy lelkesedéssel - s bizony oly kevés tapasztalattal — építettük fel az első házakat a szenet rejtő dombokon. Hozzá- kezdtünk a bányák bővítéséhez, korszerűsítéséhez, új üzemek építéséhez, mert az ország lendületesen fejlődő ipara egyre több és jobb szenet követelt.

Elsőként otthont és munkahelyet teremtettünk az emberek ezreinek, akik lelkesedésből, vagy ilyen-olyan kényszerből, a párt megbízásából, vagy csak a nagy kereset reményében elhagyták régi környezetüket, % jöttek az ország minden tájáról. A legszükségesebbekkel kezdtük tehát, mert akkor csak erre tellett lehetőségeinkből és képességeinkből.

A nagy tervek és a rohammunka időszakában aránytalanságok, feszültségek is keletkeztek. A várossá nyilvánítás után még évekig a gumicsizmások városának nevezték Komlót, mert az új lakótelepek gyorsabban épültek, mint az utak és járdák. A kereskedelmi és szolgáltatói hálózat kialakítása' sem tartott lépést a fejlődéssel. A kulturális ellátottság hiányosságait máig sem sikerült teljesen felszámolnunk. A kezdeti tapasztalatlanság áldozatokat követelt, de ez az addig példátlan vállalkozás természetével indokolható. Régi városaink évszázadok alatt alakultak ki — s ezek sem gondoktól, ellentmondásoktól mentesen —, ki tudhatta tehát, hogyan kell néhány év alatt felépíteni egy vá rost.

Ma, húsz év múltán mégis megállapíthatjuk, hogy Komló valóban a magyar városok sorába lépett, nem rosszabb, mint a hasonló méretű és lélekszámú települések. Kialakult sajátos arculata, jellegzetes erényekkel és problémákkal.

Közel harmincezer embernek nyújt otthont, s ennél lényegesen többnek munkát, megélhetést. Alapvetően bányászváros maradt és marad a jövőben is, noha a szénbányászat visszafejlesztésének kellően meg nem fontolt koncepciója az egész város fejlesztését lelassította és egy időben kellemetlen közhangulatot teremtett. Komló bányászai azonban tudják, hogy a húsz esztendeje meghatározott célt becsületes, nem egyszer hősies helytállással teljesítették; ma, a tervezett 720 vagon helyett napi átlagban 760 vagon szenet termelnek. Olyan minőségű szenet, amelyre meg beláthatatlan ideig szüksége lesz népgazdaságunknak.

A szénbányászat hosszú idáig az egyetlen iparág volt Komlón — ez is jellegzetes aránytalanságot és feszültséget teremtett, mígnem az utóbbi néhány esztendő alatt a helyi ipar fel- fejlesztésével és új üzemek letelepítésével megoldottuk a nők és a fiatalok foglalkoztatását. A szerkezetváltozást jelzi, hogy a 19 ezer főnyi foglalkoztatottnak jelenleg mintegy 40 száza léka tartozik a Mecseki Szénbányák állományába. Korábban ez a részarány 80 százalék volt.

Az utóbbi időszakban sikerült jelentősen előbbre lépnünk a városi életmódot alapvetően meghatározó kereskedelmi és kommunális ellátásban. Városunk közművesítettsége valószínűleg országosan is a legmagasabb: a lakosság 98 százaléka részesül hálózati vízel'á- tásban és a csatornázás aránya is hasonló. Üt- és járda- hálózatunk állapota ugyancsak jobb, mint a hasonló városoké — a sáros-gumicsizmás időszak már rég a múlté. Kulturáltabbá váltak, otthonosabb környezetet nyújtanak parkjaink, s ez nem kis mértékben a társadalmi összefogást dicséri.

A városépítés, a várossá válás természetesen nem csak tárgyi feltételeken múlik. Komló 20 éves történetének talán legérdekesebb fejezete az a folyamat, amely egységes városi lakossággá gyúrta, alakította az itt élő — kezdetben oly heterogén és talajtalan — emberek ezreit. A régi környezetüktől elszakadt „telepesek” magukkal hozták szokásaikat, be idegzettségeiket, a korábbi életmód által meghatározott vágyaikat, terveiket, s miközben saját képmásukra igyekeztek formálni új környezetüket, az épülő várossal maguk is átformálódtak.

E

'-'i alakulhatott ki, s telítődött nemes tartalommal elsők között a szocialista brigádok mozgalma. És a lokálpatriotizmus is új értelmet kapott; nem a közös múlt, hanem a teremtő jelen és a közösség által formálódó jövő az alapja a város szeretetének.

Vajon hogyan élnek ma, s miként fognak a jövőben élni a komlóiak. Lakásaink minősége jóval meghaladja az átlagos színvonalat, viszont a lakáshiány Komlón is a legsúlyosabb probléma. A jelenleg meglévő több mint 7600 lakáshoz a IV ötéves terv során különböző erőforrásokból mintegy 1100 úiat szándékozunk építeni. Az életszínvonal újabbkeletű jelzői közé tartozik a aépkocsik száma; 1400 személyautóval valószínű az országos ranglista ele:én foglalunk helyet.

A lakossáa kulturális inényét ie'Ti, hány 5077 televízió és 5045 ródióelő'izetőt tart nyilván a posta és 7668 napilapot ió- ratnak a komlóiak. Közoktatási hálózatunk 13 általános és 2 középiskolával, iobb az orszá- aos ár'annál. Közművelődésünk helyzeté azonban eavetőre nem dicsekvésre méltó. Ezért került úi ötéves tervünk legfontosabb feladatai közé az úi kulturális közoont felépítése. A 40 millió forintos létesítményben kap he Ivet az úttörőház, a zeneiskola a filmvetítésre és színházi előadásra alkalmas előadóterem, kiállítási és szakköri helyisének eqész sora.

További terveink is a városiasodást szolaáüák. Az ünnepel |,5-,-ró h'ztl'öznn^ol'on szeretni’-*' mtn kulturáltabbá, ptthp. nosabbá és a mar-var városok sorában elfoalalt helyéhez méltóbbá tenni Komlót.

Eredményhirdetés ma délben

Népszavazás három arab államban

Szíriában nemzeti ünneppé nyilvánítják szeptember 2-át Szadat nem fogadta a Jordániái külügyminisztert, aki Husszein király személyes üzenetét akarta átadni

Kairó:

Az előzetes becslések szerint mintegy tízmillió egyiptomi, líbiai és Szíriái választópolgár járult az urnák elé szerdán, hogy kinyilvánítsa véleményét a három országot tömörítő állam- szövetség, az Arab Köztársaság Szövetségének megteremtéséről. A szavazás mindhárom országban reggel 8-tól délután 5 óráig tartott, öt óra után nyomban hozzáfogtak a szavazatok összeszámlálásához. A népszavazás eredményét csütörtök délben egyidejűleg hirdeti ki Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad Szíriái elnök.

Egyiptom városaiban és fal vaiban rendben és fegyelmezet ten zajlott le a népszavazás Csaknem 15 ezer szavazóhelyi ség várta a referendum rész vevőit. A kairói szavazóhelyisé geket a három államfő — Sza dat, Kadhafi és Asszad — fény képével díszítették. „Ha igent mondasz az államszövetségre, akkor az arab egységre, a meg-, szállt területek felszabadítására, a szocializmusra szavazol" —, ilyen és ehhez hasonló jelszavakat festettek a népszavazásra mozgósító plakátokra.

Líbiában a győztes forradalom második évfordulójára esett a referendum. A líbiai nők először éltek a forradalom által kivívott szavazati jogukkal.

A népszavazás napja előtt mindhárom országban politikai tömeggyűlések százain ismertették a konföderáció alapelveit és célkitűzéseit.

Husszein El Safei egyiptomi alelnök az arab államszövetség alkotmányának gyakorlati megvalósításáért felelős bizottság tagjának tájékoztatója szerint az államszövetségnek nem lesz miniszterelnöke, hanem a rangidős miniszter elnököl a minisztertanács ülésein. Valójában nem is kormányról van szó, hanem bizonyos számú szövetségi miniszterről, ezek száma, legalábbis kezdetben, nem lesz ötnél több.

Az államszövetség intézményeit két éven belül hozzák létre. Safei szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a szeptember 1-i népszavazást kormány- átalakítás követi. A három ország államfői még nem jutottak megállapodásra az állam- szövetség elnökének személyét illetően. Ezt a kérdést a soron- következő csúcsértekezleten tűzik napirendre.

Egyiptom és Szíria korábbi uniójára hivatkozva egyesek kételkednek az új államszövetség sikerében. Safei ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az új állomszövetségben az előzővel ellentétben, mindegyik köztársaság megőrzi önállóságát, beleértve kormányzati rendszerét, államelnökét, saját hadseregét és közigazgatását. Ha bármelyik fél úgy gondolja, hogy ilyen vagy olyan oknál fogva szakít az államszövetséggel, mindössze annyit kell tennie, hogy nem vesz részt tovább az államszövetség tevékenységében.

Katonai parádé Tripoliban

A líbiai forradalom második évfordulója alkalmából Tripoliban szerdán nagyszabású katonai díszszemlét rendeztek.

A dísztribünön, amelyet Gamal Abdel Nasszer, az elhunyt egyiptomi elnök hatalmas portréja ékesített, helyet foglalt Kadhafi líbiai, Nimeri szudáni elnök, továbbá Ould Daddah, mauritániai, Ahidjo kameruni, Diori nigeri államfő, Dom Min- toff máltai miniszterelnök és El Safei egyiptomi alelnök. Jelen voltak az ünnepségen Francia- ország, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Szenegál és Pakisztán küldöttei is.

A katonai díszszemlét négy helikopter nyitotta meg, amely az EAK, Líbia és Szíria, a tervezett államszövetség három tagországának zászlaját vitte.

LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT

Kairó:

Líbiában a háromnapos nemzeti ünnep keretében, Egyiptomban és Szíriában pedig külön a népszavazás miatt elrendelt munkaszüneti napon járultak az állampolgárok az urnákhoz, hogy döntsenek, jóváhagyják-e az arab államok állam- szövetségének alkotmánytervezetét.

AI Ajubi szíriai alelnök szerdán kijelentette, hogy szeptember 2-án, az Arab Köztársaságok Államszövetségének ünnepélyes kikiáltásának napját a jövőben nemzeti ünneppé nyilvánítják.

Kairó:

Az egyiptomi fővárosban ismeretessé vált, hogy Anvar Szadat elnök nem volt hajlandó fogadni háromnapos kairói tartózkodása során Audallah Sza- lah jordániai külügyminisztert, aki Husszein király személyes üzenetét akarta átadni neki.

A tartalomból;

Ml történjék Pécs belvárosával?

(3. old.)

Száz papír nyomában

(3. old.)

A TÖVÁLL-ok nem tartják be az alaprendelkezéseket

(5. old.)

Autórongáló galerit ítélt el a bíróság

(5. old.)

Búcsú az óvodától

(5. old.)

Tanyák Baranyában

(6. old.)

Erdők, mezők kincsei

(6. old.)

Napirenden: a kistelepülések szennyvíztisztítása

Országos vízügyi konferencia és termékbemutató Pécsett

Szerdán délután vízügyi konferenciával egybekapcsolt, a csatornázás és szennyvíztisztítás építésének, gépészetének, valamint technológiájának első országos bemutatója kezdődött Pécsett az Orvostudományi Egyetem aulájában. A Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja, valamint a Tanács és Vízügyi Vállalatok Forrás Egyesülése háromnapos rendezvény- sorozatára több mint 200 vendég érkezett. Meghívták a konferenciára az érdekelt minisztériumokat, az ország valameny- nyi tervező és beruházó vállalatát, a tanácsok építési szakembereit, valamint a közegészségügyi intézmények vezetőit.

A szervező bizottság nevében dr. Szűcs Endre, a Baranya megyei KÖJÁL igazgató főorvosa köszöntötte a konferencia résztvevőit, valamint az elnökségben helyet foglaló Illés Györgyöt, az Országos Vízügyi Hivatal főigazgatóját, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium képviseletében megjelent dr. Árvái József főosztályvezetőt, dr. Tóth Lászlót, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjét. Részt vett a megnyitón dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese, és a házigazda tisztét betöltő dr. Boros Béla, a POTE rektora.

Illés György szakmai bevezetője után az elnökség tagjai, a megjelent párt és tanácsi vezetők köszöntötték a jelenlévő műszaki, vízügyi, gazdasági és egészségügyi szakembereket, méltatva a rendkívül fontos és kezdeményező jellegű rendezvény jelentőségét, örömmel vették azt a bejelentést, hogy a mostani bemutatót továbbfejlesztve hagyománnyá teszik és a jövőben kétévenként rendezik meg Pécsett. A felszólalók hangsúlyozták, bíznak abban, hogy az itt elhangzottak segítik, előbbre viszik Pécs város vízellátási gondjainak enyhítését, zömmel apró településes baranyai falvak, az üdülőtelepek és tsz-majorok csatornázási, szennyvíztisztítási problémáinak megoldását.

Különös tekintettel a kis települések szennyvíztisztítására témakörben, országos hírű szakemberek tartottak vetítettképes előadásokat a megnyitót követően. A résztvevők csütörtökön a Megyeri úti központi szennyvíztelepen rendezett bemutatót tekintik meg, ahol csatornázási anyagokat, a legújabb gépeket és víztisztító berendezéseket láthatnak. Ismerteti terméke'it többek között a svéd Bergman— Borr, a nyugatnémet Dinamit Nobel és WOMA cégek, a Víz- gépészeti Vállalat, a VIZITERV, MÉLYÉPTERV, a Fővárosi Vízmű és mások. A termékbemutatót követően délután előadásokra kerül sor, majd vitával zárul a program.

Egésznapos baranyai körjáraton vesznek részt a vendégek szeptember 3-án, a helyszínen vizsgálva Sikonda, Szentlőrinc, Boly, Beremend, Siklós és Harkány víztisztító kistelepeit.

Tegnap délután 16 órakor Pécsett a Széchenyi téren ünnepélyesen megnyitották a XI. horgász cél- és távdobó-világbajnokságot. A képen: Szentistványi Gyuláné, a Városi Tanács elnöke

köszönti a résztvevőket (Tudósítás a sportoldalon)

4

1