Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. szeptember 8. 24 ora a Magyar-szovjet műszaki- tudományos tárgyalások Kedden délelőtt a dr. Ajtai Miklós miniszterei nők-helyettes vezette magyar tudományos­műszaki delegációt, amely hét­főn érkezett Moszkvába, fogad­ta Vlagyimir Kirillin szovjet mi­niszterelnök-helyettes, a tudo­mányos és technikai állami bi­zottság elnöke. Ezzel a találkozóval, amely a szovjet állami bizottság Gorkij utcai székházában zajlott le, kezdetét vették a két fél hiva­talos megbeszélései, amelyek fő témája a magyar országos műszaki fejlesztési bizottság és a szovjet tudományos és techni­kai állami bizottság együttmű­ködésének kibővítése. A küldöttséget délután fogad­ja Msztyiszlav Keldis akadémi­kus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke. + PEMBROKE: Leszakadt a lelátó a kanadai Pembroke közelében lévő autóversenypályán. Harmincnyolc né­ző súlyosan megsebesült. A nyugat-berlini enklávék léss7ifis*nesenr. 'wiese i­■ sí \*s. jy' íir haqent’i'f'j'' Crtengrund*í Wiese'*' ' Grosse JE ■'<y ^Kuhlakt ^ / ANGOL V ' *VJ. I SZEKTOR ' ^Finkenkrug W;* g Jkm ^-^^ßottch erberg /*» AMERIK Al^SZ EK TOP j?' b flStemstucken g! rK Wüste Mark Nuthewicser — » Aiiamnatá'- — i/aroshatar Nyugat-Béri íntői délre és nyugatra összesen tíz olyan kisebb területi egy­séget tartanak nyilván, amely Nyu- gat-Serlinhez tartozik ugyan, de nincs közvetlen összeköttetése a várossal. Ezek közül az enk.'ávék közül a leg­ismertebb és a legtöbb lakossal ren­delkező egység: Steinstücken, ahol Nyugat-Berlin határától 1200 méternyi távolságra 190 ember él. Ezek az NDK hatóságaitól kapott különleges úti papírokkal használhatják az NDK területén keresztül Nyugat-Berlinbe és vissza vezető utat. Ez az engedély azonban másokra természetesen nem vonatkozik. Ezért például, ha nyugat­berlini vagy a Zehlendorf kerületi polgármester fel akarja keresni Stein- stückent, erre a célra az Egyesült Ál­lamok megszálló erőinek helikopterét veszi igénybe. Ugyanezt teszik az amerikai katonák is, ha Steinstücken- be akarnak látogatni. (Steinstücken ugyanis Nyugat-Berlin amerikai szek­torához tartozik.) A nyugat-berlini lakosok, különösen a hét végén szívesen kirándulnak Fichtenwiese és Erlengrund enklávék- ba, hogy ottani üdülőjükben pihen­jenek. Az a nyugat-berlini lakos, aki igazolni tudja, hogy ennek a két telepnek az egyikében van a hétvégi háza, ugyancsak az NDK hatóságai­tól kapott papírokkal minden további nélkül felkeresheti és használhatja tulajdonát. A különleges nyugat-ber­lini helyzet érzékeltetésére hadd je­gyezzük meg, hogy fürdéshez külön engedély szükséges az NDK hatósá­gaitól, mivel a négy nagyhatalom 1945 nyarán történt megállapodása alapján a víz az egykori szovjet meg­szállási övezethez — tehát jelenleg az NDK-hoz tartozik, azaz NDK fel­ségterület. A többi enklávé általában lakatlan, s nincs különös jelentősége. Ezeket nyugat-berlini oldalról gyakorlatilag „feladták" nem használják. Jogilag azonban ezek is Nyugat-Berlinhez tartoznak. A teljesség kedvéért felsoroljuk az összes enklávét: Spandau kerülethez tartozik Falkenhagener Wiese 45,4 hektár Lassinswiesen 13,5 hektár Grosse Kuhlake 8,0 hektár Fichtenwiese 3,5 hektár Finkenkrug 3,4 hektár Erlengrund 0,5 hektár Zehlendorf kerülethez tartozik Wüste Mark Steinstücken Muthewiesen Böttcherberg 21,8 hektár 12,0 hektár 3,6 hektár 0,3 hektár + TUCUMAN: Hivatalos ada­tok szerint összen 17 fogoly me­nekült el hétfőn az argentínai Tucuman börtönéből, miután baloldali gerillák támadást haj­tottak végre a börtön ellen. A rendőrség közölte, hogy négy szökevényt sikerült ettogni. A nagyszabású embervadászai során még hot személyt tartóz-, tattak le. + HAMBURG: Kedd reggelre vált ismeretessé, hogy pontosan hányán vesztették életüket a hamburgi re­pülőtér közelében hétfő este történt katasztrófa során. A hamburgi nyo­mozóhivatal adatai szerint a szeren­csétlenséget 87 utas és a repülőgép személyzetének 5 tagja élte túl. A katasztrófa színhelyén 17 holttestet találtak, három személy a kórházban halt bele sérüléseibe. Kilenc utas? eltűntnek nyilvánítottak. Koszigin Kanadába látogat Alekszej Koszigln, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnö­ke Pierre Elliot Trudeau kana­dai miniszterelnök meghívására október második felében Kana­dába utazik hivatalos látoga­tásra. Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterelnök hivatala kedden közleményben erősítette meg, hogy Alekszej Koszigin a Szov­jetunió miniszterelnöke októ­berben egyhetes látogatásra Kanadába utazik. A közlemény szerint a szovjet miniszterelnök október 18-án érkezik Kanadá­ba. ♦ + JUNEAU: A hétvégén szeren­csétlenül járt alaszkai Boeing 727-es repülőgép roncsainál dolgozó men- iőosztagok kedden megtalálták a re­pülés eseményeit rögzítő egyik hang­szalagot. A szakértők véleménye sze­rint azonban kétséges, hogy az erő­sen megrongálódott tekercs közelebb visz-e a 111 utas tragikus halálával végződött katasztrófa okához.-A BELGRAD: Dzsemal Bije- dics jugoszláv kormánylő ked­den délelőtt Belgrádban fogad­ta a Jugoszláviában tartózkodó kinai gazdasági kormánykül­döttséget, amelyet Csie Csi- kuang, a Kinai Népköztársaság könnyűipari minisztere vezet. KS/D. NAPLÓ, TELEFOIC Latin-amerikai körúton jár szakemberekből álló küldöttségének élén Tímár Mátyás (jobboldalt), a Minisztertanács elnökhelyettese. Ké­pünk Buenos Aires-ben, a körút első állomásán készült. Dr. Luis Maria de Pablo Pardo argentin külügyminiszter (baloldalt) fogadja a magyar miniszterelnök-helyettest + PÁRIZS: Michel Debré francia hadügyi államminiszter kedden fogadta Kutahov repii- lőmarsallt, a szovjet légierő fő- parancsnokát, aki baráti láto­gatáson tartózkodik Franciaor­szágban. Debré és Kutahov megbeszélést folytatott egy­mással. + CORDOBA: Mintegy 300 az e< munkás lépett 24 órás sztrájkba az argentin Cordoba városában, bérkö­vetelései alátámasztására. Az or­szág autóiparának fellegvárában idén ez a 11. nagy sztrájk. + BRÜSSZEL: Egyre valószí­nűbb, hogy elhalasztják az Eu­rópai Gazdasági Közösség pénz­ügyminiszterek részvételével rendezendő szeptember 13-i miniszteri tanácsát - közölték brüsszeli tájékozott körökben. Mint ismeretes, az augusztus­ban kudarccal végződött mi­niszteri tanácsülés után ezen az értekezleten próbálnák meg a hatok ismét, hogy közös va­lutapolitikát alakítsanak ki az egyoldalú amerikai gazdasági intézkedések nyomán. + BELGRAD: Dolores Ibárru­ri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke a JKSZ meghívására Belgrádba érkezett. A repülő­téren a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének számos vezetője fogadta. + MARACAIBO: Nyolcadik szüle­tésnapjukat ünnepük kedden a ve nezuelai ötösikrek. A boldog szülők hatalmas tortát és több, mint 5 liter fagylaltot rendeltek a jó egészség­nek örvendő öt fiú számára.-f TOKIÓ: Japán kormány- küldöttség utazott kedden Mon­góliába, hatnapos jószolgálati látogatásra. A delegációt, amely az első a két ország kapcsolatainak történetében, az Expo ‘70 világkiállításon járt D. Gombozsav mongol minisz­terelnökhelyettes hívta meg. ♦ MOSZKVA: A Moszkva | környéki Dubnában megnyílt a nagy energiák fizikájával és az atommag szerkezetével foglal­kozó negyedik nemzetközi kon­ferencia. A tanácskozás részt­vevői — 30 ország fizikusai - tájékoztatják egymást legújabb kisérleti eredményeikről és meg vitatják elméleti munkáikat. + ÚJ DELHI: Huszonhat ha­lálos áldozatot követeltek az elmúlt 24 órában a monszun- áradások India északi és keleti vidékein. A legsúlyosabb hely­zetbe Uttar Pradesh állam ke­rült, ahol több mint 200 ezer ház összeomlott és az árvizek legalább 10 millió személyt űz­tek el otthonából. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTC A századik áldozat.., Anette McGavian, egy 14 éves kislány látható a képen, akit a múlt éj­szaka Londonderry-i lövöldözé­sek halálos áldozata lett. 1969, az észak-írországi zavargások kezdete óta ő a századik halá­los áldozat Miről tárgyalt Csőn En-laj és Kissinger? A Nyugat-Berlinről sióló megálló- j podás szerint űz enklávék ügyét a legegyszerűbben területcserével le- * hetne megoldani* I A Tokió Simbun című japán lap szerkesztősége birtokába jutott egy anyagnak, amely Kis- singernek, Nixon elnök külön- megbízottjának Csou En-laj kí­nai miniszterelnökkel Pekingben folytatott beszélgetését tartal­mazza — jelenti a TASZSZ. A japán lap rámutat arra, hogy a megbeszélés során Kis­singer közölte: amerikai kuta­tások adatai szerint Kina északkeleti részének egyik öb­lében igen gazdag kőolaj-tar­talékok rejtőznek a víz alatt, tízszer akkorák, mint a közel- keleti kőolaj-tartalékok, és ha az egész világ e kínai tartalé­kokból fedezné szükségleteit, akkor is elegendő lenne 50—60 évre. Kissinger közölte, hogy az Egyesült Államok hajlandó együttműködni a kőolaj-lelőhe­lyek kiaknázásában. Csou En- laj — állítja a japán lap — elvben hozzájárult ehhez. Kissinger kijelentette, hogy az Egyesült Államok korszerű utas­és szállító-repülőgépeket ajánl- I hat, rámutatott az Egyesült Ál- : lomoknak arra az óhajára, hogy a közeljövőben Kinában : repülőgépgyárat szeretne építe­ni. Csou En-laj elvben ehhez is hozzájárult. — A legbonyolultabb kérdés Tajvan volt — folytatja a To­kió Simbun. Csou En-laj Kissinger ENSZ- tagságra vonatkozó megjegy­zésére válaszolva amellett fog­lalt állást, hogy csak egy Kína van, és rámutatott arra — írja a tokiói lap — hogy Csang Kaj-sek szintén ellenzi a két Kína elméletet. Szerinte is csak egy Kína van. Kissinger kijelentette, Hogy ha Kína helyet kap a Biztonsá­gi Tanácsban, akkor Nixon el­nök már októberben szeretne I Kínába látogatni. Erre vála- j szólva Csou En-laj közölte, | hogy Kína szívesen fogja látni ! Nixon elnök látogatását bár­mely időpontban, és amikor [ megérkezik, maga Mao elnök fogja fogadni a pekingi repü­lőtéren. A találkozón megállapodás jött létre arról is, hogy „forró drótot" létesítenek Washington és Peking között. Ezenkívül a tárgyalásokon I abban is megállapodtak, hogy az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak megteremtése előtt fokozni kell c kölcsönös kereskedelmet, tu­dósítók, tudósok, diákok, kul- I turólis dolgozók cseréjét. Csou : En-laj megígérte, hogy az októ­berben megnyíló kantoni vá­sárra meghív ismert amerikai üzletembereket. Azt is hangsú­lyozta, hogy szívesen látja ame­rikai szenátorok és kongresszu­si képviselők kínai látogatását, függetlenül attól, hogy a „ga­lambok" vagy a „héják" cso­portjához tartoznak-e — írja a Tokió Simbun. Koszigin—Brandt levélváltás Alekszej Koszigln, a szovjet miniszteretanács elnöke vála­szolt arra a levélre, amelyet Willy Brandt bonni szövetségi kancellár intézett hozzá a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos négy­oldalú egyezmény aláírásával kapcsolatban. — A szovjet kormány mara­déktalanul osztja Willy Brandt véleményét, amely szerint a Nyugat-Berlinnel kapcsolatban szeptember 3-án aláírt négyha­talmi egyezmény fontos lépés az európai feszültség enyhüléséhez vezető úton — írja levelében Koszigin. A Szovjetunió minden lehetőt megtett a megállapodás érdekében, amelynek célja egészséges helyzetet teremteni Nyugat-Berlinben és kizárni bo­nyodalmak keletkezését e tér­ségben. A szovjet kormányfő a továb­biakban kifejti: a szovjet kor­mány örömmel látja a bonni kormány azon törekvését, hogy sikeresen fejeződjenek be a tárgyalások a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányával, amely már kijelentette, kész elő­mozdítani a Német Szövetségi Köztársasággal és a nyugat­berlini szenátussal kötendő meg­felelő megállapodás létrejöttét. Koszigin kifejezi reményét, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok javulásának nagy ügye, amely az 1970. augusztus 12-i szerződés aláírásával meg­kezdődött, folytatódni fog mind­két ország népei javára, az eu­rópai béke megszilárdítása ér­dekében. Willy Brandt nyugatnémet szövetségi kancellár Alekszej Kosziginhez intézett, fent emlí­tett levelében rámutatott arra, hogy a Nyugat-Berlinnel kapcso­latban aláírt négyhatalmi egyezmény fontos lépés az eu­rópai feszültség enyhüléséhez vezető úton. — A szövetségi kormányt az az elhatározás tölti el, hogy minden tőle telhetőt megtesz az egyezmény értelmében az NDK-val folytatandó tárgyalá­sok sikeréért — írta Willy Brandt. A továbbiakban nagy elisme­réssel szólt a szovjet kormány pozitív szerepéről, amely — mint írja — lehetővé teszi a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság tavaly augusz­tusban megkötött szerződésében kifejezésre jutó politika folyta­tását dr. bíró József HAZAÉRKEZETT ALGÉRIÁBÓL Dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter kedden a késő esti órákban hazaérkezett Algériá­ból. Brandt még é hónapban a Szovjetunióba látogat Brandt kancellár kedd dél- | utáni sajtóértekezletén koráb­ban bejelentett szovjetunióbeii utazásával foglalkozott. Nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetőkkel mór tavaly megállapodott a párbeszéd folytatásában, amelynek most érkezett el az ideje. Tárgyalásainak várható té­májául a kancellár három kér­dést jelölt meg: 1. Az európai biztonsági rendszer előkészítésével kapcso­latos problémakör. 2. A NATO és a varsói szer­ződés csapatai létszámának kölcsönös csökkentésére vonat­kozó elképzelések. 3. A nyugatnémet-szovjet kapcsolatok fejlesztése. Conrod Ahlers, a nyugatné­met kormány szóvivője kedd es­ti rádiónyilatkozatában újabb részleteket közölt a látogatás­ról. Kijelentette, hogy a látogatás már ebben a hónapban esedé­kes. Japán — 25 év után Szeptember 8-án huszonhat eszten­deje, hogy a Missouri ne^ű omer.kai haüi.tsj.» is^ó'.r.ei jn Japán képv seiöi a'áírták a feltétlen megadásról szóló okmányt, i.ia, tZbj mint negyedszá­zaddal a megadási aktus után Ja­pán a tőkés világ második legna­gyobb gazdasági hata.ma. Japán rendkívül látványos és nagy­szabású gazdasági fejlődése politi­kai értelemben abszolút konzervatív keretek között ment végbe. Enn -k a biztosítéka és egyben feltétele az volt, hogy Japánt a második vi ág­háború után az amerikai haderő egyedül szállta meg. Az 1945-ben tartott moszkvai érte­kezlet módot nyújtott volna ery más jellegű, kiegyensúlyozottabb megszál­lási apparátus kiépítésére is. Ez az értekezlet ugyanis a megszól ás leg­főbb szervének a Washingtonban ülé­sező Távol-Keleti Bizottságot nevezte meg. E bizottság tagjai közül az USA, a Szovjetunió, Kína és Nagy- Britannia vétójoggal rendelkezett. Ezen túlmenően a japáni Szövetséges Ellenőrző Tanács (amely ugyancsak a fenti négy nagyhatalom képvise'ői- ből állott) szintén jogot kapott arra, hogy ellenőrizze a szövetséges fő- parancsnok, McArthur amerikai tá­bornok intézkedéseit. A nemzetközi határozatok azonban nem kerültek megvalósításra. Az amerikai politika már a máso­dik világháború befejezése előtt jól látta, hogy nagyhatalmi érdekei szük­ségszerűen megkövetelik a szilárd ja­pán—amerikai szövetség létrehozását. Ennek társadalmi feltétele az volt, hogy a kapitalizmus pozícióit, a régi japán monopolrendszer módosított formában történő újjáalakítását ne veszélyeztesse semmi. E társadalmi feltétel stratégiai oldala az amerikai megszállási monopólium megteremté­se voltl Ez volt a „küldetése" a Hi­rosimára és Nagaszakira ledobott két atombombának. Ezeket — mint köz­ismert — annak ellenére (sőt éppen azért) dobták le, mert az amerikai hadvezetés jól tudta: az európai há­ború befejezése után hárem hónap­pal, augusztus 8-án a Szovjetunió hadat üzen Japánnak. Az Egyesült Államoknak tehát olyan gyors kapi­tulációra volt szüksége, amely még a szovjet katonai akciók hatásának teljes kibontakozása előtt kényszeríti térdre Japánt. Ezt a célt szolgálták az atombombák. A kapitulácié óta természetesen számos változás történt Japánban és a Távol-Keleten. Mindmáig meghatá­rozó erejű azonban az, hogy Japán az Egyesült Államok elsőszámú ázsiai szövetségese. A két országot vá tozat- lanul érvényes kétoldalú katonai és politikai szerződés kapcsólja össze. Katonai-stratégiai szempontból Japán továbbra is az amerikai „atomernyö" alá húzódik. A legutóbbi évek eseményeit is ilyen történelmi háttér előtt kell szemlélni. Ilyen esemény mindenek­előtt a Kínai Népköztársaság és Ja­pán viszonyának meglehetősen sck- rétű alakulása. Noha a felszínen a két ország politikai kapcsolata hű­vös, sőt rossz, — Japán és Kína kö­zött az utóbbi évelíoen nagyszabású gazdasági kapcsolatok uontakoztak ki. Jaoán a Kínai Népköztársaság c 7~ ’ '• f«cJ'.'ivi partnere és v , „ iíé; iái iparo­sítás legíonosabb külső tényezője. E gazdasági kapcsolatok politikai kö­vetkezményeinek levonását mindeddig a kinai—amerikai konfrontáció gátol­ta. Ez szükségszerűen korlátozta Ja­pánnak, mint az Egyesült Államok legfontosabb távol-keleti szövetsége­sének mozgási lehetőségét. Amennyi­ben az előirányzott Nixon-látogatás és annak következményei megváltoz­tatják a kinai—amerikai kapcsolatok jellegét — Japán számára szintén mód nyílik arra, hogy a norma-iza- lást kiterjessze Kínával fenntartott politikai kapcsolataira is. Nyílt kérdés természetesen, hogy ez miképpen érinti majd a szovjet- japán viszony alakulását. A japán külpolitika és gazdaságpolitika egyik pozitív eleme volt a szovjet—japán kapcsolatok javulása és a gazdasági szálak tudatos, határozott erősítése. Japánnak elsőrendű nemzeti érdeke, hogy kinai kapcsolatainak elkerülhe­tetlen normalizálása ne veszélyeztes­se a japán—szovjet viszonyban eddig , mér elért eredményeket. Az eddigiekből is látható, hogy Ja- pánnak — negyedszázaddal a kapi­tuláció után — rendkívül bonyolult helyzetben, és meglehetősen késve kell hozzálátnia alapvető külpolitikai problémáinak reális megköze'ítésé- hezl A japán—amerikai viszony a legutóbbi hónapokban bizonyos vál­ságperióduson megy keresztül. E k:> zis elsősorban gazdasági jellegű és a két ország világpiaci, pénzügyi és külkereskedelmi ellentéteire vezethe­tő vissza. Sem a Kína — és esetleg a Szov­jetunió — vonatkozásában bekövet­kező külpolitikai döntések fontossá­ga. sem pedig a Tokió—Washington ellentét nem homályosithatji el azon­ban negyed évszázad alapvető tanul­ságát. Japán az amerikai hatalmi szférában nőtt gazdasági világhata­lommá, társadalmi szerkezete a’ap- ján pedig a vilán enyik le-konze:va- tivabb és leqszilárdabb monopoltö- kés állama. A belátható jövőben — bármilyen bonyolulttá váljék is a gyakorlati politikai helyzet — ezek a stratégiai és társadalmi alaptényezők fogják meghatározni Japán cseleke­deteinek fő irányát. — íe *

Next

/
Oldalképek
Tartalom