Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

W7T. szeptember 1. DUNÁNTÚLI NAPLÓ i $ Új főigazgató a Tanárképző Főiskolán Hegyei ifjúsági szántóverseny a sátorhelyi határban Wm. 1 Munkában az egyik görgős ekés versenyző Az áj tanév és az új ki­nevezések jegyében zajlott le kedden a Pécsi Tanárképző Főiskola tanácsülése. A dél­előtti tanácsülésen jelen volt Miklósvári Sándor, a Művelő­désügyi Minisztérium osztály- vezetője, aki dr. Orbán Lász'ó- nak, a művelődésügyi minisz­ter első helyettesének megbí­zásából átnyújtotta „Az okta­tásügy kiváló dolgozója" ki­tüntetést és jutalmat Márk Ber­talannak, a főiskola leköszönő főigazgatójának, s egyben tol­mácsolta a kitüntetettnek dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes köszönetét. Miklósvári Sándor méltatta a távozó főigazgató érdemeit az általános iskolai tanárképzés területén. Mint mondotta, a magyar felsőoktatás történeté­ben egyedülálló az, hogy Márk Bertalan 20 éven keresztül ered­ményesen töltötte be az in­tézmény vezetői tisztét, 1957- ig mint igazgatóhelyettes, s attól mint igazgató illetve fő­igazgató. A főiskola külföldi kapcsolatainak megteremtésé­ben, a hallgatókkal és oktatók­kal való kapcsolatában és a kezdeményezésben a szakmai közlemény és a tanítványok el­ismerését vívta ki. Ezalatt mint­egy tízezer általános iskolai ta­nár hagyta el a főiskola fa­lait. Márk Bertalan ezek után jel­képesen átnyújtotta a főiskola pecsétjét az új főigazgatónak, dr. Kálmánchey Zoltán tanszék- vezető főiskolai tanárnak. Megerősítették tisztében dr. Dómján Károly főigazgató-he­lyettest. Az újonnan kinevezett főigazgató-helyettesek: dr. Ti­hanyi Jenő, a Növénytani Tan­szék tanszékvezető főiskolai do­cense, a tanulmányi ügyek fe­lelőse és dr. Gárdos Istvánná, oz Orosz Tanszék tanszékveze­tő főiskolai docense, a kollé­giumi és nevelési ügyek fele­lőse. A megbízatások három evre szólnak, de meghosszab­bíthatók. Az új tanév feladatai között szerepel az új 'tantervek és programok bevezetése a II. évfolyamon is. Ebben a tan­évben már teljes egészében a Ma kezdődik a szarvasvadászat BELGA KIRÁLYI HERCEGNŐ VADASZIK MOHÁCS MELLETT Ma kezdődik a szarvasvadá­szat. Izgalmas, vad élmények oz erdőben — átutalás a Nemzeti Bankba. Baranya me­gyében is számos külföldi va­dászra számítanak, nemcsak az erdőgazdaságok, hanem a kö­zel félszáz vadásztársgság is. A külföldi vendégek között mindig akadt érdekes ember, így akad közöttük most is. A Dunaártéri Állami Erdőgazda­ság Mohács melletti, vagyis bédai területére érkezett és ma kezdi a vadászatot Kurt Röttger, a nyugatnémet Volks­wagen Művek egyik vezetője, családjával együtt. Öt, körül­belül szeptember végén, Liliane belga királyi hercegnő váltja majd fel. A hercegnőt érthe­tően sokan megnéznék, a MA­VAD azonban — részben a nyugodt vadászat, részben a diszkréció kedvéért — nem csak a fagyűjtő embereket, de még a sajtót is tiltja az er­dőkből. Liliane princesszin leg­feljebb a Margitszigeti Nagy­szállónál adhat nyilatkozatot Bédára megállás nélkül haj­tat le. A korábbi években a Véménd melletti Bátaapáti er­dejében vadászott Brigitte Bar- dot sógora, az ifjabb Sachs motorgyáros. Ezt az erdőt azon­ban mostmár a Magyar Tele­vízió vállalati jellegű vadász- társasága bérli, s külföldiek­nek sem adja ki. Most Sachs valószínűleg a somogyi Lábod mellé indul vadászatra. F. D. tavaly elfogadott új szervezeti és működési szabályzat alap­ján dolgozik a főiskola. A Mű­velődésügyi Minisztérium há­rom fontos kérdésben kéri a főiskola segítségét: az okta­tásügy pártfelülvizsgáiatában való közreműködésben, a le­velező oktatás reformjának ki­dolgozásában és a számonké­rés, osztályozás új, korszerűbb módszereinek kimunkálásában. Az ország egyes főiskoláin az utóbbi években helyi kezdemé­nyezésre a rendezvények soka­ságára került sor. A miniszté­rium ezt a szétaprózottságot szeretné megszüntetni, így eb­ben a tanévben, előrelátható­an májusban a Pécsi Tanár­képző Főiskolán rendezik meg a nagy, demonstratív főiskolai rendezvényt. Az új tanév megkezdése előtt az alábbi kinevezésekre került sor: főiskolai tanárrá nevezték ki dr. Báli József docenst, Plat- thy György tanszékvezető főis­kolai docenst; főiskolai docens­sé nevezték ki dr. Csanálosi Sándor adjunktust, Dobó Géza adjunktust, Gergely János ad­junktust és Kovács József ad­junktust. További 12 új ad­junktusi illetve tanársegédi ki­nevezés történt A város öt sarkában lévő te­lepek egy fedél alá kerülnek: a TÜZÉP új otthonába költözik. A Megyeri úton lévő raktárbá­zis utolsó egysége is benépesül. Öröm ez a vásárlóknak és a vállalatnak is: egy helyen meg lehet kapni mindent — tüzelő­anyagot, építőanyagot —, s könnyebb a munka — a raktá­rozás, anyagkiadás — irányítá­sa is. A szellős, iparvágánnyal rendelkező hatalmas telep szépséghibáit mégsem illő eltit­kolni. Móré Gergely telepveze­tő még mielőtt a telepet meg­tekintettük volna, kifakadt. Szinte vég nélkül sorolta a ter­vezési és kivitelezési hibákat, melyek kijavítása az eredeti 30 millión kívül újabb milliókat kí­ván. Rakéta jelére indultak a traktorok pontban délelőtt tíz órakor. A sátorhelyi határ be­népesült: fiatal traktorosok, ér­deklődők — a jövendő kiváló szántói adtak számot tudásuk­ról. Baracs József, a Baranya me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője nyitotta meg a közel négy órán át tartó viadalt. A feladat összetett volt: a barázdák egyenessége és egyenletessége, a porhanyítás s az úgymond „szántástiszta­ság" mind-mind a jó munka alapfeltétele. A szigorú ponto­zók figyelmét pedig egy sem kerülte el. Többeknek feltettem a kér­dést: miért is van szükség e verseny megrendezésére? A válaszok egyértelműen alátá­masztották a versenyrendezők véleményét. Mégpedig végső soron egy jó szántás a termés- eredményt meghatározó ténye­zővé válhat. Ha jó, akkor ke­vés utómunkát — boronálást. kultivótorozást - igényel, ami nem kis megtakarítást jelent a mezőgazdasági üzemeknek. Az­tán a vetőgép „zökkenőmente­sen” járhat — a magokat egyenletes mélységre helyezi. és - mintegy - korunk nélkü­lözhetetlen programjaként. Mintegy a vezető éltető eleme­ként, amely erőt és biztonság- érzetet ad: sohasem lemaradni a mindenkori jelentől. A Mecseki Szénbányák gé­pészeti osztályvezetője volt. Azt a két évtizedet töltötte ott, amely — nem sokkal pályakez­dése előtt - az Arccal a bá­nyák felé jelszóval indult. Neki mindebből nem kevés: a me­cseki szénmedence gépesítése és villamositása jutott. Ebben megítélése szerint „némi előre­haladást sikerült elérni”, bár az eredményéket korántsem érzi kielégítőnek. Kétszeres kiváló dolgozó: a szénbányászat kivá­ló dolgozója, a Munka érdem­érem és a KISZ több kitünteté­sének birtokosa. Mindenképpen az a vezetői típus, aki élete de­rekán is elmondhatná: tett va­lamit — népgazdasági szinten. A bányától csaknem húsz év után többszörös lábműtét miatt vált meg: nem bírná a bánya­járást. Mától a Vegyipari és Vegyipari-gépészeti Technikum és Szakközépiskola igazgatója. 530 diák és 300 levelező hall­gató: 36 pedagógus, kétféle tanterv és (az idén még) két­féle iskolatípus: s két különbö­ző helyen maga az iskola is. Felsorolni is elég. Milyen el­gondolással, tervekkel lát új | feladatkörének? Hangja nyugodt és komoly, koncepciója határozott és vilá­gos: mint aki tudja, mit akar és hogyan. 1 A tegnapi versenyen mindkét kategória: mind a hagyomá­nyos, mint a görgős ekék kép­viseltették magukat. A régen kialakult vélemény ismét igazo lódott: a görgős eke jobban porhanyítja a talajt. S bár min­den traktoros esküdött a maga módszerére, azért mégis leg­többen a Bolyi Állami Gazda­ság versenyen kívül indult dol­gozójának munkáját figyelte. Rózsa József — a magyar szán­tóválogatott tagjaként már két világversenyen részt vett, s most a szeptemberben Angliá­ban sorrakerülő nagy összecsa­pásra készül.- A mai bemutató csak rész­ben sikerült - mondta egy ki­csit bosszúsan —, tegnap egy órányit tudtam csak edzeni. Kettőkor fellőtték a versenv végét jelző piros rakétát is. A 20 traktoros leállította a gépét, s megkezdődött a parcellák szemléje. Az eredményhirdetés­kor kiderült: mint mindenhol, a szántóversenyeken is ki lehet használni a hazai pálya elő­nyét. Az első két helyezett - Kohl Lőrinc és Bachesz József — a Bolyi Állami Gazdaság traktorosai, míg a harmadik he­lyen a Lippóí Béke Őre Tsz traktorosa, Martina József vég­zett. Az igen értékes díjakat és okleveleket Benkö Gyula, a Ba­ranya megyei KISZ Bizottság titkára nyújtotta ót a verseny­zőknek. vesződjenek, így egészítsék ki jövedelmüket. Az utóbbi két év­ben már nem is váltottak be gubát az ország területén, a két év előtti „termés" maradé­kának feldolgozásával végeztek tegnap Tolnán. Az utóbbi években a tolnai gyár átállt üvegszövet gyártá­sára és tavaly helyezték üzem­mé a műszál fonalterjedelmesi- tö üzemet. A hazai selyemtenyésztés, il­letve selyemipar közel három- százéves története, amely a Baranya megyei Peilérden kez­dődött 1680-ban, az olasz Pas- sardi János Péter üzemalapílá- sával, véget ért.- Mór műegyete "Pistaként voltam demonstrátor, a szak- érettségis kollégiumban korre­petáltam, a bányaipari techni­kumban hét évig tanítottam, mostani kartársaim mintegy fe­lével együtt . . . Ennek az isko­lának a feladata az életre, a gyakorlatra nevelni. A fő cél te- ; hát: közelebb a gyakorlathoz, | az élethez. 18 év alatt a szak- r emberek, a technikusok ezrei- j vei dolgoztam együtt. A gyakor- , latból tudom hol és mit kell ] erősíteni. Az elméleti megala­pozottság mellé a gyakorlati biztonságot kell megadnunk a | jövő technikusainak. S ami az i el nem választható pedagógiai j részét illeti a szakember-neve- lésnek: ne külsőségek alapján ítéljünk. Az ember nem azon | múlik: milyen hosszú a hajvise- j lete, vagy az oldalszakálla, j Ápolt, rendes legyen, ez alap- követelmény.- Egyébként mindig rokon­szenveztem a pedagógus pályá­val és fontos nevelési kérdés­nek tartom a szaktárgy meg- kedveltetését. Nem verbális tu- I dóssal, hanem minél több gya- korlati példával. Hogy eredmé­nyesen dolgozhassunk, abban [ természetesen számítunk a Mű- [ szaki Főiskola segítségére —, ; hisz ez mindannyiunk érdeke. I- Jó érzésű, egészséges er- j kölcsű, kulturált szakembereket j szeretnénk nevelni, akiknek van önálló véleményük a világ dol­gairól . . . (vr, e.) Költözködés — gondokkal Új telephelyen a TÜZÉP Kezdjük sorjában: először ta­lán az irodaépület és szociális rész „tervezéséről” ejtsünk né­hány szót. A TüZÉP évi forgal­ma közel 170 millió forint érté­kű, 16 ezer vagonnyi árut fo­gadnak és forgalmaznak. Ehhez a kapacitáshoz a kivitelező egy 144 négyzetméter alapterületű | irodarészt, öltöző- és fürdőrészt | épített. Hetven embernek egy ! 20 négyzetméteres öltöző-fürdő s jutott. Emiatt egy új kétszintes | irodaépület kell — közel kétmil­lióba kerül - építtetnie a TO- i| ZÉP-nek. Az üzemelés egyik i |i olapfeltételét jelentő hiba: a If csapadékvíz-elvezető csatornák ; nincsenek megnyitva, a raktá- ! rak belső szintje alacsonyabban f von, mint az utak szintje, így j| nagyobb esők esetén „víztáro- j| lóként” funkcionál. A két ipar- || vágány padkáját úgy építették ! meg, hogy targoncával a vago- j§ nokat nem lehet megközelíteni: a padka szélét egy jó méterrel elszámították. A közúti hídmér­leg megközelítése is körülmé­nyes: nagyobb tehergépkocsik nem tudnak megfordulni, s ezért már eddig is kétszer rom­lott el a hídmérleg. A második számú vágány mellett — ahon­nan teherautókba rakodnak — salakút van, amit máris „buc- kássá” jártak. Ezek a főbb gondok. Van még ezenkívül más is: kevés az ember — főleg a rakodók —, ke­vés a rakodást segítő gép. En­nek ellenére fokozott ütemben folyik a költözködés. A Jókai Mór utcában lévő faanyagtelep két hónap múlva költözik ki véglegesen, a Nagy Lajos ut­cai építőanyagtelep, a Vasút utcai és a Mártírok útján lévő tüzelőanyagtelepek, valamint a Makár utcai telep már leköltö­zött. Az áttelepiilés - mint min- dia — pénzbe kerül: közel 10 milliós forgalom-kieséssel szá­molnak. Az új irodaépület két- három hónap múlva készül el: addig a telep megközelítése ki­csit körülményes lesz: napi öt- száz-hatszáz fuvar egyirányú közlekedését az építők elvonu­lása után lehet csak biztosítani. Addig az adminisztrációs köz­pont is csak egy ideiglenesen felállított fa-víkendházban szé­kel. J Néhány jótanács a vásárlók­nak: tüzelőanyagot a Kossuth Lajos, a Jászai Mari utcai és az Építők úti felvevőhelyen igé­nyeljenek, ott egyéb felvilágosí­tással is szolgálnak. S mint ahogy ilyenkor ez elkerülhetet­len - kissé nehezebben megy az anyagkiadás. A költözködés izgalmai a TÜZÉP-esek idegeit is megviselte. Több türelemmel a vásárlók is többre mennek. — Kozma — Leállt a tolnai selyemfonoda Hegszűnt hazánkban a hernyóselyemgyártás Tegnap a Tolnai Selyemfonó­gyár gubókészletének utolsó kilóit dolgozták fel a fonodá­ban. Ma már nem indulnak meg a fonógépek és később sem. Magyarországon ezzel megszűnt a hernyóselyem fel­dolgozás. A felszabadulás előtt még négy selyemfonógyár működött az országban, 1945 után már csak a tolnai. Ez az üzem is fel tudta dolgozni a hazai - egyre csökkenő — gubótermést. Az ország gyors gazdasági fejlődé­se szinte kihúzta a talajt a ha­zai selyemtenyésztés alól, egy­re kevesebben voltak rászorul­va arra, hogy selyemhernyóval Akik a hírekben szerepeinek MÄNY0 MIHÁLY Pécsszabolcsi bányász-nem­zedékből származik. Maga is bányász - harmadíziglen. És nemcsak lélekben. Tizennyolc év szerényen felsorolt — nép- gazdaságilag azonban kiemel­kedő fontosságú - eredményei­vel a tarsolyában, amelyekkel ma, negyvenévesen a pedagó­gus pályára lép. 1954-ben végzett aépészmér- nökként a Műszaki Egyetemen. 1964-ben a miskolci egyetemen bányamérnöki végzettséget szerzett, és alig két hónapja ál­lamvizsgázott politikai gazda­ságtanból a pártfőiskolán. Két évvizsgája van hátra filozófiá­ból és tudományos szocializ­musból. — Amíg élek, tanulni fogok - jelentette ki beszélgetésünk e részénél nagyon határozottan Rendet a beruházási piacon! Nagyon határozottan és na­gyon világosan fogalmazott a SZOT Elnöksége: rendet kell végre teremteni a beruházási piacon, el kell érni, hogy meg­valósuljon a kereslet és kínálat egyensúlya, s ennek érdekében az eddiginél nagyobb ütemben kell az építőipar műszaki szín­vonalát emelni. Csökkenteni kell a beruházások idejét, mérsékel­ni, illetve szilárdan tartani az árakat, mert mindezek nélkül képtelenség realizálni életszín­vonal-politikánk célkitűzéseit. Mint arról a keddi lapok bé- számoltak: a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksé­ge hétfőn tárgyalt ezekről a kérdésekről, s a helyzet őszinte elemzése után határozatot ho­zott, mely egyebek mellett va­lamennyi szakszervezet, s vala­mennyi szakszervezeti tisztségvi­selő gondjává teszi a beruhá­zási visszásságok megszünteté­sét, illetve az ennek érdekében folyó munka lelkes és hatékony segítését. Olyan közhangulattá van szükség — mondja ki egye­bek mellett a határozat —, mely nem tűri a népgazdaság anyagi eszközeinek pazarlását, a tervfegyelem lazaságát, mely fellép a rosszul értelmezett he­lyi érdekek ellen, s mely érzé­kenyen reagál s tiltakozik min­den jogtalan áremelési kísérlet ellen. Világos beszéd, szükség volt rá. Ez az első, ami megfogal­mazódik az emberben a hatá­rozatot ismertető tudósítások elolvasása után, de aztán mind­járt felvetődik egy kérdés is: vajon lesz-e haszna? Jó hatá­rozatokban nincs hiány; az az igazság, hogy papíron mindent nagyon körültekintően és böl­csen intézünk, a gyakorlat azon­ban azt mutatja, hogy a hatá­rozatok, rendeletek egy jelentős része csak részben valósul meg, sőt nem egy esetben csak írott malaszt marad. Amit a SZOT Elnöksége most elhatározott, az valamennyiünk érdeke, a to­vábblépés egyik legfontosabb előfeltétele. Mert nincs az az ország, amelyik sokáig kibírná, hogy sokszáz milliós, sőt nem egyszer milliárdos beruházások álljanak hónapokig, évekig be­fejezetlenül, mintahogy azt sem lehet sokáig kibírni, hogy egyet­len épületünk sem annyiba ke­rül, amennyire tervezték. Piros jelzést kell adnunk végre az örökös csúszásoknak, az elsza­baduló áraknak, mint ahogy álljt kell parancsolnunk azoknak is, akik összetévesztik a saját, vagy szűkebb környezetük érdekeit hazánk, a nép érdekeivel. Az Építők Szakszervezetét ar­ra kéri a SZOT Elnöksége, hogy nyújtson hatékony segítséget az árellenőrzések megszigorításá­hoz. Tiltakozzanak, kezdemé­nyezzenek felelősségrevonást ha kell, de ne nézzék tétlenül, hogy szép lassan kicsúszik a kezeink közül ez a fontos terület. Nem lesz könnyű e határozat realizálása. Anyagi és szubjek­tív akadályok ezrei nehezítik, ennek a határozatnak mégsem szabad papíron maradnia. Az erők koncentrálása, a szerve­zettség fokozása, a rejtett tarta­lékok feltárása, a műszaki fej­lesztés ütemének fokozása, az építőiparnak juttatott nagyobb anyagi támogatás — ez a ki­bontakozás útja, illetve az a plusz, amit a SZOT elnöksége most kér. Senki ne menjen el a visszás jelenségek, a károkozók, a pénz- és anyagpocsékolók, a felelőtlenül dolgozók mellett —, mert bárkié is legyen a szóban- forgó épület, illetve beruházás — a kár valamennyiünké. Békés Sándor — Palacsintosütés lesz ma a Bőrgyárban, ahol a kultúrotthon falai között meg is kóstolhatják az érdeklődők az Alufef sütő­ben, zsír nélkül készülő kedvelt tésztaételt. Ugyanakkor a dol­gozó nők háztartási munkájá­nak megkönnyítését, a szabad­idő növelését és korszerű táp­lálkozást elősegítő árukból üze­mi kiállítást rendez a kultúrott- honban a Baranya meayei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat. A kiállítás szeptember elsején és másodikán 10—16 óra között tekinthető meg, 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom