Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
Vífácj fcrotatárTal. eavasOTTetekt Ara: 1 forint xxvin.évfolyam,209.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja mi. szeptemberi., vasárnap Köszöntjük bányászainkat! Irta. DR. NAGY JÓZSEF, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára Koszorúzási ünnepség és színpompás tűzijáték Gsertetőn A szén hosszú távon is fontos tényezőié népgazdaságunknak — mondotta dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter Dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter, beszédét mondja. Ezekben a napokban — felszabadulásunk óta immár huszonegyedik alkalommal — emlékezünk meg bányászainkról. A bányásznap, jellegzetesen szocialista ünnep s megyénk életében mindig jelentős eseménynek számított. Érthető, hiszen Pécs és Komló városának történelme szorosan összefonódott a bányászat történelmével és ennek a szakmának tradíciói az emberek tudatában maradandó nyomokat hagytak. De nemcsak a múltja, hanem a jelene is nagy ennek az iparágnak. Közismert, hogy megyénk ipari szerkezetét a bányászat túlsúlya jellemzi és ennélfogva termelési eredményei is döntően befolyásolják gazdasági fejlődésünket, helyzetünket. A bányászat megyénkben súlyát bizonyítja az is, hogy az ipari munkások fele még jelenleg is ebben a szakmában dolgozik. A bányászat fejlődése a szocialista iparosítás extenzív szakaszában — főleg az ötvenes években — volt a legerőteljesebb, amikor az energiabázis megteremtése szükségessé tette a rendelkezésre álló szén- vagyon minél gyorsabb feltárását és kiaknázását. Ennek a fejlődésnek a mecseki szénbányák is részesei voltak, amit az új és korszerű üzemek egész sora és a termelés mennyiségének a korábbiakhoz képest ugrásszerű növekedése bizonyít. Ezekben az években indult meg a bányászat megyénkben levő másik ágának, az uránérctermelésnek fejlesztése is, amely a jövő energiahordozójának, energiabázisának kialakítását szolgálja. A bányászatnak ez a nagyarányú fejlődése a problémák sokasága mellett előnyöket is jelentett Baranya számára. Az új munkaalkalmak tömegével együtt új városok és városrészek épültek (gondoljunk Komlóra, vagy Pécsett az Uránvárosra), de ez a fejlődés telte lehetővé a magasabb jövedelmeknek, az életszínvonalnak helyenként az országos átlagot meghaladó növekedését is. Az utóbbi években sok vitát és érzelmi vihart okozott a bányászok körében a szénbányászat jövőjének, távlatának megítélése. Köztudott az, hogy az energiaszerkezet világszerte átalakulóban van és az energia- hordozók összetétele a hatékonyabban kitermelhető szénhidrogének javára tolódott el. Ennek a folyamatnak következményeként még a legjelentősebb széntermelő országokban is egyre kevésbé versenyképes a szén a szénhidrogénekkel, az olajjal, a földgázzal szemben. Ez az átalakulás hazánk népgazdaságát js érintette és objektíve vált szükségessé az, hogy energiapolitikánk új útjait adottságaink és lehetőségeink figyelembevételével kijelöljük. Ennek megfelelően a közelmúlt években széleskörű tudományos vizsgálat alapján került kidolgozásra az a koncepció, amely az ország energiaszerkezetének átalakulását tűzte ki célul. Miután a kőolaj és a földgáz már nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre mint korábban, a jövő energia-mérlegén belül a szén részaránya kisebb lesz, mint korábban volt. Mindemellett, hogy a szénhidrogének előtérbe kerülésének szükségessége tényekkel, adatokkal bizonyítható, semmi esetre sent jelentheti ez azt, hogy a szénnél, mint az energiaforrás egyik fontos alapanyagával nem számolhatunk. Éppen ezért nem lehet egyetérteni azokkal a sokszor érzelmekre ható és nem a tényleges helyzetet tükröző megnyilvánulásokkal, sojtóhangokkal, amelyek a szénbányászat várható felszámolását jövendölik. Ezt az alkalmat Is felhasználva — illetékes kormányvezetők többször elhangzott nyilatkozataira támaszkodva — ismételten, le kell szögezni, hogy nem a szénbányászat felszámolásáról, hanem annak raoionalizólásá- sáról, korszerűsítéséről van szó. Ez alapjaiban véve azt jelenti, hogy a termelési eszközök koncentrálásával, műszaki fejlesztéssel, gépesítéssel, a termelékenység színvonalának emelésével növelni kell a szénbányászat hatékonyságát. Bár ennek a nagyfontosságú programnak még a kezdeténél tartunk, azonban pozitív hatása már több vonatkozásban is érezhető. A közelmúlt években nőtt az egy aknára jutó termelés meny- nyisége, javult a kitermelt szenek kalóriatartalma, csökkent az önköltség stb. Természetesen ez a folyamat azt is feltételezi, hogy a gazdaságtalan és nagy ráfizetéssel termelő bányák fokozatosan felszámolásra kerüljenek olymódon, hogy az ott dolgozó bányászok elhelyezése is megoldódjon. Az eddig lebonyolított bánya-összevonások tapasztalatai azt mutatják, hogy az utóbbi okozott legkevesebb gondot, miután a bányászatot jelenleg inkább a munkaerő- hiány, mint a munkaerőfelesleg jellemzi. Ennek eredője a lélektani okok mellett (a bányászat bizonytalannak vélt jövője) az, hogy a jelentős műszaki fejlődés ellenére is a bányászat egyike azoknak az iparágaknak, ahol a nagy fizikai igénybevétel és az egészségtelen munkakörülmények miatt a munkaerő elhasználódása lényegesen nagyobb, mint más iparágakban. Ez is magyarázata annak, hogy a bányászatban a törzsgárda kialakításának tényezői eltérnek a szokásostól. A nehéz létkörülmények, az elemekkel való mindennapos küzdelem alakította ki azt a hagyományos bányászöntudatot, amelynek nagy része van abban, hogy a mi vidékünkön c munkásosztály legforradalmibb magját a bányászság alkotja A baranyai munkásmozgalom eseményekben gazdag történelmében a bányászok mindig az élen haladtak, mind a fel- szabadulás előtt az elnyomókkal folytatott harcban, mind a felszabadulás után a demokrácia megszilárdításáért, majd a szocializmus építéséért folyó harcban. De a bányászok nevéhez fűződnek a szocialista iparosítás hősi korszakának nevezetes „széncsatái” is, amelyek országos mozgalomként oz energiabázis fejlesztésének céljait szolgálták. Amennyire országos ügy volt annakidején a széncsata, ugyanannyira népgazdasági jelentőségű ma az energia-szerkezet átalakulása és a nemzetközi összehasonlításban is gazdaságos szénbányászat kialakítása. Ebben a nagyszabású programban a mecseki bányáknak is kiemelkedő szerepe van. Ismeretes, hogy hazánkban egyedül itt termelnek kokszolható feketeszenet és — tegyük hozzá - uránércet, amelyeknek tartós és biztos jövője van Mindemellett azonban a realitásokat is figyelembe véve olyan arányú mennyiségi fejlődéssel, mint amely a korábbi időszakot jellemezte, már nem számolhatunk. Most a minőségi feladatok vannak scon, amelyek a gazdaságosságot és hatékonyabb termelés igényét támasztják a bányászat vezetőivel és dolgozóival szemben. Ezt a szándéEzrek jöttek el ismét. A csertetői domboldalon, ahol 34 évvel ezelőtt csendőrfegyverek fogadták a tüntetőket, tegnap este ismét sortűz dörrent: a bányászokkal együtt felvonult honvédségi díszalakulat katonái így tisztelegtek a hősi halált halt mártírok emléke előtt. A fáklyás felvonulás élén, a hagyományokhoz híven, ismét a mecseki bányászokkal oly szoros kapcsolatot tartó pécsi helyőrség ifjú katonái haladtak, majd a bányászok mun- kásör-zószlóaljónak díszszakasza következett. Őket követték a megye és a város, illetve a bányászati vállalatok vezetői. Ott volt a sorban dr. Szekér Gyula, az MSZMP KB. tagja, nehézipari miniszter, Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettes, Egri Gyula, az MSZMP KB. tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Komár András, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető-titkára, Szentist- ványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke és dr. Eöldvár! János, a Megyei Tanács elnökhelyettese. Eljöttek a mártírok hozzátartozói, a szénmedence veteránjai, a szocialista építőmunka kitüntetettjei, s azok a külföldi kollégák, akik a szovjet, a lengyel és az kot tartalmazzák a területünkön levő bányavállalatok, üzemek éves és ötéves tervei, fejlesztési és termelési célkitűzései. Elismerendő ezekben a tervekben az emberről való gondoskodás szándéka is, amely a bányamunka további megkönnyítésére vonatkozó gépesítési elképzelésekben kapott helyet. A technika fejlődésével együtt o bányászkodás fokozatosan könnyebbé válik, de a föld alatt végzett munka még jó ideig nehéz, egész embert kívánó tevékenység lesz. Éppen ezért pártunk, kormányunk jövedelempolitikájának megfelelően a nehéz fizikai munkG — így a bányászoké is — kiemelt erkölcsi és anyagi megbecsülést kell, hogy élvezzen. Természetesen o személyi jövecseki Ércbányászati Vállalat és az Aknaméiyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói következtek. Az újhegyi szénelőkészítőmű, a villamos-, az építési és a gépkocsiüzem több száz munkása vonult ezután az emlékmű elé, mely zászlódíszbe és fényárba öltözött az ünnep alkalmából, A koszorúzási ünnepséget a Himnusz elhangzása után Markvart Károly, a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Bizottságának titkára nyitotta meg, majd dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején azokra a nagyjelentőségű politikai eseményekre, sztrájkokra és nagy áldozatokra emlékezett, melyek a magyar bányászság harci útját jelzik. A bányamunkásság egy évszázada már, hogy a munkásosztály egyik legharcosabb és legkövetkezetesebben szocialista rétegét képezi, s mint ilyen a felszabadulást követő újjáépítés sokszor emberfelettien nehéz, sok-sok áldozatot követelő munkájában is élenjárt. A bányászat, s azon belül a szénbányászat jövőjéről, gondjairól szólva a nehézipari miniszter kijelentette: a szén hosz- szú távon is fontos tényezője népgazdaságunknak. A mecseki feketeszén a hazai vas- és acélgyártás egyik legfontosabb alapanyaga, s ennek megfelelőek a Mecseki Szénbányákdelmek növelésének lehetősége jelentős mértékben függ az üzem, a vállalat gazdasági eredményeitől, ez pedig a bányászok munkájától és teljesítményeitől. Az idei év első felének gazdasági eredményei a megyében lévő bányáknál — ha nem is különösen kiemelkedők -, de összességükben a körülményekhez képest megfelelők, amelyek biztosíthatják a tervbevett jövedelemfejlesztést és ezen keresztül a bányászok élet- körülményeinek további javulását. Pártunk és kormányunk eddig is méltányolta és a jövőben is megbecsüli a bányászok áldozatos és kemény munkáját és a továbbiakban is számit helytállásukra I A huszonegyedik bányásznap Az ünnepi beszéd után a szervek és vállalatok képviselői koszorúkat helyeztek el a Hegedűs Mihály, Feitig Imre és Keller János emlékét őrző, s a bányamunkásmozgalom valamennyi mártírjának tisztelgő emlékmű talapzatán. Elsőként a Nehézipari Minisztérium, majd a megyei vezetőszervek képviselői koszorúztak, majd a külföldi delegációk helyezték el az emlékezés és tisztelet virágait. Az ünnepség után, a hagyományokhoz híven, színpompás tűzijáték következett. A tűzijáték után, a késő esti órákban, a Mecseki Szénbányák vezetői fogadást adtak a vendégek, a megye és város vezetői, illetve az üzemek legjobb dolgozói tiszteletére. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyetese a hivatalos meghívásoknak eleget téve szombaton Latin-Ameriká- ba utazott, Ellátogat Argentínába, Chilébe, Peruba és jelentőségét Baranyában növeli, hogy ezekben a napokban emlékezünk meg Komló várossá nyilvánításának 20 éves évfordulójáról. Két évtized egv város életében nem nagy idő De ha ennek a két évtizednek ma már szinte legendáknak tűnő eseményeit tekintjük át, ez valóságos történelmi korszakot jelent számunkra; a szocializmus építésének, a bányászat fejlődésének egy-egy történelmi korszakát. Komló emberi érzések vonatkozásában is nagyon közel áll hozzánk. Nemcsak azért, mert szemünk láttára nőtt várossá és jutott el a bokáig érő sárból a mai értelemben is modern településsé, hanem azért is, mert sokunk munkája és személyes élménye, életünknek egy-egy szakasza fűződik Losonczi Pál a KNDK-ba látogat A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése elnökségének meghívására Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szeptember közepén hivatalos baráti látogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Decemberben összehívják a LEMP VI. kongresszusát Szombaton délelőtt Varsóban összeült a Lergyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a kibővített ülést Edward Gierek, a KB első titkára nyitotta meg. Az ülés egyhangúlag elfogadott napirendjén két pont szerepel : 1. Határozat a Lengyel Nép- köztársaság további szocialista fejlődésének irányelveiről. 2. Határozat a LEMP VI. kongresszusának időpontjáról és a kongresszusi küldöttek megválasztásának rendjéről. Edward Gierek beszédében, a Politikai Bizottság megbízásából azt javasolta, hogy a LEMP VI. kongresszusát ez év december 6-ára, Varsóba hív- iák össze. A Központi Bizottság határozatot hozott arról, hogy ez év december 6-ára Varsóba ösz- szehívják a LEMP VI. kongresz- szusát, majd elfogadta a „Lengyel Népköztársaság további szocialista fejlődéséről' szóló párt-dokumentumot, amit a sajtóban közzétéve országos vitára bocsátanak. A KB plénuma szombaton a délutáni órákban befejezte munkáját. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marjai József külügyminiszterhelyettes, dr. Veres Péter külkereskedelmi miniszterhozzá. Nem véletlen, hogy Komló rövid történelme ellenére is vonzza a szociológusokat és írókat. S ha néha ellentmondásosak is a róla megjelenő írások, a város létezése tény, és Komló ma ugyanúg/ hozzátartozik a mecseki táj képéhez, természeti szépségeihez, mint az emberalkotta aknatornyok és üzemi épületek egész sora, amelyek harmonikus egységet alkotnak a környezetükben lévő erdőkkel, hegyekkel, völgyekkel. Köszönet és elismerés Illeti mindazokat, akik az elmúlt húsz évben a város alkotói, építői voltak és akik munkája nyomón Komló és a bányászat. Komló és a szén elválaszthatatlan egységgé, fogalommá váltak I NDK-beli bányászok képviseletében érkeztek a XXI. magyar bányásznap alkalmából megyénkbe. Részt vett az ünnepségen Francini, a Szakszervezeti Világszövetség bónyászta- gozatának főtitkára is. A vezetőket és vendégeket Pécs-Bányaüzem vezetői és dolgozói követték, majd a Mekal kapcsolatos elvárások is. A jó minőségű, s megfelelő áru kokszolható feketeszénre szükség von. A szénbányászat az elkövetkezendő öt évben közel szinten tartja termelését, a visszafejlesztés csak néhány minden kétséget kizáróan gazdaságtalan üzem esetében jöhet szóba. Ecuadorba. A Minisztertanács elnökhelyettesét elkísérte Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. helyettes. Elutazása előtt dr. Timár Mátyás a következőket mondotta repülőtéri nyilatkozatában: — Utazásunk célja, hogy latin-amerikai országokkal tovább erősítsük kapcsolatainkat, gazdasági együttműködésünket. Dr. Tímár Mátyás Latiii-llmerikába utazott
