Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-28 / 228. szám
1971. szeptember 28. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Műszaki tanácskozás a MÉV-nél A IV. negyedév jó teljesítményei kitűnő gazdasági évet jelenthetnek A negyedik 5 éves terv első évének feladata tulajdonképpen nem más, mint a 3 éve kialakult tevékenység folytatása. Vagyis: o produktív tejesítmények növelése. Tulajdonképpen ezzel lehetne összefoglalni röviden a Mecseki Ércbányászati Vállalat tegnapi műszaki tanácskozásán hallott 1971. év feladatairól szóló beszámolót Teljesítmények - bérügyi intézkedések Romvári Attila igazgatóhelyettes az üzemek gazdasági, pórt- és tömegszervezeti vezetőit, a vállalat osztályvezetőit, valamint a szakszervezeti tanácsot tájékoztatta a háromnegyed év eredményeiről, s azokról a feladatokról, amelyek az év hátralévő részében várnak a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozóira. A vállalat gazdasági feladatainak teljesítése nagymértékben függ attól is, hogy az utóbbi évek nagymértékű munkaerőproblémáit miként sikerül megoldani. Ez a kérdés szorosan kapcsolatban van a teljesítmények növelésével is, hiszen egy hatásos bérügyi intézkedés egycsapásra lehet teljesítmény növelő, s a munkaerő elvándorlás megakadályozója. A vállalat 1971-ben 2 százalékos bér- fejlesztést tervezett, de a produktív munkát végző vájvégi bányászoknál ez az arány nem volt megállapítva. Végülis ők mintegy 5 százalékos béremelést kaptak. Ennek feltétele természetesen a megfelelő gazdasági eredmény elérése is volt. Az egy főre eső termelési érték 106, az exportot pedig 103 százalékos teljesítése esetén realizálódhattak a béremelési intézkedések. Az óriási feladatot eddig sikerrel teljesítették az uránbányászok. Az első félévben a fejtési teljesítmények 10, a vágathajtási teljesítmények pedig 5-6 százalékkal növekedtek. A második félévben már további teljesítményemelkedés nem történt, ez magyarázható azzal is, hogy Petőc beléptével az uránbányászkodás mélyebb szinteken is történik, ahol a teljesítmények természetszerűleg csökkennek. Éppen ezért októberben, novemberben és decemberben legalább az eddig elért szintet kell tartani, hogy sikeres legyen az 1971-es év. Saját erőből Romvári Attila szólt az Ércdúsító üzem sikeres kísérleteiről is. A petőci érc ugyanis az eddig ismertektől bizonyos mértékben eltérő tulajdonságú, s a megfelelő fémkihozatal eléréséhez új technológiai eljárásokat kell alkalmazni. A petőci bányaüzem felépültével az uránbányászat is kimerítette az állami támogatást, s most folyó beruházásait már saját erőből kell megoldania. Az építési árak növekedése miatt ez mind nagyobb s nagyobb gondot okoz a vállalatnak. A nyugati városrész befejezéséhez - a 17 emeletes, s egy Szigeti úti 10 szintes - valamint a 11-es és lll-as üzem vak-akna mélyítéséhez szükséges pénzt már csak a tartalék- alap segítségével képesek előteremteni. A baleseti mutatók romlása ugyancsak súlyos gondként nehezedik a vállalat vezetésére. A 100 ezer műszakra eső balesetek száma az elmúlt évihez képest 10 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a súlyosabb balesetek miatt kieső műszakok száma ugyanilyen arányban csökkent. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb veszélyforrásokat elMég a háború előtti években épült az a földalatti óvóhely, amely a pécsi vasútállomás előtt, a Lenin téren húzódik. A több mint 20 méter hosszúságú, hat méter széles, vasszerkezetű, betonozott bunkert másfél méternyi földréteg fedi. A nagyforgalmú tér — ahova szinte percenként érkeznek az autóbuszok — igen sok gondot okozott a betonozott területet kettészelő füves halom. Kerülgetése lassította, nehezítette a közlekedést. kerülik ugyan a bányászok, de több könnyelműség, vigyázatlanság fordul elő mint régebben. Az első félév kedvező bér- intézkedései sajnos itt is megmutatkoznak, mert a második félévben ugrásszerűen megnőtt a betegműszakok száma. A feladatok adottak A negyedik negyedévben nagy szükség lesz minden épkézláb ember szorgalmára, ugyanis az idei év sikeres teljesítése nem történhet olyan áron, hogy 1972 elején visszaesés következzék. Ez meghiúsítaná a vállalat vezetőinek azt a törekvését, hogy az idei bérfejlesztést megismételje. A tanácskozáson az üzemek vezetői is elmondották, milyen intézkedésekkel kívánják elősegíteni a vállalat ez évi 'gazdasági célkitűzéseinek teljesítését L. J. A kihasználható terület mintegy 150 négyzetméterrel nő az óvóhely megszüntetésével. A bunker szétbontását még a hét folyamán megkezdi a Bányászati Aknamélyítő Vállalat pécsi üzeme. Eltávolítják a földet, lebontják a betont, majd réseléssel darabolják szét a vasvázat. Ezek után kerül sor a medence-szerű üreg tömedékelésére, s a térrel egy szintre hozott rész aszfaltozására. Bontják a Lenin téri bunkert I ? % ÉÉ A bunker nyugati bejárata A költészet emelkedőjén Berták László szerzői estje ÜNNEPI PÁRTNAP A fegyveres erők napja alkalmából tegnap délután ünnepi pártnapra gyűltek össze a Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság vezetői, tisztjei, polgári alkalmazottai. Az ünnepséget, melyen Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, a megyei polgári védelmi szervezet parancsnoka is részt vett, Skrobák Ferenc ezredes, törzsparancsnok nyitotta meg. Az ünnepi megemlékezést Bánkuti István őrnagy tartotta, majd sor került a legjobbak kitüntetésére. A Polgári Védelem kiképzési munkájának hatékony szervezéséért és segítéséért a honvédelmi miniszter ünnepi paranMéltóan szép kezdete volt Berták László költő szerzői estje hétfőn a Hírlapolvasóban annak a sorozatnak, amely az ősz folyamán a Pécsett élő írókat, költőket mutatja be az irodalomszerető közönségnek. A zsúfolásig megtelt teremben diákok és író barátok, a Hírlapolvasó állandó vendégei és érdeklődők szorongtak. Az estet Pécs megyei város Tanácsa Művelődésügyi Osztálya, az SZMT Hírlapolvasója, a Magyar írók Szövetsége Dél- Dunántúli Csoportja és a Jelenkor szerkesztőbizottsága rendezte. Fodor András József Attila- díjos költő mondott bevezetőt. A felfedező figyelmével és az idősebb barát szeretetével mutatta be Berták Lászlót és költészetének fejlődését a közönségnek. Fodor András felidézte azt az író—olvasó találkozót Marcaliban, 1955-ben, amikora diók Berták Lászlót megismerte. A futó találkozást levélváltás és kéziratok küldése követte, s Fodor András figyelemmel kísérhette a tehetséges fiatal költő fejlődését. Berták László 30 éves koráig egy meglehetősen szűk földrajzi körzetben, falusi világban élt, verseinek élményeit itt szívta magába. Hitvallása szerint is ennek a meglehetősen zárt, szorongásokkal és visszafogottsággal terhes emberi közösségnek a sorsáról kívánta kimondani a „szép szót”. Az aranykor hangulatát őrző kezdeti verseket különösen Pécsre kerülése után a „vaskorszak" élménye váltja fel, világa súlyosabbá, drámaibbá komorul. Fodor András irodalomtörténeti kiegészítésként elemezte Csorba Győző és Takáts Gyula morális és esztétikai szerepét a Dunántúlról indult fiatal költők segítésében. Berták László nem kereste az érvényesülés könnyebb útjait, mégis, az utóbbi évek termése alapján úgy tűnik, a kedvező visszhang, a biztatások nyomán költészete beérőben van. S ha a komor tónus, az elidegenedéstől való félelem ott munkál is soraiban, szavai mögül a hitvalló ember tiszta hangja mindig érződik. A hatvanas évek elején megjelent közös kötetét követte a közelmúltban megjelent A magunk kenyerén című antológia-beli szereplése, s önálló könyve most van készülőben. Ehhez a felfelé ívelő pályához kívánt Fodor András további elszánást, sikert. Az esten a Pécsi Nemzeti Színház művészei, Sólyom Katalin, Bősze György és ifj. Kömives Sándor tolmácsolták a költő verseit. Közreműködött Gyermán István és Vas Ágnes hegedűn, Varga Márta pianinon. M. L. Gyermekkönyvtár nyílt Újmecsekalján Országos és pécsi helyzet- I kép: kellene gyermekkönyvtár, de nincs. Legalábbis külön épületben nincs. Most, tegnap este megnyílt egy modern könyvtár, gyermekek számára — Üjme- csekaljón. Az Építők úti Általános Iskola adott számára otthont, egy nagy méretű termet, kiszolgáló helyiségekkel, a városi könyvtár pedig berendezett itt egy gyermekkönyvtárat. Négy és fél ezer kötet várja az új városrész kis olvasóit, a hat és tizennégy év közötti gyerekeket. Egyben az Építők úti Általános Iskola saját könyvtára is. I A könyvállományban minden Magyarországon kapható, s az iskolai tanulásban felhasználható könyv megvan. A nyitvatartási úgy szabályozták, hogy mind a délelőtt, mind a délután iskolába járók rendszeresen látogathassák. Így hétfőn, szerdán és pénteken délután 13 órától 18 óráig, kedden, s csütörtökön reggel 8 órától 13 óráig, szombaton pedig 9-től 12 óráig várják a gyerekeket. Aki nyelvet akar tanulni, az angol, francia, német és orosz nyelvoktató lemezeket is találhat a Radnóti utcából nyíló új- mecsekaljai gyermekkönyvtárban. csában Pólkuti Keresztély és Ti- nusz János tanácselnököket Honvédelmi érdeméremmel tüntette ki. Pálkuti Keresztély Mohács város, Tinusz János pedig Szigetvár város polgári védelmi parancsnoka. A hivatásos állomány tagjai közül Nádor József főtiszt és Szabó László tiszt Szolgálati érdemérmet kapott. Számos tisztet, illetve tiszt- helyettest jutalomban, illetve parancsnoki dicséretben részesített Skrobák Ferenc ezredes. Ezer fiatal részvételével Kongresszusi Tenkes-túra Ebben az évben ötödik alkalommal rendezte meg a KISZ Siklósi járási Bizottsága, az MTS Siklósi járási Tanácsa és az MHSZ siklósi járási vezetősége a hagyományos Tenkes- túrót, melyet idén a KISZ Vilii, és az MTS III. kongresszusa, valamint a fegyveres erők napja tiszteletére hirdettek meg. A kétnapos versenyre vasárnap és hétfőn reggel összesen ezer fiatal gyülekezett a siklósi határőrlaktanyában. Innen indultak a 9-14 fős csapatok, hogy a nyolc kilométeres távon, tíz állomáson megfelelve az elméleti kérdésekre és a gyakorlati követelményeknek, eljussanak a célhoz, a Tenkes- hegyre. A túrát két napon, két részben bonyolították le. Az első nap, vasárnap a siklósi járás községi és üzemi KlSZ-szerve- zetei, valamint az MHSZ indított összesen mintegy 30 csapatot. Tegnap, hétfőn a középiskolák KISZ-szervezetei, valamint az úttörők vetélkedtek. A vasárnapi túrán a siklósi határőrség csapata lett az abszolút első helyezett. A KlSZ-alapszer- vezetek versenyét a harkányi Napsugár Szálló csapata, az MHSZ-klubok versenyét a kis- harsányi MHSZ-csapat nyerte, s ezzel másodízben nyerték el a vándorserleget. C Iső ízben koptak kitüntető jet- ^ vényt a közrend és a közbiztonság érdekében végzett társadalmi munkáért a 10—15 éve folyamatosan szolgálatot teljesítő önkéntes rendőrök. Ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek tegnap dé'után Pécsett, a Sörház utcai Dózsa-k'ubban, ahol a meghívott vendégek — vállalat- vezetők, párttilkárok — jelenlétében dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság vezetője nyújtotta át az önkéntes rendőri szolgálatért kitüntető érmet és a pénzjutalmat a 10—15 éve tevékenykedő pécsi önkéntes rendőröknek és a közlekedési önkéntes rendőröknek. Az emberek többsége igazodik a törvényhez, tiszteletben tartja a szabályokat - és általában meg is elégszik azzal, hogy ő maga nem vét az írott és íratlan erkölcsi normák ellen. Az önkéntes rendőrök sokkal többet tesznek ennél: nemcsak, hogy példamutató következetességgel követik a törvényes utat, azokra is figyelnek, akik jobban kedvelik a tilos ösvényeket, szép szóval, tanácscsal igyekeznek hatni rájuk — hivatásos társaikkal együtt vigyázzák nyugalmunkat . . . Társadalmi munkások ők is, akik a napi munka után szabadidejükből vesznek el rendszeresen néhány órát a szolgáA rend társadalmi munkásai Kitüntetések 10—15 éves szolgálatért latért. A rend társadalmi munkásai. A FIATALOKKAL EGYÜTT... A baranyai önkéntes rendőrök doyenje Scheller József, aki 1889-ben született. A kor szerinti „rangsorban” Pávkovics István következik utána, aki most 73 esztendős, és magas kora ellenére a legutolsó időkig — amíg a betegség pihenésre nem kényszerítette —, rendszeresen járt szolgálatba, vigyázott arra, hogy rend, békesség legyen lakóhelyén, Pécs- udvardon. Ebben a kis faluban ritkán történik esemény, de az önkéntes rendőrnek mindenre figyelni kell: arra is, mikor készülődik verekedés a kocsmánál, ki az, aki a mezőn a más földjére téved, hogyan őrzik az éjjeliőrök a közös vagyont. — A traktorosokkal, azokkal sokszor volt bajom. Mostanában talán nem is annyira, mint azelőtt. „Trombitáltak" a kocsmában, a gép meg kint járt az utcán. Aztán, amikor mondtam, hogy mire való dolog munkában inni, akkor még ők haragudtak . . .- És a fiatalok? — Nekem egyáltalán nincs bajom a fiatalokkal. Sokat együtt vagyunk velük, ha rosz- szak lennének, nem is tudnánk így együtt lenni, nem igaz? Nagylegény sincs mostanában, jól elvannak a kultúrháznál, aztán, ha valamiért szól nekik az ember, megértik a szót — mondja Pávkovics István. Tizenöt éves önkéntes rendőri szolgálatából egyetlen szenzációra emlékszik, egy gyilkosságra, amely a környéken történt. „Különben csendes, rendes a falu" — mondja. Egy kicsit neki is köszönhető . . . l LEVÉL A RENITENSKEDŐNEK Papp István ma reggel is hat órakor kezdett, pedig nyugdíjas. s nyugodtan élvezhette volna még a kora reggeli szundikálás örömét. Garázsellenőrzésen volt, a rendőrökkel közösen az Építő és Tatarozó Vállalat gépkocsijait vizsgálták át. Szerencsére nem találtak semmit, nyugodtan kihajthattak az útra a kocsik. — Nem mindig megy ilyen simán a dolog. Kisebb-nagyobb hibákat elég gyakran találunk, de olyan is volt, hogy le kellett szedni a gépkocsi rendszámát, olyan silány állapotban találtuk. Ha akkor nem megyünk, útnak indulnak vele, ki tudja, mi történik — mondja. 1950 óta segít a közlekedési rendőröknek. Elismert szaktekintély, korábban az Autóműszaki Intézet vezetője volt. Most 67 éves, egymillió kilométert kocsizott, ma is érvényes a jogosítványa. Tanítványa volt a fél város autósa, jelenleg is oktat az MHSZ-nél. — Sokszor látom, hogy valaki renitenskedik az úton, megismerem, hogy ki az, megállítani nem tudom, mert addigra már rég eltűnt. Ilyenkor szépen levelet írok neki, hogy ha ideje van, keressen meg a lakásomon, elbeszélgetünk a közlekedésről. Tudja, hogy majd mindenki eljön? Ilyenkor elmondom neki, mi történhetett volna az ő szabálytalansága miatt, és úgy veszem észre, nem is hiábavaló az, amit mondok ... — Mit javasol a közlekedőknek? — Nekem az a véleményem, nem is annyira a közlekedési szabályokat kellene szorítani, hanem arra törekedni, hogy egészséges közlekedési morál alakuljon ki. Ez a gépkocsivezetőkre, gyalogosokra is vonatkozik ... SOK JÓVAL ÉS SOK ROSSZAL . . — Nagyon sokfélék az emberek. A tizenöt év alatt találkoztam nagyon jókkal és nagyon nagy gazemberekkel, mindenfélével. Most mintha a jók lennének egyre többen. Nézze meg például Meszesen mennyi gépkocsi van - ez is jelent ám valamit. Nem az italra megy a pénz, okosabbak az emberek — mondja Egédi János önkéntes rendőr, csoportparancsnok. Eddig majd háromezer órát töltött szolgálatban, kitűnőén ismeri Meszest, mélyebben, mint a többi ottlakó — ismeri az embereket is. Tudja kivel, hogyan kell beszélni, kiben szökik fel az indulat néhány pohár után, kinek elég a csendes szó ... Bányász volt, most nyugdíjas, A háromezer órát a csalódtól vette el. — Eleinte morgott a mama, aztán, amikor látta, hogy szükség van rám, megnyugodott. Szükség van rá: egy sereg jutalmat, oklevelet kapott és elismerésül a „Közbiztonságért” érdemérem bronz és arany fokozatát. — Akkor lesz csak igazán rend, ha nem bíznak mindent a rendőrökre és önkéntes rendőrökre. Ha az emberek nemcsak akarják — segítenek is, hogy mindenütt rend legyen — mondja. D. Kónya József
