Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

Ära: 80 ffllíf / v) Viíégj^^Jetárjai, egyesüljetekI \ napló XXVIII. évfolyam, 225. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. szeptember 24., péntek A parlamentből jelentjük: Megszavazták az ifjúsági törvényt Losonczi Fái hazaérkezett a KNDK-bó! Az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munkáját Csütörtökön az ifjúságról szóló törvényjavas­lat tárgyalásával folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag­Az országgyűlés második napját az ifjúsági törvény, va­lójában tehát az ifjúsági prob­lémák széles köre megvitatásá­nak szentelte az országgyűlés. Ilku Pál expozéja egyben meg is adta a tárgyalás alaphang­ját. Mindenekelőtt az jutott eb­ben kifejezésre hogy a törvény meghatározza államunk ifjú­ságpolitikáját, elősegíti a fia­talok felkészítését a rájuk váró nagy feladatok elvégzésére. A tárgyalás azonban egy­szersmind alkalmat adott arra is, hogy a képviselők, s a köz­vélemény helyes képet nyerjen mindarról, ami az elmúlt évek­ben történt az ifjúság érdeké­ben, s amit összefoglal és to­vábbfejleszt az új jogszabály. Milliárdokról van szó, amelyet az állam évente családi pót­lékra, bölcsődére, óvodára, is­kolára. diák-szociális juttatá­sokra és gyermekgondozási se­gélyre folyósít, s amit a követ­kezőkben az ország gazdasági erejétől telhetőén továbbfej­leszt. A negyedik ötéves terv­ben ugyanis a többi között mintegy ötvenezer új óvodai hely létesül és példának oká­ért kerek 30 ezerrel növelik a tanulók kollégiumainak férőhe­lyét. A bérintézkedések a fia­talok anyagi helyzetét javítják, a lakásüggyel kapcsolatos ren­delkezések értelmében pedig a tanácsi lakásoknak legalább a negyedét fiatal házasoknak jut­tatják. A művelődésügyi miniszter beszédéből és a felszólalások jórészéből egyaránt világosan kiderült, hogy a törvény még oly sokoldalúsága ellenére sem lehet alkalmas az ifjúsággal kapcsolatos minden kérdés ren­dezésére. Éppen azért határoz úgy a törvény egyik rendelke­zése, hogy a minisztériumok­nak és az országos hatáskörű szerveknek, nemkülönben a ta­nácsoknak legalább minden második esztendőben meg kell vizsgálniuk működési területü­kön az ifjúság helyzetét, és ebbe a vizsgálatba be kell vonniuk a KISZ illetékeseit. A vizsgálat eredményeként pedig megfelelő intézkedéseket kell tenni. A felszólalások javarésze jól érzékeltette, milyen szerteága­zó, bonyolult, gyakorlatilag azonban nem csupán az ifjúsá­got, hanem a társadalom min­den rétegét érintő kérdéshal­mazról van szó. Ilku Pál sza­vaival: a törvény az ifjúságról szól, de címzettje az egész tár­sadalom! Ügyszólván minden felszólaló foglalkozott valamilyen formá­ban az ifjúság megítélésének kérdésével. Már a miniszteri vi­taindító hangsúlyozta a nega­tív jelenségek eltúlzásának Ilku Pál expozéját tartja helytelen voltát. Salamon Hu- góné Komárom megyei képvi­selő élő példákkal ecsetelte, milyen kemény munkával bizo­nyítják a fiatalok érettségüket és cáfolnak rá a szórványos je­lek alapján kialakult igaztalan általánosításra. Természetesen számolnunk kell az ifjúság sa­játosságaival. Dr. Horváth Ist­ván, Borsod megyei képviselő, a KISZ Központi Bizottságának első titkára figyelmeztetett rá, hogy bár az ifjúság része az egész társadalomnak, mégsem teljesen azonos vele. Pullai Ár­pád, a párt Központi Bizottsá­gának titkára pedig nagyon is természetesnek ítélte, hogy a fiatalok nem hajbókolnak, és megmondják őszintén, amire gondolnak, még akkor is, ha ez egyeseket idegesít. Hiszen, hangsúlyozta, éppen ez az oly­kor nyers, de mindenképpen friss erő az, omely helyes irá­nyítás mellett társadalmi fejlő­désünk egyik hajtóerejévé vál­hat. Arról egyébként, hogy a fia­talok miként vélekednek életük alakulásáról, Lázár György munkaügyi miniszter említett meg néhány érdekes adatot. A statisztikai vizsgálatok ugyanis, amelyekre hivatkozott, azt mu­tatják, hogy a pályakezdőknek mintegy kétharmada elégedett a választott hivatással, a mun- kábalépőknek pedig 85 száza­léka kapott képzettségének megfelelő munkát. Azonban e biztató számok ellenére is az a véleménye a miniszternek, hogy a fiatalok igen sok he­lyen nem kapnak kellő segítsé­get, bérezési problémáik van­nak, és előrejutási nehézségek­kel küzdenek. Mint mondotta, sok gyári vezető sem tagadja, hogy a fiatalok kellő fogadá­sához nincsen megfelelő prog­ramjuk. jai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A kormány nevében u törvényja­vaslatot Ilku Pál művelődésügyi miniszter ter­jesztette elő. felszólalásában ezekre a prob­lémákra és javasolta, hogy az üzemekben létesüljenek szak­körök, az ottani munka megis­mertetésére és megkedvelteté- sére. Szép Zoltán, budapesti képviselő a pályakezdők jogos emberi igényeit hangoztatta, mondván, hogy bár szükség van megfelelő erkölcsi és anyagi méltánylásra, öz őszinte baráti szó fontosságáról sem szabad megfeledkezni, és ha szüksé­ge adódik, a fiatalok védelmé­ről. Ifjúságról, fiatalokról lévén szó, természetesen említés tör­tént arról is, hogy egyáltalán hol kell meghúzni a korhatárt. Nagy Richárd, a Budapesti Pártbizottság titkára, a törvény- javaslat bizottsági előadója emlékeztette is a képviselőket az előzetes vitákban elhangzott érvekre és ellenérvekre, ame­lyek alapján ezt a határt gya­korlatilag a 30. életévben álla­pítanák meg, anélkül, hogy ezt a törvény formálisan kimonda­ná. Nem kis derültséget keltve ■említette, hogy a 30 évesek a 35., a 35 évesek pedig a ,l0, életévig javasolták meghosz- szabbítani ezt a határpontot. De hiszen még a 30 évesekig számlálva is mintegy 5 millió állampolgárt tekinthetünk a törvény hatálya alá tartozónak. Ilyen értelemben merült fel a fiatalok képviseletének kér­dése a különböző szervezetek­ben. í,i.mon Hugóné jegyezte meg, egyebek közt, hogy azért idősebbek is jól képviselhetik a fiatalok érdekeit. Viszont ettől függetlenül vegyen részt minél több fiatal a közéletben, de ne csupán azért, hogy az ifjúsági érdekeket védelmezze. Az országgyűlés csütörtöki vi­tája egyébként messzemenően eleget tett ennek a kívánalom­nak. A felszólalók között ugyan­is számos fiatal képviselő és képviselőnő volt, és többen kö­zülük — ahogy a parlamenti zsargon nevezi — a szűzbeszé­düket mondották el. Közöttük volt Hartai Irén tanítónő, bu­dapesti képviselő, Kovács Ju­dit állami gazdasági irodave­zető, Fejér megyéből, Szép Zol­tán történész, Csirke Anna be­tanított munkás, Baranya me­gyei képviselő és mások. És a fiatal képviselők több fontos indítványt tettek. Hartai Irén például javasolta az úttörőve- zető-képzés fejlesztését, általá­ban az úttörőcsapatok tevé­kenységének szélesítését és eh­hez a megfelelő lehetőségek megteremtését. Kovács Judit hangsúlyozta, hogy a tanulás­hoz való jog csak úgy válik valósággá, ha a fiatalok valóban megtanulják amit kell. bár itt nem a kötelező tan­anyag egészére gondol, tette hozzá élénk helyesléstől kísér­ve Szép Zoltán. Több ja­vaslattal is előállt. Az if­júsági turizmus fejlesztése ér­dekében indítványozta az Ex­pressz Iroda megerősítését és úgynevezett ..cirkulációs" uta­zási-jegy bevezetését, a család- alapítás megkönnyítésére hosz- szúlejáratú vállalati segély rend­szeresítését és a sport szüksé­ges támogatása mellett, az ifjú­sági testnevelés sokkal hatható­sabb elősegítését. Hiszen, mint mondotta, a kettő korántsem azonos. Tornatermekkel együtt építsük az iskolákat A sport és a testedzés, ezen túlmenően a bővülő szabadidő hasznos eltöltésének problémái, mint a felszólalásokból kide­rült, sok képviselőt foglalkoztat­nak. Pullai Árpád ezzel kapcso­latban egyenesen aggasztónak mondotta, hogy iskolák épülnek tornaterem nélkül, és a lakóte­lepeken nem teremtik meg a kulturált testedzés helyi feltéte­leit. Az ifjúság jó erőnléte, ál­lóképessége van olyan fontos, sőt fontosabb, mint nemzeti labdarúgó tizenegyünk szerep­lése, amiről annyi vita zajlik — jelentette ki. Voltak, akik jó eredményekről szólhattak e té­ren. Szomszéd Gy. István üzem­igazgató, Nógrád megyei kép­viselő például a salgótarjáni fiatalok szépen fejlődő sport- lehetőségeiről szólott. Dr. Beckl Sándor, Borsod me­gyei képviselő, az MTS elnöke „hivatalból" sem mellőzhette a (Folytatás a 3. oldalon) Határozott fellépést a szűklátókörűséggel szemben Teljesen érthető, hogy a fel­szólalásokban talán a leggyak­rabban visszatérő kérdés éppen a pályaválasztás témája volt. Pullai Árpád ezzel kapcsolat­ban igen fontos feladatként je­lölte meg a határozott fellépést, a káros múltbeli konvenciókkal, és a szűklátókörűséggel szem­ben. Ehhez azonban az szük­séges, hogy a társadalom a te­hetséges esztergályos és a te­hetséges bányász munkáját is megfelelően méltányolja, ne csak a tehetséges orvosét vagy mérnökét. A pályaválasztásban természetesen igen nagy az is­kolai irányítás felelőssége. Dá­niel Mária üzemvezetőhelyettes, Tolna megyei képviselő is utalt KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról hazaérkezve, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozik az MTI, a rádió és a televízió munkatársainak Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett egyhetes hivatalos, baráti látogatásáról csütörtökön délelőtt visszaérke­zett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökével együtt visszaérkeztek kíséreté­nek tagjai: dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. Marjai Jó­zsef külügyminiszter-helyettes, Oláh István vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes, La­katos Ernő, a Kormány Tájé­koztatási Hivatalának általános elnökhelyettese, Kádas István, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője, Szunyogh Károly, az Elnöki Tanács osztályvezetője, Csaba Ferenc, a Külügyminisz­térium protokoll osztályának he­lyettes vezetője. Losonczi Pált és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, dr. Várkonyi Pé­ter államtitkár, a Kormány Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Bodonyi Pálné, dr. Ortutay Gyula, Úszta Gyula és Vass Istvánné, az Elnöki Ta­nács tagjai fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Li Dong Szón, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. Losonczi Pál a megérkezés után útja tapasztalatairól nyi­latkozott az újságíróknak: — Mostani látogatásunk is azoknak a külpolitikai törekvé­seinknek a jegyében zajlott le, amelyeknek célja biztosítani bé­kés építőmunkánk nemzetközi feltételeit. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal min­den területen jó a kapcsola­tunk, nincsenek olyan vitás kér­dések, amelyek akadályozhat­nák szélesebbkörű együttműkö­désünket. Látogatásunk során mindenütt nagyon szívélyes, me­leg baráti fogadtatásban része­sítettek bennünket. Tárgyalá­saink egyrészt Coj Jen Gén elv­társsal, a Legfelsőbb Népi Gyű­lés Elnökségének elnökével, másrészt Kim Ir Szén elvtárssal, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának első titkárával, a Minisztertanács elnökével ered­ményesek voltak. Látogatásunk alkalmával konkrét egyezményt is kötöttünk kormányközi bizott­ság létrehozására, amely gaz­dasági, műszaki, ipari koordi­nációt végezne a két ország kö­zött. A lakossággal való találkozá­sunk nagyon szívélyes bensősé­ges volt. Két nagygyűlésen is résztvettünk a fővárosban, illet­ve vidéken Ham Hüng városá­ban, ahol csaknem 100 ezren voltak jelen a gyűlésen. Felejt­hetetlen élményt jelentett szá­munkra, nagyon lelkes volt, ki­fejezésre juttatta, hogy a koreai nép a velünk és a többi szocia­lista országgal való kapcsolatait minden területen tovább akarja fejleszteni. Alkalmunk volt meg­ismerkedni Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság eredményei­vé! is. Ismeretes, hogy nagyon nehéz körülmények között dol­goznak koreai testvéreink, ép­pen ezért eredményeik annál jelentősebbek, mert kemény, szorgalmas munkával érték el. Losonczi Pál ezután arról be­szélt, hogy útjukat oda- és visz- szafelé is megszakítva a testvéri Szovjetunióban is töltöttek rö- videbb időt, s Moszkvában fo­gadta Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A rend­kívül szívélyes, baráti találko­zón — folytatta az Elnöki Ta­nács elnöke — véleményt cse­réltünk különböző nemzetközi kérdésekről, s Podgornij elvtárs tájékoztatott a Szovjetunió kül­politikai kezdeményezéseiről. Szót váltottunk a közös gondok­ról, feladatokról is. Pullai Árpád Veszprém megyei képviselő, az MSZMP KB titkára hozzászólt a parlament csütörtö­ki vitájához. KS/D NAPLÓ. TELEFO'C Felszólalt csütörtökön a parlamentben dr. Horváth István Borsod megyei képviselő, a KISZ KB első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom