Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

fWI. szeptember 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ J Az egységes szövetkezeti törvény Nem reform (Munkatársunk telefon­l'elentése) Az első szövetkezeti törvényt még o magyar szövetkezeti mozgalom hőskorában, 1875- ben alkották meg. A törvénytár valamelyik polcán porosodik. Az a szövetkezeti törvény, amely­re tegnap adta jóváhagyását az országgyűlés, szintén elsőnek számít. Egységes törvény, amely valamennyi típusú szövetkezés­re érvényes, más megfogalma­zásban: a magyar szövetkezeti mozgalom kerete. Mint ilyen egyedülálló a világon. Húzzuk mindjárt alá, nincs szó alapvető változásról, nincs szó reformról. A magas szintű rendezés tulajdonképpen az elmúlt húsz éves fejlődés tapasztalatait összegezi és álta­lánosítja, a közös vonásokat ragadja meg. Nem akarja el­mosni a különbségeket a más­más típusú szövetkezetek kö­zött. A törvény célja éppen az, hogy a sajátosságok és kü­lönbségek fenntartásával, egy­séges keretet adjon a szövet­kezeti mozgalomnak. A törvény nem zárja ki a későbbi szabá­lyozás, kiegészítés lehetőségét. A kerettörvény leglényege­sebb alapelve — ez egyébként a képviselők felszólalásaiból is sűrűn visszahallatszott, — hogy a szövetkezeti tulajdon, mint az önként társult állampolgárok csoportjának közös tulajdona, nem átmeneti, ideiglenes for­máció a szocializmusban. A szövetkezetekre még hosszú­hosszú ideig szükség lesz. A tör­vény lerögzíti: a szövetkezet része a szocialista népgazda­ságnak és egyenrangú az álla­mi vállalattal. Ezt nagyon fon­tos volt lerögzíteni. A szövetke­zeti törvény megalkotásával a szövetkezetek most jogi alátá­masztást kaptak, hogy még ha­tékonyabban, intézményeseb­ben beleilleszkedhessenek a népgazdaság egészébe. Az ál­lami szektor és a szövetkezeti szektor jól kiegészíti egymást. A törvény egyébként egy sor olyan elvet mond ki, ami a gya­korlatban máris érvényesül. Az önkéntes elhatározás, a demok­ratikus alap, a nyitott tagság elve és Így tovább, már eddig is irányadó volt a gyakorlatban. Másrészt a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek telje­sen újak, alkalmazkodnak a re­alitásokhoz. Ez nyilván annak ak aktivitásnak az eredménye, amely a törvényjavaslat előké­szítését jellemezte. A képviselők az elmúlt hónapok során szá­mos szövetkezetét kerestek fel, hogy az összegyűjtött tapaszta­latokat felhasználhassák a tör­vényalkotásnál. Miklósvóri Zoltán Ülésezik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) lineáris adózás felülvizsgálatát javasolta. De ez csupán egy volt a sok érdekes javaslat és megjegyzés közül, amely a szer­dai ülésen elhangzott. Fülöp László tsz-elnök, Tolna megyei képviselő és még jónéhány kép­viselőtársa az idős, nyugdíjas tsz-tagok anyagi nehézségeiről szólott, mondván, hogy minél előbb szükség lenne a társadal­mi juttatások ma még fennálló különbségeinek megszüntetésé­re. Az igazságügyminiszter egyébként már bevezetőjében utalt erre a problémára, mond­ván, hogy lépések történtek és történnek majd a jövőben is, hogy a még nem azonos társa­dalombiztosítási feltételek foko­zatosan megközelítsék egymást, s végül azonossá legyenek. Az átlagosnál nehezebb hely­zetű, szakszövetkezetekről is szó esett, főleg Szviridov Iván­ná tsz-elnök tolmácsolásában, akinek választókerületében, Szabolcsban különösen soka­kat érint ez a kérdés. Utalt egyes, különösen nehéz körül­mények között gazdálkodó szakszövetkezetek csekély ver­senyképességére, a tagok el­öregedésére, s az elvándorlás­ra. Itt említjük, hogy Vass Jó­zsef, egy másik tsz-elnök-kép- viselő, Nógrád megyéből, ugyancsak foglalkozott a szö­vetkezeti tagok életkori viszo­nyaival, mondván, hogy jelen­leg ugyan 58 év az átlag, de úgy látják, 1975-ben az 55 esz­tendő lesz. Feltételezik ugyan­is, hogy a kedvezőbb körülmé­nyek hatására és nem kis rész­ben a törvényjavaslatban lefek­tetett „nyitott tagság" elvére való tekintettel (ez ugyanis I megkönnyíti az esetleges kilé- | pést), a fiatalság érdeklődése fokozódik a szövetkezetek iránt. Premier a Kertvárosban Közműépítő és alapozó gépsorokat vásárolt a BEV géről, amiről természetesen szá­mos felszólalásban szó esett, s amit éppen ezért tudósításunk végére hagytunk. A Nógrád me­gyei tsz-elnök elmondotta, hogy a területükön működő 76 me­zőgazdasági szövetkezet közül, 35 kedvezőtlen körülmények között dolgozik és így múlha­tatlanul szüksége van a jöve­delmező kiegészítő tevékeny­ségre. Egyébként, mint mondot­ta, elsősorban ennek tudható be, hogy a megyében igen ked­vezően megélénkült az építke­zés. E szövetkezeteknél a bevé­telek 30—40 százaléka szárma­zik e forrásokból, s az ilyen ér­telmű fejlesztést továbbra is indokoltnak tartja. Kovács Sándor, Pest megyei képviselő, aki mint konzervgyá- | ri igazgató számos szövetkezet- | tel tart szoros kapcsolatot, más j összefüggésben érintette ezt a kérdést. Tagadhatatlan, mon­dotta, hogy van bérfeszültség állami vállalatok és szövetkeze­tek között, de tapasztalható ilyesmi az egyes szövetkezetek között is, sőt néhol magukban a szövetkezetekben. Hangsú­lyozta azonban, hogy egyes | szövetkezetekről van szó, és hi­ba volna általánosítani, hiszen I többségük józanul gazdálkodik ! és tiszteletben tartja a társa­dalmi, állami érdekeket. Beszélt ezekről a kérdésekről 1 Fehér Lajos miniszterelnök-he- ! lyettes is. És eleve hasznosnak ítélte a kiegészítő tevékenységet ott, ahol ez a helyi igények jobb kielégítését szolgálja, arról nem is szólva, hogy versenyt támaszt a magánszektorral is. Szóvátette azonban, hogy sok a konkjunkturális tevékenység, főleg az állami vállalatoknál végzett „bedolgozás" területén, ám a visszaéléseket a közvéle­mény ezzel kapcsolatban is el­túlozza. Ezek jelentős részénél is kölcsönös érdekek érvénye­sülnek. Körvonalazni kell azon­ban, hol, mikor és milyen ese­tekben kívánatos az ilyen tevé­kenység, és ahol ettől eltérően folytat ipart a mezőgazdasági tsz, azt bizonyos türelmi idő le­járta után meg kell szüntetni. Ezért idevágó tilalmi-lista is előkészületben van. Megjegyez­te egyébként, hogy ahol a tsz indokoltan, túlsúlyban folytat ipari munkát, ott át fog alakul­ni ipari szövetkezetté. Szólt a miniszterelnök-he­lyettes a bérezési különbségek­ről is. A törvényjavaslatra utal­va hangsúlyozta, hogy a bérek, a jutalmakkal együtt, az tsz- eknél legfeljebb 10 százalékkal haladhatják meg az állami ipar­ban végzett hasonló tevékeny­ség járandóságát. Ez a különb­ség azonban, a rosszabb mun­kakörülmények ellensúlyozása­ként, számos helyen indokolt. Törvény A tanácskozás a késő esti órákig tartott, amikor dr. Korom Mihály igazságügyminiszter vá­lasza után, az egységes szövet­kezeti törvényről benyújtott ja­vaslatot az országgyűlés elfo­gadta. Kiegészítő tevékenység Ugyancsak Vass József Igen érdekes adatokat ismertetett a termelőszövetkezetek sokat em­legetett kiegészítő tevékenysé­Az igények nyomasztóan na- , gyök, az ember pedig egyre j kevesebb. E két tényező hatá­rozta meg alapvetően a Bara- : nya megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki fejlesztési programját, mely az új gazda- | sági mechanizmus bevezetésé- j vei egyidőben kezdődött, s ] mely a következő hónapokban j már érezteti is kedvező ható- j sát. Az építőipar „Achilles-sar- j ka" a lakásépítés, fnnek meg- I felelő a rendelkezésre álló mű- j szaki fejlesztési összegek zömét j e területre koncentrálta a vál- | lalat. Mint ismeretes, négy év­vel ezelőtt megkezdődött a pa­nelgyár rekonstrukciója, mely most a befejezés stádiumába érkezett. Évente 1600—1700 la­kás kibocsátására képes a gyár, az eddiginél korszerűbb, Javuló szolgáltatások Eltűnőben a vidéki iehér foltok „lói érzik magukat“ a trófeák A legértékesebb trófeákat a különleges prémeket sok helyen üvegvitrinekben tartják, hogy hermetikusan el legyenek zárva a külvilágtól. ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL A LENGYEL PÉNZÜGYMINISZTER A világkiállítás rendezőinek nem kis gondot okoz az értékes trófeák óvása és karbantartása. Dr. Bakkay László, az országos trófea bíráló bizottság vezetője, aki a világkiállítás nemzetközi zsűrijének elnökhelyttesi tiszt­ségét is ellátja, elmondotta, hogy a hazai és a külföldi ki­állítók elégedettek a páratlan értékű gyűjtemények kezelésé­vel, óvásával. A világ minden részéről ér­kezett prémeket, bőröket, a ki­állítás megnyitása előtt külön- i leges kezelésben részesítették, a raktárhelyiségbe nedves le­vegőt fújtak be, hogy a bundák ki ne száradjanak és vegyszerek porlasztásával előzték meg a molyok, rovarok kártételét. Most a kiállítás idején is rendszere­sen ellenőrzik, hogy az új kör­nyezetben hogyan „viselkednek” a bőrök és a prémek. Jozef Tréndota, a Lengyel Népköztársaság pénzügyminisz­tere befejezve tárgyalásait szer­dán elutazott Budapestről. A lengyel pénzügyminiszter dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisz­terrel folytatott konzultatív ta­nácskozásokat. A Lengyel Nép­köztársaság budapesti nagykö­vetsége az elutazás előtt fo­gadást adott Jozef Tréndota j tiszteletére. Ha nem beszélnének róla, fejlesztési törekvéseikből is ki­tűnne, hogy a szövetkezeteknél a szolgáltatások javítása, vala­mint bővítése, a lakosság mind jobb kiszolgálása a cél. Bár gazdaságtalan, de a la­kosság ellátása szempontjából dicséretes, hogy a Baranya me­gyei Fodrász Szövetkezet a ki­sebb községeket is igyekszik fodrászattal ellátni. Az ő térké­pükön már eltűnőben vannak a vidéki fehér foltok. Ebben az esztendőben női és férfi fod­rászat nyílott Magyarbolyban és Hobolban. Villányban koz­metika jelzi a szövetkezet szol­gáltatásainak fejlődését. Ba­konyán nemrég adták át ren­deltetésének a tanács által épített, a szövetkezet által be­rendezett és üzemeltetett új fodrászatot. Olaszban most áll befejezés előtt egy hasonló üz­letük. Sokat fejlődik a fodrász­ipari szolgáltatás Mohácson is, mihelyt átadják a város új la­kónegyedében épült, 120 négy­zetméter alapterületű férfi-női fodrászatot, valamint kozmeti­kát. Az új üzlet megnyitására előreláthatólag november 7-én kerül sor. A Baranya megyei Autó- és Motorjavitó Szövetkezet két hó­nappal ezelőtt bővítette szol­gáltatásait, s újabban saját te­hergépkocsikkal fuvarozást is végez. A kocsik egy részét Mo­hácson, Komlón és Pécsvára- don állították munkába. A te­hergépkocsi-vezetők úgyneve­zett cirkáló rendszerrel fuvaroz­nak, ami annyit jelent, K^gy munka közben ők keresik a fu- varoztatókat TÜZÉP-telepen, piacon, vásárban, építkezések­nél. A teherautókkal még köl­tözködést is vállalnak a TEFU díjszabása szerint. Az autójaví­tó szolgáltatás bővítése érde­kében még idén előkészítik Harkányban, Pécsett pedig a Diósi úton a szervizek kapaci­tását növelő beruházásokat. Harkányban egymillió, Pécsett nyolcmillió forintot fordítanak a szervizek bővítésére. A Baranya megyei Villamos­ipari és Gépjavító Szövetkezet­nél ez év első felében ötven százalékkal emelkedett a lakos­ság részére végzett szolgáltatás aránya. Augusztus közepéig összesen 14 millió forint érté­kű szolgáltatást végeztek, s ebből hárommillió forint értékű munkához közvetlenül jutott hozzá a lakosság. Augusztusig 4200 hűtőgépet és 3500 egyéb háztartási gépet javítottak, s kétszáznál is több olyan lift van már Baranyában, amit szer­ződéses alapon gondoznak a szövetkezet dolgozói. A közeli jövőben egyébként az a cél, hogy tovább bővítsék iá szerző­déses gépjavítást, amellyel jól jár a lakosság, mert olcsón jut a szolgáltatásokhoz, s jól a szö­vetkezet is, mert folyamatossá tehetik a javításokat. Néhány hét óta két új szervizkocsi járja a megyét, az egyikkel a hűtő­gépek, a másikkal a felvonók gyors, helyszíni javítását vég­zik. A Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet vidéki fejlesztései közül legjelentősebb a komlói új szalon létrehozása, amely­ben férfi és női méretes ruhá­kat készítenek a helybeli lakos­ság számára. A falusi lakosság ellátása ebben a szakmában is nagy gondot jelent. Ma már általánosan alkalmazzák az ed­dig legjobban bevált módszert, az átalánydíjas szolgáltatást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Baranyának csaknem min­den községében van már sza­bó, vagy varrónő, aki nem szo­ros elszámolási rendszerben dolgozik és közmegelégedésre szolgálja ki a falvak lakossá­gát. 1968 óta Baranya 48 köz­ségében hoztak létre átalány- díjas varrodát, vagy szabósá­got, s a jövőben tovább várha­tó az ilyen szempontból is el­látott községek számának gya­rapodása. A Baranya megyei Cipész Szövetkezetben — már hosszú idő óta — idén is tovább csök­ken a szolgáltatások mértéke. A javításra mind kevesebben tartanak igényt, hiszen a cipő­ipar erőstalpú lábbeliket gyárt, ezért nincs is sok értelme a szolgáltatások bővítésének. A szövetkezet ennek ellenére kor­szerű cipőipari varrógépeket és egyéb felszereléseket vásárol. Pécsett, a Sallai utca 3. szám alatti épületben lévő részlegü­ket például most látják el szé­pen dolgozó, korszerű gépek­kel, s ezzel lehetővé válik, hogy ezt a részleget gyorsjavítóvá alakítsák át, amelyben minden kisebb javítás megvárható. A szövetkezeti szolgáltatások­ról elmondhatjuk tehát, hogy bővülnek, javulnak, s mind j megelégedettebb lehet velük a lakosság. H. M. jobb minőségű kivitelben, s a korábbinál jóval nagyobb vá­lasztékban. Ez a fejlesztés 45 millió forintba került, melyből 10 millió forint volt az állami támogatás. Most a fejlesztés második üteme realizálódik: a lehetősé­gekhez képest maximálisan gé­pesítik a közműépítést. Ez o program 18 millió forintot igé­nyel, melyből ugyancsak tíz­millió forint a központi juttatás. A közműépítés komplex gépe­sítése gépsorok útján valósít­ható meg. A gépsorokat meg­tervezték és megrendelték. A gépsorok vezérgépe a Poclain univerzális földgép, mely ötven féle művelet elvégzésére képes - földkitermeléstől a vezeték- /ektetésig. Pillanatnyilag már négy ilyen géppel rendelkezik a BÉV, melyből három gumi­kerekes, egy pedig lánctalpas. A Pociéin vezérgépet daru, kis- traktor, döngölök követik, mely­ből több már szintén beérke­zett. E gépsorok megteremtése érdekében eddig 4 millió fo­rintot fizetett ki a vállalat, s to­vábbi 8 millió forint értékű gépre vásárlási szerződést kö­tött. A gépek túlnyomó több­sége külföldi eredetű, nyugati relációból kerül behozatalra, ezért a beérkezés vontatott, lassú. Ennek ellenére a kert- f városi lakótelep előközművesí- tése során sor kerül a géplánc premierjére. Egy TY—45 jelű gumikerekes kotró, két áramfejlesztő, nyolc ütvefúró és két robbanómoto­ros daraboló állt már az idén e fejlesztési, program keretében egyebek mellett munkába, s további 10 döngölő, négy lap­vibrátor, három kézi vezérlésű vibróhenger, két önjáró vibró- henger és tíz hegesztő transz­formátor szállítására várnak. Ugyancsak nagy összegeket fordítottak a gázvezeték-fekte­tés gyorsítására. Mint ismere­tes, ezt a munkát új szabvá­nyokkal szabályozták, ami egye­bek mellett a csövek röntgene- zését is előírja. Tavaly sok gond volt emiatt, idén tavasszal azonban már felállt az új ap­parátus - a hegesztés-techni­kai csoport s ez évben mór egyetlen műszaki kifogásolásra sem került sor. A vezetékfekte­tés egyébként az egyik leghá­látlanabb építőipari munka. Rosszak a gazdasági mutatói, s embert is egyre nehezebb találni rá. Mindezek figyelem- bevételével a BÉV kísérleteket kezdett műanyagcsövekkel, me­lyek összehasonlíthatatlanul I könnyebbek, mint az acélcsö- ' vek, s ezért a velük való mun ka könnyebb, gazdaságosabb. A csöveket pillanatnyilag az NSZK-ból szerzik be, de már tárgyalások folynak magyar gyárakkal is a hazai gyártás beindítása érdekében. A lakásépítési ütem növelé­sét célzó fejlesztési program harmadik állomása az alapozá­si munkák komplex gépesítése. Erre is elkészült a tanulmány- terv, összeállították a szükséges gépláncokat. A vállalat ezzel az anyaggal egy ÉVM pályá­zaton vesz részt, melynek el­nyerése jelentős összegű köz­ponti támogatással járna. Az elbírálásra még nem került sor, a Városi Tanács azonban már­is felajánlott 10 millió forintot a terv megvalósítására. Az új módszer lényege, hogy a ha­gyományos fa-zsaluzatok he­lyett gyorsan összerakható és szédszedhető fémzsalukkal ope­rál, illetve, hogy korszerű be­ton-mixereket és betonpumpá­kat alkalmaz. Az élőmunkará­fordítás e gépek használata mellett minimális. A program­nak ez a szakasza előrelátha­tóan 21,5 millióba kerül majd, s a tervek szerint jövőre már ez a gépsor is üzemel. Levéltöredék a homokon: „Kedves Tyutyul Mostan már van lelkierőm írni, mert két na­pig egyfolytában szőlőt ettem és azt mondják az jó a vér­cukornak, meg minden! Irtó nagyban megy itt a rázás, kép­zeld, külön vonattal jöttünk és már két és fél óra múlva ide­értünk Pécsről Vaskútra. Ez egy homokos falu, ha fúj a szél, kicsit köpködni is kell, dé a kaja jó, naponta négyszer és a lányok félnek, hogy híznak. De akkor miért esznek annyi szőlőt, nem igaz? Meg azért is nagyban megy itt a rázás, mert pehelypaplanunk van, meg olaj­kályhánk, ha netán hideg jön­ne, meg egy Gyurka nevű gaz­daság-beli fej még külön ké­pes üdvözlőlapot is csináltatott, hogy mi is elküldjük. Itt dög meleg van és majd holnap foly ...” — ennyit találtunk a vaskúti Aranyháton, egy levél­papír lapján, a másikon még csak annyit, hogy „. . . tatom”, vagyis, hogy folytatni akarja az bája, de elfújta tőle a szél. Jelentés a vaskúti homokról Az egykori vaskúti svábok, akiket a kipusztult magyarság helyére telepítettek ide, az Aranyhát környékére, jól tudták: a szél, a homok csak szőlőt tűr meg. És jól tudja ezt a Bajai Állami Gagzadság is, az ország első három szőlő- és gyümölcs- termelő gazdaságának egyike. Szőlőből 1836 holdat telepítet­tek e tájon, gyümölcsből 1450- et, s évről évre több a termés, évről évre nő a szedés gondja. Ezt még nem lehet teljesen gépesíteni. Háromszor nekiugrott a Volga a homoknak, amíg be tudunk kanyarodni a szőlősorok közötti útra. Először egy furcsa figura nézett ránk, olyan rongybaba­forma, csak kissé elvontabb, egy kislány blúzán. Mert Vaskúton ilyen a pécsi divat: rajzok, jel­igék, aranyköpések, — a trikó­kon. Sőt akad hitvallás és lelki titok is egy női blúzon, emigyen: „Metro — Bozsó!" Ebből a Metró a hitvallás, a Bozsó pe­dig kusza gyanúnk szerint egy férfiút rejt, mert ebben a kor­ban ilyenek is akadnak a lány- lelkek mélyén. Zsóvár György, a gazdaság függetlenített táborszervezője és Hardicsay Lóránd tanár úr el­vezetnek a legjobb szedőkhöz, a Géza-brigádhoz. Először van a Géza, aki Tolnai Klárika pettyes kendőjét péhovardi stí­lusban tette a sapkája alá, szél és homok ellen, á Iá ide­genlégió. Tisztes neve Márton László, hogy miért hívják még­is Gézának, azt épp úgy csak a hamvas diákélet érti, mint ahogy a Géza hóna alá írt „UFF" felirat harci jelentését. Maradjunk abban, hogy e két lelkes szüretelő mellet még Vincze Ágnes — villányi lány — Gazda Mára — civilben gor- donkázik — és Bogdán Gyön­gyi a tagjai, s mindhárman a szőlő- és bortermelő szakkö­zépiskolai osztály, a ll/F ta­nulói. Naponta megkeresik a százast, fejenként, ők a tábor élcsapata, és a mindenkori ju­talomtorták elnyerői és elpusz- títói. Jön Nyóry Sándor főkertész: — A szüret 65 százaléka pé­csi diákok munkája, s nagyon elégedettek vagyunk velük. Ta­valy 1600 pécsi gyerek volt itt, összes keresményük több mint fél millió forint. Az idén eddig 65 ezer mázsa almát és 110 ezer mázsa szilvát is leszedtek. Napi élelmükért mindössze 16 forintot fizetnek, s egy diák átlagkere­sete 35—55 forint. Munkaruhát, sátorlapot is adunk már nekik. Nagy szükségünk van rájuk. Mögöttünk, a napfényben csillog a híres vaskúti borkom­binát tornya. Majd 80 ezer hektó bort tárolnak benne, s ez minden évben elfogy. Bort, amelyből az olaszrizling arany­sárga, de két liter után jobbára lilának tűnik. Földessy Dénes Órás szakmunkást A MOHÁCSI BOLTUNKBA FELVESZÜNK. Jelentkezés írásban: ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE, Budapest, VI., Lenin krt. 61.

Next

/
Oldalképek
Tartalom