Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

Ara: 80 fflTfo Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 220. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. szeptember 18., szombat Losonczi Pál—Kim Ir Szén találkozó Phenjanban Ma vidéki körútra indul a magyar küldöttség Megkezdődtek a Brezsnyev—Brandt tárgyalások Választanak a fiatalok Ezekben a hetekben az ifjú­sági szövetség Vili. kongresz- szusa előkészítésének újabb szakasza következik. Az iskola­év befejezését megelőzően a tanintézetek ifjúkommunistái már megválasztották alapszer­vezeti és iskolai vezetőiket, ve­zető testületeiket. Most a dol­gozó fiatalok végzik el ugyan­ezt A vezetőségválasztó taggyűlé­sek lebonyolítása, a mozgalmi munka értékelése nem kis gond és nem is könnyű feladat, hi­szen több esztendő munkájáról kell mérleget készíteni, véle­ményt mondani a fiataloknak. A községi és üzemi pártszerve­zetek most sokat segíthetnek abban, hogy reális, elemző, a valóságot tükröző beszámolókat készítsenek a fiatalok. Különö­sen fontos, hogy a tanácsi ve­zetők, vállalati igazgatók mond­ják el véleményüket az ifjú­kommunista szervezetek munká­járól, s kritikai észrevételeik mellett az eredményeket se hallgassák el a fiatalok előtt. Közel hatszáz KlSZ-alapszer- vezetben választanak a fiata­lok. A KISZ-tagok felelősségére utal az ifjúságról szóló pártha­tározat is, amely feladatként határozza meg a KISZ kommu­nista és tömegszervezeti jelle­gének további erősítését, a moz­galmi munka színvonalának ja­vítását. Ehhez nélkülözhetetle­nek a rátermett ifjúsági veze­tők, akik értik politikai céljain­kat, világosan látják mire tö­rekszünk, mit akarunk elérni. Akik helytálltak a munkában, példát mutattak magatartásuk­kal, s rászolgáltak a fiatalok bizalmára. A tizennyolc éves párttagfel­vételi korhatár jó tapasztalato­kat hozott a fiatal párttagok számának növekedésében. Sze­retnénk úgy is látni ennek eredményét, hogy most, a tiszt- újítások során egyre több párt­tag fiatal pártmegbizatásként lát el vezetői feladatot a KISZ- alapszervezetekben. Megyénk tagságának több mint fele lány és fiatalasszony. Közülük eddig is sokan dolgoztak alapszerve­zeti funkcióban, ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy ne hiányozzanak a járási, váro­si vezető testületekből sem. A szakszervezeti és tanács­választások után most a fiata­loknak módjuk van saját szer­vezetükben érvényesíteni és gyakorolni a demokratizmust. Az új választási rendszer job­ban megfelel a KISZ-tagság életkori sajátosságainak. Keve­sebb például a választási for­maság, jelölő bizottság nélkül is lehet választani. így a KISZ- tagoknak lehetőségük van a taggyűlésen javaslatot tenni ak­tív fiatalok jelölésére, s nyílt vi­tában kifejteni véleményüket. Az ajánlási jog bevezetésével pedig közvetlenebbé válik a tagság szerepe a testületek vá­lasztásában. Az újjáválasztott vezetőségek­től új eredményeket és ötlete­ket várunk. Ennek biztosítékát teremti meg KISZ-tagságunk ezekben a hetekben, amikor a végzett munka értékelése mel­lett kimunkálja a további ten­nivalókat, s megválasztja veze­tőit. KOVÁCS JÓZSEF KISZ megyei titkár Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki hivatalos baráti lá­togatáson a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban tar­tózkodik, pénteken délelőtt Phenjanban megkoszorúzta a koreai néphadsereg obeliszkjét és ugyancsak koszorút helyezett el b felszabadító harcokban életüket áldozott szovjet kato­nák és az 1950—53-as háború­ban elesett kínai önkéntesek emlékművénél. Losonczi Pált és kíséretét dél­ben fogadta Kim Ir Szén, a Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottságának főtitkára, a KNDK Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes, elvtársi légkörben megtartott találkozón ott volt Szekér Gyula nehézipari minisz­ter, Marjai József külügyminisz­ter-helyettes, Oláh István vezér­őrnagy, honvédelmi miniszter- helyettes és Losonczi Pál kísé­Rendkívüli gyorssegély a VOX-nak az árvíz okozta károk enyhítésére A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területén a közelmúltban bekövetkezett ár­víz okozta károk enyhítésére rendkívüli gyors-segély nyújtá­sát ajánlotta fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mányának. A magyar nép együttérzését kifejező segély­ként főleg gyógyszerek, élel­miszerek, ruházati cikkek, va­lamint vetőmag szállítására ke­rül sor. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság, a Magyar Vöröskereszt és az Országos Béketanács ugyancsak anyagi segítséget nyújt az árvízsújtotta területek lakosságának. rétének más tagjai, valamint Coj Jen Gen, a Koreai Munka­párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Legfelső Népi Gyűlés El­nökségének elnöke, Szó Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének al- elnöke, Ho Dom külügyminisz­ter és Kong Dzum The, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnöke. Az MTI munkatársának érte­sülései szerint Kim Ir Szén sok­oldalú tájékoztatást adót a KN­DK életéről, a fegyverszünet óta megtett útról, eredményeikről és a megoldásra váró felada­tokról. Érintett néhány időszerű nemzetközi kérdést is, s kifejtet­te az azokkal kapcsolatos ko­reai álláspontot. Meleg szavak­kal emlékezett meg arról az ön­zetlen segítségről, amelyet a magyar nép a háború sújtotta országnak nyújtott, s köszönetét mondott a szocialista vívmá­nyok megvédéséért, a további fejlődést lehetővé tevő támoga­tásért. Kim Ir Szén, az Elnöki Tanács elnökének útján a Ko­reai Munkapárt, a KNDK kor­mánya, népe és a maga nevé­ben üdvözletét küldött a ma­gyar dolgozó népnek, pártjá­nak és kormányának. A találkozót követően a KN- I DK Minisztertanácsának elnöke ebéden látta vendégül a ma­gyar államfőt és kíséretét. Losonczi Pál délután a phen- jani gyerekek vendége volt. El­látogatott az 1963-ban épült kilencemeletes úttörőpalotába, A kötelezően szigorú protokoll- előírások már az érkezés per­ceiben felborultak: a vörös nyakkendővel „pajtásukká" ava­tott magyar államfőt a gyere­kek kézenfogva kalauzolták bi­rodalmukban, Az ötszáz helyiségből álló, ötvenezer négyzetméter alapte­rületű palota szemléletesen bi­zonyltja: Koreában kiegyensú­lyozottan, megkülönböztetett fi­gyelemmel nevelik az új nem­zedéket. A fehér balettszoknyás apróságoktól a repülés alapjai­val ismerkedő nagyobbakig, a bábművészet fogásait elsajátí- tóktól a hangszer-szólistákig mindenki ízelítőt akart adni tu­dásából — nem csoda, hogy Losonczi Pál látogatása hosz- szabbra nyúlt a tervezettnél. Az Elnöki Tanács elnöke pén­teken kíséretével együtt vidéki körútra indult. Az útiprogram szerint felkeresi a Keleti-tenger partján fekvő Hamszüng váro­sának több nagyüzemét, s meg­tekint egy vidéki termelőszövet­kezeti gazdaságot is. Nyolc évvel ezelőtt született meg a gondolat, hogy a me­gye legcsapadékszegényebb pontján, Mohács térségében öntözőfürtöt kell építeni a Du­nára. Tanulmányterv is készült 1964-ben s hogy a harmadik ötéves terv beruházásaiból mégis kimaradt a mohácsi ön­tözőfürt az pusztán az érintett mezőgazdasági üzemek ekkori érdektelenségén múlott. A szép tervről azonban véglegesen so­ha nem mondott le a megye. A tsz-fejlesztési alapok lekötöttsé­ge miatt sajnos a negyedik öt­éves tervből is kimaradt a mo­hácsi fürt, mivel az üzemek csak ebben az évben kezdtek igazán érdeklődni, az indokolt­sága azonban annyira nagy — és olyan sok oldalról támogat­ják — hogy gyors döntések, intézkedések révén megkezdése még beférhet a tervidőszakba. Amennyiben az érintett üzemek a közeli hetekben, de legkésőbb ez év végéig nyilatkoznak, igent mondanak, okkor 1973-ban megkezdődhet a kivitelezés, s a régen óhajtott öntözőfürt az ötödik ötéves terv elején üze­melhet. A dolog sürgősségére való tekintettel hívták össze pénte­ken délelőtt Mohácson, az új vízügyi székházban egy előké­szítő megbeszélésre az érdekelt mezőgazdasági, vízügyi szerve­ket. A megjelent hat üzem a mohácsi Új Barázda Tsz, a kölkedi, a lánycsóki, a nagy- nyárádi és a majsi termelőszö­vetkezetek, valamint a Bolyi Állami Gazdaság képviselői már üzemük igenlő döntéséről számolhattak be, a hímesházai termelőszövetkezet mint új ér­deklődő jelentkezett. A felsorolt üzemek a fürtből 10 ezer hol­dat kívánnak öntözhetővé ten­ni. A főmű és szolgáltató egy­ség beruházási költségeit egé­szen az üzemi leágazásig az állam fedezi, a többit maguk az üzemek. A tanácskozásra illusztris víz­ügyi szakértőket hívtak meg, hogy első kézből kapjanak e nagy döntéshez akadémikus, leghitelesebb szakvéleményt. Mindenekelőtt dr. Fekete István A Fekete-tenger partján fek­vő festői üdülőhelyen pénteken reggel kezdődtek meg Brezs­nyev és Brandt érdembeni tár­gyalásai a Szovjetunió és az NSZK kétoldalú kapcsolatairól és az európai ügyekről. A szov­jet és a nyugatnémet állam­férfi első négyszemközti talál­kozójára pénteken reggel került sor egy oreandai villában. A tárgyalófelek péntek délután újból találkoznak, hogy meg­vitassák a napirenden lévő kér­déseket. A nyugatnémet televízió kü- löntudósítója szerint e kérdé­sek homlokterében áll az euró­pai biztonsági konferencia, a nyugat-berlini helyzet, a moszk­vai és a varsói szerződés bonni parlamenti ratifikálása, a két akadémikus, a Tisza II. vízmű igazgatója, a FAO magyar tit­kára, a hazai és az utóbbi időben épült más európai ön­tözőfürtök építése során szerzett tapasztalatokat ismertette. Vá­zolta az üzemet terhelő beru­házási és amortizációs költsé­geket — az amortizációs idő 60 év lesz — külön nyomaték­kai hívta fel a figyelmet a dolog komplexitására, az üze­mi vízrendezésre, mint párhu­zamos teendőre, A tervnek az egész tájat átfogó távlati fej­lesztési terv részeként kell meg­valósulnia, hisz olyan szerke­zeti változásokat kell végrehaj­tani, melyek nagy mértékben módosíthatják a táj termelését. Míg a víz az üzembe ér 4—5 év telik el. Ez idő alatt kell felkészülni járulékos beruházá­sokkal, technológiai színvonal emelésével — gépesítés, új nö­vényfajták stb. — annak foga­dására s ez jelentős párhuza­mos fejlesztést igényel az üzemtől. Az öntözést csak nagy tisztajövedelem kitermelésére képes növényeket tartalmazó vetésszerkezet bírja el. E gon­dolatokat dr, Tóth Mihály, a Gödöllői Agráregyetem tan­székvezető professzora vetette fel. Az ország egyik legjobb öntözési lehetőségének nevezte a mohácsi fürtöt felszólalásá­ban dr. Járányi György, a Keszthelyi Mezőgazdasági Aka­Befejezték az egész bánya víztelenítését és ismét a szokott mennyiségű szenet küldik a kül­színre a tatabányai 12/a akná­ból. Júniusban nagyerejű vízbetö­rés sújtotta ezt az aknát. A víz­betörés megfékezésén dolgozó műszaki- és mentőcsapatok küzdelmének sikeréhez a vélet­len is hozzájárult: egy szeren­csés omlós elzárta az aknába zúduló víz útját. A bányarészek víztelenítése, a károk helyre­német állam felvétele az ENSZ- be és a kölcsönös és kiegyen­súlyozott európai csapatcsök­kentés. A nyugati hírügynökségek Brezsnyev és Brandt találkozó­jával kapcsolatban, amely 1970 augusztusa, a szovjet—nyugat­német szerződés aláírása óta immáron a második, egybe­hangzóan megállapítják, hogy a nyugat-berlini problémában létrejött négyhatalmi megálla­podás „szélesre tárta a kapu­kat a Moszkva és Bonn közötti enyhülési folyamat előtt”. Erre utal az a „szívélyes légkör” is, amelyben — a TASZSZ iroda jelentése szerint — a Brezsnyev által csütörtökön este Brandt tiszteletére adott vacsora lezaj­lott. démia professzora, aki a kalo­csai öntözőfürt építésében ak­tívan résztvett. Az ott elköve- vett hibák elkerülésére hívta fel a figyelmet, gyenge, mér­leghiánnyal küzdő tsz-ek vág­tak ott bele, 1964-ben alacsony termelési színvonallal kellő tu­dományos átgondolás nélkül, s így sok mindent kellett menet­közben utólag pótolni. Ma ön­tözőfürtöt csak ott lehet építeni, ahol a szárazgazdálkodás le­hetőségeit már kimerítették. Az e térségben gazdálkodó üze­mek ma már olyan magas ter­melési. szintre jutottak, hogy a hozamokban továbblépniök több víz nélkül már nem le­het. A mohácsi öntözőfürt egyik leglelkesebb támogatója dr. Földvári János a Megyei Ta­nács elnökhelyettese hangsú­lyozta az üzemek határozott szándékát, a kérdés indokoltsá­gát, de emellett a téma to­vábbi tudományos elemzésé­nek a szükségességét. A meg­beszélés folytatásaként a részt­vevők Kölkedre utaztak, ahol a vízügy repülőgépein felszállva megtekintették a leendő öntö­zőfürt térséget, valamint to­vábbfejlesztésének — a máso­dik lépcsőben Babarc, Boly, lippó felé kívánják egy ma­gaslat áthidalásával meghosz- szabbítani a fürtöt - műszaki lehetőségét. állítása még aztán is rengeteg munkát kívánt. A legmélyebben fekvő bányamezőből például az elmúlt hónapokban mintegy 60 000—70 000 köbméter vizet továbbítottak a felszínre a szi­vattyúk. Sok tennivalóval járt az iszap eltávolítása, az ösze- tört vágatszakaszok újrabiztosí- tása is. Mindezekkel azonban tervszerűen végeztek. Most már naponta ismét 128—130 vagon jó minőségű tüzelőanyagot ad ez a bánya. A BCM nél a közúti szállítás részére óriási hídmérleget építenek. A mérleg részére bérháznyi alapot ástak az építők Erb János felvétele Az ötéves terv végén megkezdődhet a mohácsi öntözőiürt építése Hét érintett üzemben 10 ezer hold válik öntözhetővé az első lépcsőben Tegnap tartották első megbeszélésüket az érdekeltek Befejezték a víztelenítést Ismét teljes kapacitással dolgozik a tatabányai I2;a akna

Next

/
Oldalképek
Tartalom