Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

♦•7t. szeptember 17. DUNANTOll NAPIG 5 Javulás a törzsgárdatagok anyagi-erkölcsi megbecsülésében A kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól tárgyalt a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa Pécsett tegnap — csütörtö­kön — ülést tartott a Szakszer­vezetek Baranya megyei Taná­csa. A tanácskozáson részt vett Simon Antal, a SZOT Elnöksé­gének tagja, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének főtit­kára. Bogár József, vezető titkár beszámolt az SZMT két ülése között végzett munkáról, majd tájékoztatót mondott a SZOT szeptember 10-i plénumán elhangzottakról és az abból adódó megyei feladatokról. Ez­után került sor a kollektív szer­ződések megkötésének tapasz­talatairól. Baranyában 114 vállalat ké­szített öt évre szóló kollektív szerződést és 24 gyáregység, üzem függeléket. A szerződések megkötésének és felülvizsgála­tának tapasztalatai szerint a bérfejlesztés területén jellemző, hogy a tervidőszak első évében szerényebbek, óvatosabbak a célkitűzések, mint eddig voltak. Néhány helyen a tervezett eme­lés mértéke — többek között a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, a DÉDASZ- nál, a Pannónia Sörgyárban — nem oldja meg az ágazat lét­számproblémáját. A vállalati egységeken belül már bátrab­ban alkalmazzák a fejlettebb bérezési formákat. A törzsgárda-tagok erkölcsi és anyagi megbecsülése terén határozott fejlődés érezhető, az anyagi elismerésnél a vállala­tok változatos formákat alkal­maznak. A Szikra Nyomdánál, a Gázszolgáltató Vállalatnál húszéves szolgálat után arany pecsétgyűrűt ajándékoznak. Ugyanakkor 10-^20—30 éves munkaviszony után járó év végi részesedést még 50 százalékkal emelik. A Kesztyűgyárban, a Gázgyárban, a komlói Kőbánya Vállalatnál az évfordulók alkal­mával háromtól tizenkét napig terjedő jutalomszabadságot is biztosítanak. A többezer dolgo­zót foglalkoztató Kesztyűgyár­ban 1972, január 1. után a 20, 25., illetve 30. évet betöltött törzsgárda-tagoknak a jutalom- szabadságon felül az eltöltött éveknek megfelelően 1000, 2000, illetve 3000 forint jutalmat is adnak. Csaknem minden kollektív szerződésben rögzítették a mun­kaversenyben eJért eredmények alapján a szocialista brigádok­nak adandó pénzjutalmat. A Bolyi Állami Gazdaság és az Erdőgazdaság az arany fokoza­tot elérő kollektíváknak például 1000—1000 forintot juttat. Né­hány vállalat egyösszegben ha­tározta meg a szocialista brigá­doknak szánt összeget: a Posta például 125 000 forintot, a Car­bon 100 000 forintot, A vállalati lakásépítés támogatására a ko­rábbinál nagyobb összegek sze­repelnek a szerződésben. A Dunántúli Kőbánya Vállalat és a Szikra Nyomda a fejlesztési alapból 10—10 százalékot for­dít erre a célra. A Dél-dunán­túli Gázgyártó Vállalat 5.5 mil­lió forintot tervezett öt év alatt. Néhány helyen konkrétan rög­zítették a nagycsaládosok, az egyedülálló anyák támogatását. A Posta 50 ezerről 100 ezer fo­rintra emelte a támogatás ösz- szegét. A kollektív szerződések egyik legvitatottabb része a túlórake­ret megállapítása körül volt. Egyes üzemek keretszámban határozták meg az éves túlórát, s ahol ez magas volt, a dolgo­zók körében nemtetszést oko­zott. A szakszervezeti szervek több­ségénél összehangoltan, a vál­lalat gazdasági vezetésével, jól időzített programtervvel biztosí­tották a nyilvános vitát, az el­hangzott észrevételek, javasla­tok elbírálását, a kollektív szer- I ződésbe történő beillesztését, illetve a be nem épített javas­latokról a dolgozók értesítését. A Mecseki Ércbányászati Válla­latnál több mint száz dobozá­nak írásban adtak választ ja­vaslataik sorsáról. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa többek között feladatul szabta meg, hogy a soron következő termelési ta­nácskozásokon a szakszervezeti bizottságok számoljanak be a dolgozóknak a változásokról, in­dokolják meg döntéseiket és adjanak választ a felvetett ja­vaslatok gyakorlati végrehajtá- sá ról. A testület elfogadta az SZMT Elnöksége második félévi mun­katervét, valamint az SZMT és az Elnökség kétéves munka- programját. Az MSZMP KB Varga Sán­dort, a Pécsi Postaigazgatóság Területi Szakszervezeti Tanácsá­nak titkárát elfogadta a Politi­kai Főiskola hallgatójának. Ezért a Területi Tanács a titkári funkciók ellátása alól felmen­tette és helyette az iskola idő­tartamára Szépe Lörincet vá­lasztotta a Területi Tanács tit­kárának. A tegnapi SZMT-ülésen Var­ga Sándort felmentették az SZMT Elnöksége tagsága alól, helyette Szépe Lörincet válasz­tották. Nagy István Dél-Dunántúl néptáncai Tudományos tanácskozás Szekszárdon Rekozdmunka Megkezdték a Szigeti úti panelóvoda felszíni munkálatait Tudósítónk jelentése: A hagyományos szüreti na­pok első részeként, tegnap dél­előtt nyílt meg Szekszárdon a II. Dél-dunántúli Népművészeti Hét. Ez az eseménysorozat tavaly Kaposvárott indult el. Az idén [ Tolna, jövőre Pécs-Baranya ren­dezésében tartják meg. Célja: a Dél-Dunántúl népművészeté­nek ápolása, a néphagyomá­nyok őrzése, széleskörű megis­mertetése — s egyúttal a nép­rajztudósok, kutatók és népmű­velők találkozása, tanácskozá­sa. Mindegyik rendező megye ! a tájra legjéilemzőbb népmű- ' vészetet állítja az eseménysor középpontjába. Szekszárdon a Dél-Dunántúl néptáncairól, tánchagyományairól tanácskoz­nak dr. Vargyas Lajos, a zene- tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia népze­nekutató csoport igazgatója el­nökletével. Egyidőben a négy dél-dunántúli megye elnökhe­lyettesei, művelődési osztály- vezetői és népművelési csoport- vezetői a jövő évi baranyai program elképzeléseit vitatják meg. Nem véletlen, hogy ez a táj­egység otthona a népművészeti hétnek. Régi néphagyományok ugyanis itt a Dél-Dunántúlon élnek még ma is eredeti for­májukban. A népzene tanulsá­ga szerint is, népművészeti ér­tékeink legjelentősebb forráste­rülete az országban ez a táj. Bevezetőjében ezt a fontos tényt hangsúlyozta Vargyas professzor. A hivatalos program szerint, Dél-Dunántúl táncairól szóló referátum helyett ezután egy másik előadás hangzott el: dr. Martin György kutatásai alap­ján a dél- és kelet-dunántú|i terület jellegzetes tánctípusai­ról. Majd három korreferátum következett a tervek szerint jó részben hasonló megoldással. A nap négy előadója közül ugyanis mindössze egy érke­zett meg: dr. Andráslalvy Bei- talan kandidátus, pécsi tudo­mányos kutató, aki a Tolna és Baranya megyében élő szé­kely telepesek tánchagyomá­nyairól adott történeti áttekin­tést. Eszerint az immár negyed- százada itt élő bukovinai szé- kelység sajátos arculatú mű­veltséget hozott magával. Je­lezve, hogy századokon át, ide­gen hatások ellenére is szívó­san ragaszkodott saját folklór­jához. Táncaik viszonylag több idegen hatást vettek át, mint nyelvük, népköltészetük, visele­tűk, szokásaik stb. Ezt a hagyo­mányanyagot azonban eléggé hézagoson ismerjük. A külföldön tartózkodó dr. Varga Károly főiskolai tanár helyett, a Német Szövetség megbízásából dr. Kiss Gáborné tánckutató ismertette a Dél- Dunántúl németajkú lakossá­gának tánchagyományait. A délszláv nemzetiségi lakos­ság táncairól szóló előadás elő­adó hiányában elmaradt. A legszebb és legtartalma­sabb program a tolnaiak nép­viseleti bemutatója volt. Óvo- dáskorúaktól az öregek visele­téig a különböző korosztályok eredeti színekben pompázó bu­kovinai székely, Kapos menti német, sárközi és sióagárdi népi öltözetében gyönyörköd­hettünk. Wallinger Endre PÉCS SZÜLETTEK I Farkas Zsuzsanna, Ábrahám Dóra, j Udvari Ferenc, Luczj Ferenc, Fonta Györgyi, Heirich Ilona, Vándor Attila, ' Bognár Attila, Hock Zsuzsanna, Bog­dán Sándor, Kardos Miklós, Tölgyesi Gábor, Maczinkó Erika, Farkas Ani­kó, Labancz Judit, Orsós János, Ta­kács Beáta, Mohai Tamás, Nemes­kéri Katalin, Illés Gyöngyi, Werczel Edina, Simon Eszter, Vári Gabrie’ia, Lóczy János, Gyurka Gabriella, Herr Tímea, Cégény Rudolf, Jásper And­rás, Horváth Márta, Bundy János, Szevágnáni Lajos, Somogyi Andrea, Szente Gábor, Németh Zoltán, Vil­lányi Tamás, Pankl Krisztina, Hor­váth Mária, Olt Ervin, Kulányos Klá­ra, Szabó Norbert, Sztojkovics Ildikó, Horváth Anita, Száraz Péter, Kardos Zita, Forgács Csaba, Horváth Sza­bolcs, Adamov Szi via, Tölgyei Zsom­bor, Sárközi Erika, Dévényi Roland, Osztrogonácz Judit. HÁZASSÁGOT KOTOllfcR Pércsics Balázs és Lakatos Erzsébet, Márkus István és Bosnyák Eleonóra, Beck Péter és Nagy Gabriella, Pá­pista György és Lakatos Mária, Nesz­mély Ernő és Keresztes Erzsébet, Gyi- mesi Lajos és Schmidt Piroska, Sz pl Ödön és Bajusz Ilona, Merle Ferenc és Horváth Judit, Kaszai Sándor é* Lengyel Katalin, Erdélyi István és Barna Ágnes, Pap László és Balezer Márta, dr. Busznyák László és dr* Beznicza Ernesztina, Sárdi Zoltán és Szántód Margit, Hauzer Ignác és Paulovics Mária, ll’és László és Var­ga Mária, Merkl Tamás és Dékány Margit, Pap József és Osztó Katalin, Kőhalmi Lajos és Takó Mária, Sopo- nyai István és Tóth Ágnes, Sarek Fe­renc és Tóth Magdolna, Somorjai Jó­zsef és Blum Rozália, Pázsi Ernő és Pigay Ildikó, Maríyin Balázs és Vida Anna, Révész István és Varga Zsu­zsanna, Szabolcs Ottó és Gerencsér Ildikó, Fodor Gyula és Niedermrryer Magdolna, Bakos Gyula és Sekutor Éva, Zsoldos József és Kárpáti Fo á- lia, Varga József és Kiss Mária, Vida László és Sutina Zsuzsanna, Cserven- ka Ferenc és Kátai Margit. Eszék, Szeged, Párizs Az aggasztó óvodai helyzet­re való tekintettel soron kívül a leendő Szigeti úti óvoda he­lyére vezényelték a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat daruit, s azok tegnap megkezdték a munkát. Itt épül ugyanis Pécs első panel - nem fapanel! — óvodája. Az alapo­zást, a talajmunkálatokat már korábban elvégezték, kiemelték a meglévő földet, kaviccsal töl­tötték fel a helyét, megvizsgál­tatták, hogy az megfelelő tö­mörségű-e, — közbejött a ta­valyi árvíz ... egyszóval az is­mert okok miatt az építőipar nem készült el vele. Most teg­nap reggel elkezdték a föld- munkálatokat. Erről kértünk tá­jékoztatást Ott Miklóstól, a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat termelési osztá­lyának vezetőjétől: — Legjobb esetben decem­berre elkészülünk a szereléssel — mondta —, hiszen itt az ősz, váratlanul rossz idő akadályoz­hatja a munkát, azonkívül még­iscsak új feladatot hajtunk végre, az első ilyen panelóvo­dát építjük. — Az a tény, hogy előregyár­tott elemekből készül, mennyi­vel gyorsítja a munkát? — Valamenyire gyorsítunk, bár ez nem tiszta panelépület, hanem vegyes, mivel egy óvo­dához sajátos méretű falak kel­lenek. A válaszfalakat és a végfalakat például hagyomá­nyosan kell felrakni, téglából, vizet kell behordani, hogy be­lülről vakolják. De szakipari munkást máshonnét sem tudunk átirányítani, mert vagy nincs, vagy alig van belőlük.- Mit lehet tenni? - kérdez­tük tovább, ezúttal dr. Németh Lajostól, Pécs megyei város tanácselnök-helyettesétől.- A Városi Tanács felaján­lotta, hogy saját vállalatai, így a Pécsi Építő és Tatarozó Vál­lalat, valamint a PIK szakmun­kásai segítenek. A Szalai ut­cai lakóházakban már dolgoz­nak, ezért remélhetjük, hogy az Állami Építőipari Vállalat ezekben a házakban hamarabb végez a szakmunkával, s mire az új óvodát összeszerelik, il­letve felépítik, ott is azonnal megkezdhetjük a szerelést, fes­tést. Az új óvoda tehát százhu­szonöt férőhelyes lesz, de a kényszerhelyzetre tekintettel ta­lán százötven—százhetvenöt kis­gyereket is fel tudnak venni. Helye pontosan: a Szigeti út baloldalán, a házsor déli ol­dalán lesz, a dr. Hal József ut­ca végződésénél. A Hattyúk tava Sikondán lik Ferenc gazdag programja Mindenki, aki látta, úgy véle­kedik az idei komlói bányász­napról, hogy sokkal nagyobb méretű és színvonalasabb volt mint az eddigi években bármi­kor. Sík Ferenc renderte, aki tegnap kötött szerződést az Eszéki Horvát Népszínházzal, s ezzel gazdag évad előtt áll: Pécs—Eszék—Pécs—Szeged— Párizs—Pécs—Párizs lesznek az évad első felében az állomásai. Ebből az alkalomból beszélget­tünk vele. — A komlói rendezésnek volt az utózöngéje a sikondai tavon lévő szigetre komponált hang­verseny és a hozzákapcsolódó fény- és hangjáték. Ez a műsor tulajdonképpen előzménye egy tavaly óta bontakozó tervnek, amely szerint a sikondai tavon nagyszabású, elsősorban táncos produkciót rendezünk. Két for- gotókönyvön dolgozunk. Egyik: a Békakirályfi legendája. A má­sik elsősorban Eck Imre ötlete, s remélhetőleg meg is tudjuk nyerni őt erre a munkára: a Hattyúk tava című balettet itt, tehát egy tavon eljátszani, el­táncolni. — Eszék? Kettős halálos balesetet okozott az ittas járművezető Megdöbbentő közúti dráma történt szerdán éjszaka. 23 óra öt perckor ittas gépjárműveze­tő okozott tragikus végű bal­esetet. Papp László, 23 éves pécs-vasasi lakos ittas állapot­ban vezetett személygépkocsi­jával a Pécshez tartozó Vasas II. lakónegyed belterületén közlekedett, amikor észrevette, hogy két csoport gyalogos ha­lad az úttesten vele azonos irányban. Ekkor hangjelzést adott, hogy térjenek ki előle. Az egyik csoport elugrott, a másiknak nem sikerült, s a Cro­esi nekik hajtott. A baleset kö­vetkeztében Kiss László 47 éves pécs-vasasi lakos a helyszínen meghalt. Az ugyancsak sérült Bátai Lajos 59 éves pécs-vasasi lakost Papp László kocsijába emelte és elindult vele, hogy valamelyik pécsi klinikára szál­lítsa, a szerencsétlen ember azonban útközben belehalt sé­rüléseibe. Az ittas gépkocsive­zető kalandja azonban folyta­tódott. A halottal és egy utas­sal az autóban, a pécsbányai úton egy szakadék szélén kö­tött ki, úgy, hogy a gépkocsi félig a levegőben lógott. A kri­tikus helyzetbe került járművet ZIL teherautóval húzták visz- sza. Szerencsére újabb baj nem történt, bár a mentés közben minden pillanatban számítani lehetett arra, hogy a személy- kocsi a mélybe zuhan. Papp László egy hónappal ezelőtt nyeremény útján jutott gépkocsijához, melyet felelőt­lenül, ittasan vezetett és bűn- i cselekményt követett el. Papp Lászlót őrizetbe vették. Csütörtökön reggel újabb súlyos baleset tetézte az elő­zőkét. A mohácsi országúton, Lánycsók térségében Kovács Gyula, 40 éves komlói lakos az általa vezetett nyergesvontató­val Mohács felé haladt. Gyors­hajtás közben a síkos, nyálkás úttesten rálépett a fékre, az út­test baloldalára áthajtott, majd a vele szemben közlekedő mo­hács-pécsi autóbuszba belero­hant. A baleset következtében az autóbusz utasai közül egy személy súlyos, hórom személy könnyebb sérülést szenvedett. Az anyagi kár értéke 90 000 fo­rint. A baleset ügyében vizsgá­lat folyik. Baranya országútjain szep­tember 10-től több mint húsz közúti baleset történt. Ebből kettő tömeges baleset, öt ha­lálos kimenetelű volt. — A Pécsi Nemzeti Színház az 1968 karácsonya előtti na­pokban Eszéken és Pélmonos- toron vendégszerepeit, az én rendezésemben mutatta be Kál­mán Imre: Mórica grófnő című operettjét. A darab akkori si­kere arra biztatta az Eszéki Hor­vát Népszínház vezetőségét, hogy egy operettet, ugyaneb­ben a felfogásban színpadról vigyen. De mind ez ideig nem sikerült egyeztetni az én mun­kaidőmet az ottani színház programjával. Most másik híres operettet, a Csárdáskirálynőt rendezem majd Eszéken, jugo­szláv kosztümtervezővel, karmes­terrel és koreográfussal, de magyar díszlettervezővel. Utób­bi valószínűleg Forrai Gábor, a Magyar Állami Operaház dísz­lettervezője lesz. Az idő rend­kívül rövid, a zenei és táncpró- bókat már most meg kell kez­deni, mert csak október elseje, a Pirandello-darab pécsi bemu­tatója után mehetek Eszékre, de november 26-án már meg kell tartani idehaza Obaldia: Vad­nyugati szél című darabjának a premierjét — ezt ugyancsak én rendezem. — Szeged? Párizs? — Szegeden a Gülbabát ál­lítom színpadra. December kö­zepén lesz a bemutató, s onnét egyenesen megyek Párizsba. Az Országos ösztöndíj Tanács négy hetet szavazott meg ne­kem a párizsi színházi élet ta­nulmányozására, de ezt a fran­ciák mindjárt felemelték 12 hét­re, a saját költségükre. Való­színűleg csak úgy tudom meg­oldani ezt a tanulmányutat, hogy közben visszajövök Pécsre Hernádi Gyula első színművét rendezni. F. D. MEGHALTAK Pellérdi üzemünkhöz felveszünk TMK kőművest Jelentkezés: VASAS KTSZ Pécs, Zsolnay V. u. 15. szám. Munkaügy. Orsós György, Marinics Mária, Vi­lágos Mátyásné sz. Kerner Erzsébet, Bakos József, Úri István, Pintér Jó­zsef, Nyilas Mihály, Ková*s Jánosné sz. Rumann Ella, Kiss Jánosné sz. Kovács Erzsébet, Brunner Istvánná sz. Pető Mária, Nádasdi Gyula, Fülöp Andrea, Komposcht Szörényné sz. Vaieser Gyözöné sz. Zamaróczy Ilona« András, Rack Ferenc, Vas Nándor, Vaiser Győzőné sz. Zamaróczy l’ona, Csánki Jánosné sz. Várady Lenke, Khiel Ferenc, Kiefer László, Brandt Ilona, Czike Ferencné sz. Máték An­na, Sótonyi István, dr. Lootz Ernöné sz. Minker Margit, Hernesz János. KOMLÓ SZÜLETTEK Csemez Norbert, Czikla Zsolt, Né­meth Csilla, Dvoracsek Katalin. Opra Anna, Naoy Piroska, Sáfrány Gábor, Sandó Mária, Orsós József, Noteisz Attila, Dékány Jenő, Bakó .Csaba, Balázs Andrea, Lovrenchich Dóra, Málinger György. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Balogh Ferenc és Orsós Mária, Dombóvári László és Kiszel Erzsébet, Takács Ferenc és Csató Anna, Bo^ár Tivadar és Haász Klára, Vil Károy és Kett Éva, Huber György és Tör*k Mária, Dobék József és Gróf Mária, Túrna Zoltán és Csöbör Eszter, Ko- máromy Tivadar és Bálint Erzsébet. MOHÁCS SZÜLETTEK Késics Gábor, Wehring Vi’mos, Jé’ó Natália, Krapp Mária, síránvi Zso’t, Dankó Attila, Leovics Gabriella Ba­yer Erzsébet, Kovács Attila, Tiringer .Andrea, Treutz Zoltán, Orbán Tímea, Sárközi Anikó, Molnár Sándor, Csuka Henriette, Saílai Mária, Czinner Va­léria, Reindl Zsuzsanna, Gréczi Do­rottya, Varga Gyula, Sági Géza, Bu­rai Andrea, Bédy Rita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Ruppert Péter és Papp Éva, Bos- nvák Mátyás és Emmert Borbála, Ghersin Miklós és Bógó Erzsébet. MEGHALTAK Kolutácz Antal, Petrin Imre, Reith Gyula, Arató Adámné sz. Kis Ilona, Veres Sándorné sz. Sallai Berta, Mi- hálovics József. SZIGETVAR SZÜLETTEK Herendi Szilárd, Szekeres János, Görgényi Siilvia, Berek Andrea, Sxil- ber Éva, Mihály Anikó, Szekeres Zol­tán, Sas Mária, Böjté József, Klem Andrea, Kis Margit, Herke Róbert, Hendre Róbert, Bella Gyula, Bogdán Anikó. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kiss András és Gu'yás Ilona, Las- kai János és Béla Zsuzsanna, Nagy Gyula és Krapecz Mária, Dombai Zoltán és Dvorszky Szilvia. MEGHALTAK Kovács Gáborné sz. Berta Katalin, Székely Antalné sz. Tenmr Ilona, Mozsgai Istvánné sz. Derkács Anna, Várnai Antal, Boós Sándor, Szabó Sándorné sz. Fabri Lidia, Borsányi Jánosné sz. Csöndör Mária.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom