Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

Aro: 80 fill*» Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunántúlt napló xxviii.évfolyam,216.szám Az M22MP E3ciro.nyci nigqy61 Uiizottság&nsk Í3-|3jo. 1971. szeptember 14., kedd Losonczi Pál a Koreai NDK-ba utazott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése Elnökségének meg­hívására hivatalos baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott, A képen: búcsúztatás a repülőtéren A tartalomból: f A főművezető Csak a könnyűszerkezetes építési mód hozhat megoldást Eldőlt az ezer lakás sorsa-------------------------------T— * - ....................................­D iplomaosztás az első üzemmérnököknek Negyvenmillió forintos beruházás II fűtési idényre elkészül a Jókai utcai höelosztó állomás Őszi munkacsúcs E Icsépelt megállapítás, de " igaz, hogy az ősz a me­zőgazdaság legnehezebb évsza­ka. Adva van három röpke hó­nap szeptember, október és no­vember, és ez az évnek a leg­bizonytalanabb időjárású idő­szaka. A feladat ebben a három hó­napban óriási, hisz az évelő kultúrák kivételével a szántó­földnek — ami megyénkben 410 ezer hold — szinte minden da­rabját meg kell a gépeknek jár- niok, méghozzá nem is egy, ha­nem két-három, s nemegyszer négy menetben. Először is be kell takarítani a termést. A ku­koricát — a silókukoricát is be­leszámítva — mintegy 150 ezer holdon, ez önmagában is 300— 400 ezer tonna áru megmozga­tását jelenti. Ez mellett fel kell szedni 3100 hold cukorrépát, 2000 hold burgonyát, learatni több mint 7000 hold naprafor­gót. Le kell szüretelni mintegy 3000 hold nagyüzemi szőlő és többszáz hold gyümölcsös ter­mését. El kell vetni a búzát mintegy 120 ezer holdon, és a többi őszi vetésű növényt, amely összesen kitesz újabb 30 ezer holdat. Legtöbbet mégis szán­tani kell, egyszer az őszi gabo­nák magágykészitéséhez, aztán következik az őszi szántás, ami­kor a tavaszi vetésű növények jó termését kell megalapozni, ismét csak 150 ezer holdon. A hosszan tartó aszálynak vége s ez némileg köny- nyit a szántóföldeken dolgozók helyzetén. Különösen a termelő- szövetkezetekben feszített az őszi szezon, hisz az állami gaz­daságok gépellátottsága még ma is jobb az átlagosnál, s nemcsak a gép, de a géphez értő szakember is több náluk. Míg a termelőszövetkezetekben 475 traktoregységre jut egy gé­pészmérnök, addig az állami gazdaságok 75 traktoregységen­ként rendelkeznek egy gépész- mérnökkel. Szövetkezeteinkben 4177 traktoregység van, egy traktoregységre 66 katasztrális hold megművelése esik, ez or­szágos viszonylatban nem rossz arány, de rögtön hozzá kell tenni, hogy 17 féle traktortipus- ból tevődik ez össze, és nem kell mondani, hogy a sok típus al­katrészellátása mennyivel ne­hezebb. Az idei alkatrészellátás folyamatosabb, jobb volt a ta­valyinál, reméljük ez a tenden­cia az őszi szezonban is meg­marad, mert a siker jó része ezen múlik. A műtrágya-ellátás pillanatnyilag kielégítő, s az üze­mek vásárolják is, tavaly ilyen­kor 11 millió értékű műtrágya megrendelést mondtak vissza pénzügyi okokból a tsz-ek, most is van, mintegy 4 milliós visz- szamondás, ez figyelmeztető jel — területi szövetségek felé —, de még mód van arra, hogy az érintett szövetkezetek módosít­sák szándékukat. A hosszú nyári aszály még- csak növelte az amúgy is nagy őszi feladatokat. A szárazság miatt nem termett meg a szük­séges tömegtakarmány mennyi­ség Baranyában sem, ezért be kell takarítani, fel kell dolgoz­ni azokat az őszi melléktermé­keket is, amelyeket jobb években már le szoktak szántani az üze­mek, ilyenek mindenekelőtt a kukoricaszár és a cukorrépa melléktermékei. Ezek megmenté­se nélkül a nagy értéket kép­viselő szarvasmarha-állomány aligha teleltethető át takarmá­nyozási zavarok nélkül az idén. M indent összegezve az ősz még nagyon sok min­dent eldönthet, a sikeres beta­karítás még nagy mértékben módosíthatja egy-egy mezőgaz­dasági üzem év végi eredmé­nyét, s legalább ilyen mérték­ben meghatározhatja a követ­kező év beindulását is. Amelyik üzem az őszi munkákat jól el­végzi, az nem egy, de két évi gazdálkodásának sikerét ala­pozza meg. Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke - a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése Elnökségének meghívá­sára — hétfőn egyhetes hivata­los baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságba utazott. Az Elnöki Tanács elnökét a látogatásra elkísérte dr. Sze­kér Gyula nehézipari miniszter, Marjai József külügyminiszter­helyettes, Oláh István vezérőr­nagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes, Lakatos Ernő, a Kor­mány Tájékoztatási Hivatalá­nak általános elnökhelyettese, Kádas István, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője, Szu- nyogh Károly, az Elnöki Tanács osztályvezetője, Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium protokoll- osztályónak helyettes vezetője. Az Elnöki Tanács elnöke kísére­tének tagja Sebestyén Jenő, ho­zónk phenjani nagykövete. Losonczi Pált és kíséretét o Ferihegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Cseterki Lajos, oz Elnöki Tanács titkára, Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter, dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter, Párdi Imre, az Országos A korábbi évekhez viszonyítva kevesebb új, azaz átadott vagy ez évben elkészülő művelődési intézményről számolhatunk be. örvendetes azonban, hogy a két éve megkezdett folyamat — az Országos Népművelési Ta­nács „Száz falu, száz könyvtár" felhívása nyomán — a klub­könyvtár építkezés folytatódik 1971-ben is. A példa kedvező fogadtatásra talált jó néhány községben. Az ONT felhívásához me­gyénkben 15 községi könyvtár csatlakozott, ezek többsége 1970- ben elkészült. Néhol, mint például Somogyapátiban, a klubkönyvtár mellé nagyter­met és hozzá kapcsolódó helyi­ségeket is építenek, két ütem­ben, összesen csaknem kétmil­liós költséggel. Az utóbbiakat 1971- ben adják ót. Az év első felében, illetve augusztus végéig négy közmű­velődési intézményt avattak Ba­ranyában. Szentlőrincen több, mint negyedmillió forintos költ­séggel korszerűbb új helyiség­be költöztették a község könyv­tárát. Olasz községben — a he­lyi fodrászüzlettel együtt — mint­egy kétszázezer forintba került a klub és a könyvtár. A beren­dezést a járási KISZ-bizottság adta 30 000 forint értékben. (1970-ben itt 100 000 forintot kaptak fölszerelésre és köny­vekre a Száz falu, száz könyv­tár mozgalom keretében.) Má- riakéménden 35 000 forint ér­tékű társadalmi munkát végzett a lakosság a fejlesztési alapból felépített művelődési otthon és könyvtár épületéhez. Az idei év legnagyobb beruházású közmű­velődési intézménye a mohácsi új könyvtár, amelyet nemrégen adtak át az olvasóknak. Szalat- nakon a községi tanács költség- vetéséből korszerűsítették a könyvtárhelyiséget. Több helyütt közös beruhá­zással épülnek kulturális intéz­mények: a helyi erők (a tanácsi fejlesztési alapnak és a helyi gazdasági szervek, a tsz, az ÁFÉSZ anyagi hozzájárulásá­nak) összefogásával. Somber*; Tervhivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Kormány Tájékoztatási Hivatalának elnö­ke, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, a Magyar Néphadse­reg vezérkari főnöke, dr. Ortu- tay Gyula, Úszta Gyula és Vais Istvánné, az Elnöki Tanács tagjai búcsúztatták. Jelen volt az el­utazásnál Li Dong Szón, a KNDK és V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. ken művelődési otthon, könyv­tár és kis ABC-áruház kap he­lyet egy épületben ilyen közös erőforrásból, mintegy 4,5 millió forintos építési költséggel. Ki­emelésre érdemes, hogy itt a helyi tsz lélmillió forintot adott az épület művelődési intézmé­nyeihez. Várhatóan 1972-ben adják ót. Egyházasharasztiban is ta­valy kezdődött meg a falu 200 személyes kulturális központjá­nak építése. Mintegy 1,2 milliós költsége jó részben a tanács fejlesztési alapjából adódik. Magyarszéken két ütemben épül a művelődési otthon és a ’könyvtár. A több, mint kétmilli­ós építkezés egy részét már az idén befejezik. A további épít­kezéshez az ÁFÉSZ 1972-ben 300 000, a helyi tsz pedig éven­Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke - útban a KNDK felé - hétfőn este Omszkba érkezett. Losonczi Pál és kísérete az éj­szakát Omszkban töltötte, majd kedden reggel folytatja útját — irkutszki leszállással - a szovjetunióbeli utolsó állomás — Habarovszk felé. A magyar delegáció helyi idő szerint dél­után 14 órakor érkezik Haba­rovszkba. te 20 000 forintot biztosít. Bc- gádon 1973-ban készül el mint­egy félmillió forinttal a korsze­rű községi művelődési és sport­ház. Köblényben ugyancsak fél­millióba kerül az új faluközpont épülete. A kivitelezést itt a má- gocsi tsz vállalta, mintegy 200 ezer forint értékben. Magyar- sarlóson fejlesztési alapból klubkönyvtár épül. Hasonló, jobbára közös for­rású felújítások és építkezések terveiről, elképzeléseiről hallot­tunk Berkesd, Bogádmindszenl, Kővágószőlős, Üjpetre, Borjód, Geresdlak, Lippó, Nagynyárád, Turony esetében is. örvendete­sen valamennyi korszerű, új in­tézménynek ígérkezik, a helyi erőkből, a községekben megle­vő anyagi erőforrások közös összefogásával. 1969-ben kezdődött és a jö­vő évben fejeződik be az a negyvenmillió forintos beruhá­zás, amely során új höelosztó központ és távfűtő vezeték- rendszer épül Pécsett. A Jókai utca 46-ban létesülő hőközpont, a rendszer teljes kiépítése után 80 millió kalória óránkénti tel­jesítménnyel működik, elosztja a forró- és gyűjti a kihűlt vizet. Az új létesítményt a fűtési idény megkezdésekor helyezik üzem­be és működtetésével több fel­adatot oldanak meg egyidejű­leg. A hőközponthoz azon oz ugyancsak most épülő 450 mm átmérőjű, T-3 elnevezésű veze­tékpáron jut el a forró víz, amely a vágóhíd közelében lé­vő távvezetékről ágazik le. Mór meglévő és részben új oszlopo­kon a Volán telephelye mentén húzódik, keresztezi a Bolgár Néphadsereg útját, a sportpá­lyát, a Verseny utcát és áthi­dalja a vasúti síneket. Két kooperációs gerincveze­ték-pár is indul a hőelosztótól. A K-2-es elnevezésű vezeték két ágra válva a Móricz Zsig- mond térig, illetve a leendő új városközpontig halad, csatla­kozva a már meglévő vezeté­kekhez. Az említett helyeket ez idáig ideiglenes, olajtüzelésű kazántelepek látták el fűtési energiával. Miután a környék lakóházait, létesítményeit a Hő­erőműtől érkező vízzel fűtik majd, az eddigi kazán-telepek kiküszöbölhetők lesznek. Ugyan­csak az új központ látja el a télen, a posta műszaki épüle­tét. Fontos szerepet kap a hőel­osztó állomás a Szigeti város­rész hőellátásában. A forróvíz­távfűtési rendszer részét képezi a K—1-es kooperációs gerincve­zeték, amely a hőközponttól több utcát teljesen vagy kis szakaszon érintve húzódik, kap­csolódik a Szigeti út környékén korábban kiépített vezetékek­hez. Áthalad a Kaffka és a He­im Pál utcán, keresztezi a Sza­badság utat, a Rét utcát és a Köztársaság tértől a Bajnok ut­cán keresztül éri el a József At­tila utcát. Keresztezi a Hullám­fürdőt, majd a Szendrey, Erreth Lajos, Madách Imre, Hőgyes Endre, Jászai Mari és a Petőfi utca vonalában folytatódik. A munkálatok már folynak az Er­reth Lajos, Madách Imre és a Petőfi utcában, s az elkövetke­zőkben az említett utcákban is bontanak, ásnak. A tervek szerint ebben az év­ben át kellett volna adni a K— 1-es gerincvezetéket. A munka közben felmerült problémák mi­att azonban csak 1972-re való­sul meg a beruházás utolsó, 15 milliós üteme. A két méter szé­lességben húzódó vezetékpárok építése több vállalat kooperá­ciójával történik és érinti a Gáz­műt, a Vízműt és a DÉDASZ-t is. A vezetékek ugyanis több helyen keresztezik a különféle közműveket, amelyek esetleges eltérítését, áthelyezését is egy­idejűleg kell megoldani. Kossuth-dijas szobrászművészünk Pécsre látogat Borsos Miklós szobrai a Sarkakon kertjében Szeptember 20 után a Me­gyei Tanács meghívására és vendégeként Pécsre érkezik Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész. Előreláthatólag két napot tölt a megyében. Pécs és Baranya nevezetességei közt megtekinti a siklósi várat, ahol részt vesz Kanizsai Doroty- tya című szobrának helykijelö­lésén. Az egészalakos bronz- i szobrot ugyanis a korábbi ter- ; vektől eltérően nem a jelenleg is feltárás alatt álló Kanizsai Dorottya-kertben állítják fel, hanem megfelelőbb, a látoga­tók számára hozzáférhetőbb külső helyen, a várfal közelé­ben. Pécsi látogatása összefügg egy fontos képzőművészeti ese­ménnyel: a Barbakán-kertet Borsos Miklós szobrainak sza­badtéri bemutató helyévé ala­kítják ki. Egyelőre két fehérmár- vány kompozícióját helyezik el itt. Később, 1972 márciusában itt állítják fel a művész egész­alakos Janus Pannonius szobrát is. Ennek a kivételével a szobor­kert anyaga évente módosul. Több alkotást itt helyeznek majd el a Kossuth-díjas művész külföldi kiállításairól hazakerü­lő, illetve új művei közül. Bor­sos Miklós szobrainak nagy ré­sze sajátos atmoszférát kíván, ahogyan tihanyi alkotóműhelyé­nek kertjében elhelyezett mű­veinek esetében is. A Barba- kón-kert hangulata, zárt, intim világa szabadban kiállított mű­veinek tihanyi környezetéhez ha­sonló. A Faipari Ktsz a Bútorértékesitő Vállalat szerződése alapján évente 3780 garnitúrában készíti a Pécs nevű szekrénysort. Ebből 3600 garnitúrát az Értékesítő Vállalat részére küldenek, a fenn­maradó mennyiséget a pécsi bútorboltokban és a most nyíló bolyi bútorüzletben értékesítik. A szép kivitelű bútorgarnitúra igen keresett, olyannyira, hogy ez a mennyiség nem elegendő a jelenlegi igények kielégítésére Gyarapodó klubkönyvtárak W Uj művelődési intézmények Baranyában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom