Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

I DUNÁNTÚLI NAPLÓ 197t. szeptember 1. I 24 ora a nagyvilágban -O-UTTPMI A háború emlékezete Ma harminckél éve, hogy a nsmet monopoltőke tű/nógatását és bátorí­tását élvező hitleri (a.isztj állam mog támadta Lengyelországot és ezzel kirobbantotta a világtörténelem leg­szörnyűbb v.s legnagyobb pusztításait eredményező háborúját. Hitler ekkor­ra már bekebelezte Ausztriát, fe’da- rabolta és részben birodc mához csa­tolta Csehszlovákiát. A len - yelors ági támadást követően nem sokkal >o ra lerohent egy sor^ európai kis orszá­got. A nyugati hatalmak formálisan hadiállapotba kerültek ugyan a hit­leri birodalommal, valójában azon­ban nem mozgósították teljes erejü­ket a fasiszta veszé’y elhárítására. Úgy tűnt, hogy a „Blitzkrieg11 a vil­lámháború eszközeivel Hitler ura'ma alá gyűri Európát, a világot. A Szovjetunió népeinek és fegyve­res erőinek jutott az a történ sí rni di­csőség, hogy szétzúzta a ícsiszta fe­nevadat, megszabadította az emberi­séget azoktól a szörnyűségektől, ame­lyeket a hitlerlzmus ba jós fenyege­tésként ígért. A hitleri tervek meg­hiúsulását lehetővé tette továbbá, hogy antifasiszta koalíció létesült, és hogy a szabadságszeretö népek ösz- szefogott erővel küzdöttek Berlin el- estéig, a végső győzelemig. A második világháború frontjain, a bombázásokban, a koncentrációs tá­borokban 52 milíió ember vesztette életét, még többen soha lem gyó­gyuló testi és lelki sebeket szenved­tek, felmérhetetlen anyagi ért kék mentek veszendőbe. A háború után érthető volt az emberek végtelen bé­kevágya, érthető volt, hogy mindenki kívánta: soha többé háborút! A mo- nooo'töke urai azonban, akik miTiár- dokat kerestek a világháborún, nem mondtak le a hadiipar nyereségéről. Még be sem gyógyultak a sebek, máris felszították a hidegháború gyű­löletes tüzét. A szovjet néonek a bé­kés élőmunkában és a honvédelem fejlesztésében elért hatalmas sikerei akadályozták meg, hogy az ant’ff-yi*"- ta kotj'íció felbom'csT után kitörjön az újabb világháború, az amerikai imperializmus agresszióival szemben meg lehetett menteni a békét. Az amerikai militarizmus a bűnös ab­ban, hoay az ötvenes évek elején mégis háború fo'yt Koreában, ma is |t*>-.u=tien népirtó agrerziót folytat­nak Indokína néoei ellen és hadi- állacot van a Közel-Keleten. Európában több mint negyed szá­zada hallgatnak a fegyverek. Konti­nensünk történelmében még nem volt egyfolytában ennyi ideig tartó béke. Ez mindenekelőtt annak tulajdonítha­tó, hogy a megváltozott történelmi viszonyok között a monopoltőkós cso­portok és az őket kiszolgáló kormá­nyok ma már nem dönthetnek hábo­rú és béke sorsa felett. Vi'ágszerte, így kontinensünkön is, megszerveződ­tek azok a társadalmi erők, ame yek nemet mondanak az Imperialista há­borúkra. A burzsoá kormányok nin­csenek cl, : :i . el/zetben, ho-y a tömegek vélem! nyit teljesen figyel­men kívül hagyják. A háborúrllenes, antiirnperialista mozgalmak élén min­denütt a kommunista és munkás Tár­tok vállalják a legtöbb munfcá', fele­lősséget. A tömegmozgalmak egy/nagukban azonban aligha áilhatnák útját c. há­borúnak. A legfőbb tényező a béke megőrzésében a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országék katon i, diplomáciai, politikai ereje, teki-té- lye, ezen belül is a legkorszerűbb fegyverzettel és kiképzéssel rende'ks- ző szovjet hadsereg. A burrsoá ka­tonai szakértők is nem egyszer fel­mérték, hogy a szocialista országok közössége elleni háborús kaland a kapitalizmus teljes vereségével és megsemmisülésével végződne. A szocialista országok poétikájának alapja világszerte a tartós békz meg­teremtése és megőrzése. E vonatko­zásban döntő szerepe és he tás 1 van az európai béke fenntartásának. Ép­pen ezért javasolta a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testű ete, hogy tartsanak az európai békéről átfogó nemzetközi tanác:kozást és teremtsék meg az új alapokra helye­zett európai biztonsági rends“: rí. Nem a szocialista orszáaokon, ha­nem mindenekéi I tt a NATO szerve­zetén és azon belül oz Egyesült Ál­lamokon múlik, hogy o biztonsági konferencia ügye a szükségesnél las­sabban halad előre. Az utóbbi hónapokban történt né­hány esemény, amely ismét megfon­tolt optimizmusra ad okot. Aláírták a szovjet—NSZK és d lengyel—NSZK megállapodást, folyamatban vannak a stratégiai fegyverkezés korlátozásá­ról szóló szovjet—rimerlkii tárgya á- sok, rendszeresen ülésezik a genfi le­szerelési konferencia, a na-okban pedig négyhatalmi megállapodás született a nyugat-berlini problémáról. Ez utóbbi jelentős lépés abban az irányban, hogy közelebb kerüljön a megvalósuláshoz az európai bizton­sági konferencia, rendezni lehessen több olyan vitás kér lést, amely még a második világháború következmé­nyeként mérgezi a nemzetközi lég­kört. Az évforduló alkalmából meghajt­juk az emlékezés zászlaját az anti­fasiszta háború áldozatai előtt. Az élők azzal tiszteleghetnek a legmél­tóbban a hősök emlékezetének, ho-iy összpontosítják erőiket a béke *enn- tartására, hogy megalapozzák a jö­vendő generációk boldogabb élétét. 4 KOPPENHÁGA: A dán rá­dió közlése szerint szeptember 21-én rendkívüli parlamenti vá­lasztások lesznek Dániában. A választások- kiírását Hilmar Baunsgaard miniszterelnök dél­után hivatalosan is bejelénti a parlamentben. A legutóbbi par­lamenti választások 1969. ja­nuárjában voltak. 4- GENF: A genfi leszerelési értekezlet keddi, 534, ülése mindössze 58 másodpercig tar­tott, mivel egyetlen küldöttség sem szólalt fel. A legközelebbi ülést csütörtökre tűzték ki. 4 SZALONIKI: Papadopulosz gS rög miniszterelnök, a gazdasági élet j számos vezető képviselőjének kísérő tében látogatást tett a szaloniki nem zetközi vásár magyar pavilonjában és nagy érdeklődéssel tekintette meg a kiállított magyar termékeket. 4- ÜJ DELHI: Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony, aki egynapos repülőutat tett Nyugat-Bengália árvízsújtotta területei fölött, kedden Calcut­tában „nagyon súlyosnak” ne­vezte a helyzetet. Mint ismere­tes, a miniszterelnök hétfőn ér­kezett háromnapos ,látogatásia o katasztrófa-sújtotta Nyugal- Bengáliába. 4- WASHINGTON: Az Egye sült Államok elismerte Hugo Banzer Suarez ezredes új bolí­viai kormányát. Ernes Siracusa, az Egyesült Államok La Paz-i nagykövete kedden a bolíviai külügyminisztériumban jegyzé­ket adott át, amely válasz volt az új boliviai kormány augusz­tus 23-i levelére. A kormány eb­ben a levélben kifejezésre jut­tatta az a szándékát, hogy to­vábbra is baráti kapcsolatokat kíván fenntartani az Egyesült Államokkal. Az amerikai jegy­zék hasonló szándékot fejezett ki. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerint ez a jegyzékváltás egyenértékű a Banzer-kormány elismerésével. .4- BELFAST: Kedden kórházi ágyán belehalt sérüléseibe Clif­ford Loring brit katona, akit vasárnap az északír fővárosban egy lövöldözés során golyó ta­lált. Ezzel 17-re emelkedett azoknak az angol katonáknak a száma, akik 1969 óta az uls- teri zavargások folyamán éle­tüket vesztették. 4 PÁRIZS: Az áremelkedést hullám tovább tart Franciaor­szágban. A most közölt statisz­tikai adatok szerint a fogyasz­tási cikkek és szolgáltatások árindexe július hó folyamán 0.5 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszerárak még nagyobb mértékben drágultak: 0,6 százalékkal. Az augusztusi emelkedés előreláthatólag még nagyobb arányú lesz a közle­kedési és postai tarifák most bekövetkezett jelentős emelése következtében. 4- BUKAREST: Ceausescu ro­mán államfő hétfőn Bukarest­ben fogadta Francois Xavier Ortolit, francia iparfejlesztés és tudományos kutatásügyi minisz­tert. A megbeszélésen a román —francia kapcsolatok néhány kérdését, valamint a két ország gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésének prob­lémáit érintették. 4- SZÓFIA: Fodor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra kedden megbeszélést folv- tatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárhe­lyettesével. Szívélyes hangulat­ban kicserélték információikat a két testvérpárt tevékenységé­ről, megvitatták a nemzetköz: kommunista- és munkásmozga­lom problémáit, a nemzetközi helyzetet. ÁRVÍZ ’NDíABAN: MURSH'DABAD: A rendkívül nagy monszun­erők ' "v: ' "lábm :r-Jta északi és kz'Ni r írtéban hüj-.lmas árvíz pusztít, amelynek már tl'bb mint 400 ha'ál-r á'dozc c van. A képen: Menekülő asszonyok Murshidabad város körzetében, Calcuttától 150 mérföldre északkeletre 4 BONN: Jövőre ismét nagy­mértékben emelkedik a Német Szöve'.séai Köztársaságban a postai díjszabás. A jövő évben 1 a nyugatnémet posta a telefon alapdijat 18 márkáról 22 már­kára, a levélportót 30 pfennig­ről 40 pfennigre emeli. A cso­magok és újságok szállítási di­ja is emelkedik. LAPBETILTÁS JUGOSZLÁVIÁBAN A zágrábi kerületi ügyészség ideiglenesen betiltotta a zágrábi szerb közoktatási-művelődési egyesület Proszvjeta című folyó­iratának 1971. július—augusz­tusi kettős számát. A folyóirat ebben a számá­ban olyan írást közöl, amely „nem tartja megfelelő politikai | szervezkedési formának vala- f mennyi polgár számára a Hor- | vát Kommunisták Szövetségét és i a Horvát Dolgozó Nép Szocia- I lista Szövetséget. Többpárt- I rendszert követelnek Horvátor- ! szágban, s ragaszkodnak ahhoz, | hogy a horvátországi szerb j nemzetiségű polgárok külön po- | litikoi szervezetbe tömörüljenek, i Tagadják továbbá a horvát nemzetnek saját nemzeti álla- I mához való jogát és követelik j Horvátország föderalizálását”. j Az ügyészség döntését indokol­va megállapító, hogy az emlí- | tett írás „nyugtalanságot kelt- j hét a polgárok körében és za­vart okozhat a nemzetek közötti kapcsolatokban”. 4 GUAYAQUIL: A Tabogo nevű hóromeier tonnás panamai hajó hétfőn a panamai parti vizeken ősz- szeGtközött a parti őrség egyik na­szádjával. A szerencsétlenségnek ed digi adatok szerint 13 halálos áldo­zata van, 20 embert megmentettek. 4- TOKIÓ: A „Trix" nevű táj­fun kedden elérte Tokiót és bál | ereje gyengül, az általa okozott hatalmas esőzés vízzel árasztot­ta el a japán főváros nyugati részét. Az utcákat helyenként 10 centiméter magasan víz bo­rítja, és kénytelenek voltok le­állítani a Tokiót Oszakával ösz- szekötő „rakéta-vonatot”. A tájfun eddig 30 személy halá­lát okozta, nyolcán eltűntek és hetvenhaton megsebesültek. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTC Az amerikai Mount Vernonban eltemették George Jackson, az úgy­nevezett Soledad fivérek egyikét, akit a rendőrség állítólag szökés közben lőtt agyon 4 BOGOTA: Aiiende chi!ei elnök, aki háromnapos hivata­los látogatáson tartózkodik Ko lumbiában, hétfőn Bogotával keresztapja lett Fidel és Raw Castronak. Az újszülöttek apja Guillermo Castro munkás, a ku bai miniszterelnök lelkes hive. Az Allende jelenlétében zaj'ó keresztelési szertartást egy „lá­zadó" pap, Alfonso Vanegas végezte, aki egyebek között ki­jelentette, a most megkereszteli gyermekek „a latin-amerikai csecsemőlfnek azt a seregét jel­képezik, amelyet föl kell szaba­dítani az imperialista elnyomás alól". + BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság hatóságai hivatalosan átadták a nyugat-berlini rendőrség­nek a 22 éves Bernd Lángért, aki Werner Kühl nevű társával együ’.t július folyamán — nyugat-berlini ol­dalról — megsértette a Német De­mokratikus Köztársaságnak Berlinen áthúzódó állami határvonalát. Wer­ner Kühl a határsértéskor életét vesz­tette, Bernd Langer pedig megsebe­sült, s őt az NDK fővárosában kór­házban ápolták. A Telegraf című nyu­gat-berlini lap keddi száma szerint o nyugat-berlini rendőrség azonnal megkezdte a büntetett előéletű Bernd Langer kihallgatását. + MOSZKVA: Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára kedden fo­gadta Micsunovics jugoszláv nagykövetet azzal kapcsolat­ban, hogy a diplomata haza­utazik. + VARSÖ: A Trybuna Ludu jelen- tése szerint egy új megállapodás él­teimében az Egyesült Arob Köztársa­ságban és Kolumbiában kerülnek majd összeszerelésre Lengyelország ban gyártott Fiat személygépkocsik. 4 BUKAREST: A kínai kato­nai küldöttség kedden délelőtt elutazott Bukarestből. A repülő­téren Ion lonita hadseregió- bornok, a román fegyveres erők minisztere, Ion Georghe vezér­ezredes, a fegyveres erők mi­niszterének első helyettese, ve­zérkari főnök és más hivatalos személyiségek búcsúztatták a küldöttséget. 4 ROMA: Hétfőn második napjá- ba lépett az idei olasz vadászévad*, amint minden évben, máris áldoza­tokat szedett a közül a másfél millió olasz közül, aki az ősz elején útnak indul a hegyekbe, hogy Itália vadjai közül néhányat elejtsen. Az elmúlt években 267-en vesztették életüket, s több mint 30 ezren sebesültek meg. Hétfőn egy vadász szívrohamot ko­pott, amikor rálőtt egy nyúlra; egy másik pedig belefulladt abba a tó­ba, ahová az általa lelőtt vadkacsa zuhant. ♦ PEKING: Csou En-laj kínai j miniszterelnök és Kuo Mo-zso, az országos népi gyűlés állan­dó bizottságának alelnöke hét­főn Pekingben fogadta Charles Bettelheim professzort, a fran­cia-kínai baráti társaság elnö­két, valamint feleségét. 4 LJUBLJANA: A Ljubljaná­ból jövő és Trieszt felé tartó személyvonat Szezsana vasútál­lomáson belerohant a vámvizs­gálat miatt ugyanazon a vá­gányon veszteglő Orient-ex- pressz utolsó kocsijába. Az ösz- szeütközés következtében a két vonat több mint 40 utasa sé­rüléseket szenvedett. Az össze­ütközés okát külön bizottság vizsgálja. Rogers beszéde a Nixon kormány külpolitikájáról A cél: a konzervatív erők megnyugtatása William Rogers külügym' niiz.er kedden délben az Ame- ! . ikcii Légió évi közgyűlésén egy órás beszédében vázolta a kormány „külpolitikai sikereit” amelyek szerinte „békésebbé változtatták a világot”, mint amilyen oz Nixon elnök hiva- talbalépése előtt volt. A texasi Houstonban meg­rendezett qyűlésen a külügy­miniszter igyekezett megnyug­tatni a szélsőjobboldali vete­rán-szervezet tagjait es általá­ban o- amerikai társadalom legkonzervatívabb erőit, hogy Nixon elnök „nem adia fel el­veit", amikor közeledést kez­deményezett a Kínai Népköz- társasággal. Rogers a továbbiakban azt fejtegette, hogy Nixon „új kül­politikát kialakítva, a leggyö­keresebb változásokat hajtotta végre az USA küikapcsolatai- ban a II. világháború óta”. Az „új külpolitika” alapjaként Ro­gers változatlanul „a senki mögött el nem maradó" ame rikai katonai hatalmat jelöl­te meg A külügyminiszter ezután biz­tosította hallgatóit, hogy a Nixon elnök tervezett pekingi látogatása során „előítéletek nélkül, de kemény eltökéltség­gel fogja képviselni az önök legjobb érdekeit”. A továbbiak­ban nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy a Washington és Pe­king kapcsolatainak normalizá- sára irányuló amerikai erő­feszítések egyetlen pillanat- | ra sem feledtetik, milyen „lét- j fontosságúak a Szovjetunióhoz I fűződő kapcsolatok”. Ismételten hangoztatta, hogy az ameri- I kai—kínai közeledés nem irányul a Szovjetunió ellen, s nem ho- mályosítja el a japán—ameri­kai kapcsolatok fontosságát sem. Rogers a kelet-nyugati kap­csolatok reményekre jogosító nagy eredményeként emelte ki a négyhatalmi megállapodást Nyugat-Berlinről, amely aláírá­sa esetén - mint mondotta — „messzemenő javulásra vezet­het Európa biztonságát illető­en". Hozzátette azonban, hogy „ez hosszú és nehéz folyamat" lesz, majd^e folyamat közvetett feltételeként jelölte meg, hogy „az európai biztonság előmoz­dítását célzó tárgyalások felé haladva, biztosítani kell az erős kollektív védelem fenntartását”, amelynek terheiből az USA at­lanti partnereinek „egyenlőbb részesedést kell vállalniok”. Az amerikai külügyminiszter beszédének befejező részében ezúttal először utalt közvetlenül arra, hogy a nyugat-berlini megállapodás eltávolíthatja az útból azokat az akadályokat, amelyeket az USA és NATO partnerei támasztottak az euró­pai biztonsági értekezlet össze­hívása elé. A külpolitikai ered­ményeket összegezve Rogers ki­jelentette: „ideiglenes megálla­podást értünk el Berlinről. A SALT-megbeszéléseken eléren­dő megállapodás kilátásai jók. Megállapodtunk a Szovjetunió­val és más nemzetekkel a ten­gerek és óceánok fenéktérségé­nek atomfegyver-mentesítéséről. Egy európai értekezlet — az USA és Kanada részvételével — immár határozott lehetőség" — mondotta. Eles hangú ír nyilatkozat a vasárnapi határincidensröl Kedden minisztertanácsi ülést tartottak Dublinben, hogy meg­vitassák: milyen álláspontot foglaljon el az ír kormány a vasárnapi határincidens ügyé­ben, amely elmérgesítette a vi­szonyt Nagy-Britannia és a re­publikánus Írország között. Az eddig erélytelennek mu­tatkozó Jack Lynch miniszterel­nököt a kabinet, amely koráb­ban megoszlott a kérdésben, éleshangú nyilatkozatra kény­szerítette. A minisztertanácsi ülés után Lynch közölte a sajtóval, hogy megküldte Nagy-Britanniának a határincidenssel kapcsolatos felvilágosításokat, „erőteljes panasz” kíséretében. Azzal vá­dolta a brit katonai vezetőket, hogy nem tudják egységeiket kellően ellenőrizni és ez káros a béke ügyére nézve. Lynch másrészt tagadta, hogy ír területen lőtték le az incidens angol áldozatát, s hogy ezt ir katonai személyek nem akadá­lyozták meg. Az ír kormányfő egyébként felhívta Anglia fi- gyemét arra a körülményre, hogy az eltelt két évben angol kötelékek harminc esetben sér­tették meg Írország területét. Konföderáció a Közel-Keleten Ügy tűnik, lassan tető alá kerül az az épület, amelyet a Közel-Kelet három oly fontos arab országának fővárosában már régebben kitartó szorga­lommal építgettek. Tulajdonkép­pen minden készen áll Líbia, Egyiptom és Szíria hármas kon­föderációjához, a szerdai nép­szavazás eredménye aligha le­het vitás, az urnák elé járuló mintegy tízmillió ember minden bizonnyal igent mond majd a konföderációra. A tervezett államszövetség hatalmi struktúrájára érdemes egy pillantást vetnünk. A csú­cson az elnöki tanács áll, amely ebben áz értelemben valóban elnökök, tehát a három államfő tanácsa. Az elvi jelentőségű, nagyobb döntéseket természe­tesen ez a csúcsszerv hozza. Mivel az igazán fontos kér­déseknél nagyon fontos, hogy a határozat egyhangú legyen, hogy a szövetség egyetlen tag­ja se érezhesse úgy, hogy a másik kettő az 5 akarata, vélt | vagy valóságos érdekei ellenére szavazott meg valamit. Ezért az elnökök testületé átvette art a módszert, amely minden gyen­géje ellenére a legnehezebb időszakokban is megmentette az ENSZ Biztonsági Tanácsát: a vétó-szisztémát. Ez magyarul annyit jelent, hogy a három közül bármelyik elnök „nem" szavazata meg­akadályozhatja olyan határozat meghozatalát, amely azonnal, vagy a közeli, esetleg távolabbi jövőben, az egyenetlenség mag­vait hintené el a testületben. A vétó-rendszer érvényesül majd a háború és béke alap­vető kérdésében is és ez új fejlemény. Korábban ugyanis még az volt az alkotmányter­vezetben, hogy ha bármelyik tagállamot ellenséges támadás éri, automatikusan beavatkozik oldalán a szövetség többi tag­ja. Támadás esetén valószínűleg így is ez történik, de bonyolult világunkban okosabb óvakodni a politikai és jogi automatiz­musoktól és esetenként mérle­gelni egy-egy szituációt A konföderáció épülete kül­sőleg — céljait és az alkot­mánytervezetet tekintve — két­ségtelenül tetszetős, tartalmi hasznosságát azonban termé­szetesen csak a jövő és o tag­államok magatartása döntheti el. Annyi bizonyos, hogy Egyip­tom ipara, Szíria mezőgazdasá­ga és mindenekelőtt Líbia évi kétmilliárd dollárt (!) jövedel­mező olajkincse olyan gazdasá­gi erő, amely a politika és a harc porondján is érezteti ha­tását. Az arab világ, amelyben a közelmúltban inkább a széthú­zás erői uralkodtak, ezzel a lé­péssel talán lépést tesz az egy­ség irányában. M •4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom