Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

6 DUNANTŰLI NAPLÓ 1971. augusztus 5. Gyula — gyógyfürdőváros Az ókori tudomány rejtélyei Fürdőhely, gyógyforrás sok­felé aikad ezen a tájon. Az emberek tízezrei - a környékről és az ország túlsó sarkaiból — mégis Gyulára zarándokolnak. Sokan azért is, hogy megkérdez­zék: hogyan „lett" mindez, ho­gyan lett Várfürdőjük alig tíz esztendő alatt, szinte a két kezükkel? Mert ami itt saját erőből és társadalmi összefogással vég­bement, arra aligha találunk példát. A gyulai „csoda“ A volt Almássy-kastélyparkot keresztülszeli a Fehér-Körös. Közelében melegvizet reméltek még 1941-ben. A fúrás nem si­került, az ügy csaknem elévült. A felszabadulás után ismét na­pirenden: a városi tanács 1957-es határozata szerint nem várnak tovább állami támoga­tásra. Széles körben földerítik a társadalmi erőforrásokat és egymillió forinttal hozzákezde nek a város régi nagy álmának megvalósításához. Volt hozzá félmilliójuk. A másik félmillió 10—100 forintos címletű fürdőépítési jegyek ki­bocsátásával gyűlt össze né­hány hónap alatt. S ami ezután következett, azt emlegetik gyu­lai „csodaként”. Pedig nem csoda, hanem egy 25 ezer la­kosú kisváros hihetetlen méretű és erejű összefogásának, ál­dozatkészségének mai valósá­ga. A fürdőépítés mostanában le­zárult első szakaszának mintegy ötvenmillió forintos költségéből mindössze 8 millió forint az ál­lami támogatás. 42 millió fo­rintot helyben teremtettek elő. Maximális „köfa" hozzájárulás­sal, fürdőépítési jegyekkel, földmunkákkal, segédmunkákkal stb. üzemi kollektívák, fiatalok, öregek, háziasszonyok, fizikai és szellemi dolgozók keltek ver. senyre: ki ad és ki tesz többet a városáért. S a következő év, 1958 őszén vizet nyertek: 71 fokos gyógyvizet 2000 méterről. Azt a napot márványba vés­ték. Tavasszal, 1959-ben átad­ták a park, a Vérfürdő első me­dencéjét és attól kezdve min­den esztendőben avattak, át­adtak valamit: újabb medencé­ket, kabinsort, éttermet, presz- szót, főépületet, sportuszodát, gyógyfürdőt és így tovább. Meg­indít az idegenforgalom és megindultak a gyulaiak is. „Lefürödni" a fürdőépítési — azaz fürdőjegyeket: a társadal­mi hozzájárulásokat, amely ma is örök szép divat ebben a vá­roskában. Épül a kilencedik Sétálok az őspark hatalmas fái alatt. Védett terület: arbo­retum és Várfürdő. Gondozott homokszín sétányok és üdezöld pázsit, amerre a szem ellát. A forgalom hétköznapi: mindössze hat-hétezren lubickolnak a nyolc (!) medencében. Kilépve a vízből bárki tetszése szerint leheveredik. Vagy a pázsitra a napon, vagy valamelyik öreg platánfa alá. Szemközt hatalmas üvegezett főbejárat, jobbra az ugyan­csak üvegfalú vízgyógyószati részleg, a grófi lovardából át­alakított kék-fehér csempés fe­dettuszodával. (Itt mellesleg té- len-nyáron állandó úszásokta­tás folyik kéthetes kurzusokban. A város valamennyi általános iskolájában és óvodájában „fő JÓ kereseti lehetőséggel felveszünk azonnali belépéssel SEGÉDMUNKÁSOKAT, KAROSSZÉRIA-LAKATOSOKAT a központi telepünkre, továbbá a siklósi részlegünkhöz ÍVHEGESZTŐT, SZERKEZETI LAKATOST és SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint o harkányi szervizállomásunkra SZERVIZ MUNKASOKAT Jelentkezés : PÉCS, MAJLATH UTCA 8. SZÁM. BARANYA MEGYEI AUTÓ- ÉS MOTORJAVITÓ KSZ §1$ &$$$! v*. ggfe&SSa •<, \--­jf Mióta mozog? ( y v <•>> v.i Az új 430 személyes SZOT üdülőszálló. A kilencszintes épületet zárt nyakfolyosó köti össze a gyógyfürdővel. A beutaltak kétharmada orvosi javaslat és ellenőrzés mellett vízgyógykezelésben részesül. f tantárgy" az úszás . . .) Távo­labb a csúszdás, ún. „vörös medence” közelében nagyará­nyú építkezés: 50 méteres sport­uszoda a.nagy lelátóval. Ez a kilencedik medencéjük ... A „cégek“ összefogása Még erősen az élmények ha­tása alatt kopogtatok Gyula város tanácselnökénél. Dr. Vidó István szerényen elmosolyodik: — Igen a ' versenyuszodát most, augusztus 20-án avatjuk. Persze nemcsak sportcélokra . . . — És a tervek, a jövő? Ho­gyan lesz valóban üdülőtelep Gyula? — Három újabb üdülő épü1 az új SZOT-szálló mögött. Egy 120, egy 300 személyes, ezen­kívül a Körosvidéki Tsz Szövet­ség is. 80 személyes üdülőt ter­vez. De nem is ez a legfonto­sabb, hanem a cégek össze­fogása. Épül egy 67,szobás gar­zon szálló, ahol gyulai, kecske méti, szegedi és más városbe'i cégek, vállalatok „beszállnak' az építkezésbe 1—2 szoba árá­val. Hasonló lesz a Kossuth ut­cában is. Ez így mindenképpen gazdaságosabb, mint a kisebb üdülök, hétvégi pihenők építé­se. .. Csak címszavakban, néhány fontosabb tervükről: még az idén új 90 fokos kút fúrása, hul­lám és pezsgő fijrdő kialakítá­sa. Tervezik a fedett bővítését és bővítik a kempinget, később idényszállókat telepítenek mel­léje. A távlatiak: új művelődési központ, 40 milliós költséggel. (Ebből 15 millió az állami, a többi városi, üzemi, vállalati és egyéb társadalmi forrás.) Négy év múlva sportcsarnokot épí­tenek. lüpsziiis Q-áa boldfagyatkszás A gyógyfürdő 1971. május 1. óta Gyula gyógyfürdő-város. Erről dr. Bú­zás Erna orvosnő tájékoztat a hatalmas üvegfalú épület egy’k mérhetetlenül páradús irodájá­ban. Eszerint: a gyulai gyógy­fürdő vize az Országos Köz egészségügyi Intézet meghatá­rozásában: „Sok' organikus anyagot tartalmazó aíkálihidro- génkarbonátos hévíz”. Magya­rán szólva szódabikarbónás tar­talmú, a hajdúszoboszlóihoz ha­sonló hatású. Elsősorban moz­gásszervi megbetegedések gyó­gyítására és utókezelésre használják ki. Modern vízgyó­gyászati és fizikoterápiái rész­lege van. (Szénsavas-, iszap- és súlyfürdő, vízblatti masszás, gyógytorna stb.) A fürdőépüle­tet és a gyógyrészleget 1963- bon adták át; az intézmény me­gyei vízgyógyászati rendelőinté­zetként is működik: messze vi­dékek gyógykezelését látja el. Szállodám, a Park Hotel er­kélye a fűzfák szegélyezte Kö­rösre, mögötte pedig erre a gyönyörű Várfürdőre néz. In­nen vetettem búcsúpillantást Gyula gyógyfürdőváros csupa virág, csupa zöld szívére. Lé­lekben kezet szorítva az em­berekkel, a város mintegy 20 ezernyi felnőtt lakosával, akik évi mintegy másfél-kétmillió fo­rintos társadalmi munkával pél­dát mutattak és mutatnak egy egész országnak: mit tehet a cselekvő, nemes lokálpatriotiz­mus tíz esztendő alatt, mit te­het egy nép, ha akar. Wallinger Endre Teljes holdfogyatkozás lesz augusztus 6-án, s ez derült idő | esetén részben látható lesz Ma­gyarországról is. A Hold a teljes árnyékba 18 óra 56,5 perckor lép be. A tel­jes fogyatkozás kezdete 19 óra 54,5 perckor, közepe 20 órc 44,4 perckor, vége 21 óra 34.4 perckor lesz. A holdkorong 22 óra 32,7 perckor lép ki a teljes árnyékból, a félárnyékból pe­dig 23 óra 29,7 perckor. Még évszázadokkal ezelőtt is nagy riadalmat okozott egy be­következő nap- vagy holdfo­gyatkozás. Kolumbusz életét a harcias bennszülöttek elől egy alkalommal az általa előre is­mert és jelzett holdfogyatkozás mentette meg. Ma már az ég­bolton lejátszódó jelenségek­nek ismerjük a tudományos ma­gyarázatát. A holdfogyatkozás­ról mégis sokaknak téves el­képzelésük van. összeté­vesztik kísérőnk alakváltozási jelenségével. A holdsarló havonként ismét­lődő növekedése, majd csök­kenése azért következik be, mert a Hold sötét test, és csak azt a részét látjuk, melyet a Nap megvilágít. Föld körüli keringése során hol a felénk néző, hol a túloldali felére es­nek napsugarak, egy-egy táján kéthetes nappalok és éjszakák váltakoznak. A holdfogyatkozás órnyékje- lenség. Napunk sok milliárd ki­lométer sugarú gömb alakú tér­ben megvilágítja környezetét. Ha ez elé az óriási lámpa elé sötét tárgy kerül, amögött ár­nyék keletkezik. Ilyen sötét tes­tek a bolygók és holdjaik. Föl­dünk is hosszú árnyékot vet, melynek kúp alakú sötét köze­pébe még a Nap széléről ki­induló fénysugarak sem jutnak el közvetlenül. Ha keringése so­rán a Hold belép ebbe az ár­nyékba, elsötétedik. Évenként két időszak van, amelyben ép­pen telehold idején bekövet­kezhet holdfogyatkozás. A kö­vetkező fél év múlva lesz. A Föld sötét árnyékkúpja a Hold távolságában több, mint kétszer szélesebb a Hold ko­rongjánál. Teljes holdfogyatko­zás esetén az egész holdkorong bekerül az árnyékba, annak ilyenkor mély, rézvörös szí.ie lesz. Ez a szín onnan ered, hogy a földi légkörön áthaladó, tö­rést szenvedett sugarakból csak a legnagyobb áthatoló képessé­gű vörös sugarak jutnak el a holdkorongra. A holdfogyatko­zást a félteke lakói végignézhe­tik; mindenütt látható, ahol ebben az időszakban éjszaka van. Elsötétedéskor a holdtalaj hőmérséklete a légkörnélküli­ség miatt gyorsan lehűl -j-150 C°-ról 0 C fok alá. Ilyen hirte­len hőmérsékletváltozás a fel­színi alakzatokban nagy rom­bolást végezhet. A mostani fogyatkozásnak rendkívüli különlegessége, hogy a holdfogyatkozással egyidejű­leg napfogyatkozást is megfi­gyelhetünk. Az Apollo—15 ott maradó villanyautójának tele­víziós berendezése ugyanis fo­lyamatos színes közvetítést ad a jelenségről. Az Esők Tengeré­ben tartózkodó szovjet Luna- hod ugyancsak képes néhány másodperces időközönként te­levíziós képet sugározni a fo­gyatkozásról. A Hold talajáról nézve a holdfogyatkozás időpontjában napfogyatkozás látható, a Fö'd elfedi a Napot. Érdekes meg­figyelésekre adódik alkalom nemcsak a holdtalaj hőmérsék- letvá-ltozósával, hanem a föld, légkör viselkedésével, termé­szetével kapcsolatosan is. Dr. Tóth László TIT csillagászati szakosztályi titkár A kérdés, történél mi sorsát vé­gül is a görögök döntötték el: a görög állam üldözte a pthago- reusokat; így örökült meg Klau- diosz Ptolemaiosz rendszere. De a tan lappangva tovább élt ö Középkorban, s érdekes, hogy a heliocentristákat még Koperni­kusz idejében is püthagoreusok- nak nevezték. A Középkorban Albertus Magnus és tanítványa, Aquinói Tamás (XIII. sz.) hirdet­ték a Föld gömb alakját és for­gását, s a Nap mozdulatlansá­gát. Kolumbusz vállalkozását fő­ként Albertus Magnus elméleté­re és számításaira alapította. Sevillában ma is őrzik Albertus egy kéziratát Kolumbusz szél­jegyzeteivel; ebből s egyéb munkáiból úgy tudta, hogy a Föld nem korong, hanem golyó alakú, s oly kicsiny, hogy kedve­ző időben körülhajózható; hogy az óceán mindenütt egyforma, azaz járható; hogy az elérni kí­vánt India a Föld alsó felén fek­szik; hogy az ellenlábasok léte­zése lehetséges, s végül, hogy az éghajlat az egész útvonal mentén elviselhető. Albertus szá­mításai a Föld kerületéről csak lényegtelenül tértek el a múlt század adataitól. Kolumbusz bi­zonyosan használt más forrás­műveket is, de Albertusnál talál­ta meg mindazt, ami vállalkozá­sához a döntő lökést megadta. — Albertus után Nicolaus Ores- me (1320—1382) tanította a he- liocentrizmust, Nicolaus de Cues (1401—1464) pedig a Föld for­gását. Végül — mint az ókori csillag­tudománynak talán legfonto­sabb és legérdekesebb adalékát — megjegyezzük, hogy bizony­nyal voltak, kik hét bolygóról bírtak tudomással, s a Napot, mint állócsillagot és a Holdat, mint a Föld csatlósát, nem szá­mították közéjük. Sőt a védikus világmagyarázatban tanítás, tan-erejű tétel volt ez, a Visnu Purána egy helye nem hagy két­séget felőle. Parásara az égites­tek alkatát és a Sarkcsillag kö­rüli futását, „kocsiját" magya­rázza tanítványának. Először a Napot (Brahmá) és a Holdat (Argha) veszi sorra, utánuk kü­lön hét bolygót; ezek közül az első öt megegyezik az Ókorban ismertekkel, s így az utolsó ket­tő aligha lehet más, mint az azóta fölfedezett Uránusz és Neptunusz (a Plútó szabad szemmel nem látható). Az emlí­tett hely így hangzik: „A Hold szekerének három kereke van, hat jázminfehér ló húzza. E lo­vak a víz kebeléből jöttek elő, s a kocsit egy egész kalpán (vi­lágkoron) át húzzák úgy, mint a Napot a lovai. A Nap szívja fel a vizeket és módot ad a Hold­nak, hogy pótolja az isteneknek adott italt (haomát, a termé­szetben elhasznált életnedvet), mert az istenek a nektárt és ambróziát isszák, mely a Hold­ban ekként egy félhónapon át összevegyül, s innen kapják a halhatatlanságot.. . Csandra fiának, Budhának (Merkur) sze­kere a levegő és a tűz szubsz­tanciáiból áll, s hat szélgyors pejló vontatja. Sukra (Vénusz) hatalmas kocsiját nyolc földből született ló húzza, nyilakkal van fölfegyverezve és zászló díszíti. Bhauma (Mars) ragyog, kocsija aranyból van, nyolcszög alakú, nyolc ló húzza, ezek tűzből szü­lettek, és színük rubintvörös. Vrihászpati (Jupiter) nyolc fehér lótól vont aranyszekéren utazik jegytől-jegyig (az Állatkor je­gyei közt) egy esztendőn át. És Szani (Szaturnusz) lassan halad almásszürke fogatú kocsiján. Nyolc fekete ló húzza Rahu (? Uránusz) sötétszínű kocsiját, s ezek, ha egyszer befogták őket, örökre hozzá vannak kötve. Nap- vagy holdfogyatkozáskor Rahu futását a Naptól a Hold felé irányítja, és visszatér a Holdtól a Nap felé. Ketu (? Neptunusz?) szekerének nyolc lova a lakomáznak vagy lángoló szalma füstjének sötétvörös szí­nével bír. — így tehát leírtam a hét bolygó szekereit (a Napon és a Holdon kívül); mindnyáját légnemű kötelek (vonzóerő) kö­tik Dhrouvához (a Sarkcsillag­hoz).” Ennyi az idevágó szöveg; a lovak és színek jelképes és asztrológiai jelentésének ma­gyarázata nem fér el ehelyütt, nem is fontos, mert tőlük függet­lenül az egész passzus csillagá­szati' jelentése,, értelme szerin­tünk világos. Ám akiknek nehe­zükre esik elhinni, hogy az Ókor tudománya némely dologban megelőzte az Újkorét, úgy véle­kednek, hogy Rahu és Ketu a nap. és holdfogyatkozások „cso­mópontjai". A fogyatkozásokról szóló mondat csakugyan homá­lyos, de a szöveg kifejezetten égitestekről beszél. Tudni kell, hogy mindez tu­lajdonképp titkos tanítás volt, beavatottak őrizték, azért oly gyérek ismereteink, használható dokumentumaink. A csillagmisz­térium tudósait olykor „égi be­avatottaknak”, „Nap-adeptusok- nak” hívták; a Széfer Jecirah (a Kabbalában) írja: „Ezért gyűj­tik az égi adeptusok a csillagok és égitestek ítéleteit (megnyilvá­nulásait), és az ő megfigyelé­seik a csillagpályákról a tökéle­tes tudomány.” ök a tudósai „mindannak, ami a hét bolygó működésére szolgál, Géniuszaik (a hét bolygó Szélieméinek ve­zetése) szerint.” Alexandriai Ke­lemen, a kereszténnyé lett adep- tus, elítélően szól ezekről a „szektákról”, de ő sem tagadja minden igazukat: „Mert úgy ta­láljuk, hogy az e szekták által felállított dogmák közül igen sok — amennyiben nem teljesen értelmetlen vagy nem szakad el a természet rendjétől — erede­tében és az igazság egészével megegyezik.” Várkonyi Nándor (Folytatás a jövő csütörtöki számunkban) MOST JAVÍTTASSA OLAJKALYHAJAT. BEJELENTÉS: TEL.: 41-08. PÉCS, SALLAI U. 23. GARANCIÁLIS ÉS FIZETŐ JAVITAS. Eltűnt pécs-baranyai irodalom SZEQEDI KIS ISTVÁN A magyar reneszánsz hitviták­kal teli, mozgalmi évtizedeit a magas színvonalú . teológiai munkásságon kívül a tudomá­nyos irodalom művelése is jel­lemezte, Ezek java része még latin nyelvű. Népszerűvé válik azonban a magyar nyelvű ének­irodalom, amelynek témaköre egyre bővül (katonaének, pa­naszvers, rabének stb.), érzel­mileg egyre inkább színesedik, és meqkezdődik a tömörebb formák felé való fejlődés. Ennek a magyar nyelvi iro­dalom kibontakozása felé tö­rő irodalomnak egyik jelentős alakja Szegedi Kis István. Bár Szegeden született, munkássá­gának javarészét Baranya me­gyében töltötte el a tudósnak és költőnek egyaránt kiváló pré­dikátor. Élete (150?—1572) oly változatos, hogy annak leírása akár eqy reneszánsz-kori re­génynél; is beillenék. Szenvedé­lyekkel és szenvedésekkel teli életét halála után Skaricza Má­té írta meg (Basel, 1585.). Eb­ből tudjuk, hogy nagyon sze­gény sorsban nőtt fel, s a krakkói egyetemet csak úgy tudta elvégezni, hogy társainak tanításával keresett pénzt ma­gának. Később a vittenbergi egyetemen töltött egy félévet. Hazatérve, 1544-ben Tasnódon vállalt prédikátori és tanító-' tisztségét. Fráter György váradi püspök és erdélyi kincstartó azonban sógorával, Perusics Gáspár kapitánnyal elűzette in­nen. Perusics nemcsak félholt­ra verte a tudós férfiút, hanem elrabolta mintegy 200 darab könyvét is. Temesvárról Losonczi István távolította el, s vetette újból fogságra. Ismét elrabol­ták mindenét. Később Sztárai Mihály meghívására a dél-ba­ranyai Laskára kerül, ahol csak­hamar püspökké választják. A nép nagyon megszerette, és alig akarta elengedni Kálmón- csa községbe. Ide kerülve a szigetvári várkapitány, Horváth Márk kérésére gyakran bejár Szigetre is, ahol a várőrség tisz­tikarát tanította. Ez az átjárás nem tetszett a pécsi bégnek és kaposvári agának, s ezért 1561- ben fogságba vetették. A fog­ságban Perviz vajda kegyetle­nül bánt vele, bár hívei, ké­sőbb pedig János Zsigmond er­délyi fejedelem is tárgyalni kez­dett a béggel kiszabadítása ér­dekében. Ami nem sikerült a fejedelemnek, azt végbe vitte egy haldokló magyar asszony, Mező Ferencné. Halála előtt megfogadtatta férjével, hogy kiváltja fogságból Szegedi Kis Istvánt, ha az elfogadja a rác­kevei papságot. így is történt. A hatalmas váltságdíj m'egtette a magáét, s ekként került a megkínzott prédikátor Ráckevé- re. Itt is halt meg 1572-ben. Szegedi Kis István kora egyik legképzettebb, külföldön is is­mert hittudósa volt. Számos la­tin nyelvű teológiai művet írt. Ezek közül jelentős a pap­ság-ellenes műve. A pápákról írt csípős epigrammák közül az egyiket Janus Pannonius tói ve­szi át. Irodalmi szempontból jelen­tősebbek magyar nyelvű művei. Ezekben hol a töröktől sanyar­gatott nemzet siralmát tolmá­csolja kétségbeesett hangon, hol a török rabságból történt kiszabadulásáért hálákodik. A magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról című, 1566-ban írt költeményéről Arany János a nemzeti versidomról szóló ér­tekezésében elismeri Szegedi Kis István versében a st ófák gyökeres magyarságát, tiszta magyar ütemekkel való zengé­sét. Előadása valóban egyszerű, világos, természetes, népies ki­fejezésekkel teli. A korabeli hit­vitázók nyersesége még hiány­zik műveiből. Köl észetének ér­tékét mai irodalom-történetírá­sunk is elismeri. Dr. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom