Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-03 / 181. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLŐ 1971. augusztus 3. Amíg az áru eljut a fogyasztóig árdrágító, üzérkedő boltvezetők Lánckereskedelemből több tízezer forint jogtalan haszon Miért lesz az árij drága a piacon? Gyakran panaszkodnak a pé­csi piacra a háziasszonyok — drága az áru. Az áruellátás ja­vításáért, a választék bővíté­séért az elmúlt években sorra- rendre jelentek meg a piacokon a termelőszövetkezetek — kis pavilonjukban kínálva árujukat. A közvetlen eladók kétségtelen javítottak a helyzeten, helyes intézkedés volt elárusító terüle­tet és engedélyt adni nekik. Te­vékenységüket jogszabály ren­dezi: árusíthatnak a saját ter- melószövekezetükben megter­melt áruféléket, illetve a válasz­ték bővítése érdekében kismér­tékben felvásárolhatnak árut és a fogyasztóknak értékesíthetik. Néhány boltvezető azonban korántsem a vásárlók, hanem csak saját érdekeit tartotta szem előtt. Nem arra törekedett, hogy minél frissebb, olcsóbb zöldség­gel, gyümölccsel lássa el a házi­asszonyokat, hanem elsődleges célja volt: minél több haszonra szert tenni és a hasznot zsebre- vógni. üzérkedtek az áruval, árdrágítottak. Mint Jáger Lajos, a borotai Béke Tsz pécsi boltjá­nak üzletvezetője. Löki Gyula a helyettese, Mikó Antal a vízvári Vörös Csillag Tsz pécsi boltveze­tője és Kiss Elemér, aki Lóki Gyula elődjeként ügyködött, ügyködésnek, „ügyeskedésnek” és nem tisztességes kereskedés­nek lehet nevezni tevékenységü­ket. A mogyoróbél üzlet Lóki Gyula kikutatta, hogy a tabi ÁFÉSZ jelentős mennyiségű mogyoróbelet kínál eladásra — 830 ezer forintért. Volt már meg­felelő „gyakorlata” a lánckeres­kedelemben — üzérkedésért egyszer már elítélték — gondol­ta: megjátssza ezt a lehetősé­get, nagy üzletet sejtett benne. Áru már van, de pillanatnyilag nincs elegendő pénze a meg­vásárlására és egyelőre még vevő sincs rá. Nos, nem azért rendelkezett ő nagy ismeret­séggel, hogy ilyen kis akadá­lyoktól meghátráljon. Ismerőse volt Mikó Antal. „Adjál te is egy kis pénzt az üzletbe, aztán majd felezünk” — ajánlotta. Mikó készségesen igent mon­dott — így a vételi ár, a 830 ezer forint már rendelkezésre állót. Most már csak vevő kell. Az ismeretség ebben is segített. Megkérte a MÉK-et, hogy ku­tassanak fel vevőt. A MÉK — bizonyos költségek térítése elle­nében — hajlandónak mutatko­zott a piackutatásra. Telexen érdeklődött sok .helyen, míg vé­göl a szolnoki FŰSZERT jelent­kezett: nekik kell az áru. így már minden rendjén van, csak még hozzá kell tenni a hasznot! A hasznot pedig Lóki állapította meg — saját magának — 100 ezer forintban. „A mogyoróból 930 ezer forintba kerül” — kap­ták az értesítést a szolnokiak. Megegyeztek. A tabiak máris küldték az árut Szolnokra. Lóki nem is látta a mogyoróbelet — csak közvetített nem kis haszon­nal: 60 ezer forintot „elszámolt” magának, 20 ezer forintot pedig lágernek ígért. Át is adta volna, ha időközben le nem buknak. Húszezer forintot pedig a saját termelőszövetkezetének juttatott. Árdrágítás burgonyával, hagymával Jáger Lajos, a borotai Béke Tsz pécsi boltjának üzletvezető­je sem lefelé kerekítette az ára­kat. A vizsgált időszakban — 1960 őszétől 1970 tavaszáig — a boltjában árusított úgyszólván minden árura rátette a maga hasznát, amit zsebrevágott. Eb­ben az időszakban például a mákot 2155 forinttal, a dughagy- mát 6600 forinttal, a tojást 10 ezer forinttal, a burgonyát 9700 forinttal adta drágábban, mint amennyit a tsz-nek elszámolt. A különböző árukon több mint 40 ezer forintot keresett. A hagyma útja Jóger Lajos és Kiss Elemér 1969 tavaszán 166 ezer forintér­tékben hagymát vásárolt fel a makói, tótkomlós! tsz-ekből. Bu­sás haszonnal jutalmazták ma­gukat — az árut 341 ezer fo­rintért adták tovább — viszont­eladóknak!! Az üzelmekből pon­tosan látható és nyomon követ­hető, hogyan növekszik az ár. Megveszik a termelőtől az árut, ráteszik a hasznukat, amennyit akarnak, de még ezzel a ha­szonnal tetézve sem a fogyasz­tónak adják el, hanem egy má­sik viszonteladónak. A dióbélen szerzett haszon Jáger Lajos és Lóki Gyula — látva, van ebben a kereskede­lemben fantázia — a múlt év elején 22 700 kiló dióbelet vá­sároltak ÁFÉSZ-ektöl, MÉK-től. Korántsem azért, hogy közvetlen a fogyasztóknak adják el. „El­passzolták" a tabi AFESZ-nek — közel 70 ezer forint hasznot „tet­tek rá”, üzleteltek tojással is. A pogányi tsz-től 356 ezer to­jást vettek és irány Budapest — a haszon több mint 40 ezer fo­rint A megállapodás Sok árut csak „átfuttattak” a bolton ezzel is növelve boltjuk forgalmát. Érdekükben állott, hi­szen a forgalom után is pénzt kaptak a tsz-től. A megállapo­dás általában úgy szólt, hogy a haszon 60 százaléka az övék, a 40 százalék pedig a termelőszö­vetkezeté. A borotai és a vízvári tsz pedig csak „félszemmel” vagy még így sem „figyelte” te­vékenységüket. Miért is ellen­őrizték volna boltjaik forgalmát, amikor semmit sem kellett ten- niök és a haszon 40 százaléka többnyire befolyt a tsz pénztárá­ba. Mit törődtek ők a másik 60 százalékkal... Még azzal sem törődtek, hogy tisztességes ke­reskedőt alkalmazzanak. Kiss Elemért például 1960-ban már elítélték üzérkedésért, Lóki is hasonló ügyek miatt állt bíróság előtt... Mennyit kereshettek saját zse­bükre? Kiss Elemér alig három hónapig ügyködött — 30 ezer forintot „vitt haza”. Ő pedig csak negyedrendű vádlott volt. A bolt nem lehetett rossz üzlet — Jágernek Polski Fiat-ja volt, 700 négyszögöl szőlője, szövet­kezeti lakása, Lóki is Polski Fiat-ján utazgatott, de Mikó és Kiss is saját gépkocsival, telkek­kel, házzal rendelketzek. űzel- meikre csak egy adat: 1968 no­vembertől 1970 júliusáig a bo­rotai tsz boltja 7 millió forintot forgalmazott — ebből mindössze 16,9 százalék volt a saját termés eladásából forgalmazott összeg — a többi csak „átfutott” a bol­ton . . . A Pécsi Megyei Bíróság Jáger Lajost 3 évi szabadságvesztésre és 70 ezer forint elkobzására, Lóki Gyulát 2 év 6 hónapi sza­badságvesztésre és 50 ezer fo­rint elkobzására, Mikó Antalt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 25 ezer forint elkobzására, Kiss Elemért 1 évi szabadság- vesztésre és 15 ezer forint el­kobzására ítélte. Garay Ferenc A tűzoltók a nap egyetlen szakában sem „panaszkod­hatnak" arról, hogy nincs elég munkájuk. De a száraz, meleg nyár és koraősz az idő, amikor leggyakrabban hang­zik fel az oltani-menteni in­duló tűzoltóautók szirénája. Ez ad időszerűséget annak, hogy felelevenítsünk néhány emlékezetes tűzesetet. Az ilyen vonatkozású fel­jegyzés a Bécsi Képes Kró­nikában olvasható: „Urunk 1022-ik esztendejében sok és nagy égések történtek". — Ugyanez a forrás közli 1322- ből: „A Boldogságos Szűz székesfehérvári egyháza, jól­lehet tűz ellen ólommal volt fedve, mégis siralmasan le­égett". A két időpont között a tatárok által felperzselt vá­rosokról adnak hírt a króni­kák. 1440-ben Gara László ma- csói bán a tűzvész által el­pusztított Kőszeget újra be­népesíteni szándékozván az odatelepülőknek 8 év adó- mentességet ígért. 1488-ban azonban Mótvás és az oszt­rák hadak csatározása, 1619­TÜZEK ben a vallásháborúk küzdel­mei borítják lángba Kőszeget. A kuruc—labanc háborúk ide­jén két alkalommal is pusz­tított tűzvész a városban. Gyöngyösön is sokszor fész­kelte be magát a padlásokra a „vörös kakas”. Ismeretes a szólásmondás, hogy „Rend­ben van, mint Gyöngyös, ami­kor hetedszer leégett”. Ez a hetedik és egyben legkalaszt- rófálisabb tűzeset 1917. má­jus 22-én történt és 1000 gyöngyösi ház pusztulásával járt. A legnagyobb pusztulást a tűz 1910. március 27-én okozta emberéletben Magyar- országon: ezen a napon a Szatmár megyei ököritón egy nádtetős csűrben 500 szemé­lyes bált rendeztek. Ráadásul beszögezték a nagykaput a potyamulatók elhárítására, s amikor a petróleum világítás tüzet okozott, a lángok és a pánik 209 nő és 128 férfi ha­lálát követelték. Az épület 9 perc alatt porig égett. A me­gye alispánja a segítségét felajánló Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnek az aláb­bi táviratot küldte: „Szíves készségükre köszönettel érte­Mindazt, ami csak hallomás­ból, barátai elbeszéléseiből is­mert, személyes élményévé te­heti! Az utazói a legnagyobb élmények egyike — utazásra in­vitálja önt az IBUSZ pécsi és komlói irodája, lehetőséget nyújt, hogy a koraősz, a tél és tavasz szépségeit idegenben, más tájak, más emberek, más szokások környezetében élvez­ze. Az invitálás azonban még ko­rántsem jelent mindent: lássuk, mit kínál az IBUSZ? A válasz­ték bőséges, mindenfajta pénz­tárcához idomul. Álljon itt egy csokor az IBUSZ külföldi tár­sasutazásainak programjából. ODOLES Pihenéshez csodálatos kör­nyezet Szász-Svájc-beli Sebnitz, ahol teljes penzió várja az üdülnivágyót. A nyolcnapos üdülés mindössze 1950 forintba kerül. Pirna és Königskin ha­sonló szép élményeket ígérnek előbbi — a repülőút miatt — száz forinttal drágább. Az üdü­lés, pihenés meliett a fenti utak programjában egy drez­dai városnézés és egy pill- nitzi kirándulás is szerepel. Ötátrafüred — Stary Smoko- vec ... A Magas Tátrába négy utat is kínálnak: a szilveszteri „kirándulás” négynapos, 1450 forintba kerül. De tíz napot is tartózkodhat, ha a karácsonyi ünnepeket is e festői miliőben kívánja tölteni. Ez 2850 forintos út. Hatnapos üdülés: 1500 fo­rint. S ha többet akar látni, be­fizethet 2300 forintot, ezért ősz­Szia vagy csao? Az utóbbi években egyre in­kább terjed a fiatalság köré­ben néhány olyan köszönés, amelyet az idősebbek kissé megrpvóan vesznek tudomásul, holott mind a „szia”, mind pe­dig a „csao" a nagyonis meg­szokott latin „szervusz" leszár­mazottai. Az új köszönés két­ségkívül azért népszerűbb je­lenleg, mert közvetlenebbnek, frisebbnek hat az előbbi üdvöz­léseknél, divatosabb is, hangu­lata játékosabb, s nem utolsó sorban rövidebb. A gyorsaságra hajló huszadik században egy­re inkább megfigyelhetjük amúgyis a rövid, egy-két szó- tagos szavak előretörését. A „szia” a középkori iskolák szokásos latin köszöntéséből a „servus humi!lius"-ból alakult „szervusz" — „szevasz” —„szi- asz” állomásokon keresztül a mai „sziá”-vá. Ugyancsak a latin „servus" (szolga) származéka a „csao” is. Sokan azt tartják erről az üdvözlési formáról, hogy az olasz neorealista filmek divatja nyo­mán lett népszerű hazánkban, holott a külföld majmolósért elmarasztalt szegény „csao" sokkal öregebb vendég nálunk, mint azt sokan feltételezik. Még a múlt század végén je- ayezte fel Boruth Elemér, a va­lamikori népszerű tárca- és versíró: „Adj isten” helyett „csau"- val köszönni Nagy elegáncziára mutat... így aztán valószínű, hogy dédanyáink korában már akadhattak hasonló megbot- ránkozók is. Amíg a „szia” a „servus" fejleménye, addig a „csao” az ugyancsak olasz „schiavo”-é, azaz a „sclavus” (rabszolga) „modernizált” for­mája. Érdekes, hogy a „csao"- ban, azaz a „sclavus"-ban a „szláv" szó ősét is kell egyben tisztelnünk, ez pedig az ősszláv „szlovéné” szóra megy vissza. A két szó tehát nem annyira igazi vér, mintsem alkati, jelen­téstani rokonságban van. szesen tíz napot ott tölthet. Látnivaló akad bőven. Kirán­dulások a népszerű Lanovkán a Kőpataki tóhoz, a Tarpataki vízeséshez, kisvasúitól a Csor­ba-tóhoz, a szilveszteri progra­mok részvételt jelentenek a nemzetközi szilveszteri bálon ... Zakopane, a Lengyel Tátra, teljes penzióval, két lehetősé­get is kínál. Hét és tizenkét na­pos utazást, előbbi 1450, utób­bi 2450 forint, de az ezer fo­rint különbség kirándulást je­lent Krakkóba, tutajozást a Du- najecen, függővasútazást a Kasprowy csúcsra ... Aki tengerparton szeretne üdülni, választhatja a nyolcna­pos mamaiai utat. A részvételi díj 2550 forint, Constantái vá­rosnézés, borkóstolás színesíti a programot. Romániában még egy szép üdülési lehetőséget kínálnak: egyhetes tartózkodás a Gyilkos-tónál. Nagyváradi, kolozsvári városnézés ... s mindez csak 1860 forintba ke­rül. Se szeri, se száma az üdülési lehetőségeknek, Sítúrákkal tar­kított tizenkét napos üdülés Lengyelországban sioktatással: 2800 forint... Az utak olcsók, egy-két kivé­telilel a legszerényebb pénz­tárca is kibírja. KÖRUTAZÁSOK A választék, a kínálat tovább bővül. A mozgalmasabb prog­ramok kedvelői több országot is bejárhatnak, akár tíz nap alatt. . . Prága—Berlin—Varsó—Moszk­va. Teljes penzió, az utazás re pülőgéppel történik. Az utazás tíz napos, minden városban szép program, színházlátoga­tás . . .A részvételi díj 3950 fo­rint. Varsó—Leningrad 3500 forin­tért, nyolcnapos, autóbuszkirón- dulás 3 országon keresztül 2300 forintért, egyhetes Szlovák—Len­gyel Tátra, millió látnivalóval 1550 Ft részvételi díjjal ... EGY ORSZÁGBAN Romániában erdélyi körút, il­letve Herkulesfürdő ígérkezik szépnek. Előbbi kilenc-, utóbbi ötnapos. Az erdélyi autóbusz körút 2760 forint, a herkules- fürdöi utazás 1650 forint. Lássuk egyszer-kétszer azt is milyen látványosságok várják az utazókat? Az egyik legszebb programból álljon itt egy kis vízió . . . . . . Kijev, Dnyippa-szálló. A Lenini Komszomol téren, a Kres­csatyik keleti végében fekszik, csillagszerűen ágaznak innen a szép sétákra invitáló útvonalak. Szemben nyílik a Krescsatyik folytatása, a folyópartra vezető Vlagyimirszkij szpuszk, balra ju­tunk a híres Szent András temp­lomhoz, s innen indul a Kirov utca is. Fontos közlekedési cso­mópont. Élménydús séták: a Krescsatyik és környéke, a Ki­rov utca, a Beresztovói Meg­váltó ősi temploma, a Barlang­kolostor épületsorozata, amely az ukrán barakk építkezés le­nyűgöző élményét nyújtja ... A Szofija székesegyház, amelyet Bölcs Jaroszláv alapított 1037- ben ... Csodálatos élmények, a lendületes fejlődés dinamiká- ja . .. felejthetetlen . .. . . . Leningrad, a forradalom bölcsője, rengeteg látnivalói közül csak néhány: Téli Palo­ta, Petrodvorec, a Nevszkij- proszpekt, a Néva, amelyen a sétahajózást nem szabad elmu­lasztani. A Szovjetunió máso­dik legnagyobb városa, négy­millió lakosa van. A legnagyobb nevezetesség a nyári fehér éj­szakák ... ... Moszka, a főváros. A Moszkva folyó két partján te­rül el. A látogató akárhonnan érkezik, a legjellegzetesebb hangulatot a gigantikus méretű építkezéstől kapja, amely szin­te átalakítja a főváros képét. Mérhetetlenül sok látnivalót kí­nál a Kreml, a Vörös tér, az Uszpenszkij katedrális, a Blc- govescsenszkij székesegyház, a BuJvár és a moszkvai „Saint Germain” negyed... A város bejárhatatlan, bár behálózzák a közlekedés erei: autóbusz, villamos, troli, metró .., Ez a körút 3300 forintos rész­vételi díj mellett tíz nap alatt végigjárható. Szószaporítás lenne a Moszk­va—Aska bad—D u sa n be—Sza ­markand—Buhara—Taskent— Alma Ata—Moszkva körutat rész­letezni: Üzbegisztán városnevei | önmagukért beszélnek. Az uta­zás 16 napos. A részvételi díj 7670 forint Kijev—Moszkva, Moszkva—U|" janovszk, Kijev—Poltava—Harkov —Moszkva, Moszkva—Vlagyimir 6—10 napos utak, a részvételi díjak 2300—3200 forintig ter­jednek. Érdekes és szép prog­ram a két szlovákiai körút, az egyhetes 1800, az ötnapos 1390 forintba kerül. Napfényes Itália ... Az olasz körút egy életreszóló élmény . . .. . Velence — fogalom. Me­seváros, minden eltér a meg­szokott valóságtól. A házak lá­bát a tenger mossa. Minden sítem, hogy itt egyéb műnké már nincsen, mint a három­százon felüli hulla eltemeté­se". A fővárosi nagy tűzesetek közül említsük meg, hogy 1849. május 3-án az osztrák tüzérségi tűz felgyújtotta a pesti Dunapart épületeit, (még egy K. u. K. szörnyűség: 1849. június 22-én Hayncw báró fölgyúitatta Bősárkány községet, mert lakói segítsé­get nyújtottak a szabadság- harc hőseinek.) Folytatva a fővárosi tűzvészek krónikáját: 1868-ban leégett a Budai P.et- róleumgyár, 1869-ben tűz pusztított az Akadémián, 1871-ben kigyulladt a Nem­zeti színház díszlettára, 1889- ben porrá égett a Német Színház, 1915-ben a mai Moszkva tér helyén álló gáz­tartály fogott tüzet. Külön kell megemlékezni a Párizsi Nagyáruház (Rákóczi út 34.) égéséről 1903. augusztus 24- én. Az építkezési szabályta­lanság és kopott villanyveze­ték okozta a tüzet, amely 14 ember halálát követelte. Fő­ként az áruház negyedik eme­letéről a tűz elől kiugrálók lelték halálukat a tűzesetnél. Ősztől - tavaszig Üdülés, körutazások, nagyvárosok hangulata A legnagyobb élmény: világot látni — Utazzék az IBUSZ-szal! házra kiírhatnák: műemlék. Piazza St. Marco, a Sóhajok hídja. Doge palota, a felejthe­tetlen reggelek: a tenger párá­jában vibráló napfény, különös házak, riók zöldes vizén sikló gondolák, az ívelő márványhi- dakon zsibongó emberek — megannyi élmény. Nehéz a szál­lodában maradni. A múz.i^- mok: Piero della Fraggesca, Tilt toretto, Tiziano képéi, a Canale Grande, lagúnák ... ... Róma, az örök Város. Háromezer éves kultúra: Fórum Romanum, Saturnus templomá­nak oszlopai, Severus diadal­íve, a Vesta szüzek palotája, Colosseum ... A Vatikán, Szent Péter bazilika, a Sixtusi kápol­na műremekei... Michelangelo Pietája, a híres Laokoon-cso- port, az Angyalvár... A ba­rokk Róma kútjai, a Fontana Trevi, a Tivoli, amely a legszebb kirándulóhely: a Villa d’Ese ví­zi varázslata, az Aniene folyó hatalmas vízesése megtekintése után potyog a pénz a Trevi kút­ba ... ide még eljövünk ... . .. Firenze. Szíve a Piazza dei Dnomo — a Dóm tér. Itt szüle­tett a reneszánsz. A Dóm 1357- től épült. A Palazzo Vecchio, az Uffizi képtár, Cellini, BotticeM csodái, s a csodaszép Dávid, Michelangelo örökbecsű szob­ra .. . Mediciek és Borgiák bo­rongás hangulata, a szép kör­nyék. Az olasz körút 11 napig tart, a részvételi díj 6400 forint. Osztrák—olasz—jugoszláv nyolc­napos körutat is kínál önnek ar IBUSZ — mindössze 4200 forin­tért. Spanyolországot is meg­tekintheti, Egyiptomba eljuthat, Törökország, Libanon, India, Ka­nada — mind elérhető közel­ségben van, csak jelentkeznie kell az IBUSZ-nál! NAGYVAROSOK Mind a szocialista, mind a nyugat-európai nagyvárosok megtekintése szerepel az IBUSZ őszi programjában. Párizs, Ró­ma, Bécs, Prága, Bukarest Moszkva, Leningrád — elmond­hatatlanul sok látnivalóval, él­ményt tartogat a kiváncsi utazó­nak. A részvételi díjak is széles skálán mozognak: 1500-tól 8800 forintig terjednek. De az utóbbi sem drága, nem elérhetetlen azok számá­ra sem, akiknek nincs egy ösz- szegben a pénzük. A 2000 fo­rintnál drágább szocialista utakra az IBUSZ és az OTP si­keres összefogása óta — rész­letfizetési kedvezményt kop­hat ... Érdeklődje meg az IBUSZ pé­csi és komlói irodáiban! Utaz­zon ! r ¥ K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom