Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

1971. augusztus 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Mecseknádasdi körséta M^űvésfél a lenbálákig A Mecsek keleti kapuja ... Ha a főváros felől érkezik az ember a szerpentinné változó 6-os úton, fenn a falu fölött egy kanyarban úgy ötlik a szemébe az Árpád-kori kápolna, mint egy ékkő. A kápolna tömör négyszöge fölött zömök torony magasodik, lent körben a fris­sen kibontott, ősi kőfalak. A kápolnában még asszonyok se­rénykednek, takarítanak, ren­dezkednek az augusztus 18-i átadásra. Kár, hogy a buszmegálló ta­karja a képet. Azt mondják, ta­lán sikerül zölddel befuttatni, s akkor nem töri meg a máskép­pen tökéletes látványt. Az Árpád-kori kápolna Két esztendő alatt hozta hely­re az Országos Műemléki Fel­ügyelőség a mecseknádasdi templomot. Az ásatást G. Sán­dor Mária régész végezte, a tervezést S. Pusztai Ilona, a ker­tészeti terv örsi Károly munká­ja, a kivitelezés a pécsi építés- vezetőségé, Takács Györggyel az élen. A kétéves munka ered­ményei: kiderült, hogy a temp­lomot a XIII. század elején épí­tették, mégpedig valamivel az első oklevélbeli említés, 1235 előtt. Akkor a templomot Szent Lászlóról nevezték el. A továb­biakban a nyugati toronnyal és egy — most feltárt — sekrestyé­vel bővítették, majd a XIV. szá­zad elején a keleti és a déli oldalon a szentély és a temp­lomhajó bővítésére került sor, az eredeti formák megőrzésével, egyébként román stílusban, de az ajtók és ablakok megoldásá­nál gótikus jelekkel. Ez, hogy két egyenes szentélyzáródású templom épül egymásra — rit­kaság, következésképp tudomá­nyos érdekesség. A munkák so­rán a régi falakon középkori freskómaradványokra leltek — Sallai Mariann' művészettörté­nész véleménye szerint Zsigmond korabeliekre. Kint, a templom déli oldalán pedig egy erőd jellegű torony nyomait találták meg, amelyet feltehetőleg a tö­rökök elleni védekezésül építet­tek, s amelyhez hasonlóak az erdélyi templomoknál akadnak. Mindez ma már világosan ki­tárulkozik a szemnek is. A tég­lapadló másfajta kiképzése mu­tatja a XIII. századi falak vonu­latát A műemléki helyreállítás korszerű eszközeivel emelték meg a régi falakat, építették vissza a hajdani sekrestyét, re­konstruálták a korai szentélyt, a fülkéket, az épület tömegét tekintve pedig a XIV. századi ál­F9 ütőgépszerviz | PÉCS. MEGYERI ÜT 65. Tel.: 11-52. MINDEN TIPUSŰ HŰTŐGÉP JA VITAS A. lapotot idézték vissza. A Mű­emléki Felügyelőség pár nap múlva átadja az egyháznak az épületet, de dr. Kopcsányi Mik­lós esperes-plébános azt ígéri, a kápolna, itt a temető mellett, mindig kitárul majd az érdeklő­dőknek, turistáknak, a műemlé­kek kedvelőinek. Nádasd, egykor és ma Az újdonatúj-régi falak mel­lett meghitt vadgalamb-hang, a lombok közül hamvas szilva kék­lik elő. A lejtős gyalogúton strandpapucsos-gatyás kisfiú trappol lefelé, a hajdani láp helyén megbúvó házak felé. Ku­koricatábla, permetes szőlő, gyümölcsfák, háztetők, kakas­kukorékolás, s a falu csodaszép látképéből egy-egy jegenyefa tollhegye mered az égnek. Amarra, nyugatnak és délnek, hegyek ezerféle zölddel festett koszorúja. Merre kanyarog az út — fel-felvillanó autók és szinte állandó halk motorzaj jelzi. Itt, a később Szent István templomnak minősített kápolna körül — a makacs néphit szen­tül hiszi, hogy mindig is Szent István nevét viselte ez a temp­lom — itt volt az egyik közép­kori Nádasd falu. Amott, a haj­dan lápos völgy túlfelén, ahol most zöld erdőfolt világlik, léte­zett egy másik falu. A török fel­dúlta, helyén őrhelyet hozott létre, ott a forrást ma is Török kútnak hívják. E?t a középkortól álló templomot a török időkben idekeveredett ortodox rácok és a református hitre tért magya­rok egyként használták. A törö­kök után jöttek a német telepe­sek, s attól fogva színtiszta né­met volt a falu, amely lassan terjeszkedni, gazdagodni kez­dett, betöltötte a völgyet, 1770- ben új, nagyméretű templomot építtetett, iparából élt meg — volt idő, mondják, amikor száz kádár is élt a faluban, s tizenöt vízimalom őrölte a lisztet, asz­talosok, kőfaragók, ácsok, szer­szám- és klumpakészítők hord­ták árujukat a szomszédos vá­sárokra. Ma 2400 lakosa van a közös tanácsú Mecseknádasdnak és Óbányának. Keveredett a falu népe is. Az ősi portók, az esz­tergált faoszlopok tartotta „gan­gokkal” Itt-ott még őrzik a falu régi képét. Ahol Liszt Ferenc járt Klimó György püspök ide épít­tette nyaralóját, ami egyben nyári rezidenciája is volt. A ba­rokk építészet szép példányai a kastély, s a mellette emelkedő kápolna. Az utóbbit is helyre­hozzák, már készülnek a tervek, így is, elhanyagoltan is szép, vonzó, egyedi az épület: nyolc­szögű alaprajza ritkaság, pers­pektivikus festésű kupolája, fe- hérre-aranyra festett fa oltár- építményei egy kényes, s kissé talán különc ízlés jelei. A kastély, amelyet a későbbi A Beremendi Cementmű gépésseil szereléséhez felveszünk:-►LAKATOS,-► HEGESZTŐ, ♦ ACS-ALLVANYOZO, ♦ SZAK- és SEGÉDMUNKÁSOKAT Kiemelt munkabért, különélés! pótlékot, utazási költséget fize­tünk. Napi háromszori étkezést, I osztályú szállást biztosítunk. Minden szombat szabad. Jelentkezés: GÉP ÉS FELVONÓSZERELŐ VALLALAT KIRENDELTSÉGÉN Minden héten hétfő déltől csütörtök délig. Siklós, Kossuth tér 2. szám. Látogatás a Lenfonó és Szövőipari Vállalat drávaszabolcsi lengyárában Lánycsók határában is szárad a levágott len. Innen is foiyamatosan szállítják a tehergépkocsik a feldolgozó üzembe püspökök nem kedveltek már annyira, s amelyet körülnőtt, „bekebelezett" a falu — ma is­kola. Nem célszerű iskola, an­nak kicsi is. Egyik földszinti tan­termében csak villanyfénnyel le­het jól látni, vastag, boltíves, fehérre meszelt falai között pa­rányinak tűnnek a padok. A ka­nyargós csövű kis fekete vas­kályha mellett krétaportól szür­ke tábla, szélén egy pár nyűtt tornacipő szomorkodik. „E házban éjszakázott Liszt Ferenc, a világhírű magyar ze­neszerző Szekszárdról Pécsre utaztában 1846. október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak A pataknál című ver­sére” — hirdeti kívül az emlék­tábla. A sűrű, alacsony bukszus- bokrok, a hársfák, majd a gesz­tenyék kivezetik az embert az iskolaszagú, szép barokk kas­télyból. Egy pillantás a szom­szédos haviboldogasszony ká­polnára — milyen remek együt­tes ez is, még így is vonzó, még így is látványosság. Klimó püspök hatalmas kas­télykertje, arborétuma, vadas­kertje — ma már nem létezik. Csak néhány ritka növény jelzi még a hajdani arborétumot, s — e pillanatban — egy kiszá­radt kis tómeder az egykori csó­nakázó tavat. Itt, a jóhírű me­cseknádasdi halászcsárda és a strand evilági örömökkel ke­csegtető környezetében kanadai nyárfák szomszédságában ha­talmas szomorúfűz őrzi a letűnt időket. A Török kútból jön mind­máig a strand vize is. Fent, a fáktól borított hegyoldal tete­jén — ez a Török-hegy vagy Várhegy — emelkedik a nádas- di vár romja. A halászcsárdába beépítve rejtőzik egy valódi kí­nai pagoda, amelyet a század- fordulón vett az akkori püspök a londoni világkiállításon, s ál­lított fel a festői parkban. Lát­ni még a pagoda megkopott festésű, apró faragásokkal sű­rűn díszített tetőelemét. Tovább már útját állja a látogatónak egy madzagon fityegő tábla: Söntés, tilos belépni. Eqy kilométerre sincs a falu­tól Réka vára, amelyhez a mon­da egy szelíd Szent Margit, egy angol klrólyklsasszony születé­sét kapcsolja. Szent István aján­dékozta volna ezt a „Terranum Britanicum”-ként valóban emlí­tett várat az angol királyi ház egyik tagjának, s hoav itt szü­letett volna Skóciai Margit. .. Az biztos, hogv Réka vára rom- íai régi időkről mesélhetnének. Rövid ideig ástak is itt, de kü­lönösebb nvomra nem bukkan­ván, egyelőre ez abbamaradt. Feledhetetlen birodalom Aztán pedig már Óbánva er­dői, zuhoaói, fazekasai követ­keznek, az egész óbányai tu- ristaDa radicsom. Aki Mecseknódasdról indulva körülnéz, valóban belépett a Mecsek kaouián. Egy nem egy­könnyen elfelejthető birodalom­ra léoett be, olyanba, ahol a táj és a történelem ritka sze­rencsés látványban ölelkezik. Megcsiszolva kissé műemlé­kek alkotta ékköveit — hozónk egyik lentebb ékszere lehetne ez a vidék. Hallania Erzsébet Az Igaz, hogy idén később ért be a len, de ez kivételesen szerencse: szára ugyanis hosz- szabb lett. Július közepén ér­kezett meg az első szállítmány a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat Drávaszabolcsi Lengyárá­ba, s azóta is folyamatosan szállítanak. Százezer mázsa gubás len feldolgozásához elegendő ka­pacitással rendelkeznek. A fel­vásárlás jelenleg 87 ezer má­zsánál tart. Honnan is érkezik a legtöbb? A környékről és Mozsgóról 26 ezer. Dombóvár térségéből 13 ezer, Pincehely­ről szintén 13 ezer s végül Fe­jér megyéből a nagy tétel: 35 ezer mázsa len érkezett Dráva- szabolcsra, illetve a külső gu- bózókhoz. A beérkező len először a gu- bózóba kerül, ahol szorgalmas gépet etetnek a kezek. A szá­rat megfosztják a magtól és házától, a lenmag hqtalmas dombot képez a csarnokban - nemsokára utazik a Növény­olajipari Vállalathoz olajütésre. A gubából lesz a polyva, amely értékes takarmány. A legubó- zott lenszálak kévézés után le­méretnek, s az áztatóba kerül­nek. Tíz hatalmas medence, harmincfokos vízzel várja a ké­véket. A két és fél méter mély medencéket a daru hamar meg­rakja, leszorítják, feltöltik - s máris szaporodhatnak az anae­rob baktériumok, amelyek a lenszár fás részét, a pektint sze­retik fogyasztani, öt-hat napot ázik a len, majd szorgos asz- szonykezek „sátrazzák” (itt le­het akár ötezer forintot is ke­resni egy hónapban). Száradás után kazlakba rakják, várják sorukat, mikor kerülnek a tilo- lógépekbe ... A még megmaradt fás része­ket a hátalmas, köpennyel ta­kart gépek távolítják el: poz- dorjátlanítanak. A törőgép, amely „pozdorjávó” töri a len­szálakat, s a tiloló, amely le­takarítja a pozdorját. Alul ha­talmas tölcsérek: elszívóberen­dezés. Odakint óriási hegyben áll a kifúvott pozdorja, ezzel fűtik a kazánokat, melegítik a vizet, főznek a konyhán... S a vég: lenszőke fonatok, amelyeket báláznak, préselnek, megy a fonodába. Sok vég vá­szon, lepedő, ruhafélék készül­nek belőle. Számok: nyolcvanezer mázsa gubós lenből 12 ezer mázsa mag kerül ki, ezt 8,4 millió fo­rintért értékesítik. 6400 mázsa polyva, ezért 190 ezer forintot kapnak. 52 ezer mázsa osztá­lyozott kóró kerül az áztatóba, ázás után 41 ezer mázsa lesz belőle. Ebből 3300 mázsa tilolt lenszál, 6600 mázsa lenkóc ke­rül ki, amelyet 19,8 millió fo­rintért értékesítenek. Közel har­mincmillió forint tehát a nyolc­vanezer mázsa len értéke. Idén félévkor a munkóslét- szám Drávaszabolcson 221 fő volt. Mintegy négyszáz munkást tudnának foglalkoztatni, a mun­kaerő fele tehát hiányzik. Az átlagos kereset nem túl sok, a munka néhol — ahol keresni le­het — viszont igen nehéz, nem kapkodnak érte. Megoldás? Ke­resik, s okos ötletek nyomán megszületnek a iá megoldások. Két helyütt: Pincehelyen és Döbröközön már üzemel a gu- bózó. Az első technológiai fá­zist tehát a helyszínen végzik el, a gyárba már osztályozott lenszálak kerülnek. Az itt fel­szabaduló munkaerőt más hely­re irányíthatják. S a távlat: más technológia bevezetése, áztatás nélkül pozdorjátlaníta- nak eszerint, s utána kerül sor egy vegyi kezelésre, amely meg­felel a jelenlegi, munkaerő­kapni, de zöldségfélékből na­gyon rossz az ellátás. Van itt két maszek, azok aratnak, min­dig jóval magasabbak az árak, mint a városban. Majd mindegyik meszesi így használja: nem a városközpont­ban, a városban. Mintha Me­szes valami különálló, a város­hoz ragadt település lenne, pe­dig Pécs szerves — és igen te­kintélyes méretű része. De nem véletlen a fogalmazás: ellátás szempontjából valóban Pécs a város, s ha valaki Meszesről vásárolni megy, úgy utazik be a centrumba, mintha faluról jönne ... — Mostanában bővítettek korszerűsítettek itt a Szeptem­ber 6. téren egy zöldségboltot. Szép, korszerű, csak éppen az áruellátása nagyon silány. Ma például szerény vagyok, csak kelkáposztát szeretnék venni - de már előre rettegek, hogy ezért be kell utazni a városba A FŰSZERT sem szállít rende­sen, az üzletekben hol ezt, hol azt nem lehet kapni. — Az lenne a természetes, hogy délelőtt lemennék az üz­letbe és itt ezen a környéken mindent meg tudnék vásárolni Ez szinte lehetetlen. Két válasz­tás van: vagy beutazunk a vá­rosba, vagy napjában négyszer, ötször szaladgálhat az ember, ha össze akarja szedni az ebédre valót — mondja Kovács Ferencné, szintén a Korvin utca 17. számú ház lakója. — Mi hiányzik? — Primőrök, olcsóbb zöldség, gyümölcs, többféle hús, több­ször és többfajta sütemény, a kicsinek korábban a bébiétel, most a játékbolt. Nagyobb vá laszték ruházati cikkekből és cipőkből, gyerekholmi. — És mi van? — Ital. Az aztán bőven. Ki­véve persze a sört. igényes áztatnak. De ez még messze van. Akkor bizonyára nyugdíjba megy Kicsi, az ösz­vér is, amely félóránként meg­szökik a hámmal együtt...- kp ­- Mindig erre megy rá a szabad szombatom. Kicsit ösz- szepakolok, aztán gyerünk be a városba, hogy mindent meg­vásárolhassak a vasárnapi ebédhez. Szépen belenyúlik a délutánba, mire végzek.- Itt nem tudná beszerezni?- Esetleg, akkor is drágán. Az „esetleg” meg nem boldo­gít, mert ha nem kapok valc- mit, úgyis be kell utazni a vá­rosba — így kétszeres fárad­ság.- Ha a lakásban elromlik valami, van a közelben szere­lő?- Nagyjából igen. A tévét és a háztartási gépeket vállal­ja az itteni Gelka, cipő-, óra­javítással sincs különösebb probléma. De a magnómmal például cipekedhetek a váro­sig, ha meg villanyszerelő kell, gyerünk a budai vámhoz. Ha vízcsap vagy ilyesmi romlik el, már tudom: mehetek a Hősök terére, vagy Szabolcsra, köze­lebb nemigen találok szakem­bert. Az autóbusznál újból talál­kozunk. Szatyor a kezében, kez­dődik a szokásos szabadszom­batos program.- Szívesebben lennék <s strandon ... Az alsó lépcsőfordulóban két asszony beszélget. Közösen foly­tatjuk - az elmondottak nagy­jából azonosak a többi véle­ménnyel. Két dolgot jegyzünk meg: a piaci árak, s a zöldsé­gesbódék árai elsején és tizen­ötödikén - bányászfizetéskor - tetőznek. A Gelka csak hosszú határidőre vállal javítást, s o legutóbb egy zárlatkor a Rá­kóczi útra kellett menni vil­lanyszerelőért ... D. K.J. A KAKOV PÉCSI ÜZEME FELVÉTELRE KERES FÉRFI segédmunkásokat (gépkocsi- rákodénak, teiepi segédmunkásnak) és iángvágékat Felveszünk 1 fő adminisztrációban jártas gépirónöt. Fizetés kollektív szerződés szerint Jelentkezés az Üzemvezetőnél. PÉCS, LÉGSZESZGYÁR UTCA 30. SZÁM ALATT. Bejárunk a városba.. Meszesi szolgáltatások — asszonyszemmel Mi kell ahhoz, hogy egy há­ziasszonynak, dolgozó nőnek szabadideje legyen? Sok min­den, de elsősorban tökéletes ellátás, korszerű szolgáltatás. Pécs, Meszes, Korvin Ottó utca 17. Dr. Dalmadi Sándorné két dugig tömött szatyorral ép­pen a piacról érkezik haza.- Nagyon kicsi a piacunk. * Gyümölcsöt még elég jól lehet — Jó lenne, ha ide az óvodá­nál lévő üres térre egy nagy áruházat építenének. Ha az ember bemegy a városba, leg­kevesebb két-két és fél órája rámegy. Ha csak egyszer kell bemenni... Mihez kezdhet ak­kor már az ember? Mészáros Tibort takarítás köz­ben találom. Szülei dolgoznak, ő maga is, csak a szabad szom­batját tölti itthon. Illetve, de­hogyis itthon,.. A mecseknádasdi Árpád kori kápolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom