Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. augusztus 8. Bulgária a napfény országa A bolgár könnyűipar fejlesztése Hegymászás — lábujjak nélkül A ma 38 éves Avram Avramov, a neves bolgár hegymászó sport-karrierje rendkívül érdekes. Még diák korában, 14 évvel ezelőtt téli túrán vett részt és lábujjai lefogylak. Avramov azonban nem hagyta abbo keJvenc sportját, a hegymászást. Amikor kijött o kórházból, immár lábujjak nélkül, háromszáz hegycsúcsot mászott meg alig r-éhány esztendő alatt. Csúcsteljesítményeit külföldön érte el; 1959-ben ő volt az első bolgár, aki a Kaukázusban a 4322 méter magas Soldo Taut legyőzte. A sportban elért eredményeiért magas kitüntetésben részesült; ma, mint hegymászóoktató, 900 fiatalt tanít ennek a szép sportnak a titkaira. A bolgár népgazdaság kulcs-iparágainak fejlesztése mellett a könnyűipart sem hanyagolják el. A tárca több ágazatának termelése az elmúlt öt évben az előirányzott 49,1 százalék helyett 60 százalékkal emelkedett. A könnyűipar a következő öt évben továbbra is gyors ütemben fejlődik. Az ország gazdasági színvonalának érezhető emelkedése megteremti a kellő alapot a lakosság anyaÁ szép lányok pecsétet kapnak Tenger, napfény, romantika — néhány árnyék Amikor a kalózhajó feltűnt, a lányok — a széja lányok — úgy reszkettek mint a nyárfalevél. S melyik lány nem képzeli magáról azt, hogy szép? Persze a férfiak sem voltak éppen nyugodtak — mi a kincseinket féltettük. Mert minden sztotinka kincset ér, hiszen a 10 napos bulgáriai útra mindössze 30 leva zsebpénzt kaptunk. Konyakra persze elég — a vendéglőkben általában 40 sztotinka egy deci konyak (itt ennyit szokás kérni), de a sör- és borpártolók sokkal drágábban jöttek ki. Különösen a kalózhajón, ahol egy pohár ásványvíz is any- nyiba kerül, mint másutt egy féldeci konyak. A szép lányok persze más miatt reszketnek, a szakállas, félmeztelen, selyemöves kalózpincérektől. Az ízlés ugye különböző, mint a pofonok, s a kalózok csak azokat a lányokat bélyegzik meg „Fregatt” feliratú pecsétjükkel, akik nekik tetszenek. Végülis minden lány szép — a bölcs kalózok szerint. Legalábbis ezt bizonyítják a bélyegzők. A kalózhajó Nessebar partjain horgonyoz, kétárbocos vitorlás, halálfejes zászlóval, kötélhágcsókkal, a sok kincset összerabolt kalózok romantikus, ágyúval felszerelt otthona. Napospart. Hanszka kán hegytetőre épült sátrától csodálatos kilátás nyílik a tengerpart félszáznál több luxusszállójára. Balaton, Orion, Park, Csillagfény, Moszkva — a fantázia nevek végtelen soránál talán csak az építészeti remekek sokfélesége színesebb. A kán sátra is egy ilyen építészeti csoda. A monda szerint itt állott Hanszka kán sátra, innen irányította győzelemre csapatait. A sátor ma is áll. A Fekete-tenger itt 100—150 méterrel alattunk kék, sárga partján ezer és ezer színes ernyő — tíz kilométer hosszban az emberek tízezrei élvezik a vízisízők szántotta langyos tengert, napfényt. Nessebar. A szigetre épült város az országút 200 méternyi köldökzsinórján kapaszkodik a Naposparthoz. Alig-alig lehet elmesélni, milyen is Nessebar. Zegzugos, kikövezett utcák, a XI—XIV—XVI. század számos templomával, a román és keleti építészét épen maradt remekei. A házak száz, kétszáz évesek, a később épülteket csak a deszka, a fa frissesége árulja el, egyébként ugyanolyanok mint elaggott társaik. Szőlőlugasok, száradó halfüzérek díszítik az udvarokat. Bárhova bemehet a vándor egy pohár vízért, ez éppoly természetes, mint a lépten-nyomon belénk csimpaszkodó kagylót, kagylófüzért, rákot árusító gyerekek, öregasszonyok tömege. A hangulatos kis tereken asztalok — a magyar orrnak nem éppen kellemes illatok párolognak. Azért megkóstoljuk o szopszkát — ánizspálin- kával. A szopszka: paradicsom, zöldpaprika, uborka, juhtúró, — borssal meghintve, olajjal, ecettel ízesítve. Előétel — jól esik utána a kevabcse- ta. Hasonló a román mititénez, a szerb csevavcsicsához. Darált hús sok fűszerrel — kis kolbászokban megsütve. Utána desszertként kiszioje mljakót eszünk, ami nem más, mint hideg aludttej. Cukrosán és sósán egyaránt szeretik a bolgárok. Nessebartól '90 kilométerre északra Várna a következő állomás. A kikötőben daruk erdeje — tengerjáró hajók tucatjai. A város színes forgatag: matrózok, bugyogós török öregasszonyok és forrónadrógos lányok éppolyan megszokottak, mint a száguldó Mercedesek és a battyogó szamárfogatok az utakon. Várna. Az idegenvezető kötelezően végigvisz bennünket a járműforgalom elől elzárt „Váci utcán”. A konyak és bőráruk kivételével, úgy tűnik, itt minden jóval drágább, mint nálunk. Különösen a női cipők árai borsosak, a szebbek 35—40 levába is belekerülnek. (550— 700 forint). Kérdem az idegenvezetőt, mennyi lehet itt az átlagkereset? — Nyolcvan, kilencven leva. Persze Várnában a dómot, az akváriumot, s a haditengerészeti múzeumot sem szabad elkerülni. Az utóbbiban látható az a tengeralattjáró, amelyik a balkán háborúban kilőtte a török zászlós hajót. Félelmetesek voltak a hatvan év előtti tengeri fegyverek — rettenetesek c második világháborúban használtak. A kikötőtől távolabb láttam horgonyozni egy kisebb méretű mostani hadihajót. Egyedül is elboldogulna flottányi 40—50 éves ősével, pedig hát azok is okádták a pusztítást. Persze ez megnyugtató is — a Fekete-tengeren erős az őrség. A Komcsija folyó Várnától 30 kilométerre délre ömlik a tengerbe. Szó szerinti fordításban a sebes, kanyargós folyónak ostor a neve. Sűrű, sötét vizű, hordaléktól terhes folyó. Egy kissé képletesen is ostor — a tengerpartra. A tenger hosszú 100 métereken zavaros, a part tele ágakkal, tüskével, a folyó által hordott szennyel, amit a tenger végülis kivet magából a partra. A Komcsija egyik partján délszaki ősdzsungel, romantikus növény- és állatrezervátum, a másik partján néhány éves üdülőtelepülés — az Ifjúsági Expressz tábora áll. Kecses függőhíd köti össze a partokat — alatta motorcsónakok, vízibiciklik keverik a barnászöld vizet. — Drága ez nekünk —, mondja egy balatonfűzfői kislány —, egész esztendőben erre gyűjtünk (a költőpénzzel együtt 3100 forint a 10 napos nyaralás). Bizony elgondolkodtató, amit Sövény Zsuzsa mond. Az Ifjúsági Expressz a fiatalok utazási irodája, 1600 forintból nehéz egy év alatt ennyi pénzt összegyűjteni. Lombosi Jenő gi és szellemi igényeinek az eddiginél magasabb fokú kielégítésére. A fejlesztés üteme A könnyűipar termelésének növekedési, fejlesztési üteme majdnem olyan gyors, mint az egész ipar átlagos fejlesztési ritmusa, azaz 56—60 százalék. A textilipar termelése 30 százalékkal növekedett, a kötöttáruiparé pedig majdnem a két es félszeresére emelkedik. A textilszövetek részaránya körülbelül az ötszörösére nő. Az ötéves terv kezdeténél új szőnyegfajták gyártása indult meg. A pamutszövetekből 370 millió métert gyártanak, a gyapjúszövetek termelése 30 százalékkal, a selymeké 70 százalékkal, a gyapjú-kötöttáruké pedig több mint 200 százalékkal emelkedik. A pamut-kötöttáruké 55 százalékkal növekszik. Külön figyelmet fordítanak az olyan termékcsoportok fejlesztésére, amelyekből jelenleg még nem áll elegendő mennyiség rendelkezés-e. így például a puplin termelése több mint a kétszeresére növekszik, a vászontermelést pedig 50 százalékkal növelik és emellett a frottírszövet termelése kétszeresére, a pamutból készült jaquard-szöveteké a háromszorosára, a bársony- és plüssanyagok termelése pedig a kétszeresére emelkedik. A textilipar fejlesztésével egvütt halad a konfekcióipar fejlesztése is. Az évi átlagos ütem körülbelül S—9 százalékot ér el. Az emelkedéssel és a gyártmányok szerkezetében beállott változással azt akarják elérni, hogy a lakosság a szövetvásárlás helyett inkább konfekcióból öltözködjék. Üveg és porcelán A bolgár hatodik ötéves terv ideje alatt nagy ütemben fejlesztik az üveg-, cserép- és porcelánipart is; a termelés az eddiginek a kétszeresére emelkedik. Ezen belül a burkoltüveg 70 százalékkal, a síküveg 50 százalékkal, a csempe- és kőlapgyártás mintegy 40 százalékkal emelkedik. Számos, Bulgáriában eddig nem gyártott cikknek, mint például a színes mozaiküvegnek, burkolatüvegnek és üvegparkettnek termelését is növelik. A könnyűipar a hatodik ötéves tervben is hozzájárul a népgazdaság ke- mizálásához. A természetes és vegyiszál anyagok fele-fele arányt érnek el. Bulgária így eléri a vegyiszólak felhasználásában előrehaladott országok szintjét. Műszaki rekonstrukció Ahhoz, hogy a könnyűipar különböző ágazatai a magas termelési szintet elérjék, széleskörű műszaki rekonstrukcióra van szükség. A modern technika vívmányainak felhasználásával tervbe vették a könnyűipar nagyarányú fejlesztését. Az erre a célra tervezett eszközök legnagyobb részét, 60 százalékát a meglévő kapacitások szélesítésére, modernizálására használják majd fel, ezen kívül számos új üzemet is létesítenek. A termelés jobb megszervezése érdekében rátérnek a komplex gépesítésre. Kétezer rózsaszál életregénye Az illatos olaj születése a bulgáriai Rózsák Völgyében A rózsa a kenyeret és a sorsot jelenti a Szófia és a Fekete-tenger között „bódító út" melletti terület lakóinak. Három évszázad telt el azóta, hogy a valószínűleg Perzsiából hozott olajtartalmú rózsát itt meghonosították; Bulgáriában igazi hazára talált és hű is maradt hozzá. Más országban is igyekeztek meghonosítani, de minősége romlik és csökken az olaj- tartalma, — Bulgáriában a természet egyik felülmúlhatatlan csodája lett. A bódító út a Rózsák Völgyén fut át. Ameddig a szem ellát, mindenfelé rózsa és ameddig az érzék elhatol, mindenfelől balzsamos illat. Májusban és júniusban nyílnak a rózsatövek. Az itt kitermesztett fajta a harmadik évében kezd virágozni; teljes értékű élettartama 25—30 esztendő; a gondos kezelés eredményeként azonban nem ritkák a tájon az 50— 60 éves rózsatövekkel teli kertek sem. A környékbelieknek régi és gazdag tapasztalatuk van a rózsatermesztésben, de a modern világ a hagyományok megőrzése mellett megköveteli a korszerű termesztés érvényesülését is. Ennek megfelelően a rózsaültetvényeken is terjed a fejlett mezőgazdasági technika: a szövetkezetek új telepítései már lehetővé teszik a gépi művelést. A rózsa kártevői, a különféle virágbetegségek elleni küzdelemben és a föld termő erejének növelésében is mezőgazdasági repülőgépeket, helikoptereket „vetnek be”. Külön tudományos szakintézet foglalkozik a rózsa nevelésének, termesztésének, biológiájának és feldolgozásának kérdéseivel. A kazanlaki központ által irányított szakintézetben 20 tudományos kutató-tudós, 40 technikus és laboratóriumi alkalmazott dolgozik; ennek a „rózsaintézetnek" korszerű olajlepárló berendezése, gazdagon felszerelt vegyilaboratóriuma van, dekorációs rózsagyűjteménye pedig Európában egyike a legnagyobbaknak — 140C rózsafajtát foglal magában. A rózsaolaj előállítását végző üzemek, a desztilláló berendezések ma mór valóságos gyárak, modern, tökéletes technológiával. Termékük,a bolgár rózsaolaj, elengedhetetlen alkotóeleme a Franciaországban, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Ausztriában és máshol előállított par- főmöknek, illatszereknek, ez adja meg mindegyiknek a tartósságot és a semmi máshoz nem hasonlítható aromát. Megszámlálhatatlan rózsatőnek keM virágoznia a Rózsák Völgyében, hiszen 2000 rózsaszálból lesz egyetlen gramm rózsaolaj. Sok és gondos munkát kíván, de hálás érte: „szépségét a szem, illatát a szív issza magába". Calderon de la Barca azt mondja „Az élet álom” című drámájában: „Az égen a Nap uralkodik, az éjszaka fényei között az Esthajnal csillag, a drágakövek közt o gyémánt, az illatok között a királynő a rózsa”. A rózsa a nap szivárványszíneit, a csillagok és drágakövek fényét és az illatok szelíd gyönyörét egyszerre szedi össze a természettől, amely olyan gazdag a kazanlaki Rózsák Völgyében. Talán ezért is talált igazi otthonra a rózsa a „bódító út” menti ültetvényeken. Nessebar bejárata Dudaverseny az Orfeusz hegyen Orfeusz, az antik világ énekese, akinek hangjára visszafelé folytak a folyók, megállt a szél és elcsöndesült az egész természet, hogy csodálatos dalát hallhassa, a legenda szerint a Rodope hegység csúcsán lakott. A csúcsra szerpentinút vezet, zöld dombok és meredek szirtek között. Kis falu, Szmoljan fekszik a csodálatos tájba rejtve. Ennek a kis bolgár helységnek — mondja tovább a legenda — egyik erdei tisztásán, a Rosen-csú- cson volt valaha Orfeusz lakóhelye. Talán az egykori mitológiai eseményeknek visszhangja az, hogy Szmol- janban változatlan lelkesedéssel énekelnek és zenélnek az itteni dudások. A DUDA TITKAI Azok a bolgárok, akik a rodopei dudák lágy hangját hallva nőttek fel, úgy tudják, hogy „ennek hangjai megörvendeztetik a szívet, ha fenn a csúcson megszólal a duda, zengeni kezdenek a völgyek és hegyek”. A duda készítése és használata népművészet ezen a környéken és különös módon kapcsolódik össze a színpompás népviselettel, a kézzel szőtt szőnyegek szivárványszíneivel. Az ősi népi hangszerek készítése nagy szakértelmet kíván. Csak befelé fordított kecskebőrből készülhet, amelyet nyirkos és hűvös helyen őriznek, hogy ki ne száradjon. A dudát — mondják a helybeliek — gyakran kell használni, mert ha nem fújják, elveszti szívhez szóló hangját, „berozsdásodik”, a hang olyan lesz, mint a zavaros patak. SZÁZ DUDÁS Minden évben megrendezik a Rosen csúcson a dudaversenyt, amelyen mindenkor vagy száz dudás és több száz dalénekes vesz részt. A száz dudásból álló híres dudazenekar karmestere Apostol Kisajov, aki nagyapjától vastag füzetet örökölt. A füzet igen sok régi népdalt tartalmazott. Sajátságos hangjegyek rögzítették a melódiát és Kisajov így le tudta másolni a kottákat. Ezeknek birtokában bejárta a hegyi falvakat és tanyákat, őstehetségeket kutatott, hogy végülis száz dudás összetoborzá- sával megrendezhesse az első népi zeneversenyt a Rosen csúcson; 1961-ben zajlott le ez qz első hangverseny; a legöregebb dudás akkoriban a 80 éves Mihail Kirljakov volt. Azt mesélik róla a falubeliek, hogy csodálatos dudajátéka fiatal korában megmentette az életét. Az első világháború idején golyó általi halálra ítél» ték egy katonai felkelésben való rész» vétele miatt. Utolsó kívánsága az volt« hogy kezébe vehesse a dudáját és elfújja rajta a csodálatos melódiákat. A rodopei erdő mélyén hangzott fel a duda és egy bolgár tiszt úgy meghatódott, hogy megkegyelmezett a halálraítélt Kirljakovnak és szökni engedte. A legöregebbet megemlítettük, essék szó a legfiatalabbról is a száz dudás között. Kétéves fiú, de nem ő az egyetlen gyermek a zenekarban. A gyermekek számára kisebb dudákat készítenek, ezeket kék üveggyönggyel díszítik és ökörbordából készült kis csonttáblára rávésik a készítő nevét és a készítés időpontját is. A dalt a duda őrzi, őrizze hát a készítők nevét is. EGYKOR ÉS MOST Százötven tagú gyermek dudazenekart is szerveztek Szmoljanban. A kis dudásoknak jól megy a soruk; a szmoljani új internátusbán külön próbatermeket építettek a zenekar számára. A gyermekek felnőnek, helyüket mindig be kell tölteni; mindegyre kutatják az őstehetségeket a szmoljani körzetben. A régi dudások soha nem azt mondják az új kis jelölteknek, hogy „játssz, hogy halljam”, hanem azt, hogy „játssz, hogy lássalak”. A legidősebbek ugyanis nem ismerik a kottát és csak abból ítélhetik meg, hogy valaki jól játszik-e a dudán, hogy követi-e az ő kézmozdulataikat. A dudazenekar egykori karmesterei ennek a kívánalomnak megfelelően vezényeltek, a régi dudások unokái ma már természetesen kottákból játszanak. É I
