Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

fOTt. augusztus 5. DUNANTOll NAPLÓ s II Vietnami Dolgozók Pártjának tanulmányi küldöttsége hazánkba érkezőn A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására szerdán hazánk­ba érkezett a Vietnami Dolgo­zók Pártjának tanulmányi kül­döttsége, Nguyen Xuan Truong- nak, Ha Tay megye pártbizott­sága első titkárának vezetésé­vel. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Csizmadia Ernő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Cha U Tho Thong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének első titkára. Emlékezés Kazinczy Ferencre Ez év augusztusában emlé­kezik az ország a magyar nyelvújítás úttörőjére, Kazinczy Ferencre, halálának száznegy­venedik évfordulója alkalmá­ból. Kazinczyt szoros kapcsola­tok fűzték az akkori Zemplén megye központjához, Sátöral- jaújhelyhez. A város az idén megrendezendő művészeti he­tek középpontjába a nagy ma­gyar nyelvújító emlékét állítja. A megemlékezés során a hajdani zempléni megyeház boltíves szobáiban elhelyezett levéltárban — amelyet egykor Kazinczy Ferenc rendezett be — bemutatják az általa rend­szerezett levéltári iratokat Széphalom községben a hajda­ni lakóháza helyén létesített mauzóleumban újjárendezett kiállításon mutatják be életét és műveit A száznegyven éves jubi­leum alkalmával Borsod me­gye tanácsának sátoraljaújhe­lyi járási hivatala öntevékeny együttesek előadására alkal­mas drámai mű és irodalmi színpadi összeállítás készítésé­re pályázatot írt ki. A szép ma­gyar beszéd Borsod megyei döntőjét ugyancsak Sátoralja- úhjelyen tartják meg. Slést tartott a KISZ megyei bizottsága A KISZ megyei küldöttértekez­letére készül Baranya fiatalsága. A jelentős esemény beszámoló­jának tartalmi részét vitatta meg tegnapi ülésén a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A napi­rendi pont előterjesztője Ger­gely László, a KISZ megyei tit­kára volt. Az ifjúsági szervezet gazdálkodásának tapasztalatai­ról dr. Temesvári Tibor adott számot a testületnek. Ezt követő­en Benkő Gyula javaslatot tett a Magyar Úttörők Szövetsége Baranyo megyei Elnöksége 1971 —1972. évi munkatervére és a második félévi üléstervére. I Jégeső Miskolcon Kánikulai meleget jégesővel vegyes zápor váltotta fel szer­dán délután Miskolcon. Csak­nem másfél órán át hullott az eső, s tizenöt percig borsó- és mogyorószem-nagyságú jég hul­lott a városra. Ezt megelőzően a csaknem ötven kilométeres se­bességű szél annyira fe'kavarta a port, hogy kétszáz méternél tovább nem lehetett látni. A hirtelen jött zápor másfél órás fennakadást okozott a vá- l ros közlekedésében. A selyem- S réti aluljáróban összegyűlt víz ) miatt leállt a villamosforaalom. i A Miskolci Közlekedési Vállalat £ 0 Tiszai pályaudvar és a* Ajdy- ) híd kö;pttj szakaszon villamos* \ pótló autóbuszokat állított for- > galom^a, ho-»y a hazautazók el- ) érhessék a vonatokat, mH a tűz- < olt'.sál - vizet az a’uljáróból ki- > szivattyúzta. S A nyári zivatar a postai háló* | zatban nem tett kért. Még mindig magasak az árak at Szerdai körjárat a pécsi piacokon Üres pavilonok Újmecsekalján — Virágzik a „viszonteladás“ Mintegy 200 népi ellenőr lát munkához megyénkben Az országos vizsgálatokat segíti a Baranya megyei HEB Piaci nap. Szerdán reggel hat 6ra Újmecsekalján. Az elárusító asztalok egy részére már kira­kodtak, a többi üres és az ma­radt a későbbiekben is. Néze­lődő van elég, igazi vevő azon­ban kevés. Drágállják a porté­kákat A második sorban szóvál­tás. — Ki látott már augusztus­ban satnya paradicsomot hat fo­rintért? — háborog egy fiatal- asszony. — öntözgesse csak maga, ebben a hőségben, majd meg­látja, mennyiért lehet adnil Valóban méregdrága az új- mecsekaljai piac, de nem kizá­rólag a szárazság miatt. Az ős­termelők kiskertekből hozott áru­ja csak színesítésre, választékbő­vítésre való. A tsz-ektól várná az ember az árleszorító, nagy mennyiséget Sajnos azonban az árudák üresen ásítoznakl töb­bet véglegesen bezártak a kö­zelmúltban. A mágocsiak nem jelentenek konkurrenciót, a vá­laszték szegényes: a paprika apró, a kelkáposzta fonnyadt, s a minőséghez viszonyítva maga­sak az árak. Marad a MEK, ahol szép az áru, nagy a forgalom, s az ezzel járó sorbanállás. A piac másik sztárja az a magánkereskedő, akire ugyan­csak órákat várnak az asszo­nyok. Árai mindig alacsonyab­bak, mint az átlag, a zöldáru szép friss. Az árufelíró elmondá­sa szerint ez az ügyes maszek az ország távoli részeiről hozza az olcsó rakományt. Az óriás papri­ka Békéssámsonról való, a többi meg Bogyiszlóról, Szedresről. Időlegesen mindig piacszabá­lyozó funkciót tölt be, ha kinyit, letöri az árakat — Miért van drágaság még­is? — Mert egy MÉK-áruda, meg egy magáneladó nem győzi el­látni az itt élő 20 ezer embert. * Zsúfolt a negyvenes autóbusz, aztán szinte kiürül a Bajcsy Zsi­linszky utcai piacnál. Itt valóban vérbeli, nyüzsgő, mozgó, sokszí­nű az élet Kapható karfiol és padlizsán, mindenféle zöldáru, gyümölcs. A paprika nagyon szép, de még mindig 10 forint kilója. Az egyéb cikkek olcsób­bak ugyan mint az Uránváros­ban, de így is jóval magasab­bak, mint az elmúlt évben. Az eladók szerint a hőség az oka, kevesebb terem és öntözni kell. Egy idősebb férfi megszólít: — Nem mondom meg a ne­vem, mert bizonyítani nem tu­dom, amit mondok, de sajnos nagyon is igaz. Itt virágzik a vi­szonteladás. Néhány kereskedő uralja a piacot. Olcsón össze­vásárolják az árut a kis mennyi­séget hozó őstermelőktől és helyben eladják jóval drágáb­ban. Sokszor két-három kézen is átmegy, mire a háziasszonyok­hoz kerül. Persze, mindenki ke­res rajta. Ahelyett, hogy vidékről hoznának árut, csak forgatják ugyanazt a mennyiséget. Érde­mes lenne egyszer kifigyelni őket... * Kellemes meglepetés a bejá­rattól balra, a Felső-Malom ut­cai piacon. Huszonöt mázsa pa­radicsomot kapott a borotai Bé­ke Tsz pavilonja. A legdrágább 2 forint kilónként, a másodosz­tályú 1, az ütődött pedig 50 fil­lérbe kerül. Odébb, a dávodi tsz árudájában 3,50 ugyan a pa­radicsom, de nagyon szép. Új­mecsekalján 6, a nagypiacon 4 —5 forintot kértek az ilyenért. A zöldborsót árusító asszony Di- ósviszlóról érkezett, a körtés Já­noshalmáról, a barackot kínáló férfi pedig Szegedről. A piac zsúfolt, sok a vásárló és sok áru közül választhat. A másik kettő­höz viszonyítva a legolcsóbb a Felső-malom utcai. Csak ol­csóbb, s bár nem olcsó, ez kö­zelíti meg leginkább a reális­nak tekinthető igényeket Valamennyien a piacról élünk, s ez szó szerint vonatkozik a ve­vőkre és eladókra egyaránt. Ne­kik is meg kell találniuk a szá­mításukat, de tisztességes esz­közökkel, nem lánckereskede­lemben. Van rá példa, hogy úgy is lehet! Keszthelyen szerdán dr. Bé­lák Sándor, az Agrártudományi Egyetem rektora ünnepélyesen megnyitotta a Georgikon nyári egyetemet. A rektor utalt a 'vi­lág első felsőfokú mezőgazda­sági tanintézménye, az 1972- ben 175 éves fennállását ün­neplő Georgikon haladó ha­gyományaira, s hangoztatta, hogy a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem az oktatómun­ka és a kutatók közötti infor­mációcsere szerves részének te­kinti a nyári egyetemet. Az im­már hét esztendeje életre hí­vott Georgikon nyári egyetem —, amelynek programja mező- gazdasági és agronómiái té­mákra épül —, az idén főleg a szaktanácsadást tűzte napirend­jére. A nyári eqye‘em befele­ző eseményeként augusztus 18— 20-án e témakör megvitatásá­ra rendezik meg a nemzetközi rangú Georgikon tudományos napokat. A Georgikon nyári egyetem 11 orszáqból érkezett több mint 200 hallgatóra előtt dr. Von- sik Gyufa, a TIT főtitkára tar­A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyolc témában or­szágos vizsgálatot indít. A Ba­ranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a nyolc téma közül kettő vizsgálatával segíti az országos munkát. Az egyik: az egészségügyi beruházások. A népi ellenőrök arra gyűjte­nek tapasztalatokat, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket az igényeknek meg­felelően és a távlati célokkal összhangban használják-e fel, jól szolgálják-e a betegellátás hatékony javítását. A pontos programot most készítik —, abban határozzák meg azt is, hogy a vizsgálatokat a me­gye melyik egészségügyi intéz­ményeiben végzik majd. tott bevezető előadást hazánk társadalmi és gazdasági fejlő­déséről. Előadásában kitért az ismeretterjesztés feladataira és méltatta a nyári egyetemek je­lentőségét, amelyek nagy sze­repet töltenek be a nemzetközi információcserében. Hazánk 10—12 nyári egyetemén évente 30 ország mintegy 1500 hallga­tója gazdagítja ismereteit. A nyári egyetemek amellett, hogy idegenforgalmi értékük is szá­mottevő, gazdagítják a magyar szellemi életet és elősegítik az azonos tevékenységi körben dol­gozó külföldi és hazai szak­emberek tapasztalatcseréjét. Ennek felismerése ösztönözte eddig is a tudományos isme­retterjesztő társulatot a nyári egyetemek nemzetközileg is mind szélesebb körű szervezé­sére. A társulat tervbe vette, hogy a nyári egyetemek szer­vezését kiterjeszti hazánk 19 megyéjére. A Georgikon nyári egyetem hallgatói csütörtökön szabad programmal kezdték meg a két­hetes kurzust Mennyiben veszik figyelem­be a kereskedelem megrende­lései a lakosság választéki igé­nyeit? — erre keresnek választ a másik országos vizsgálat ke­retében. Ennek során arra is gyűjtenek tapasztalatokat, hogy a boltok miként szerve­zik áruismertető és propagan­da munkájukat. Több megye, így a bora­nyaiak kezdeményezésére is —, bár nem az említett országos vizsgálat keretében — a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálja a IV. ötéves terv­ben előirányzott lakásépítkezés előkészítésének és kivitelezésé­nek helyzetét a megyében. Vizsgálják a lakásépítkezésre kijelölt területek előkészítését (szanálás, közművesítés stb.), valamint azt is, hogy a kivite­lező építőipari vállalatok mi­lyen műszaki és szervezési in­tézkedéseket tesznek a lakás­építő kapacitás bővítésére. Fel­mérik a magánerős építkezé­sek anyagellátásának helyze­tét is. A jelentős munka elvégzésé­hez a Megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság szervezésében — bevonva a városi és járási né­pi ellenőrzési bizottságokat — mintegy 200 népi ellenőr lát a közeljövőben munkához. Babits Mihály és Szekszárd Babits Mihály halálának 30. évfordulója alkalmából szerdán a' költő szülővárosában, Szek- szárdon, emlékünnepséget ren­deztek. A Babits Mihály Műve­lődési Központ előtti téren meg­koszorúzták a költő bronzszob­rát, majd a művelődési házban Csányi László író, — akinek rö­videsen megjelenik Babitsról írt tanulmánya — „Babits és Szét­szórd" címmel mondott emlék­beszédet. Megkezdődött a „madár-idegenforgalom" Wesztl Márta A jövőben minden megyében szerveznek nyári egyetemet Milyen az Illés Klub? Elmondja Bródy János őszi esemény a kánikulában: megkezdték vonulásukat — bár még igen kis számban — a köl­tözőmadarak. Ai ország külön­böző részeiben láttak már gyüle- kező réce- és cankócsoportokat, — az utóbbiak közt számos északról jött réti cankó is akad. Csoportosulnak már a gólyák is. A közismert fehér gólyák a hó­nap utolsó harmadában indul­nak melegebb éghajlatú vidékek felé. A ritkábban látható, erdők­ben, patakok mentén rejtettebb életmódot folytató fekete gólyák ugyancsak költözni készülnek, kihúzódnak a pusztákra, s fő­képp a Tisza menti árterülete­ken halásznak. A sirályok befejezték a fióka­nevelést, s már igen sok elhagy­ta közülük hazánkat. Csapataik most Jugoszláviában és a többi balkáni országban vadásznak halakra. Később röpülnek on­nan tovább egészen a tuniszi partokig. Elég nagy számban maradnak azonban itthon is, s a téli hónapokban a Dunán finnországi sirályok is vendéges­kednek. A seregélyek nagy cso­portokban készülnek már az in­dulásra. A párok, családok elő­ször csapatokba, seregekbe, majd tömegekbe verődve ké­szülnek fel a nagy útra. A következő három hónap alatt megnő a madár-idegen­forgalom hazánkban. Becslések szerint több mint száz madárfaj érinti hazánkat. Utolsóként október végén ér­keznek kelet felől azok a varjú­tömegek, amelyek tízezrével te­lelnek nálunk. Tegnap este Pécsett vendég­szerepelt az . Illés együttes, Koncz Zsuzsával. Mivel a pécsi Funny Fools zenekar most szer­vezi a városban a klubját, az első Ilyen szervezetet Pécsett - Illésektől kérdeztük meg, hogy milyen az Illés Klub. Válaszolt Bródy János, aki az együttes tagjai közül a klubot vezeti: — Régen elhatároztuk a klub megszervezését, de a legna­gyobb, legnehezebb feladatot kellett előbb megoldanunk: |/egy óflandó szervezetet keres- | ni, hogy az tagdíjakat vehes­sen be, s abból célszerűen gaz­dálkodni tudjunk. Végül 1969- ben a Fővárosi Művelődési Ház, eleinte bizonyos gyanakvással ugyan, de vállalt bennünket. — Akkor úgy határoztunk, hogy semmiféle feltételt nem szabunk ahhoz, hogy valaki ta­gunk lehessen, még életkori ha­tárt sem állapítottunk meg. Kétféle feladatot tölt be a klub Egyrészt levelező Idub. Ez any- nyit jelent, hogy minden ta­gunk megkapja a kiadványain­kat. Van egy Fonográf című kis újságunk, ért annyi példányban nyomtatjuk, ahány tagunk van. Kezdetben ennek megfelelően ötezer volt a példányszáma, most hétezer. Eddig öt száma jelent meg. Ezen kívül minden évben kapnak • plakátokat, és kiadványokat, amelyek velünk kapcsolatosak, s amelyeknek mindenképpen örülnek. Ezen kívül, mint levelező klub válaszo­lunk a hozzánk érkező levelek­re. Erre a célra már alkalmaz­nunk kell egy főfoglalkozású ttikórnőt, aki egész évben csak ezt csinálja. Nagy munka, hi­szen hétezer embert tartunk így egybe. — Másik a szoros értelemben vett klub. Minden szerdán klub­napot tartunk, öt órától kilen­cig. Elég nehéz bejutni, meri csak négyszázötvenen férnek be, s mindig telt ház van. De mindenkinek, akinek tagsági igazolványa van, joga van be­lépni. Különböző rendszerre! próbáljuk megoldani, hogy ho­gyan jusson be sorban mind a hétezer tag, s ebből sajnos átlándó viták is vannak. — Ez a négy óra nem egé­szen hasonlít más klubfoglal­kozáshoz, de attól a perctől kezdve, hogy a gyerekek be­jönnek, nem unatkoznak. Disc Jockey műsorral kezdjük, majd Keresztes Tibor mutatja be a legújabb külföldi felvételeket. Székek nincsenek, csak párnák s azon ki-ki úgy ül, vagy ha akarja, hát fekszik, ahogy neki jólesik. Tibor beceneve egyéb­ként Cindula és azt hiszem Ma­gyarországon ő a legjobb azok között, akik ezzel foglalkoznak — nagyon jó hangulatot teremt Eleinte minden egyes alkalom­mal volt vendégzenekar, mos­tanában már nem zenekarok, hanem más művészeti ágak képviselői. Zenekarokból inkább csak kisebb kamaraegyüttesek, vagy valamilyen sajátos műfajt képviselő együttesek vesznek részt a szerdai klubnapon. Né­hány példa: a Napralorgá együttes és a Kaláka. De jári nálunk Mészáros Márta film­rendező, Marx György Fizikus, Sándor György humorista» avagy avantgarde színházi elő­adást is tartottunk. Rájöttünk ugyanis, hogy ilyen embereket érdemes meghívni. Lehetőség van persze arra is, hogy né­hány dologról elvitatkozzanak a klub tagjai.- Most már az a gondunk, hogy a lányok és a fiúk tulaj­donképpen úgy ülnék be hoz­zánk, mint egy rtégy órás előT adásra, olyan gazdog a mű­sor, hogy nincs benne sok idő mozgásra, nagyobb vitákra. Táncolni is csak néha táncol­nak. De annak ellenére, hogy nagyon lekötjük a gyerekek fi­gyelmét, mégis aktív élvezetnek érzik a szerdai klubnapot, vé­gig négy órán keresztül. Földessy Dénes KÖGAT DUNAFOLDVARON Dunaföldvarnál 1970. szeptemberében 1 km hosszan leomlott o löszfal. A föld egy része a Dunába zuhant, akadályozta a hajózást. A part megkötésére most kőgátat raknak, hogy elejét vegyék a viz további rombolásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom