Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. augusztus 1, Milyen lesz a Tettye? Hangulatos utcácskák és kiskocsmák Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pécsi városi Tanács március 27-én pályázatot irt ki a Tettye rekonstrukcióiéra. Június 28-ig, tehát a pályázat határidejéig 17 pályamunka érkezett be. Egy pályázót ki kellett zárni, mert megszegte a titkosság elvét. A zsűri az első dijat nőm adta ki. A két 2. helyezett egyenként 50 ezer, a 3. helyezett 35 ezer forint dijban részesült. További 3 pályamunkát megvásároltak, egyénként 20 ezer forint értékben. Nagyon sok régi, rozzant ház von Pécsett, rengeteg gondunk von »elük. S mégis, már most fel kell figyelni arra, hogy a sorozatos bontások megváltoztathatják Pécs egész városképét Bontunk a Szigeti városrészben, az új városközpontban, szanálni fogunk a Balokányban és környékén, ha tehát mindent összeszámolunk, csak o történelmi városrész marad meg nagyjából változatlanul. Mindent azért nem lenne célszerű lebontani. Pécsnek nemcsak jelene és jövője van, hanem múltja is. Ezért keltett nagy érdeklődést a tettyei pályázat a közvélemény körében, hiszen a Tettye — mai városképét tekintve — egy kissé arra a hangulatra emlékeztet, amellyel a bolgárok tündérszép városában, Timovóban, vagy a jugoszláviai Szarajevóban találkozunk. Nincs még egy olyan városrésze Magyarországnak, mely hasonló hangulatokat idézne fel. A mai hangulati hatások per- ne a múltból örökölt nyomorúságos lakásviszonyokkal „társulnak" a Tettye sok házában. Ezt megőrizni — embertelenség volna. Újat és korszerűt kell adni olymódon, hogy a városkép régi varázsa ne. változzék. Ezt a célt tűzték ki a pályázók elé — és örömmel jelenthetjük — eleget I* tettek a követelménynek. Mediterrán városkép Milyen lesz a Tettye mondjuk 1985-ben? Milyennek látja ezt a városrészt az az ember, aki alulról — például az Irányi ÍÖéhiel térről — vagy felülről — tehát a tettyei kilátóról — szemléli meg Pécs e. részét? A 6 pályázó (összesen ennyit díjaztak, illetve jutalmaztak), több vonatkozásban eltérő választ ad erre a kérdésre. Mégis sok az azonos elképzelés, melyeket a következőkben lehetne összefoglalni: A műemlékek — a havihegyi kápolna, a Mindenszentek temploma, a havihegyi kereszt, a tettyei romok, az Ágoston téri templom és plébániaház — természetesen megmaradnak. Nem építik körül őket magas épületekkel, változatlanul kiemelkednek a környezetükből és érvényesülnek. A havihegyi kápolna és környéke —, mely a pécsiek egyik kedvelt kilátóhelye —, szinte semmit sem változik. Nem „tarolnak” a Tettyén, nem vonul fel az állami építőipar, hogy egyforma panelházak sokaságával borítsa be a domboldalt. (Ez egyébként is nehéz volna a terepviszonyok miatt!) A tórsasház és családi ház építkezés lesz az uralkodó forma. A házak magassága a legtöbb esetben nem haladja meg az egy emeletet Sok lesz a közös udvarral rendelkező ún. átriumház. Változatlanul a teraszos beépítésmód jellemzi a városképet. Különösen a Tettye-patak völgyében vigyáznak, melyet védettnek nyilvánítottak. Itt telekről telekre haladva határozzák meg a beépítési módot. Megszüntetik majd az állattartást (még mindig több fuvaros él 6tt), lebontják a rozzant gazdasági épületeket, tehát a jelenlegi zsúfoltság enyhülni fog. Ahál kell, házakat is bontanak, ohol nem, ott bővítésekkel korszerűsítik a jelenlegi lakásokat. A Tettye a hangulatos utcácskák és közök világa volt és másod a rekonstrukció után is. Kiskocsmákba térhetnek be majd a^ok, akik e városrészben sétálnák, hiszen a kedélyes világú kiskocsmák hozzátartoztak e városrész régi képéhez. Korszerűbb úthálózat Minden persze még jellegében sem marad — és maradhat — hasonló, mint ma. Az, aki t985 táján pillant le a Tettyére A terasro« Tettye-oldal. Ilyennek képzeli Fertvlngler László Z. dijat a tettyei házakat. — az eddig említetteken túl — a következőket láthatja: A kesztyűgyár megnagyobbodik. A ma 1800 főt foglalkoztató központi üzem 3000-resre bővül, a gyárterület egy hektárral növekszik. Az Ágoston téren és környékén több emeletes épületek is elképzelhetők. Fortvingler László 2. díjas, a BARANYATERV fiatal mérnöke OTP-garzonlaká- sok építésére helyezi a hangsúlyt, amelyekhez közös használatú helyiségek — étkezők, Játékszobák stb-k — tartoznának. Papp József 3. díjas, a Pécsi Tervező Vállalat mérnöke az üzleti centrum fontosságát emeli ki pályamunkájában. Különösen a közlekedésben lesznek jelentős változások. Mint köztudott, az Északi körút „lehajló" ága az Ágoston tér közelében halad el. Mindemellett megépítik az ún. Keleti érintő utat is, mely a Vince utca nyomvonalát követve — illetve annak kiszélesítésével — a Barátúr utca és Bödc János utca vonalán haladva csatlakozik a Magaslati úthoz. Az aránylag széles — és nem is túl meredek — úton autóbuszok is közlekednek majd. Rendkívül érdekes Fortvingler László terve, aki azt indítványozza, hogy az út egy szakaszon mélyút legyen, felette átívelő gyalogjáró hidakkal. Mivel az út ma is több helyen „partoldalák” között halad, s a „partvédő" falak Is megvannak, megvalósíthatónak látszik e terv. A mélyút egyébként meg- védené a lakókat a zaj ellen. Ma csak a havihegyi kápolna megkerülésével lehet eljutni a Mező Imre utcába, illetve Pécs- bányára. Több tervező azt javasolja, hogy — azon a ponton, ahol az út a kápolna felé kanyarodik — vágják át a Havihegy nyergét. A zsűri támogatta ezt az elképzelést, hiszen a Mező Imre utca felé tartó autósok megmenekülnek egy nagy vargabetűtől, a ^ápolna menti kilátót pedig nem zavarja az átmenő forgalom. A jövő évben már építkezhetnek A pályázóktól azt Is megkívánták, hogy — a többi között — helyezzenek el egy 300 férőhelyes szállodát és egy képző- művészeti középiskolát a Tety- tyén. A tervezők változatos formában tesznek eleget ennek a követelménynek. Papp József például azt indítványozza, hogy tettye—havi-hegyi kanyarban, a kereszt felett, a kőbánya felé vezető hegyoldalon építsenek egy vadonatúj képzőművészeti gimnáziumot, Fortvingler Lástló viszont azt, hogy 0 Mindenszentek temploma melletti egykori kolostorban adjanak neki helyet. Természetesen ézesetben is szükségessé válna néhány új — és a környezetbe illő — tanterem megépítése. Igen eredeti Gerő Balázs, a BUVATI (Budapesti Városépítési Tervező V.) mérnökének elgondolása, aki a tettyei kőbányában akarja elhelyezni a szállodát, plusz egy szabadtéri színpadot. Ez a terv persze magában foglalná azt is, hogy a kőbánya katlanának déli oldalát „lebontanák”. Gerő Balázs elképzelésének nem kis része volt abban, hogy a Városi Tanács megvásárolta a tervét. A Városi Tanács egyébként megvásárolta Tillai Ernő, a Pécsi Tervező Vállalat Ybl-díjas építészének, illetve Gombár Klára tervező tervét is, valamint a Műszaki Egyetem munkatársainak — Schwarczuk Ágnes, Kotányi Zoltán, Szenczi Ottó és Cs. Ládonyi Judit — pályamunkáját is. A Fortvingler László—Rónai Lajos pályamunkájával egyenértékű 2. díjjal és a vele járó ötvenezer forinttal díjazták Kaszta Dénes és Szme- tana György, a Pest megyei Tervező V. munkatársainak alkotását. A Pécsi Tervező Vállalatot megbízták avval, hogy a 6 pályamunka legjobb elgondolásainak egybeötvözésével készítsen egy általános tervet. Ez az év végéig megtörténik. Eszerint a Tettye rekonstrukciója már a jövő évben megkezdődhet, hiszen — mint említettük — e helyen nem lesznek nagy építőipari felvonulások, itt fokozatosan és lépcsőzetesen történik minden. Magyar László Csúcsforgalom a Balatonnál A fülledt hőséget szombaton hajnalra csendes eső váltotta fel a Balaton vidékén és igen kellemes, tiszta levegő fogadta az üdülőket, víkendezőket Az időjárás változása ellenére tart a csúcsforgalom a magyar tengeren. A hétvégi kirándulók már a kora reggeli órákban elindultak vonatokon, gépjárműveken az üdülő és kirándulóhelyekre, a hetes útvonalon a gépkocsik egymást érték. A kempingekben, faházas nyaraló, telepeken alig hogy felszedték a sátrukat a távozók, máris ott voltak az új víkendezők. Siófokon, Balatonföldvóron, Balaton- lellén, Balatonbogláron Fonyódon gépkocsik ezrei parkoltak és a strandok az esőre hajló Idő ellenére is megteltek, mert a víz hőmérséklete 23 fok volt. Ugrásszerűen megnövekedett a hajóforgalom is. Az elmúlt héten a személyhajók és a kompok naponta átlagosan több mint negyvenezer utast szállítottak, míg a kompokon csaknem háromezer gépjármű kelt ót egyik partról ír másikra. Pénteken csúcsforgalmat ért el a hajózás: negyvenötezer utast és több mint négyezer gépjárművet szállított. A balatoni személyhajö- kon az idén már több mint egymillió utas közlekedett. STABILIZÁCIÓI 1946 júniusának közepe táján Pestre kellett volna utaznom. De hogyan? És főleg miből? Krampácsoló pályamunkás voltam, a fizetésem nem volt valami csodás, viszont figyelemmel kísérhettem a MÁV menetdíj-változásait. S egy nap, amikor frissen felvett fizetésemmel a zsebemben láttam, hogy az éppen elegendő a pesti útra, rászántam magamat: megyek. Másnap réggel a pénztárablaknál keserves csalódás ért. Éppen kétszeresére emelték időközben a viteldíjat, s a fizetésem semmivé vált. Böngészem a korabeli Oj Dunántúl példányait. A június 1-i lap ára még „csak” 100 millió pengő, egy hónappal később már 50 billióba került. Ma már mulatságosan hangzanak ezek a nagy számok, s aki nem élt bennük, el sem tudja képzelni, milyen volt ez az őrjöngő rohanás. Naponta adtak ki tájékoztatást az adp- pengő „értékéről”. Július 2-án 27 milliárd pengőt (sima pengőt) ért egy adópengő, 3-án 95-öt, 4-én 340-et, 5-én „egyszerűsítettek": 1000 pdópengő lett a tájékoztatási alap. Tehát 1000 adópengő 1200 B- (billió)-pengő, 6-án 3900, 7-én 12 000. .. 12-én már ez is átlendül a millión: 1 600 000, 14- én 13 500 000. És az utolsó napokban? Július 27-én 700 000 000, 28-án - ez az utolsó közlés — 2 milliárd B- pengő. Tabi László ragyogó kis humoreszket írt annak idején „Tájékoztató a zsír áráról” címmel. Ennek a befejező mondata így hangzik: „A 768 ezer pengős zsírt csak az tudja megfizetni, akinek van any- nyl pénze, hogy egy kiló zsírért 920 ezer pengőt adjon. Mert bizony ma ennyibe kerül egy fél kiló zsír." Hát így néztünk ki valahogy. Egész júliusban a forint tartotta az életet az emberekben. A stabilizáció reménye minden nélkülözést, szenvedést feledtetett A forint legértékál- lóbb fedezete: saját erőnk — és ez adta a hitet az embereknek. Nyilatkoztak az ország vezetői. Szinte naponta jelentek meg közlések, amelyek valamilyen formában már a stabilizációval kapcsolatosak voltak. Az emberek pedig a nagy számok dzsungelében már valószerűtlenül kis számokban is olvashattak. Ilyeneket: 50 fillér lesz a szemétdíj, 10—20 fillér a kapupénz. Aztán az első tájékoztatások a munkabérekről. Egy átlagos szakmunkás órabére 1 forint, a betanított munkásé 80-85 fillér, a segédmunkásé 65-70 fillér lesz. A stabilizáció előtti vasárnapon, július 28-án ezt olvashattuk: 1 forint = 200 milliárd adópengő. S ugyanakkor: a pécs —budapesti gyors 125 forint, a vidéki levél 60 fillér lesz. A 30-1 szenzáció: az újság ára 60 fillér = 100 millió adópengő; 1 kg arany 13 210 forintba borül, 1 forint pedig 0,0757 gramm színaranyat tartalmaz. A stabilizációt megelőző két vasárnapon egyébként Pécsett fellendült a közélet. Július 21- én Rónai László kereskedelmi miniszter a város kereskedői előtt beszélt a stabilizáció jelentőségéről, dr. Antos István pénzügyi államtitkár pedig egy gyűlésen ismertette részletesen a stabilizáció menetrendjét, s olyan pontos elemzését adta az infláció okainak, hogy ma, 25 évvel később sem tudják azt a szakemberek jobban megfogalmazni. Egy héttel később szakszervezeti nagygyűlésen tettek hitet a pécsi dolgozók a forint mellett, alakították meg a forintvédő bizottságokat. Aztán augusztus 1-én, csütörtökön megtörtént a csoda, a stabilizáció. Egyszerre minden előkerült. Az üzletek kinyitottak, a piacon ennivalóhegyek tornyosultak, s az árak hihetetlenül összezsugorodtak. Mindenki álmélkodott azon, hogy milyen kevés pénzért milyen sok mindent vásárolhatott. S ha éppen nem volt elegendő pénze valakinek - mert ezekben a napokban még ugyancsak szűkösen volt forint — sok kereskedő szívesen hitelezett is. A stabilizáció másnapján Pécs 400 ezer forint gyorskölcsönt kap bérfizetésre (hol volt ez az egy hónap előtti 4 milliárd adópengőtől!), hogy meginduljon a normális élet. A forintvédő bizottságok mindenütt dolgoznak és lelep- ' lezik az első forintellenes bűn- cselekményeket. Ezek egyike volt: egyik napról a másikra felemelték 1 forintról 2 forintra a sör árát. Pár napig keresték a tettest, és a végén maradt az 1 forint. Ennél sokkal komolyabb volt és szinte az egész lakosságot érintette a lakbér és a közüzemi díjak fizetése, ami olyankor volt esedékes, amikor még alig volt forint a dolgozók zsebében. Keményen meg kellett küzdeni érte, amíg sikerült halasztást elérni. Aztán ahogy az lenni szokott, mint minden jót, a forintot is pár nap alatt megszokták az emberek. Lassan egyéb dolgok kerültek az érdeklődés homlokterébe. Ezek között Is az első helyet foglalta el a napok óta folyó párizsi békeértekezlet, aztán egy új fogalmat kapott szárnyra az augusztusi szél: megalakultak az első népi kollégiumok. És mind többet beszélnek a termelésről, mint a stabilizáció igazi alapjáról. így született meg 1946-bím a forint. Sokan kételkedtek benne, hogy külföldi — értsd: nyugati - kölcsönök nélkül végre lehessen hajtani a stabilizációt Lehetett. Hazakerült az elhurcolt magyar arany, jóvátétel! kedvezményt adott a Szovjetunió és összefogott az egész magyar nép, a dolgozó nép. — Hársfai István — Fürdőzök a tilosban! Ki ügyel a nyaralókra a Pécsi-tónál? Néhány nappal ezelőtt egy fülledt, meleg estén, fiatalok csónakáztak a Pécsi tavon. Viselkedésükről ítélve ittasak lehettek, hancuroztak, rikoltozva csapkodták a vizet. A parton ülő horgászok bosszúsan figyelték a zene-bonát, amikor hirtelen valaki vízbeesett a csónakból. A segélykiáltásokra megélénkült a környék, több helyen világosság gyűlt a ví- kendházakban, — Csónakot hamar! Ki tud jól úszni? Mire a segítség elindult volna, a fiatalok már kihúzták társukat és sietve eveztek a sötétben az ellenkező oldalra. Ilyen és ehhez hasonló eseteknek gyakran tanúi a horgászfalu lakói. A mintegy 80 házban olyanok laknak, akik ismerik egymást, betartják a szabályokat. Szombat, vasárnaponként azonban sok az idegen. egymást érik az autósok, sátrasok. Ez így is van jól, a baj csak az, hogy sok a fegyelmezetlen ember és nincs, aki rendet tartson. Kalota Rudolf, a strandnál lévő játék-pavilon eladója megerősíti a hallottakat: — Én személy szerint még nem tapasztaltam ilyesmit, a vásárlók azonban beszélik, hogy esténként sokan úszkálnak a tilosban. Pedig itt nagyon mély a víz, van ahol a 10 métert is meghaladja. Éppen ezért csak kijelölt helyen szabad fürdeni. Ezzel azonban nem sokat törődnek, aztán ha baj van, nincs aki segítsen. Motoros járőr, vagy legalábbis mentőcsónak kellene. Van két halőr, ők sokat cirkálnak, de inkább a horgászokra figyelnek. Sokan játszanak könnyelműen az életükkel. Június hónapban 50 vízbefúlás történt hazánkban. Azóta ez a szám lényegesen nőtt, s szombaton délután újabb két szomorú esetről számolt be a rádió. A veszély- helyzet ezen az egyre nagyobb forgalmú, népszerű baranyai fürdőhelyen is adott. A víz mélysége változó, a tófenék egyenetlen, s a tóban nem látható fatörzsek is akadnak. — Mi történik azokkal, okik megszegik a szabályokat és a tilosba merészkednek? Rónaszéki Sándor szerint — aki már a tó megléte óta itt horgászik — semmi. Hiába a figyelmeztetés visszavágnak: ki maga, ne parancsolgasson, mi köze hozzá! — Mi, horgászok összefogunk és erről a részről elzavarjuk a rendbontókat. Elég nagy a tó, elmennek odébb. Tavaly is rászóltunk azokra a komlói gyerekekre, akik közül az egyik vízbe fúlt. Hiába, mégis megtörtént a baj. Vannak, akik nem tudják, hogy milyen mély itt a víz, bemerészkednek, aztán hirtelen eltűnik lábuk alól a talaj. A tilos helyeken figyelmeztető táblákat kellene elhelyezni, feltüntetve milyen mély a víz, és hogy fürödni életveszélyes. Néha persze a csónakázókat se ártana ellenőrizni. Közülük sok nem tud úszni, sőt úszni tudó sincs velük. Dióhéjban ezek a problémák a Pécsi tavon. Mielőbb szüksé ges lenne, hogy ne csak a hor gászokta, hanem valamenny Orfü környékén nyaralóra szer vezetten ügyeljenek. Legyen, ak megbünteti a szabálytalanko dókat, akinek joga van kipa roncsolni a vízből a mélyebben lubickolókat. Egy ilyen hatalmas víz mellett akadjon csónakos és legyen aki tudja, hogyan kell fuldoklót kimenteni. W. M.