Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

1971. augusztus 28.

DUNANTOLI NAPLÓ

7

Világhírű tudósok az oktatásról

S

zeptember 23—26. között Pécsett tartotta jubileumi vándorgyűlését az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Az ülésen neves fizikusok és fizikatanárok vettek részt. Az előadásoknak mintegy a fele a fizika tanításának problémáit ölelte fel — az általános iskolától az egyetemekig. Ebből az alkalomból készítettük az alábbi beszélgetéseket Jánossy Lajos és Marx György Kossuth-dijas akadémikusokkal, akik nemcsak tudományáguk nemzetközi hirű képviselői, hanem a fizika oktatásának gyakorlati szakemberei is.

tott fogalommai vagy síkban, körpályán történő mozgást vagy pedig a sík tengely körüli forgását képzeli el, ami a gömbfelületet megközelíti. így az elképzelt modell nem felel meg a hidrogénatom tulajdonságainak. Ezért úgy kell elképzelni - magyarázza a profesz- szor —, hogy egy atommag körül elektronfelhő van, amely a sztratoszférához hasonlóan helyezkedik el. így már kielégítően magyarázható az elektromos, illetve mágneses tér hatására történő polarizáció, kémiai kötés stb.

— Milyen más magyarázat adódik akkor a fizikában és a kémiában, ha módosítjuk az atomról alkotott modeil-képün- ket?

— Nézzük elsőnek a kovalens kötés magyarázatának kérdését a kémia tanításában — mondja a professzor. — Ugyanis a kovalens kötésre azt a magyarázatot adják, hogy két elektron közös pályán kering tovább. Ez a Bohr-féle modellel egyáltalán nem magyarázható, mert az pusztán egy atomra alkalmazható.

— Von-e kielégítő magyarázat?

— Igen — válaszolja a professzor. — A modern felfogás szerint ezt a jelenséget is kielégítően tudjuk magyarázni. Ha tehát két atom olyan közel kerül egymáshoz, hogy elektron- felhőik mintegy egybeolvadnak, közöttük homopoláros, azaz kovalens kötés alakult ki. így nem nehéz a heteropoláros kötés magyarázata sem a tanuló számára. Természetesen a jelenlegi elképzelés sem tekinthető tökéletesnek. Világszerte folynak a különböző kutatások az igazság minél tökéletesebb megközelítésére.

Az atom szerkezetének bizonyítása igen magasfokú matematikai következtetéseken

alapszik, amit középiskolás szinten igen nehéz volna követni, de Jánossy professzor véleménye szerint nincs is rá szükség. Ezért könyvében arra törekedett, hogy a hosszas és bonyolult matematikai levezetések nélkül, minőségi magyarázatot adjon és így értesse meg a legbonyolultabb összefüggéseket is. Éppen ezzel kerülhető el a tanulók felesleges megterhelése.

Már közhelynek számít, ha azt mondjuk, az atomkorban élünk, de ezért és csakis ezért szükségszerű a korszerű természettudományos oktatás, amelyhez Jánossy professzor munkássága jelentősen hozzájárul.

T. L

MARX GYÖRGY:

A fermészef- tudományos nevelés feladatai

— A fizikai és biológiai világ, amiben élünk, valóban bámulatra méltó és csodálatos. A világ növekvő mértékű megértése és ismerete révén minden ember — nem lényeges, hogy milyen mértékű az általános műveltsége, vagy észbefi képességei mekkorák —, megelégedett lehetne és harmoni- kusabban élhetne. A boldogság forrásai nem olyan bőségesek, hogy az ember megengedhesse magának e fontos források kia-knázatlanságát. Ha majd a háború veszélye végleg elhárul, és a világ a béke és barátság folytonosan fennáfló korszakába lép, az átlagember intellektuális tevékenysége a boldogság olyan forrása lehet, amely összemérhető azzal, amihez érzelmei révén jut.

Ezeket a szavakat Marx professzor Linus Carl Pauling-tól idézte, aki kétszer kapott No- bel-díjat; először kémiai kutatásaiért, másodszor a béke érdekében kifejtett működéséért. Professzor úr. miben látja a természettudományok oktatásának jelentőségét?

— A természettudományos nevelés intellektuális őröm forrása, a modern világkép alapja és a tudományos-technikai forradalom előfeltétele — mondja a professzor. Ennek ellenére mégsem érték el a természettudományok iskoláinkban azt a színvonalat, amelyen példáid a fiatalság matematikai és anyanyelvi nevelése van.

A professzor ennek egyik okát a természettudományok elszigeteltségében látja?

— Meggyőződésem — folytatja a professzor —, hogy a fizika, kémia és a biológia ösz- szehangoltabb, egymásraépülő tanítása, ugrásszerűen megnövelheti a természettudományos nevelés hatásfokát. A természettudományt az anyagi világ megismerését műveltségünk alapjává teheti, amelyre az absztraktabb matematikai, nyelvi, művészeti és történelmi oktatás is támaszkodhat

A természettudományok

összehangoltabb tanítása érdekében milyen problémákat szükséges szemügyre venni?

— Ma a természettudomány tanítását az élőlényekkel kezdjük, majd a molekulákat tanítjuk a kémiában, rugókat és emelőket a fizikában. A természet legalapvetőbb és legegyszerűbb törvényéig a gimnáziumban, vagy a főiskolán, egyetemen jutunk el. Ez fejete- tejére állított helyzet — állapította meg a professzor. — Világszerte kísérletek folynak, hogy a természettudományos gondolkodás biztos alapjait ne utólag rakjuk le a főiskolán, hanem kezdetben az általános iskola alsó tagozatában.

— Az anyag megismerhetősége, objektív tulajdonságainak mérhetősége — kölcsönhatás, mozgás, változás, okság, tér és idő, irreverzibilitás, élet, fejlődés stb. csupa olyan fogalmok — mondja a professzor —, melyekre nem csupán a fizikának, de egész műveltségünknek támaszkodnia kell. Ésszerű tehát, hogy az egyetemes elvekre támaszkodva haladjunk az egyszerűtői, a komplex élettelentől az élő felé. így elképzelhető, hogy a természettudományos nevelés az érettségi előtt az anyagszerkezet átfogó megismerésébe torkollhat, ahol a kvantumfizika mozgástörvényei szerint, egységben értetjük meg tanítványainkkal az atommagok, atomok és molekulák, kristályok szerkezetét, a tranzisztor működését, az égitestek és az élet keletkezését. — Ez olyan nagyszabású program, amelynek realizálása sok tudós, tanár, pedagógus együttműködését, kísérletezését kívánja, de bele kell vágnunk, mert a cél buzdít és kötelez.

Azzal kapcsolatban, hogy a

természettudományos gondolkodás alapjait már az általános iskola alsó tagozatában

le lehet rakni — professzor

úr tud-e valamilyen hazai

eredményről?

— Igen — válaszolja. — A magyar fizikusok pécsi vándor- gyűlése két napon ót foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Mindenki meggyőződhetett róla, aki ott volt és hallotta, hogy a természettudományos gondolkodás biztos alapjait már az alsó tagozatban le lehet rakni. Hogy nem ábrándokat kergetünk, azt éppen a pécsi pedagógusok bizonyították — mondja a professzor, majd hivatkozik Gajári István munkáira, aki felsótagozatos fiúk és lányok kezébe adja a kísérleti eszközöket, hogy iskolai tanítás után, odahaza fedezzék föl önmaguk részére a természet objektív törvényeit.

A professzor ezután hivatkozik Pálffy Györgyné főiskolai adjunktus tevékenységére is, akinek vezetésével egyes általános iskolák alsó tagozatában játszva tanulják meg a kis emberkék a természettudományos gondolkodás alapjait, úgy, ahogy eddig az egyetemen tanulták.

— Pálffy Györgyné eredményei országos érdeklődés* váltottak ki. Bizonyítják, hogy a modern természettudomány forradalmi előretörését nemcsak kevesek és kiváltságosak követhetik. A tudományos-technikai forradalom tudatosan cselekvő részévé kell tennünk fiatalságunkat, egész népünket — mondta befejezésül Marx György professzor.

Takács László

Tenyésztésűk igen kifizetődő

Piócák és gyógyítás

JÁNOSSY LAJOS:

Az atomfizika oktatása középiskoláinkban

ötven évvel ezelőtt egyes i*- leotoi tankönyvek még azt írták az atomról, hogy az az anyag legkisebb része, amely már tovább nem osztható. Pedig az idő tájt a kutatók igen érdekes és zseniális felfedezéseket értek el az atom további szerkezetéről Ma legnevesebb professzorok, akadémikusok írnak tankönyveket. Az oktatás korszerűsítésének problémája tudományos társaságok témáinMindazok, okik az Iskolai oktatás és nevelőmunka élvonalában küzdenek, valameny- nyien azzal a meggyőződéssel végzik munkájukat, hogy az iskola pedagógiai műhely,, tehát termelő üzem. Az iskola emberi értéket hoz létre, mert felhasználható ismereteket raktároz- tat el, képességeket fejleszt, tehetségeket bont ki, jellemet kovácsol, személyiséget formál.

A fizika közismerten a »nehezebb” tantárgyak egyike általános és középiskolában. Jánossy Lajos professzor a gimnáziumok fizika tagozatos osztályai számára írt tankönyvet az atomfizikáról. Arra kértem a professzort, tájékoztasson arról, milyen célt szolgál az atomfizika oktatása középiskolában?

— Az atomfizikai ismeretek alapját képezik a modern természettudományos világképnek, fontos segítője lehet korunk mindennapi tudományos-technikai előrehaladásán munkálkodó embernek.

— Milyen problémát kellett megoldania a tankönyv megírásakor?

— Az egyik problémát az atommodellek ismertetése jelentette. Ugyanis az atom szerkezetéről valamilyen közelítő képet, illetve elméletet szükséges adni a diáknak, mert ez megkönnyíti az ismeretanyag szemléltetését és irányt mutat a további előrehaladáshoz. A különféle elméletek és atommodellek felállítása során kétségtelenül ma is jelentős helyet foglal el a Bohr-féle atom- modell. Tárgyalása feltétlenül fontos — állapítja meg a professzor —, azonban sem kegyeletből, sem kényelemből nem szabad jelentőségét eltúlozni. Nem beszélhetünk tehát Bohr-féle pólyákról, mert a tudomány mai állása szerint ezek nem léteznek. Ha a tanulónak az iskolában azt mondjuk, hogy a hidrogénatom egy atommagból és a körülötte a Bohr-féle pólyán keringő elektronból áll — biztos, hogy az atomról kialakított képe nem tükrözi a valóságot, mert az így kialakíBizonyos betegségek kezelésénél — a modern orvostudomány nagyszerű eredményei ellenére — még ma is szerephez jutnak a sok évszázados múlttal rendelkező piócák. Többnyire reumatikus bántal- mak, klimax-zavarok, aranyér- panaszok, vagy vérelvonás esetén kerül sor „bevetésükre”. A piócaharapás természetes forrósa két fontos gyógyászati hatóanyagnak: a hisztaminnak és a hirudinnak. Mindkettő a harapással egyidőben az állat szájüregi mirigyeiből ürítő- dik ki. A hisztamintestecskék fájdalomcsillapító hatásúak, a hirudin pedig véralvadásgátló tulajdonságú, Az utóbbinak akkor látják jó hasznát az orvosok, amikor tartós, folyamatos vérzést akarnak megindítani, az olvadás ugyanis csak akkor indul meg, cmikor a hirudin már teljesen kimosódott a sebből.

Az elmondottak az orvosi piócára vonatkoznak, mely a

gyűrűsférgeit csoportjának

egyik tagja. Az állat hengeres testének elején és végén egy- egy tapadókorong van, ezek segítségével araszolva változtatja helyét. Az elülső tapadó- korong rejti magában a szájat, melyben három félkör alakú, fűrészes élű, izmok segítségével mozgatható s így sebvó- gásra igen alkalmas állkapocs van.

Jóllehet a piócák iránti kereslet az utóbbi évtizedek során erősen megcsappant, még ma is elég tekintélyes mennyiségre van belőlük szükség, s tenyésztésük igen kifizetődő dolog.

Az orvosi pióca a sekély és nyugodt vizű, agyagos fenekű, dús növényzetű tavakban „ófzi magát otthon”, ugyanakkor a homokos fenekű tavakat nem kedveli. Minden élőlény kerüli a tenyésztésre, szaporításra szolgáló 15—20 négyzetméter nagyságú kis állóvizeket, amelyek legfeljebb fél méter mélyek. Ha mégis arra téved egy- egy állat s iszik a vízből, hirtelen megjelennek a piócák, áldozatukra tapadnak, s csak akkor hagyják el, amikor kb. 25 grammra, eredeti testsúlyuk nyolcszorosára duzzadnak fel.

Minden tenyész-tóban több ezer pióca él és les „megcsapolható" élőlényekre. Kísérteties látvány részese lesz az ember, amikor a látszólag holt vízbe kavicsot dob. Mihelyt a vízfelület gyűrűzni kezd, mintha „forrna” a viz, a piócák

mindenfelől odasereglenek, szinte „tolonganak”, hogy minél gyorsabban a remélt áldozatra vessék magukat.

Ez a mohóság megkönnyíti a tenyésztők munkáját a szállításra érett állatok kihalászásakor. Hosszú csizmában lassan végigsétál a tavacskán a „piócahalász”, majd a porba kiérve a csizmájára tapadt piócákat lesöpri — természetesen gumikesztyűs kézzel — egy porcelánedénybe.

A piócákra kórházak, gyógyszertárak, szanatóriumok és orvosok tartanak igényt. Tekintélyes mennyiség átvevői a gyógyszergyárak, amelyek a fontos véralvadásgátlót, a trombózis leküzdésére nélkülözheA kábítószer-fogyasztás háttere

A kipróbálóktól a menthetetlenekig

SOKATMONDÓ TANULMÁNY 237 SZENVEDÉLYES KÁBÍTÓSZERES SZEMÉLYRŐL

A Nyugat-berlini Törvényszéki Orvostanintézet egyik kutatócsoportja nemrégiben tette közzé 237 szenvedélyes kábítószer- fogyasztóról szóló tanulmányának első adatait. 1970- ben, amikor a kutatócsoport Friedrich Bschor törvényszéki orvostani professzor vezetésével vizsgálatának első részét befejezte, a nyugatberlini bűnügyi rendőrség 857 esetben indított eljárást az ópium-törvény megszegői ellen. Ez azt jelenti, hogy 1965 óta (73) 12-szeresére emelkedett a kábítószerek tiltott használatával kapcsolatos bírósági tárgyalásoknak a száma.

A tanulmány során meginterjúvolt 165 férfi és 72 női személy feleleteit egyben egy jóval nagyobb társadalmi rétegre nézve is reprezentatívnak lehet tekinteni. Meg kell viszont állapítani, hogy a büntetéstől való félelem miatt vagy egyáltalán a felvilágosítás megtagadásából kifolyólag minden óvatosság és tárgyilagos felmérés ellenére sem lehetett teljes mértékben eloszlatni a kutatócsoport tagjaival' szembeni bizalmatlanságot, aminek következtében számtalan érdemleges adat még tisztázatlan maradt

A megkérdezett személyek szinte kivétel nélkül a hasis vagy marihuana fogyasztóinak köréből kerültek ki. Mintegy ötven százalékuk a hasison keresztül jutott kapcsolatba a kábítószerekkel s ennek a „bevezetőszernek” a megismerése után a hallucinogénekhez, így például az LSD-hez pártolt ót. A kutatók e mellett a két kategória—mellett még -további két csoportot különböztetnek meg: a „kipróbálókat”, akika kábítószer kipróbálása után még ki tudtak szabadulni ezek bűvös hatásköréből és az ún. „ópiumistákat", akik az ópiumnak, származékainak vagy pedig a többi erős kábítószereknek a rabjaivá váltak.

A tanulmányban szereplő személyeknek több mint a fele iskolai tanuló (76) vagy egyetemi hallgató (67) volt. Lényegesen alacsonyabb, kb. ennek a két csoport nagyságának a felét tette ki az irodai alkalmazottak (33), a munkások és tanoncok (33) aránya illetve az értelmiségi dolgozók, így az orvosok, tanítók és művészek (27) száma. A kábítószerfogyasztók közül 88-an még a 19 éves kort sem töltöttékbe. 146-an 20—48 évesek voltak.

Ha az ember korcsoportok szerint analizálja a kábítószerfogyasztókat, akkor világosan ki lehet mutatni, hogy a húsz évnél idősebbek sokkal erősebb mértékben hajlamosak politikai és szociális engage- mentra, mint a fiatalabb nemzedék, akiknek inkább az a kívánságuk (48%), hogy „nyugton hagyják őket”.

A berlini tanulmány további érdekes adatokon kívül azt is kimutatja, hogy a kábítószerrel való első kapcsolatra többnyire (91 százalékban) baráti, tehát privát körben kerül sor. A fiatal kábítószerfogyasztók ijesztően magas rétege szinte kizárólag olyan személyekből tevődik össze, akiknek jelentős gátlásaik vannak: akik kibontakozási és tájékozódási nehézségekkel rendelkeznek s akiknek nehezükre esik saját énjükét megismerni. Mivel ezek a jellembeli gyengeségek általában a vitatkozásra való nagyszabású hajlammal együtt lépnek -fel, ez a fiatalokat olyan körökbe sodorja, ahová köny- nyen be lehet jutni, a kábítószerfogyasztóknak a társadalmi normákkal oppozícióban álló szervezeteibe. Sokan közülük azt hiszik, hogy ezáltal esetleg megszabadulhatnak bizonytalanságuktól, tanácstalanságuktól, összekuszált, zavart gon- dolatmeneteiktől, életszemléletüktől

Az állatok is tudnak hazudni

A kis hód egy kanadai állattenyésztő gazdaságban éldegélt, várva, hogy egyszer majd ő is megnő. Ha nem akarta, hogy idősebb és erősebb „rokonai” ellökdössék az etetővályútól, kénytelen volt mindennap elsőként menni reg- . gelizni. A hódoknál is, mintáz embereknél, az erősebb joga, az ököljog gyakran érvényesül.

Azonban mégsem minden esetben. Mert egy reggel, amikor a hód elkésett és már nem fért a vályúhoz, a gazda látja óm, hogy a kis hód a folyó felé veszi útját és őrülten kezdi csapkodni a vizet a mancsával. Ez a világ minden hódjá- nál a vészjel.

tetlen hirudint vonják ki az állatok testéből.

A tudományos folyóiratok hírt adtak róla, hogy egy idő óta szokatlan élőlények „edzésével” foglalkoznak frankfurti kutatók. Az első német rakétautasok ugyanis — bármennyire furcsának tűnik is — piócák lesznek. Úgy vélik, hogy a pióca űrutazásra, és az ezzel kapcsolatos tudományos kísérletezésre rendkívül alkalmas, mivel életfolyamatai nem szenvednek tartós kárt akkor sem, ha a tápanyagfelvétel egy vagy másfél évig szünetel, illetve csökkent mértékű. A súlytalanság állapotában fellépő és tudományos szemszögből kiértékelhető anyagcserezavarok pedig az emberi szervezetre vonatkoztatható feltevésekre adnak lehetőséget. Több évig tartó űrutazásokat terveznek a kísérleti állatokkal, melyek az út tartama alatt steril vérrel táplálkoznának.

Abban a pillanatban a többiek ijedten kiabálni kezdtek és száz felé futottak. A kis hód pedig szépen beletelepedett a vályúba.

Ezt és sok más ehhez hasonló történetet mond el Vitus B. Dröscher „A barátságos állatok” címmel nemrég Nyugat- Németországban megjelent könyvében. A szerző be akarta bizonyítani, hogy a hazugság, a ravaszság, az álnokság egyáltalán nem emberi lelemény.

A kakasok a baromfiudvaron kívül úgy tesznek, mintha szemet találtak volna, hogy kicsalogassák onnan a tyúkokat, amelyek eddig ellenálltak csábításuknak, és így erőszakkal megnyerik őket. A madarak világában, a sirályok utánozzák a csibék járását, hogy a közeli fészkekhez lopakodhassanak és eleséget raboljanak,

„Ezek az állatok — hangsúlyozza Dröscher — tudatosan használják faji ösztöneiket, hogy becsapják társaikat, kielégítsék saját érdekeiket.” Kétségtelen, hogy egy „emberi lény" sem járt volna el ra- vaszabbul, mint egy óllatkert- ben az a fiatal macskamajom nőstény, amely rövid „szerelmi kalandba" keveredett egy fiatal majomúrfival. Hirtelen megjelent a „főnök”. A macskamajom, hogy a főnök haragját lecsillapítsa, abban a pillanatban karjaiba vetette magát, s panaszos nyögéseket hallatott, mintha megtámadták volna. Közben még arra is volt gondja, hogy szerelmére kacsintson.

Még néhány ilyen tanulmány és rájönnek, hogy az álnoksággal olyannyira rágalmazott ember, amellett, hogy feltalálta a tüzet és a kereket, „feltalálta” a hűséget, a becsületességet és az igazságot is.