Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek t Ara: 1 forint Dunántúli napló XXVI!!. évfolyam, 196. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. augusztus 20., péntek Megyei nagygyűlés Komlón Legnagyobb nemzeti kincsünk: népünk szipima és tehetsége Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárának ünnepi beszéde Pécs harmadik díszpolgára: Övári Miklós elvtárs ünnepi beszédét mondja Erb János felvétele Csütörtökön délelőtt megyénkbe látogatott Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Délelőtt Egri Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára fogadta a Megyei Pártbizottság épületében. A Központi Bizottság titkára kora délután Komlóra utazott. A vendéget Gallusz József, a Komlói városi Tanács elnöke köszöntötte a Komlói városi Tanács épületében, Neubauer József, a Komlói Városi Párt- bizottság titkára pedig tájékoztatta őt Komló életéről. Ezt követően megtekintették Komló Szilvás nevű városrészét, Zobák- aknát, majd azt az ipari kiállítást, amelyet a Május 1. Művelődési Házban rendeztek meg. E kiállításon Komló ipari termékeit mutatják be. Kora este, 6 órakor megyei nagygyűlésre került sor a város szabadtéri színpadán, alkotmányunk ünnepe, valamint Komló várossá nyilvánításának 20 éves jubileuma alkalmából. A nagygyűlés elnökségében Helyet foglalt Egri Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Megyei Párt- bizottság első titkára, Neubauer József, a Komlói Városi Pártbizottság titkára, Gallusz József, a Komlói városi Tanács elnöke, Garamvőlgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, a munkásmozgalom több régi harcosa, a szocialista brigádok, a tsz-parasztság képviselői. A Himnusz hangjait követően Kiss István, a Hazafias Népfront Komlói Városi Bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Óvári Miklós emelkedett szólásra. Óvári Miklós a Központi Bizottság meleg hangú üdvözletét tolmácsolta, majd a következőket mondotta: Mit jelképez Komló húsz éve?- Augusztus 20 megünneplése szorosan kapcsolódik egy másik évfordulóhoz e városban: a közeljövőben lesz húsz esztendeje annak, hogy Komló a városok sorába lépett. Tudjuk, hogy van az országban régebbi meg nagyobb város is, s mégis — Komló húszéves története jelkép. Komló története azt a hatalmas fejlődést példázza, mely a szocializmus építésének immár több mint két évtizede alatt végbement hazánkban. A teremtő munka, a dolgozó ember megbecsülését példázza, egyszóval mindazt, amit 22 évvel ezelőtt megszületett alkotmányunk írásba foglalt.- Népűnk becsüli, értékeli azt a nehéz, az egész ország számára fontos munkát, amit e város és környékének bányászai végeznek — folytatta Óvári Miklós. — Még ma is jól emlékszünk arra — s ezt a jövőben sem szabad elfelejteni -, hogy hazánk újjáépítésének megkezdését a széncsata hősei tették lehetővé, s a szénmedence bányászainak verejtékes munkája, politikai helytállása a szocializmus építésének minden eredményében benne van. Az itteni bányák jó minőségű szenére még nagyon sokáig szüksége lesz a országnak, mint ahogy továbbra is szüksége lesz a dolgos kézre, a gondolkodó főre, az önzetlen cselekvésre, a forradalmi lelkesedésre, a hazáért dobogó szívre. Dinamikus stabilitás, szövetségi politika Az ünnepi gyűlés szónoka ezután felidézte, hogy milyen történelmi harcok közepette született meg alkotmányunk 1949-ben, milyen eredményeket értünk el az alkotmányban lefektetett elvek megvalósításában, majd így folytatta:- Egyik nagy eredményünk abban foglalható össze, hogy közel másfél évtizede nyugodt a belpolitikai helyzet hazánkban. Nincsenek váratlan fordulatok, meglepetések, nyugodtan tervezhetjük a jövőt.- Belpolitikai helyzetünk szilárdsága azon alapszik - folytatta Óvári Miklós —, hogy hazánkban szilárd a népi hatalom, s egyre erősödik a nemzeti egység. Belpolitikánk változatlan alapelve a szövetségi politika, vagyis a társadalom különböző dolgozó rétegeinek, a különböző világnézetű dolgozóknak, a párttagoknak és pár- tonkívülieknek összefogása közös nagy nemzeti célunk, a szocializmus teljes felépítése érdekében. Visszatérve beipolitikai életünk stabilitására, az ünnepi ülés szónoka megállapította: ez a stabilitás nem jelent valamiféle konzervativizmust. Ez a stabilitás egy forradalmi párt, a szocialista forradalom stabilitása. Ezzel jól összefér az, hogy időben napirendre tűzzük a megoldásra váró kérdéseket, forradalmi bátorsággal — és a nép iránti felelősségből fakadó kötelező óvatossággal — megoldjuk azokat. így oldottuk meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, eredményesen vezettük be a gazdasági reformot és más reformokat. A stabilitással jól összefér az, hogy a múltban is sok minden változott és sok mindennek kell még változnia a jövőben is. Igen nagy változást eredményezett népünk életében például a harmadik ötéves terv, hiszen jelentős mértékben nőtt a termelés, az pedig lehetővé tette, hogy — 1966—1970 között — a fogyasztás is 32 százalékkal emelkedjék. Ez a mindennapi életben azt jelenti, hogy 11 százalékkal több húst, 14 (Folytatás a 4. oldalon) Dér Mihály vasasi vájár Ünnepi ülést tartott Pécs megyei város Tanácsa önnepi ülésre jöttek össze tegnap délelőtt Pécs Megyei | Város Tanácsának tagjai alkotmányunk ünnepe alkalmából. Az ülésen megjelent Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára és dr. Földvári János, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese is. Szent- istványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és ünnepi beszédében méltatta szocialista államunk alkotmányát, amely — mint mondotta - „jogi rendünket rögzítette 1949-ben, a fordulat évének betetőzéseként". Szólt a város több mint két évtizedes fejlődéséről, amelyből kellő mértékben kivette részét a lakosság minden rétege és különösen meleg szavakkal emlékezett meg a bányászokról, akik a Pécsért végzett társadalmi munkában mindig kiemelkedő helyet foglaltak el. Ennek kapcsán tett javaslatot a tanácsülésnek az idei Sopianae emlékérem és oklevél odaítéléséről. A város felszabadításánál elévülhetetlen érdemeket szerzett Sarohin vezérezredes, és a magyar munkásmozgalom kimagasló személyisége, dr. Hajdú Gyula utón a város harmadik díszpolgárának Dér Mihályt, a vasasi bányaüzem vájárát javasolta. Dér Mihály sokoldalú, gazdag társadalmi tevékenységgel járult hozzá a város fejlesztéséhez. 1944 óta bányász, 1945 óta vesz részt a kommunista mozgalomban, a felszabadulás évében a Magyar-Szovjet Társaság első szervezeteinek megalakításában jelentős szerepe volt. Azóta is mindig aktív közéleti tevékenységet fejtett ki, számos kitüntetés tulajdonosa. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a 34/1971. sz. határozatot, amely a város közössége érdekében végzett kiemelkedő munkásságáért Pécs város díszpolgárává nyilvánítja Dér Mihályt és odaítéli neki az ezzel járó' Sopianae emlékérmet. A város új díszpolgára jelenleg Lengyelországban, a Mazuri tavaknál tölti szabadságát, így az ünnepi tanácsülésen nem jelenhetett meg. Az ő — és valamennyi pécsi bányász - nevében Gergő György, a vasasi bányaüzem főmérnöke mondott köszönetét a kitüntetésért. Ezután dr. Galabár Tibor, Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottságának titkára értékelte az „Egy napot Pécsért" mozgalom 1970-71. évi eredményeit. Az 1960-ban indult mozgalomban az elmúlt 10 esztendőben eddig 725-en kaptak arany-, ezüst-, illetve bronzplakettet eredményes tevékenységükért és ez alatt az idő alatt mintegy 40 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A Városi Tanács — miután köszönetét fejezte ki minden társadalmi munkásnak - úgy határozott, hogy 63 személynek és kollektívának arany, 21-nek ezüst, 28-nak pedig bronzplakettet és diplomát adományoz kimagasló tevékenységükért. Külön ezüstplakettel fejezte ki a tanács elismerését Magyar Ferenc lakatos kisiparosnak az Elefánt-ház műemléki jellegű cégérének helyreállításáért. A plaketteket és diplomákat a tanács kerületi hivatali elnökei adják át a jutalmazot- taknak. A tanácsülés utasította a végrehajtó bizottságot, hogy dolgozza ki a társadalmi munka elismerésének új módozatát és állítson fel nyilvántartási rendszert; keresse a társadalmi munkavégzés további lehetőségeit, fogja egységbe és szervezze meg a munkálatokat. A feltárt lehetőségekről és a szervező munkáról a decemberi tanácsülésen számol be a végrehajtó bizottság a városi tanácsnak. A tartalomból: Gromiko Berlinben (2. old.) Pécset és Baját bekapcsolják a földgázhálózatba (3. old.) „Harcban“ az egység (3. old.) Világtájak követei (4. old.) Janus Pannonius 2600 verssora (5. old.) A néphatalom alaptörvénye (7. old.) Készülődés a Mecsek Kupa kerékpáros versenyre (12. old.) Alkotmánynapi program Ünnepei a megye Gáspár Sándor elvtárs tegnap átadta Győr-Sopron megye dolgozó népének és a fennállása 700. évfordulóját ünneplő Győr megyei város lakosságának az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa üdvözletét, majd a nagygyűlésen az alkotmányban biztosított jogok, illetve kötelességek szoros összefüggését hangsúlyozva, gazdasági kérdésekkel foglalkozott ünnepi beszédében. Tegnap Baranyában is megkezdődtek az alkotmánynapi ünnepségek. A program: — a hagyományokhoz híven — ezúttal is igen gazdag. Baranya városain kívül több, mint 100 községben részint már augusztus 19-én tartottak, illetve ma tartanak ünnepi gyűléseket. Új- mecsekalján, Pécs-Vasason, Somberekén, Himesházán, Kővágószőlősön, Hidason és Szigetváron országgyűlési képviselők a gyűlések szónokai. Núj családi ház az árvízkárosultaknak Szabadszentkirályon Csütörtökön több jelentős esemény volt a megyében. Komlón a Május 1. Művelődési Házban Gallusz József tanácselnök nyitotta meg a város iparának 20 éves fejlődését és jövőjét bemutató kiállítást. Megnyitójában szólt Komló várossá nyilvánításának közelgő évfordulójáról, hangsúlyozva, hogy a bányászok eredményei mellett egyre több könnyűipari termék fémjelzi Komló hírnevét. A vendégek — köztük a város vezetői — megtekintették a kiállítást, amely a bányásznapig tart nyitva. Ugyancsak délelőtti esemény volt a fiatal pedagógusok eskütétele. Rácz Sándor, a Városi Tanács művelődésüqyi osztályának vezetője üdvözölte a város vezetői nevében a 18 új komlói nevelőt. Az esti ünnepi nagygyűlés után munkásparaszt találkozókra került sor, amelyeken a Mecseki Szénbányák üzemeinek dolgozói szórakoztak együtt a környékbeli falvak fiataljaival. Mohácson a Farostlemezgyár és a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet tagjai már tizenegyedik alkalommal tartottak üzemi találkozót. Délelőtt dr. Fáy Mihály iqazgató vezetésével a Farostlemezgyár 70 fős munkásdeíegációja látogatott az Új Barázda Tsz központjába, ahol Józsa István tsz-elnők és Omacht János párttitkár fogadta a vendégeket. Ezt követően együttesen megtekintették a közös gazdaság sertéskombinátját, épülő szárítóüzemét és a szakosított szarvasmarha-telepet. Délben került sor a termelőszövetkezet Táncsics utcai klubjának avatására. A teljesen felújított épületben presszót, KISZ-klubot és könyvtárat alakított ki a tsz, az udvarban pedig kerthelyiséget hoztak létre. A munkás-paraszt találkozó ünnepi gyűlését a farostlemez- gyárban tartották, ahol dr. Fáy Mihály köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Nagy Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Borsos Jánost, a Mohács Városi Pártbizottság titkárát. Az ünnepi gyűlés szónoka dr. Nagy József (Folytatás a 4. oldalon)
