Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-03 / 181. szám

W71. augusztus S. DUNÁNTOLI NAPLÓ i Kevés a gumi, sok a hiánycikk Miért nincs elég autóalkatrész? Raktározási gondok, fejlesztési tervek Pécsett - Megoldás: márka-szerviz? Körismert sokszor leírt tény, hogy a személygépkocsi-állo- móny hazánkban a IV. ötéves terv végére eléri az 520—550 ezer darabot. Magyarország is lassan felzárkózik a fejlett köz­üli motorizációval rendelkező európai országokhoz. A lakos­ság autóigényének kielégítésére államunk egy sor intézkedést tesz, fejlett motorizációt, moto­rizált társadalmat azonban nem lehet máról holnapra létrehozni. S az is közismert, hogy a moto­rizációt kiszolgáló ágazatok — közúthálózat, szervizhálózat, töl­tőállomások, alkatrészkereskede­lem — nehezen tud lépést tar­tani az autógyártással és keres­kedelemmel. Az autósok mégis — sokszor valóban jogosan — türelmetle­nek, ha a drága pénzért vásá­rolt kocsit, esetleg apró, filléres hiánycikkek miatt, kénytelenek a garázsban nézegetni. Pécsett és Baranyában — Budapest után — a legmagasabb az ezer lakosra jutó gépkocsiállomány. Sokakat érint nagyon is közvet­lenül az alkatrész-, a gumiellá­tás és a javítóipar helyzete. A XIV-es Autójavító Vállalat a lakossági szolgáltatásokat, a garanciális szemléket a Munká­csy Mihály utcai rendkívül kor­szerűtlen épületben kénytelen végezni. 1974-ben már teljes ka­pacitással üzemel a Szigeti úton — a Fémipari Vállalat helyén — felépülő új karbantartó állomás, s Komlón és Mohácson is új szerviz épül 1973-ban. Addig is Pécsett, marad a Munkácsy ut­ca, bár a körülmények ellenére, a vállalat igyekszik mindent megtenni a jobb kiszolgálás ér­dekében. A Munkácsy utcai al­katrészüzletüket szeretnék bőví­teni, sajnos azonban ennek — egyelőre áhidalhatatlan — gaz­dasági akadályai vannak. Sok­szor nem azért hiánycikk vala­mely alkatrész, mert az anyag- beszerző nem tudta „megsze­rezni'*, hanem azért, mert a na­gyon magas eszközlekötési já­rulék miatt a vállalat nem hal­mozhat fel nagy készleteket. Olyan magas eszközlekötési já­rulékot kell fizetni az alkatrész- készlet utón, hogy a vállalatnak egyszerűen nem éri meg olyan alkatrészeket is tartani, ame­lyekre pillanatnyilag ugyan nincs szükség, de lehet, hogy fél év múlva felhasználásra kerülné­nek. A Baranya megyei Autó- és Motorjavító Szövetkezet is ki­nőtte már a Diósi úti telepét. A garanciális átvizsgálásokat pél­dául az autósok egy hónappal előbb be kell jelentsék, mert ki­csi a kapacitás. S ez alatt az idő alatt hányán „túlfutják" a meg­engedett és előírt kilométert! A szövetkezetnél is legfőbb gond az alkatrészkészlet. Vannak ugyan állandó hiánycikkek — mind például a Moszkvics 412 és a Wartburg 1000 fényszóró­üveg —, de a legtöbb alkatrész beszerezhető. S mégis csak a legminimálisabb raktárkészletet tarthatják a magas eszközlekö­tési járulék miatt. így aztán az ügyfél megrendelése alapján megpróbálják beszerezni a szükséges alkatrészt, minden­esetre ez időbe telik. Tervbe vették egy új csarnok építését, ami növelni fogja a javítókapaci­tást, az alkatrészellátáson azon­ban ez nem segít. Minden autós tudja, hogy rossz gumikkal életveszélyes köz­lekedni. Mégis sokan vállalják a kockázatot, mert nagyon ne­héz gumit kapni. Magyarorszá­gon egyedül az Országos Gumi­ipari Vállalat gyárt autógumikat, főként buszokhoz és tehergép­kocsikhoz. Személykocsikhoz va­lót elenyészően keveset. így a személygépkocsikhoz szükséges gumiabroncsokat importálnunk kell, főként tőkés relációból, ez pedig nem kevés valutába kerül. Pécsett a Shell-kútnál és a Pé­csi ÁFÉSZ Hal téri gumiáru szak­üzletében lehet köpenyt vásárol­ni. A gumibolt minden héten hoz Budapestről árut Mennyit és milyent, attól függ, hogy ép­pen mennyi érkezett az ország­ba, s ebből mennyit „adnak” Pécsnek. A legtöbb típushoz egyébként — ha nem is rend­szeresen — lehet gumit kapni. Állandó hiánycikk a 13-as — Opel, Polski Fiat — méret, mert ebből fogy, azaz fogyna a leg­több. Az autóalkatrész-ellátással, kereskedelemmel, mint legfőbb illetékes, az AUTÓKER foglalko­zik. A pécsi AUTÓKER-fiók for­galma évről évre milliókkal nö­vekszik, mégsem tudnak lépést tartani az igényekkel. A legna­gyobb problémát a raktárhiány jelenti. A személy- és a teher­gépkocsi-alkatrészeket kénytele­nek ugyanott, zsúfoltan raktá­rozni, s ugyanabban az üzlet­ben szolgálják ki a közületeket és a magánfogyasztókat is. Ter­mészetesen itt is vannak hiány­cikkek, hiába rendel az üzlet, ha nem kap. S egyébként Ma­gyarországon annyiféle típus fut, hogy mindegyikhez, minden jelentős alkatrészt raktározni, képtelenség. Lényegesen javul majd a helyzet, ha a Regős ut­ca és a Bajcsy-Zsilinszky út sar­kán felépül a csak magánfo­gyasztók kiszolgálására létesí­tendő AUTÓKER-áruház. Az alkatrészellátás megjavítá­sa az ágazatot irányító szervek napirenden lévő problémája. „Autójavítóipari szimpozion 1971” címmel nagy jelentőségű nemzetközi konferenciát tartot­tak júniusban Budapesten. Itt — többek között — felmerült az alkatrészellátás kérdése is. Tő- zsér István, a KPM Autóközleke­dési Főosztályának vezetője a konferencián tartott előadásá­ban elemezte az alkatrészellátás megjavításának lehetőségeit, célkitűzéseit. Alapkövetelmény a jelenlegi koncentráltság felszámolása, ami gyakorlatilag azt eredmé­nyezi, hogy az alkatrészeket kö­zelebb viszik azokhoz, akik fel­használják. Tökéletesíteni kell az alkatrészigény felmérését, a készletigény megállapítását is. Csökkenteni kell a megrende­lés és a szállítás közötti — je­lenleg mintegy másfél éves — időtartamot. Többek között kí­vánatos, hogy a hazai piacra gégkocsikat szállító külföldi gyárak nyissanak nálunk képvi­seletet, létesítsenek pótalkatrész- raktárokat, s kapcsolódjanak bele a hazai szervizhálózat ki­építésébe. Ez utóbbi elv helyességét a gyakorlat — a budapesti Fiat és Opel szerviz — máris igazol­ta. Budapesten sorra nyílnak az úgynevezett márka-szervizek, amelyekben csak meghatározott típust fogadnak. Ehhez az egy, vagy néhány típuscsaládhoz könnyebb és olcsóbb alkatré­szeket felhalmozni. A szerelők is csak bizonyos típusokkal fog­lalkoznak, amelyeket aztán tö- viről-hegyire megismernek, gyá­ri célszerszámokkal végzik a javítást, s ez* mindenképp a gyorsaság, a minőségi munka javára válik. Pécsett természe­tesen — egyelőre — nem lenne célszerű minden gyakoribb tí­pushoz külön szervizt létrehoz­ni. Két megyében azonban mór megérné. Mondjuk Mohácson a Wartburgokat, Trabantokat, Komlón a Moszkvicsokat, Volgá­kat, Szekszárdon a Fiatokat, Zsigulikat, Pécsett is néhány tí­pust. Talán érdemes valameny- nyi kilométert — s mégsem Bu­dapestre! — utazni a jobb al­katrészellátás, a szakszerűbb javítás érdekében ... Panics György Iparkitelepítés a fővárosból 24 ezer új munkahely vidéken Huszonnégyezer új munkaerő foglalkoztatása válik lehetővé budapesti üzemek vidékre tele­pítésével. A Palma Gumigyár például a IX. kerületi Lenhossek utcá­ból Nyíregyházára költözik, ahol 900 dolgozó részére nyújt majd foglalkoztatási lehetőse­get. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat — megszűnő kőbányai részlegei helyett — a Tolna me­gyei Tamásiban rendez be 250 munkást foglalkoztató üzemet. A Remix rádiótechnikai vállalat Kőbányáról Szombathelyre te­szi ót székhelyét, a Mechnani- kai Mérőműszerek Gyára száz személyes munkahelyet létesít Szekszárdon. Az iparkitelepítések végrehaj­tása érdekében a Fővárosi Ta­nács rendeletet hozott, amely szerint a kiköltözésre kötelezett vállalatok részére - a kitelepí­tés befejezését megelőző egy éven ót — kötelező a munkaerő­közvetítés. Építőiparunk mindennapi kenyere: a cement Több mint négy és fél millió tonnás előirányzat 1975-re (Tudósítónktól): — Nyolc és félezer cement­ipari dolgozó érdekképviseleté­nek magas szintű értekezlete — a Cement- és Mészművek Nagy- vállalati Szakszervezeti Taná­csa ülésének színhelye volt a váci DCM kultúrterme. Szám Róbert elnök köszön­tötte a Tatabányáról, Dorogról, Hejőcsabáról, Beremendről és más gyárakból érkezetteket, majd Végh József vezérigazgató adott tájékoztatást a Cement- és Mészművek IV, ötéves ter­véről. Elmondta, hogy a terv készí­tői a népgazdasági igények kielégítéséből indultak ki, s a mennyiségi igények mellett el­sősorban a szükségletekhez jobban igazodó minőségi ce­A szigeti városrész legmagasabb házait látja el A Makár hegyen épülő víztározó A tengerszint felett 227 méterre Augusztus végén vizespróba Az elmúlt években Pécs nyu­gati részén épültek a város leg­magasabb házai, s ilyenek sze­repelnek a távlati fejlesztés1 tervekben is. Ezeknek a magas házaknak ivóvízellátását abból a tározó­ból oldják meg, amely a Jakab- hegyi út és a Feiső-Makár út által bezárt háromszög köze­pén, a Makár hegyen épül. A terveket a Budapesti MÉLYÉP­ROPOLI ŰR, A METTŐR Tudom, most kicsit dünnyög magában, amikor katonás rendbe igazítja a sorokot —, hiszen sohasem vágyott nép­szerűségre. Ott görnyed az asz­tal felett, örök-égő cigarettájá­val - no, nem attól köhög, „csak úgy megszokásból” — orrára csúszott szemüveggel, s számára újságoldalnyira szű­kül a világ. Hogy másnap kl- tárulkozhasson az olvasók előtt úgy, ahogy megszokták. Érdemeik szerint bújtatva, vagy szemünk elé ugratva o híreket, cikkeket, mutatós új- ságolcalba sűrítve az ezernyi információ-katonát. .. „Metteur en pages”, eredeti helyesírással, mi inkább tör- delőnek hívjuk —, Ropoli László a kívülállóknak pedig csak ennyit szokott mondani: „nyomdász vagyok”. Kiszolgált négy rotációs gé­pet, megért tucatnyi főszer­kesztő-változást, letűnt és hí­ressé lett újságírók cikkeit ren­dezte oldallá —, s most is min­den este ott állt a mettőrasz- tal mellett. Huszonöt éve csak vasárnap­ja van. Estéire, éjszakáira a nyomda, s a Dunántúli Napló tart igényt. Huszonöt éve csi­pesszel kényszeríti engedel­mességre az ólomsorokat. Ami­kor cigarettával kínálom, csi­pesszel nyúl a dobozba. A megszokás -, és az ólom ... Az újságolvasó legfeljebb a „nyomda ördögét” ismeri. A nyomda varázsát nem. Ahe­lyett, hogy színes szavakkal próbálnám meg érzékeltetni: Ropoli László 1937-ben szer­zett segédlevelet Pécsett, az akkori Dunántúl nyomdánál. Azóta minden újságban „ben­ne van a keze", amely a Du­nántúli Napló elődjeként je­lent meg Pécsett -, most egy negyedszázada, hogy a szer­kesztőkkel közösen, nap mint nap alakítja a lap arcát. Idő­sebb fia, László Zalaegersze­gen dolgozik, nyomdánál, a fiatalabb, Zoltán itt a Szikra Nyomdában tördelő, lánya, Inke, ugyancsak hű maradt a papa mesterségéhez: most má­sodéves kéziszedő-tanuló. És hogy teljes legyen a sor — a felesége is nyomdában dolgo­zott . .. Kell még szólni a varázsról? — Azelőtt nem így tördel­tünk. Azt mondta a szerkesztő, Ropoli úr, ez lesz az első anyag, ez meg a második, az­tán a kezembe nyomta a pak- samétát, és elment a babájá­hoz . .. Azért elkészült ám az újság - mondja, és hunyorít, hozzá. Most a szerkesztő pontos tervet készít, szaknyelven „tük­röt”, bejelöli melyik írás hova kerüljön —, ennek alapján dol­gozik a tördelővé magyarított „metteur”. Persze nem mindig, mert olykor előfordul, hogy Ropoli úr feltolja a szemüve­gét és átszól: „szerkesztő úr, így nem lesz jó ...” — Melyik napilap külleme tetszik a legjobban? — Egyik sem szívem szerint »aló. A Magyar Nemzet első oldalát agyonnyomja a szürke­ség, a Magyar Hírlap hagyo­mányos, de egyhangú, a Nép­szava pedig ... — És a Napló? — Elég nyugodt, de nem egyhangú. — Lehetne szebb újságot csi­nálni belőle? — Persze. Rövidebb írások­kal. A lepedőt nem szereti az olvasó. Aztán meg jobb gépek­kel, ehhez az új betűhöz is sokkal tisztább nyomás kelle­ne... — Az ördöggel találkozott már? — Nyomdászsors. tgyszer — régebben — ötéves terv he­lyett „téves” terv jött ki nyo­másban, aztán volt már alkot­mány helyett „álkormány” is ... — Sokszor hallom öreg nyomdászoktól: odalett a szak­ma rangja ... — Nézze meg a nyomda hir­detéseit: átképzősöket felve­szünk. Négy évig tanonckod- tam ... Befejezem. Ropoli úr még megszól, ha ebből az írásból is lepedő lesz. ' D. Kónya József TERV készítette, a közel négy­millió forintos beruházás kivite­lezője pedig a Dél-Dunántúii Vízügyi- és Közműépítő Válla­lat. A munkálatok ez év elején kezdődtek és a tervezettnél gyorsabb ütemben haladnak. Ez részben annak tudható be, hogy a tározó új szerkezeti meg­oldással épül, amely egysze­rűbb, gyorsabb, mint a hagyo­mányos köralakú forma. A 15- ször 18 méter alapterületű, tég­lalap alakú medence oldalfal­szerkezete csuklós szögtámfal, amelynek függőleges támaszát a sávalap, felső vízszintes tá­maszát pedig koszorúszerűen egybekötött vasbeton lemezek képezik. A tározó négy sarkán lévő, gömbcsuklón nyugvó sáv­alap lehetővé teszi, hogy az építmény minden mozgást biz­tonságosan elbírjon. A tengerszint felett 227 méter magasságban épülő vasbeton tározóban 1500 köbméter vizet tartanak majd, amely az alsó, már korábban megépült 2500 köbméteres tározóból érkezik egy kilométer hosszú vezetéken. A Pécsi Víz- és Csatornamű rö­videsen megkezdi a részben végleges, részben pedig ideig­lenes vezeték építését. Ez a fel­tétele ugyanis annak, hogy a tározó vizes-próbáját augusztus végén, szeptember elején elvé­gezhessék. mentek gyártását vették figye­lembe. Építőiparunk mindennapi ke­nyere a cement. Az idei két és félmilliós hazai mennyiséggel szemben 1975-re négy millió 650 ezer tonnás termelés az előirányzat. A IV. ötéves terv végére jelentősen növekszik a különleges cementek gyártási lészaránya. A termelési program számol azzal, hogy az új Beremendi Cementgyár I. technológiai vo­nalának üzembehelyezése 1972. április negyedikén, — a II. szá­mú technológiai vonalának üzembehelyezése 1973. március 31. helyett 1972. aug. 20-án megtörténik és a modern beren­dezések alkalmasak lesznek a zavartalan, tartós üzemeltetésre. A gyár termelési előirányzata rendkívül feszített, mivel igen rövid termelési felfutás mellett 1973-ban már teljes kapacitás- kihasználással kell működnie s 1975-ben egymillió 25 ezer ton­na cementet kell adniok a nép­gazdaságnak. A munkaerőhiány részbeni megoldására a vállalatfejleszté­si alapból az egyéni és a cso­portos lakásépítés elősegítése érdekében 40 millió forintos kamatmentes kölcsönt biztosí­tanak a cementipari dolgozók­nak. Hasonló összeget fordíta­nak öt év alatt a szociális el­látottság bővítésére, munkás- szállók, bölcsődék, üdülők léte­sítésére. Az évenkénti bérfej­lesztés mellett a vállalat jöve­delempolitikájában nagyobb szerep jut az éwégi részese­désnek. A vezérigazgatói beszámolót követő vitában Kerécz Lajos (Beremend) elmondta, Hogy o korszerűbb berendezés, a mo­dern géppark jobban kvalifi­kált műszaki dolgozókat, mun­kásokat kíván. Az új gyár ter­vezésének hibáit menetközben kellett módosítani, mert a terv- zsüriből kimaradtak a legilleté­kesebb személyek. Kiss Ernő, a nagyvállalati szakszervezeti bizottság titkára kérte, hogy a dolgozók erejük, tudásuk maximumával segítsék a terv valóraváltását. Andrej- kovits László vezérigazgató­helyettes beszámolt a vállalat első félévi gazdálkodásáról, majd a megjelentek elfogadták a szakszervezeti tanács máso­dik féléves munkaprogramját. Papp Rezső — Felújítják az átai tanácsi kirendeltség épületét. A mun­kálatokra 90 ezer forintot for­dítanak. Kivitelező az egerági tanács építő brigádja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom