Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
Ara: 80 fflW» Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXVIII.évfolyam, 195.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.augusztus 19.,csütörtök Bérek és kérdőjelek A pénz mindig kevés. Ez olyan igazság, amin nem érdemes vitatkozni, annál a kérdésnél azonban, hogy ki miért és mennyi pénzt kap, már érdemes elidőzni. A Statisztikai Kiadó Vállalat a közelmúltban jelentette meg a keresetek nagyságát, illetve szóródását feldolgozó kiadványát, melyből egyértelműen kiderül, hogy 1968 óta közel 300 forinttal emelkedett az egy keresőre jutó havi átlagkereset összege, ugyanakkor azonban arra is figyelmeztet, hogy a korábbi egyenlősdi- nek szép lassan vége. A különböző iparágak, illetve különböző végzettségű és beosztású emberek közti differenciálódás egyre erősödő folyamat, mely számos korábbi nézeteltérést, illetve kedvetlenséget szülő helyzetet megszüntetett, ugyanakkor új ellentmondások, feszültségek egész sorát hozta létre. Nézzük először a számokat. 1970-ben a szakmunkások átlagkeresete 2407 forint volt országos szinten, míg a betanított munkások 1833, a segédmunkások pedig 1716 forintot kerestek átlagosan havonta. A műszaki alkalmazottak borítékában 2945 forint volt, az adminisztratív alkalmazottakéban 1918 forint, amiből is kiderül, hogy az íróasztal önmagában nem is olyan jövedelmező dolog. A magasan kvalifikált szakmunkások messze többet kerestek az egyszerű irodai munkát végző alkalmazottaknál, s ná- luknál csak a magasan kvalifikált műszakiak, illetve a nagy felelősséggel járó szellemi munkát végzők kerestek többet. Nagyon érdekesek azok a számok, melyek a férfiak és nők kereseti viszonyait tükrözik. A munkásnők átlagosan 31 százalékkal kerestek kevesebbet tavaly — idén már valamelyest javult ez az arány —, mint férfi munkatársaik. A műszaki állománycsoportnál ez a különbség 33—36 százalék, míg az adminisztratív beosztásúaknái 37-41 százalék. A felső szintű műszaki-gazdasági vezetők az átlag- keresetek mintegy háromszorosát keresik; míg a tudományos beosztású értelmiségiek mindössze 40—50 százalékkal többeb Az iparágak bérlistáján a bányászat áll az élen — közel 80 százalékkal többet fizetve az átlagnál. Jelentős differenciák vannak az ország különböző vidékei, illetve városai között is a bérezés terén. Első helyen még mindig a főváros áll, igaz néhány nagy ipari centrum, mindenekelőtt Pécs, Miskolc és Győr, nagy iramban közelít a fővárosi színvonalhoz. Egyszóval: a „bérfront” állandó mozgásban van; egyes ágazatok hirtelen előretörnek, mások lemaradnak, s mindez nemcsak érthető, de törvényszerű is mostani viszonyaink között. Kevés a munkaerő, az emberekért folytatott harc elsőrendű vállalati érdek, ugyanakkor az az örökség is súlyos teher, melyet az ómechanizmus hagyott ránk. A bér hosszú időn át legfeljebb szociális igazságérzetünk kifejezője volt, s csak nagyon kismértékben mutatta azt; ki mennyit, s milyen eredményességgel dolgozik? A pénzből sosem elég, az azonban mégis bántó, hogy tanácskozásaink zömét a bérpanaszok jellemzik. Panaszkodik a bányász, az építőmunkás, a postás, a vasutas, a tanító, az orvos, a kezdő, a törzsgárda- tag, a szakmunkás, s a rakodó — se panaszok túlnyomó többsége első hallásra jogos is. Mindenki összehasonlít. Mindenki azt mondja: ennyit másutt is kapok, vagy azt: ennyiért senki sem jön hozzánk. Az a vállalati törekvés, hogy ma többet adjanak, mint tegnap, érthető és jogos, az azonban már kevésbé, hogy miért vár mindenki valamiféle kizárólagos központi rendezésre, „fent- ről” jött segítségre. Sokat beszélünk a pénzről, s arra már alig juf idő, hogy a nagyobb keresetek alapjáról, a hatékonyabb munkáról is megfelelő komolysággal beszéljünk. Az a kényszerű verseny, mely a vállalatok között bérfronton folyik, lassan már azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ismét teljes egészében elrugaszkodunk a reális értékektől. A TÖVÁLL többet fizet, mint az állami építőipari vállalat - az emberek fogják hát a kalapot, s szép lassan átszivárognak e kisebb hatékonyságú helyekre. Mit tehet az állami ipar? Pénzt szerez valahonnan, s emel. A fentebb ismertetett számokkal a közép-európai mezőny közepén helyezkedünk el: nem kapunk ugyan túl sok pénzt, de nem is dolgozunk érte túl sokat. Az idei évre tervezett bér- fejlesztést a vállalatok többségénél végrehajtották. Három százalék körül van az eddig befutott információk szerint az emelkedés, ami valamivel kevesebb, mint amennyit a korábbi egy-két évben kaptunk, de a jelek szerint több lesz a béren kívüli juttatás, s sok helyen nagyobbak lesznek a nyereségrészesedési összegek is. A szak- szervezeti taggyűléseken és termelési tanácskozásokon elhangzott vélemények, felszólalások és panaszok arra figyelmeztetnek, hogy a béremelések csak ott érték el a kívánt munkaerkölcsi, illetve munkaintenzitásbeli hatást, ahol a legteljesebb nyíltsággal került erre sor, azaz ahol vették a vezetők a fáradtságot, hogy döntéseiket indokolják is. A differenciálással elvben szinte mindenki egyetért, azt azonban senki sem szeretné, ha e jelszó védelme alatt olyan szolgálatokat jutalmaznának, melyeknek semmi köze a termelő munkához. Sok kérdőjele van mai bérrendszerünknek. A megszokás, a kényelemszeretet, a kényszerűség és a viszonylagos szegénység nagyon sok ellentmondásos, sőt nem egyszer konfliktusokkal terhes helyzetet szül, éppen ezért mindennél fontosabb, hogy a vállalatok gazdasági vezetői ne maradjanak egyedül ezzel a feladattal, gonddal. Elegendő pénzünk nem lesz máról holnapra, egy olyan üzemi, vállalati légkör azonban, melyben csak kimagasló teljesítményekért, szorgalomért és tudásért jár jutalom, pluszjuttatás, illetve amelyben valóban csak azok kaphatnak béremelést, akik megérdemlik, sokat enyhíthetne e viszonylagos pénzhiányon. De ehhez az kell, hogy ne jófiúskodjunk mindig, s ne értsünk egyet mindenkivel, aki azt mondja: keveset keresek, többet érdemelnék ... Békés Sándor ßeremenden tegnap került helyére az első vonalhoz tartozó lengyel gyártmányú 350 tonna/óra teljesítményű kalapácsos rr,i:z'.'ö'.'árő. A törő a köze! másfél méter átmérőjű szikladarabok 50 milliméternyi finomságra történő megörlését is biztosítja. A képen: Szilágyi Lajos 20 fős csoportja a törő 16 és fél tonna súlyú feladó garatját rakja a helyére. Beidek András felvétele BEFEJEZŐDTEK A MAGYAR—CSEHSZLOVÁK SZAKSZERVEZETI TÁRGYALÁSOK A Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására Karel Hoffmann-nak, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével csehszlovák szakszervezeti delegáció járt hazánkban, s megbeszéléseket folytatott a Gáspár Sándor SZOT főtitkár vezetette magyar küldöttséggel. MA ESTE Ünnepi nagygyűlés Komlón Alkotmányunk ünnepe, valamint a várossá nyilvánítás 20 éves jubileuma alkalmából ünnepi nagygyűlést rendeznek ma este 6 órakor Komlón, a Bajcsy-Zsilinszky utcai szabadtéri színpadon. A gyűlésen Övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Meggyorsult a magyar—finn gazdasági együttműködés fejlődése Mint ismeretes, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná csának elnöke Urho Kekkonen finn államelnök meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Finnországba utazik. A megbeszéléseken minden bizonnyal áttekintik a két ország gazdasági kapcsolatait, továbbfejlesztésének lehetőségeit is. E fontos kérdés az utóbbi évekÁz Izraeli KP küldöttségének látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására augusztus 5—18. között az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége — David Khenin nek, a Politikai Bizottság tag jónak, a Központi Bizottság tit kárának vezetésével — baráti látogatást tett Magyarországon A küldöttség megbeszélést foly totott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Óvári Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával, Gyenes Andrással és Nagy Miklóssal, a Központi Bizottság osztályvezetőivel, valamint a központi bizottság más képviselőivel, a Győr—Sopron megyei és a szegedi pártbizottság képviselőivel. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az imperialista-ellenes küzdelem problémáit, valamint a két testvérpárt kapcsolatainak helyzetét. ben már többször napirendre került a két ország különböző szintű vezetői között, ennek nyomán a fejlődés meggyorsult, de még sok a kihasználatlan lehetőség. Mint a Külkereskedelmi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták, a magyar —finn áruforgalom értéke tavaly első ízben haladta túl a 20 millió dollárt. A korábbi években tapasztalt forgalomingadozás után 1969 óta az áruszállítások fellendültek. 1968-ban 5,4 millió, 1969-ben 8 millió, tavaly 10 millió dollár értékű árut exportáltunk az ezer tó országába, importunk az 1968. évi 5,2 millióról 11,4 millió dollárra nőtt. A két ország gazdasági kapcsolatai régi keletűek. Az első magyar-finn kereskedelmi hajózási szerződést még 1925-ben kötötték. A háború után az 1948-ban aláírt szerződés jelölte meg a két ország közötti kereskedelem alapelveit. A most érvényben lévő, öt évre szóló árucsereforgalmi megállapodást 1968-ban írták alá Budapesten, s ez a szerződés a legnagyobb kedvezmény elve alapján, a korábbinál előnyösebb feltételeket teremtett a kölcsönös áruszállításokhoz. 1969-ben, ugyancsak öt évre kötötték a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást. A két ország közötti forgalom növekedése részben azzal függ össze, hogy a finn gazdasági élet az 1960-as évek végétől lendült fel. A két ország közötti együttműködés fejlesztését nagymértékben elősegítette Kekkonen elnök 1969. októberi magyarországi, és Fock Jenő miniszterelnök 1971 januári finnországi látogatásaMegkezdődött az arab csúcs A leendő arab köztársaságok szövetségének három államfője, a Szíriái, a líbiai és az egyiptomi elnök Szódat megérkezése után nyomban összeült Damasz- kuszban és nem hivatalos jellegű előkészítő megbeszélést tartott a damaszkuszi Omajjad palotában, ahol Szadat és Kadhafi a csúcstalálkozó idején lakik. Szadat elnököt a Szíriái repülőtéren 21 ágyúlövéssel és katonai pompával fogadták, majd a három államfő zárt gépkocsiban hajtatott a repülőtérről a városba. A 20 kilométeres út mentén szíriai ejtőernyősök álltak sorfalat és nagy tömegek éltették a három arab elnököt. A transzparensek üdvözölték az egyiptomi és a líbiai államfőt, éltették az arabok egységét és hangoztatták az izraeli megszállás alatt levő területek felszabadítására irányuló elszántságot. Damaszkuszban éppen 10 évvel ezelőtt, az Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom és Szíria szövetsége) megalapításakor járt utoljára egyiptomi államfő. A tartalomból: Ünnep előtt Komlón (3. old.) A személyzetis (3. old.) Még mindig csonka a villányi toronypince (3. old.) Szuperett a szőlőhegyben (5. old.) Megkezdődött a nemzetközi földrajzi szimpozion (5. old.) Heti rádió* és televízióműsor (6. old.) Elkészült a VII. filmszemle programja Hozzávetőleges formában ösz- szeállították az illetékesek a VII. magyar játékfilm-szemle programját. Ez idén október 4. és 9. között rendezik meg Pécsett a legjobb magyar játékfilmek éves seregszemléjét. A megnyitó díszelőadáson a Madárkák, a zárón a Szinbád című új magyar filmek ősbemutatójára kerül sor. Az új magyar filmek elég szép számban szerepelnek az idei szemlén, az említetteken kívül bemutatják a következőket: Felhőfejes (új magyar tévéfilm), Végre hétfői, A halhatatlan légiá, Sipoló macskakő, Danaida (új magyar tévéfilm), Tündérvilág (tévéfilm), továbbá a Pannónia Filmstúdió és a Balázs Béla Stúdió új kisfilmjei. Az év terméséből egész csokorra való kerül a szemle közönsége elé. így a Szép lányok, ne sírjatok!, a Horizont, az Érik a fény, a Szerelmesfilm, a Csak egy telefon, a Mérsékelt égöv, a Magasiskola, az Égi bárány, a Staféta, a Kitörés, az Én vagyok Jeromos, a Szerelmi álmok, a Sárika, drágám, a Szerelem, a Gyula vitéz, télen, nyáron és A gyilkos a házban van, A filmek a Petőfi és a Kossuth moziban futnak Pécsett, a vidéki filmszínházakban az idén az ősbemutatókra és az új külföldi filmek bemutatóira kerül sor. A külföldi filmek listája jelenleg még nem megállapított. Különlegessége lesz az idei szemlének a teljes Fábri-soro- zat bemutatása. Fábri Zoltán filmjeit egymás után láthatja a közönség: az Életjelt, a Körhintát, a Hannibál tanár urat, a Dúvadat, a Bolond áprilist, a Két félidő a pokolban-t, a Nappali sötétséget, a Húsz órát, az Utószezont, és a legutóbbi díjnyertes, Isten hozta, őrnagy úri című filmet. Két nagyobb tanácskozást terveznek ezúttal, az egyiket a magyar filmművészet helyzetéről, irányzatairól és jövőjéről, filmesztéták, kritikusok, elméleti szakemberek részvételével, a másikat a színész jellemábrázoló szerepéről, Gábor Miklós vitaindítójával. Közönség—művész találkozók az idén is lesznek, de valamivel kevesebb helyen, koncentráltabban, mint eddig. Rendeznek viszont egy ankétot, Film- és tévénéző címmel. A filmszemlének — a szokásokhoz híven — több kiegészítő kulturális programja is lesz, így orgonahangverseny a székesegyházban, egy siklósi és egy harkányi kirándulás.
