Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

Art)' 8fi fi”*» Világ proletárjai, egyesüljetek l Dunántúli napló xxviii.évfolyam, 193.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja wi. augusztus 17., kedd Pannónia *71 Nyolc ország 100 szövetkezeti szakembere Baranyában Dr. Soós Gábor MÉM miniszterhelyettes a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődéséről A tartalomból: Veszélyben a dollár (2. old.) Levelek és levélírók (3. old.) Napirenden a szövetkezeti termékértékesítés (5. old.) „Falu járó“ bányászok (5. old.) Megszaporodtak az erdőtüzek (5. old.) KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Fehér Lajos a Kormány elnökhelyettese a Parlamentben fogadta Abdul Karim Al-Sheikly iraki külügyminisztert, aki Péter János kül­ügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban 90 kilométer vezeték 215 millió forintért Gázprogram Pécsett a IV. ötéves tervben 1975-re itt a földgáz — készülnek az átállásra Európa üdvözli a Pannónia '71-et. A bolgár, lengyel, a bé­csi, párizsi, linzi, kölni fogyasz­tási, termelő és kisipari szö­vetkezetek, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, az OKISZ elnöke dísztáviratban küldte el üdvözletét a szövet­kezeti szakemberek II. nemzet­közi találkozójára, amelynek megnyitó ünnepségét tegnap délelőtt a siklósi vár kongresz- szusi termében tartották. A vendégek között megjelent dr. Nagy József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának titkára, Patay János, a SZ’Ö- VOSZ elnökhelyettese, dr. Föld­vári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke, s a PAN­NÓNIA '71 résztvevői magyar, spanyol, bolgár, szovjet, cseh, lengyel, NDK-s szövetkezeti szakemberek. Az ünnepség el­nöke Právicz Lajos, a TIT Ba­ranya megyei Szervezetének tit­kára volt. A vendéglátók ne­vében Czégény József, az A nyári mezőgazdasági mun­kák tapasztalatairól, eredmé­nyeiről és az őszi munkák elő­készületeiről tanácskozott hét­főn dr. Dimény Imre miniszter vezetésével a MÉM miniszteri értekezlete. Megállapította: a gabona betakarítását a gazda­ságok előrelátóan, jól szervez­ték meg. Jó munkájukat dicséri, hogy a termést a szokásosnál korábban és az átlagosnál lé­nyegesen kisebb szemveszte­séggel takarították be. A mi­niszteri értekezlet rámutatott, hogy jó minőségű kenyérgabo­nából termett meg az ország jövő évi kenyere sőt lehetőség van arra is, hogy a tavalyi ked­vezőtlen terméseredmények mi­att megcsappant tartalék-kész­leteket az idei termésből ismét kiegészíthessék és növeljék az állatállomány abraktakarmány- készletét. Az előzetes számítások sze rint a gazdaságok búzából a hazai mezőgazdaság történeté­nek legjobb termését takarítot­ták be. A holdankénti termés­átlag több mint 16 mázsa - hektáronként 28 mázsa - de ezen belül az állami gazdasá­gok országos átlagban holdan­ként több mint 20 mázsa - hektáronként 35 mázsa - bú­zát takarítottak be. A többi ka­A 4 milliomodik tonna szén Tegnap a déli órákban futott a napra az a csille, melyben a Mecsek legfiatalabb bányaüze­mében termelt 4 milliomodik tonna szenet szállították. A zo- bóki óriásbánya 1964-ben kezd­te meg termelését, s számos is­mert bányakatasztrófa, s más nehézség ellenére is működése rövid ideje alatt jelentős meny- nyiségű széntermeléssel vette ki részét a Mecseki Szénbányák munkájából. MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának gazdaságpolitikai osz­tályvezetője meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket, majd dr. Soós Gábor, a mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter első helyettese tartott elő­adást. — Magyarországon két évti­zeddel később indult a szövet­kezeti mozgalom, mint a nyu­gat-európai országok többsé­gében — mondotta a minisz­ter első helyettese a magyar szövetkezeti mozgalom hagyo­mányairól szólva —, mégis több mint 100 éves múltra tekint­het vissza. A felszabadulás előtt természetszerűleg nem si­került a mozgalmat úgy kiala­kítani, ahogy kell, a Hangya például mégis felmérhetetlen érdemeket szerzett a téli mező- gazdasági iskolák szervezésé­vel, termelési szaktanácsokkal és más tevékenységével is. A továbbiakban dr. Soós Gá­bor a felszabadulást követő lászosból az előző legjobb ter­mésű évekhez hasonló, vagy azt meghaladó terméseredmé­nyek születtek. A kiemelkedő eredmény elérését a jó felkészü­lésen túl a betakarításban részt­vevők lelkiismeretes és hozzáértő munkája a gazdaságok egyre javuló anyagi-műszaki ellátott­sága, a nagy termőképességű búzafajtók, a nagyobb mennyi ségű műtrágya, növényvédőszer, a javuló alkatrész-ellátás, a nagyobb számú gép, a korszerű termeléstechnológia alkalmazá­sa tette lehetővé. A miniszteri értekezlet meg­állapította, hogy a jövő évi termést megalapozó nyárvégi munkák is jó ütemben halad­nak. | gyökeres változásokról, a szö­vetkezeti mozgalom rohamos elterjedéséről beszélt. Nem min­dig volt ez a fejlődés egyen­letes, a magyar szövetkezeti mozgalom életében számos ne­héz szakasz volt, amelyet csak a lenini szövetkezeti eszme szem előtt tartásával volt lehetséges áthidalni. Ilyen választóvíz volt 1956. is, a mozgalom széthul­lása helyett mégis további elő­relépések történtek. Érdemes feljegyezni néhány számot a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek rohamos térhódításá­nak időszakából. 1948-ban 600 szövetkezetben 11 ezer család 60 ezer hektár földön gazdál­kodott. 1956: 4863 szövetkezet 343 ezer tagja 1,5 millió hek­tár földdel rendelkezett. 1957: megszűnt a kötelező beszolgál­tatás. 1959: a 7-es számú tör­vényrendelet, a szövetkezeti mozgalom korszerű jogszabá­lya érvénybe lép. 1959—62: a szocialista mezőgazdaság meg­teremtése. Az összterület 32 százaléka, állami, 62 százaléka pedig 4900 mezőgazdasági szö­vetkezet birtokába kerül. Ezt követően hét esztendő alatt 30 milliárdról 70 milliórdra nő a szövetkezetek tehermentes va­gyona, kialakul a szocialista vezetés, az egyszerű paraszt- emberek tízezreiből lesznek ve­zetők. Ezzel együtt nő az irá­nyítás színvonala, hiszen az el­nökök 20 százaléka egyetemet. 10 százaléka felsőfokú, 38 szá­zaléka pedig középfokú vég­zettséggel rendelkezik. A szö­vetkezetekben 25 ezer felső és középfokú technikus és 100 ezer szakmunkás dolgozik. A továbbiakban a miniszter első helyettese a szövetkezeti mozgalom legújabb eredmé­nyeiről, majd a készülő új, szö­vetkezeti törvényről beszélt. Az ünnepség végén dr. Mari- lai Vilmos, a Szövetkezeti Ku- totó Intézet igazgató helyette­se, a Pannónia '71 igazgatója foglalta össze a rendezvény célját, amely a szövetkezeti szakemberek szoros munka- és életkapcsolatának kialakítása. A Dél-Dunántúli Gázgyártó és -szolgáltató Vállalat nagy­szabású hálózatcserét hajt vég­re a IV. ötéves tervben Pé­csett. Az új utcákon kívül — amelyekbe természetesen a többi közművel együtt beveze­tik a gázt is — szinte az ösz- szes régi vezeték cseréje szük­ségessé vált. Szigorúbbak let­tek a gázipari műszaki bizton­sági szabályzat előírásai: a jö­vőben csak minőségi acélcső­ből lehet vezetéket fektetni, s ez az előírás vonatkozik a je-- lenlegi elavult, azbeszt, cement és öntöttvascsövekre is — eze­ket is acélcsőre kell cserélni. Másrészt — a tervek szerint — 1975. végén várhatóan meg­érkezik Pécsre a dél-alföldi földgáz, melynek fogadására és felhasználására a vezetékekkel „át kell állni”. 1975-ig 215 millió forintot for­dítanak Pécsett a hálózat-re­konstrukcióira. Ebből az összeg­ből 90 kilométer vezetéket újí­tanak fel az öt év alatt, mint­egy 225 utcában. így évente körülbelül 55 utcában újítják fel a gázvezetéket. A szabad­ban folyó munkálatokat csu­pán tavasztól őszig tudják vé­gezni. Ez a megkötöttség azt jelenti, egyidejűleg 20—21 ut­cát kell nyitva tartani, azaz felásni. Pécsett jelenleg 18 ezer gázfogyasztó van, 1975- re ez a szám 26 ezerre emel­kedik. 1975. és 1978. között a város egy része a pécsi gáz­műben gyártott gázt, más ré­sze az alföldi földgázt használ­ja, s csak 1978. körül áll át a város teljesen a földgázra. Az átállással együtt jár, hogy a lakásokon belüli vezetékeket is, s gázkészülékeket is át kell állítani a földgáz fogadására. A földgózprogram keretében 19,5 millió forintos vezetékre­konstrukciót hajt végre ebben az esztendőben a Dél-Dunán­túli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Pécsett. Az év eleje óta 2 millió forintos beruházás készült el: többek között az Athinay, a Huszár, a Csend, az Atléta és az Alkony utcákban végezték el a vezetékcserét. Most folyik a rekonstrukció a Tibor, a Szegfű, a Kazinczy, a Zólyom, a Móricz Zsigmond és a Mezőszél utcában, valamint a déli városrészben és a Kert­városban. Idén még 17,5 millió Péter János külügyminiszter hétfőn délután hivatalában fo­gadta Abdul Karim Al-Sheikly iraki külügyminisztert. A látoga­tást követően a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a Pé­ter János és az Abdul Karim Al-Sheikly által vezetett magyar —iraki külügyminiszteri tárgya­lások. A tárgyalásokon magyar rész­ről részt vett Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes, Szigeti Károly( a Külügyminisztérium forint értékű munkát végeznek el: a tervek szerint sor kerül a Bástya, a Déryné, a Kolozsvár, a Janus Pannonius, a Semmel- weiss, az Alkotmány, a Péter, a Munkácsy utcákra, valamint az Északi körútra. A gáz-program beruházója és lebonyolítója Pécsett a Dél-: Dunántúli Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalat. amellyel a programban 14 különböző ha­tóság, vállalat, intézmény mű­ködik együtt. Munkájukat ne­hezíti, hogy sokszor ismeretlen pincelabirintusok, bukkannak elő. Ez esetenként a munkála­tok elhúzódását vonja maga után. A szűk utcák miatt az építkezés ideje alatt az egy­irányú forgalom sem mindig biztosítható, nehézséget okoz az autóbuszforgalom elterelé­se is. A vállalat saját erőből nem tud minden munkát elvé­gezni, ezért társkivitelezőkkel dolgozik. Ezek között van olyan vállalat, amelyik most ismer­kedik a gázvezetéképitéssel, s ez időbe telik. A vállalat a gyorsabb, jobb minőségű mun­ka érdekében többek közölt be­vezeti a kétműszakos hálózat- építést, növeli a saját kivitelező részleg létszámát és kapacitá­sát, olyan technológiát dolgoz­nak ki, amely télen is bizto­sítja a folyamatos munkavég­zést, s amennyire lehet, gé­pesítik a hálózatépítést. csoportfőnöke, Ferró József, ha­zánk bagdadi nagykövete, Nagy S. Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, iraki részről pedig Medhet Juma nagykövet, dr. Mahmoud Daud nagykövet, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Nazar Abid, a külügyminisztérium osz­tályvezetője és Jamal J. Abdul­la. az Iraki Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. A Gödöllői Gépkisérleti Kutatóintézet tervei alapján kukoricaszáritó és tároló berendezést építettek a mohácsi Új Barázda Tsz egyik telepén. A szárítóberendezés 10 százalékos vízelvonással órán­ként 15 tonna kukoricát szárit, a négy tároló silótorony pedig egyenként 60 vagon tengeri be­fogadására képes. A száritót és tárolót szeptember 15-ig fejezik be és adják át. Erb János felvétele Megkezdődtek a magyar-iraki külügyminiszteri tárgyalások Országos búzarekord A

Next

/
Oldalképek
Tartalom