Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

1971. augusztus 14. DUNANTOLI NAPlö 3 A KISZ-KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Vállalások, munkaverseny a fiatalok között Az ifjúkommunisták, a bara­nyai üzemekben dolgozó ifjú­sági brigádok már az év ele­jén felajánlásokat tettek, a ter­melékenység fokozására, a mi­nőség javítására irányuló mun­kaversenyt hirdettek, a KISZ Vili. kongresszusa tiszteletére. A munka tehát már ennek szel­lemében folyik, de közben is egyre több ifjúsági brigád csat­lakozik a mozgalomhoz. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat Latinka Sándor KISZ- szervezete és az ifjúsági brigá­dok felhívást intéztek a többi komlói üzem ifjúsági brigádjai­hoz — csatlakozzanak a ver­senyhez, konkrét feladatok el­végzésével készüljenek az ifjú­sági szövetség legnagyobb fó­rumára. A felhívásra az AKÖV komlói telepének „Kossuth La­jos” ifjúsági brigádja kiegészí­tette éves vállalását: a KISZ kongresszus tiszteletére három, távolsági járatra alkalmas Ika­rus—66-os autóbusz utasterének átalakítását vállalták helyi for­galomra — társadalmi munká­ban. Ugyancsak ők vállalták egy Tótra típusú tehergépkocsi első hídjának felújítását — a pluszként végzett két társadal­mi munka értéke 50 ezer fo­rint. Ugyancsak az AKÖV „Ifjú Gárda” brigádja pedig egy Tátra tehergépkocsi hátsó híd­jának felújítását végzi el, s más, az üzemben végzett társadalmi munkával együtt összesen 58 ezer forinttal egészítették ki éves vállalásukat A Jubileum 70“ ifjúsági brigád bontott anyagból hidraulikus prést ké­szít társadalmi munkában a kongresszus tiszteletére, s teljes egészében felújítanak egy te­hergépkocsit A vállalat mérnö­kökből, technikusokból álló mű­szaki ifjúsági brigádja pedig új technológiák kidolgozásán, a munkafolyamatok egyszerűsíté­sén, gépesítésén dolgozik - munkaidőn felül is. A vállalá­sok külön értéke az, hogy pon­toson meghatározott feladato­kat rögzítettek a fiatalok, így a munkaverseny eredményei is kézzelfoghatóak. A komlói kőbánya két ifjúsági brigádja is részt vesz a kong­resszusi versenyben, s a vízmű fiataljai szintén bejelentették csatlakozásukat A komlói vá­rosi KISZ Bizottság kongresszu­si zászlót ajánlott fel a versen­gő ifjúsági brigádok részére. A szigetvári üzemekben a fia­talok a kongresszus tiszteletére rendezett egyéni versenyekben is részt vesznek: a legjobbak a „szakma ifjú mestere", a „ki­váló ifjú szakmunkás” és a „ki­váló ifjúmunkás” verseny kere­tében mérik össze szaktudásu­kat Vendéglátás Baranyában A meglévő üzlethálózat lehetőségeit kell kiaknázni — Miről f. Tibor, e Pécsi Or­vostudományi Egyetem ideg- és elmeklinikájának nemrégen ki­nevezett egyetemi tanára az Amerikai Egyesült Állomokba utazott, ahoi féléves tanulmány­utat tesz. A vendég sirámai változato­sak és végnélküliek. Nincs Pécs­nek egy korszerű bisztrója; a belvárosban, hacsak nincs fog­lalt asztala, két óra előtt alig­ha tud étteremben megebédel­ni az ember: ha Dörömböző Géza kihúzza a lábát a város­ból, nincs cigányzene, de iga­zán városi színvonalú műsor sem várja a bárokban a tűkét vagy az ide vetődő idegent; nincs Baranyának autóscsárdá­ja: a strandokon csak közelharc árán lehet ebédhez vagy uzson­nához jutni... Köztudomású, Pécsett rendkívül rossz a ven­déglátóipari hálózat helyzete. Aránylag még a falvak állnak a legjobban, a fogyasztási szö­vetkezetek az elmúlt tíz évben sokat tettek a vendéglátás színvonalának emeléséért. Növekvő ételforgalom Mire számíthat az éhes és szomjas vendég az elkövetke­zendő öt esztendőben? Mit fej­lődik a vendéglátás? Vegyük elő először a prognózisokat. Változation árakon számolva, vidéken évi 6,2 százalékkal, Pé­csett 5 százalékkal növekszik a forgalom. A vendéglátó forgal­mon belül az ételforgalom gyor­sabb növekedése várható, első­sorban vidéken — olvashatjuk a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának füzetében, amely Baranya kereskedelmének ne­gyedik ötéves tervét és keres­kedelempolitikai koncepcióit tartalmazza. Pécsett és Kom­lón mérsékeltebb, Szigetvárott és Siklós körzetében (Harkány, Máriagyűd, Terehegy) - össz­hangban ere idegenforgalmi Igé­nyek növekedésével - a me­gyei átlagot jelentősen megha­ladó forgalom-emelkedésre szá­mítanak. A községekben erőtel­jesen növekszik az ételforgo- lom, mérsékeltebben az Italfor­galom, s így a mostani igen magas, körülbelül 65-70 száza­lékos italarány csökken, üdítő italokból jelentősen javul a kí­nálat, sörből viszont csak a terv­időszak végén és az import to­vábbi fokozásával remélhető a kereslet teljes kielégítése a csúcsidőszakokban. A vendéglátó hálózatban a nagy forgalom lebonyolítására alkalmas, korszerű technológi­ákkal rendelkező éttermek és bisztrók mellett hangulatos kis­vendéglők és a fogyasztói igé­nyekhez alkalmazkodó, változa­tos profilú, kisebb alapterületű egységek fejlesztésére töreksze­nek. A tervek szerint az elkö­vetkezendő öt évben a vendég­látó egységek száma 3, az alapterület 14,5 százalékkal nö­vekszik. Ezek a tervek. Hogy mi valósul meg belőlük, mi húzó­dik esetleg át a következő ötös­be, az a rendelkezésre álló fej­lesztési alapoktól és az építő­ipari kapacitástól függ. Hálózatbővítés Pécsett erőteljes hálózatfej­lesztésre van szükség. Az új egységek sajnos csak a terv­ciklus végén lépnek be. A vá­rosban szállodaépítéssel és je­lentős éttermi kapacitással, a meglévő egységek színvonalá­nak emelésével, kisvendéglők létesítésével kell a hazai és a nemzetközi idegenforgalom le­bonyolítására felkészülni. A vá­rosközpontban és a Kossuth té­ren épülő, nagy áteresztő ké­pességű vendéglátó egységek­kel kell megoldani az olcsó és gyors étkeztetést. A mecseki parkerdő üdülőterület ellátását a misinai étterem és presszó javítja majd. Harkányban is bővíteni kell a vendéglátóipari hálózatot, el­sősorban a strandfürdő terüle­tén létesítendő étteremmel, presszóval, valamint a Kossuth és a Bajcsy-Zsilinszky utcákban lévő egységek korszerűsítésével. AVendéglátó Vállalat Harkány­ban 2500 adagos konyhával új egységet szeretne nyitni. Kom­lón, a MÁVAUT pályaudvaron korszerű bisztrót kell építeni; Mohácson, az Újtelepen presz- szót, továbbá bővíteni kell a melegkonyhás egységekben a konyhai kapacitást. Szigetvá­rott befejezik az Oroszlán Étte­rem építését. A meleg vizű strand fejlesztése itt is megkö­veteli a kulturált étkeztetés biz­tosítását. A szigetvári strand azért is érdemel figyelmet, mert az a feladata, hogy Harkányt némileg tehermentesítse és a 6-os főközlekedési úton érkező­ket rövidebb-hosszabb ideig a történelmi nevezetességű vá­rosban tartsa. A tervidőszakban még több más mindenre Is gondolni kell. Ha megépül a drávaszabolcsi híd, fejleszteni kell a vendéglátást a Dráva- szabolcs—Pécs útvonalon, to­vábbá a baranyai Duna-szaka- szon. Es falun? Sokat kulturálódott a falusi vendéglátás, nagyon sok új presszó épült Szép kez­deményezések valósultak meg, amikor a fogyasztási szövetke­zet, a termelőszövetkezet és a tanács közösen hozott tető alá egy-egy új egységet Fejlesztési alapok híján a tartalékokat kell mozgósítani. Nagyobb életet lehetne bevinni a művelődési házakba, ha ott ifjúsági presz- szót hoznának létre. Ezzel szem­ben ma még ellenállás mutat­kozik, pedig nem kellene ettől félni. Tőkeigényes vállalkozás Amikor fejlesztésről beszé­lünk, látni kell, a vendéglátás igen tőkeigényes vállalkozás. Az eszközhiány pedig a negye­dik ötéves terv időszakában is krónikus betegsége lesz a ven­déglátónak. Senki sem akar új vendéglátó egységet építeni, a közgazdasági szabályzók nem ösztönöznek. Egy 3-5 millió fo­rintba kerülő vendéglő költsé­gei soha nem térülnek meg. És kérdés, ki építené meg, mert a kapacitás is rendkívül szűkös. Mi hát a teendő? A vendéglá­tással szemben jelentkező egy­re növekvő igények kielégítését még több éven keresztül első­sorban a meglévő üzlethálózat­ban rejlő lehetőségek kiakná­zásával, a színvonal emelésével, a profilok megváltoztatásával kell megoldani. Miklósvári Zoltán Ezerkétszáz megawatt teljesítményű új erőmű épül Százhalombat­tán. A már meglévő Dunai Hőerőmű szomszédságában az eddigi­nél kétszer nagyobb teljesítményű erőművet építenek. A berende­zések egyrésze csehszlovák, másrésze hazai gyárakban készüL Az erőmű 1976-ra épül fel. Generál-tervezője az ERŐTERV, kivite­lezője pedig a 22. sz. és 26. sz. Állami Építőipari Vállalat. Képün­kön: Megkezdték az óriás átmérőjű vízhűtő be- és visszavezető csőrendszer kiépítését Számadóék háza Tulajdonképpen szegény em­bereket kerestem. Akik nem a soronkívüliség előnyeit élvezik, sőt a sor végén járnak, akik nem harmadnaponként cserélik a la­kásukat; egyszerű, de boldog embereket, akik megtervezik kis­méretű boldogságukat és — egyedül szinte semmire sem mennek. Segítségre szorulnak. Segítség. Segít a vállalat, a haver, a szomszéd, a tanács, szülők, rokonok, gyerekek ... Mi születhet ebből? Családi ház Patacson a Benczúr utcában, három szoba, mellékhelyiségek, szeneskamra, kazánház: 300 ezer forintos, palatetős boldog­ság. Sz'rta Gyuláéknak ennyibe ke­rül az új ház. örökké mosolygós, szőke fia­talasszony, ördög gondolná, hogy vasutas. A kertben tart szóval, ölében a Gyuri nevű fe­hér törpekakas. Kérdem a hírt, igaz-e, hogy a MÁV Pécsi Igaz­gatóságától nagy segítséget, 150 ezer forint kamatmentes hi­telt kaptak? — Igaz, bizony. — Mondja és szürkületig összeáll a kép. 1956 szeptemberében költöztek haza férjével együtt a szülői házba — a patacsi szoba-konyhába. A kis Marika akkor egy éves volt, ő pedig nem dolgozott Szita Gyula már akkor is vasúti számadó volt, 1100-ért havonta. Hatan laktak a szoba-konyhá­ban (akkor élt a nagypapa is), s a rá következő évben a ház­Hídvégi este Hol varrnak a falvak, a ki­csik, az egyutcás, szénaillatú községek, ahol nem lehet öt­száznál többet lépni, hogy el ne hagyd a faluvégét? Valahol hidtalan messzeségbent Avagy létezik egy hid, amellyel össze­köthetnénk őket, egyazon Európát vihetnénk hozzájuk? Mit csinál­nak munka után, egy este mondjuk Baranyahldvégen? Va­lóban hidtalan messzeségben van egy akkora falu az asz­faltkoptató társadalom kultúrá­jától? Szójátéknak persze olcsó dolog éppen Baranyahidvéget kiválasztani. De valóságnak ke­mény — és ez a fontos. Magyarországon száz négy­zetméterenként átlagosan 3,5 település van. Baranyában 7.3. Mint Borsodban és Zalában. A magyar falvak átlaglélekszáma 1800 fő, a baranyai községeké 700. Az ország apró falvainak negyed része itt van: 16S-nak m lakója 500-nál kevesebb. Még annyit: a magyar falu­si lakosság fele él 3 ezernél nagyobb lélekszámú települé­sekben, a baranyai falusi la­kosságnak csak 14 százaléka. Baranyahidvég, hét óra. Kez­dődik az este. öreg Csordás Lajos kiül az utcára, a saját háza elé, a saját küszöbére, ősi jogon. Itt született Hidvé- gén, van már rádiója és sze­rinte pusztán azért nincs nagy forgalom ennek a falunak az utcáján, mert épp most állt el az eső. — Jó dolog Itt élni? A válasz lakonikus, de hatá­rozott: — Igönl A szomszéd házból lép át a fölfelére Mikulka Vera. Hajnali régykor kel, úgy indul a villá­nyi szőlészetbe, hogy a kaka­sok is hunyorogva néznek még utána, annyira korán van. — De mit csinál este, ha ha­zajön? Meg vasárnap? Hol szórakozik? — Jóformán sehol. Van Itt hetente kétszer mozi, meg egy kis könyvtár, az az egyetlen ér­telmes dolog a falu egyetlen kis klubjában. Más semmi. — Bál? — Sajnos, csak félévenként egyszer. — Mit szeretnének? •— Valami modernebb he­lyet, ha kicsit is, de nekünk valót, presszóhangulatut, leg­alább egy lemezjátszóval. Múlt­kor bementem a barátnőmmel a kocsmába, mert megkíván­tunk egy pohár sört. Ha látta volna mekkora szemeket me­resztettek ... Hogy lányok a férfiak szórakozóhelyén! De hát hová menjünk? — Házibuli? — Nem oldja meg a kér­dést. Kellene egy hely, ahová csak mi, fiatalok járunk, a magunkhoz valókkal. Megyünk tovább, a Vajszló felőli faluvégre, ahol néhány emberfej\néz ki a kerítések fe­lett, hozzájuk csatlakozik még valahány szomszéd. — Jóestét! — Jóestét! Jóestét! — Nagy eső volt? — Derékvastag eperfát csa­vart az útra, Vajszióra menet. — A villanyvezeték ép ma­radt? — Nem! A villanyvezeték rossz maradt! — Hogy-hogy? — Rossz volt, elkezdték csi­nálni, de félúton abbahagyták. A televíziót alig lehet látni mi­atta. Pedig ez köt bennünket össze a nagyvilággal. Hogy hány levelet feladtunk már e végett, volt amit harmincon is aláirtunk,.. — Községfejlesztési alapot fi­zetnek? — Tavaly kétszáz forintot, most háromszázat. — No, jóéjszakát. — Jóéjszakát! Baranyahidvég. Hetvenöt ház. Mégegyszer végigsétáltunk az utcán, a töredezett járdán, itt- ott a talpunk képét mutató, elmaradott viztócsák felett. Sőt, ha belenézünk ezekbe a tó­csákba, megmutatják egész magukat, teljes hosszúságban. Földessy Dénes hoz ragasztottak egy szobát szu- terinnel. — Most Is itt laknak? Bólint. Csakhogy Marika most 15 éves, öcsi meg — ő sem ké­sett sokat — 14. Három éve határozták el: építenek egy házat. Nagy volt a kert, felét a szülők felajánlot­ták házhelynek. Beosztották a tennivalókat. A papírmunkát az asszonyra testálták. Földhivatal, telekkönyvi hivatal, tanács, fel­mérés, pecsét, pecset, pecsét... Félévig tartott a telek átírása. Szitáéknak 30 ezer forintjuk volt — tíz éves spórolás eredménye. Akkor eladtak egy darab szőlőt, ez is szülői segítség volt, a ro­konok is összefogtak. Az ered­mény: 80 ezer forint Megter­veztették a házat, «... megkér­deztem a tanácson, ki tudná megtervezni? Egy hónap alatt készen volt, még az engedélyt is megadták.” Adott tehát: 80 ezer forint, terv, építési engedély és — egy költségvetés, amely szerint a ház 300 ezer forintba kerül. Mégis belefogtak. S a demi- zson a szalagos fával ez év jú­nius 18-án, vasárnap felkerült, állnak a ház falai. — Tudtam, hogy kérhetek, be is adtam a kérvényt Huszonkét éve szolgálom a vasutat, ismer­nek a főnökeim, el is beszélget­tek velem a szakszervezet és a párt képviselői is. Kértem: se­gítsenek. Nem is gondoltam vol­na, hogy a fele költséget hite­lezik, 150 ezer forintot Tizenhét évre kaptuk. Ezt Szita Gyufa mondta el, aki nyolc körül megérkezett — Murakeresztúrról jár most haza. Kérdezem mennyit keres? Két- ezerötven forintot — volt a vá­lasz. Három éve a házba építik az após nyugdíját, a feleség fizetését De más segítség is jött — A szomszédok munkával, mindennel segítettek. Pénzt is ajánlottak fel. Eljöttek a főnö­keim építkezni (!), a feleségem volt vállalatától a kollégák, a MÁV meg kölcsönön kívül olcsó építési anyagot is adott... A betonlépcső még korlát nél­kül, az ajtókat ácskapoccsal nyitogatjuk. Egy nagy szoba: „Ez a mienk. A loggiás öcsié, mellette Marikáé. Ez a konyha, nézze milyen aranyos kis spei- zom és főzőfülkém lesz! És oda- lentről fűtünk majd, légfűtés­sel.” Kívülről nem néz ki túl nagy­nak, de szép lesz. Hullámpala­tetővel, ablakaival a környező dombokra és messze Mecsekal- jára nézve ... Az OTP-től várnak még 70 ezer forintot. Ha megkapják, jö­het a szakipar. Télre beköltöz­nek. És akkor négyen élnek majd kétezer forintból, hiszen a feleség egész keresete a tör­lesztésbe megy. S eddig ki épí­tette fel a házat? — Hát... Az is társadalmi munkában épült. A stáza-üzem brigádja építette, a vezetőjük Wimmerl Feri, jó ismerősöm. Se­gítettek. Segítettek. Egyedül, úgy szinte semmire sem mennek. Szülők házhellyel, pénzzel, mindennel, ami adódik, szomszédok mun­kával, jó szándékkal, kőműves ismerősök szombat-vasárnapok feláldozásával, vállalat horribi­lis pénzösszeggel, építőanyag- gol, főnökök végezte segédmun­kával, tanács a bürokrácia mel­lőzésével — mindenki segített. És ez összefogásból ház lesz. Palatetős, 300 ezer forintos ház, a boldogság non plus ultrája. Egyszerű, szegény emberek boldogsága. Kampis Péter A PAMUTFONOIPARI VALLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA 1971. AUGUSZTUS 24—25-ÉN 2 éves fonóipari szakmunkás iskolára pótfelvételt hirdet 14—15 éves, általános iskolát végzett leányok ifi- szere. Díjtalan szállást, korszerű munkásszállásun kon biztosítunk. Jelentkezni lehet 1971 augusztus 24., 25. de, 8—14 óráig. Általános iskolai bizonyít­ványát hozza magával. Szóban bővebb felvilágosí­tást adunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom