Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

mmmm hmmií 1971. július 1. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Széchenyi-okna + István-akna Mától: Pécs-Bányaiízei Mindkét üzem közel 100 éves. Az 1872-es évben kezdődött az üzemszerű termelés Szabolcson is. Pécsbányán is. A mai István­oknál illetve Széchenyi-aknát az 1921—27-es években helyez­ték üzembe, a két bányakerület kis aknáinak koncentrálása után. Mindkét üzem közép­európai szenzáció volt a maga korában. Csak egyetlen szám­adat korszerűségük bizonyítá­sára: a korábban dolgozó, alig 20 lóerős szállítógépeket 1000— 1100 lóerős gépekkel cserélték le. A szabolcsi István-akna fennállása óta 33,4 millió ton­na szenet adott az országnak, míg Széchenyi-akna 26,1 millió tonnát. Az idő azonban eljárt mindkét üzem felett. A megváltozott piaci követel­ményeknek külön-külön egyre kevésbé tudtak eleget tenni. Széchenyi-aknón a szénminő­séggel van baj, István-aknán a mennyiséggel. Az igények és lehetőségek gondos elemzése után a Mecseki Szénbányák vezetése úgy döntött, hogy 1971. július 1-i hatállyal össze­vonja a két üzemet. Az új nagy­üzem neve: Pécs-Bányaüzem. Ma reggel mindkét akna­üzemben, minden szakban röp- gyűléseket tartanak, melyek ke­retében az új üzemvezetés is­merteti a legfontosabb felada­tokat. Pécs-bányaüzem vezető­je: Szokola Ferenc, volt Szé- chenyi-aknai üzemvezető, fő­mérnöke Szirtes Béla, István- akna volt főmérnökhelyettese. Az új nagyüzem vezetői István- akna mélyszintjeinek feltárásá­ra, illetve termelésbe állítására fordítják az elkövetkezendő hó­napokban a legnagyobb gon­dot. A mélyszinti, kokszolható feketeszén hiánycikk a piacon. A mai rajt mintegy háromezer embert érint közvetlenül, de nagy visszhangot váltott ki az átszervezés a bányavidék más üzemeiben is. Miért volt erre az intézkedésre szükség, s mit ígérnek az elkövetkezendő hó­napok? - E kérdésekre, az il­letékesekkel folytatott beszélge­tések alapján vasárnapi szá­munkban részletesen visszaté­rünk. Pécsi Ipari Vásár — 1971 / v K Ma díjkiosztás — holnap nyit a vásár 90 hazai, hetven jugoszláv kiállító >4959 termék - 80 termékdíj, 17 nagydíj Ma délben sor kerül a III. Pécsi Ipari Vásár első hivatalos eseményére, amelyen a sajtó képviselőit tájékoztatják a Du­nántúl legnagyobb ipari sereg­szemléjének jelentőségé'ől, majd ezt követően kiosztják a vásár díjait. Az idén 90 hazai és 70 ju­goszláv cég mutatja be termé­keit, elsősorban fogyasztási cik­keket. Az ötezer négyzetméter belső és tízezer négyzetméter szabadtéri területen 4959 ter­méket mutatnak be, melyek kö­zül a vállalatok 180-at neveztek a különböző termék-díjakra. Szerdán a zsűri elnöksége még hatalmas munkában volt, a szakmai zsűrik véaső ítéleteiket összegezték, dr. Miseta László, a zsűri elnöke azonban már némi tapasztalatot szerzett. Sze­rinte az elmúlt évi és azt meg­előző PIV-en bemutatott termé­kek színvonala messze elmarad a mostanitól. A zsűri elnöke ismertette a bíráló bizottság összetételét, a zsűrizés szempontjából. Az idén 17 nagydíj kerül kiosztásra. A zsűri elnöksége 4, a vásáriroda 3, a Megyei Tanács, a Városi Megnyílt a SZOT-üdülő a Rózsadombon A Rózsadombon szerdán megnyílt a SZOT gyógyüdülő­je, amelyben évente 13 ezren pihenhetnek. A rózsadombi gyógyüdülő — amely a SZOT egész éven át nyitvatartó üdü­lői közül a legnagyobb, csütör­tökre várja első vendégeit, 474 vidéki dolgozót. Tanács és a KISZÖV egy-egy, a vásár utolsó napján pedig a közönség 7 nagydíjat adomá­nyoz. A szakmai zsűrik 80 ter­méket javasoltak díjazásra. A szempontok: a fogyasztókat köz­vetlenül érdeklő termékeknél első helyen az esztétikai meg­jelenés, a praktikusság, az áru világméretű összehasonlítását figyelembevéve mennyire kor­szerű a gyártás, az áruellátás folyamatosan biztosítható-e, a termék használati értéke és ára arányban van-e, s végül — ter­mészetesen nem utolsó sorban — a minőségi színvonal. A nagydíjak már nem egy-egy ter­mék, hanem a nagydíjra neve'- zett vállalat összes kiállított árujának értékelését kifejezik. A kiállított termékek közül hány százalék a korszerű, minőségi­leg kifogástalan, magas techni­kai színvonalon előállított ter­mék, és a résztvevő vállalat a két év előtti I. Pécsi Ipari Vásár óta mennyit fejlődött? A szakmai zsűrik nyolc ter­mékcsoport szerint, nyolc cso­portban értékelték a termék­díjra nevezett árukat. Élelmi­szer, vegyianyag, háztartási gép és műszaki áru, lakberendezés és bútor, építőipar és tervezés, gépipar, textil-, méter- és kon­fekció áru, valamint bőr és bőrkonfekció. A szakmai zsűrik­ben a kereskedelem, ipar és a | minőségi ellenőrző intézetek ! legkiválóbb szakemberei vettek részt, értékítéletük pártatlansá­gáról a péntek délelőtt 10 órai ünnepélyes vásár-nyitás után a közönség is meggyőződhet. Építőipari robbantástechnikai ankét Bontás robbantással Robbantástechnikával a Me­cseki Szénbányák újhegyi üze­mének négy emeletes vasbeton silóját bontották 1970-ben. Ugyanezzel a módszerrel távo­lították el a Béke-aknai silót is Marton Mihály vezetésével. — A robbantásos bontás elő­nye? — A művelet gyorsan végre- hájtható, ez időnyereséget je­lent. Például, amíg egy köbmé­ter szilárd anyag kézibontással 5—6, illetve 8—10 órát vesz Dél-dunántúli máhésztalálkozó Siklóson Július 4-én (vasárnap) dél­előtt 9 órai kezdettel Siklóson, a művelődési házban találkoz­nak Dél-Dunántúl méhészei — Zalából, Tolnából, Somogybái és Fejér megyéből. A találko­zón mintegy fél ezer méhész vesz részt. A gyűlésen Időszerű problé­mákról, a méhészet jelenlegi helyzetéről és a negyedik öt­éves tervben a méhészet fej­lesztésére vonatkozó feladatok­ról Kocsis Sándor, az OMSZK igazgatója tart előadást. Az elmúlt évtizedben a méz­termelés megháromszorozódott. Ma már országosan mintegy ezer vagon mézet termelnek, JJaranya megyében 70 vagon Körül van a termelés. Ez évben a megyei felvásárlás már meg­közelíti a hatvan vagont. A nagygyűlés után Diósvisz- lón és Siklóson virágporgyűjtési bemutatót tartanak. Mézből megyénk méhészei országosan harmadik, míg virágporból a legtöbbet gyűitik és ebből a legtöbbet Siklóson, illetve a siklósi járásban. Ez évben 72 mázsára kötöttek szerződést. Jövendő rajztanárok müvész'e’epe tóról, s az így összegyűjtött anyagot ki-ki szabadon válasz­tott technikával dolgozhatja fel. A művésztelepen elhangzó elő­adások ismertetik Mecsekná- dasd műemlékeit, az óbányai fazekasságot, a zománcművé­szet helyét a mai magyar kép­zőművészetben. Az esti progra­mok, beszélgetések során szak­mai-ideológiai, esztétikai kér­désekről is szó esik. A művész­telepet Kelle Sándor főiskolai docens és Pandur József főis­kolai adjunktus vezetik. ilaiért másodízben szervezte meg a Pécsi Tanárképző Főis­kola KISZ-szervezete és rajz- tanszéke a rajz szakos hallga­tók nyári művésztelepét. A ta­valyi bélatelepi kísérlet után idén Mecseknádasdori találko­zott 20 hallgató, hogy június 28. és július 12 között elmé­lyült alkotó munkával foglal­kozzanak. A telepen végzett munka része a főiskolán folyó vizuális nevelésnek. A hallgatók élményt szerezhetnek a tájról és emberről, a kettő kapcsola­.KisdedÓYÓ az elesett katonák emlékére" / Negyvenéves a magyarbolyi óvoda Mielőtt a zalai születésű Vér­tesi Zoltán, 1905-ben a dél-ba­ranyai Magyarbolyban, az evan­gélikus lelkészi állást elfoglal­ta, azt a hírt hallotta, hogy a községben csak két magyar ember lakik, azok közül is az egyik tót, a másik német. Tud­niillik Tóth Vilmos volt a kör­jegyző és Németh Simon az ál­lomásfőnök. A község régi ma­gyar lakói a török időkben el­véreztek, s helyükbe németek és szerbek telepedtek le. A fiatal lelkész nagy elhiva­tottsággal fogott munkához, s első gondolata a magyar nyel­vű művelődés ápolása volt. A művelődés alapjainak a dalt és az óvodát tekintette, ezért először kis énekeskönyvet adott ki a tanulóifjúság részére né­met és magyar nyelven, majd 1925-ben Magyarbolyban, Iván- dárdán és Borjádon nyári óvo­dát szervezett, melyet a mun­kába menő szülők örömmel fo­gadtak. KözpS nyelvük a zene Megnyílt a zenei tábor Finn és o'asz, német és orosz szavak röpködtek szerdán dél­előtt a Pollack Mihály Műszaki Főiskola földszinti előadótermé­ben a nemze'közi zenei tábor megnyitóján. Pécs immár ne­gyedik alkalommal látja vendé­gül az ifjú zenebarátokat. A megnyitó napjáig mintegy 150- en érkeztek meg a jelzett ven­dégek közül, összesen 22 nem­zet fiai. A tábor legfiatalabb résztvevői 14—15 évesek, de a felnőtt zenekedvelők is szép számmal érkeztek a kéthetes találkozóra. A külföldi és hazai vendégek közül többen már másodszor jönnek Pécsre, hogy az iskolai ének'- és zenetanulás magyar módszerét, közkeletű ki­fejezéssel, a Kodály-módszert illetve a karénekkar vezetést tanulmányozzák. Vórady Géza, a Városi Ta­nács népművelési csoportjának vezetője köszöntötte a megje­lenteket, majd az Ifjú Zene­barátok Magyarországi Szerve­zetének nevében Szávai Nán- dorné ismertette a tábor prog­ramját. A vendégek a két hét alatt elsősorban a XX. századi ma­gyar zenével, Bartók és Kodály műveivel ismerkednek, s az egyes szekciókon belül hang­szeres muzsikával, zenekari munkával, kamarazenével, kó- rusénekléssel és zenepedagó­giai módszerekkel foglalkoznak. Természetesen nem maradnak e! azok az előadások, látoga­tások sem, amelyek a régi és mai Pécset mutatják be az ér­deklődőknek. A tábor előadói között a pécsi zenei élet ismert képvise­lőin kívül örömmel fedeztük fel Dávid Gyula zeneszerzőt, Sán­dor Frigyest, a Zeneakadémia kamarazene tanszakának taná­rát, Sándor János karmestert, Petrovics Emil zeneszerző is je­lezte, hogy két napot Pécsett tölt. s találkozik a tábor részt­vevőivel. A szovjet, holland, belga, ju­goszláv és a tengerentúli ven­dégek mellett az ország szinte minden tájáról érkeztek magyar fiatalok. Hajdúböszörményből, Egerből, Gödöllőről, Szegedről, Szolnokról, Kecskemétről, Bu­dapestről. Ma este a fiatal muzsikusok és zenei szakemberek ismer­kedési esten találkoznak a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola diákszállójában. A kéthetes tá­bor végén záróhangversenyre kerül sor. Az első világháború után sok helyen turulmadaras emlék­oszlopot állítottak az elesett katonák emlékére. Vértesi Zol­tán, a lelkész indítványára a I magyarbolyiak nem ezt tették. Nem holt kőoszlopot állítottak, hanem most is élő és viruló óvodát. Elesett katonák emlé­kére óvoda — azt hiszem egye­dülálló a világon. Az óvoda homlokzatán ma is olvasható a carrarai márványból készült emléktáblán Petőfi verse: „Hol sírjaink domborulnak ...”, s alatta a 32 magyarbolyi áldo­zat neve. Az óvoda elődje, a már em­lített nyári óvoda volt. Az első j óvónő, Speciár Etelka, útikölt- j ségét és fizetését a község és j a szülők adták össze. A „Kis­dedóvó" a helyi hercegi ura- ! dalom által adományozott park­részen épült fel. Pontosan azon a helyen, ahol 1827-ben, Jókai Mór, mint a dárdai kerület or­szággyűlési képviselőjelöltje, programbeszédét mondta. Az óvoda és az óvónői lakás 27 ezer pengőbe került, amely kü­lönböző adományokból gyűlt j össze. 16 ezer pengőt adott az akkori kultuszminiszter, kétezret ' a vármegye, a többit a község : lakói adták össze. A magyar­bolyi óvoda lelkes pártolói vol­tak: dr. Berze Nagy János tan- felügyelő, Mándy Samu ország- : gyűlési képviselő és sokan má- ! sok, akik szívügyüknek tekintet­ték a művelődést. Az alapkövet I 1931. február 5-én tették le, s I Mátyás Lajos helybeli építési ' vállalkozó vezetésével ugyanez I év július 1-én az épület készen I is állt. Az ország, de talán a I világ egyetlen ilyen óvodája i most, 1971. július 1-én ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Régen egy óvónő és egy sza­kácsnő dolgozott az óvodában, ma három óvónő és két dajka vigyáz az ötven magyarbolyi, illocskai és lapáncsai kisgye­rekre. Két éve bekötötték a víz­vezetéket az épületbe, mosdó­kat szereltek fel, fejlesztették a konyhát, s a „Kisdedóvó az el­esett katonák emlékére", Álla­mi óvodaként tölti be nemes hivatását. Az óvoda alapítója, Vértesi Zoltán, ma is él, Pécsett a Vas Gereben utcában, s kilencven évesen is teljes szellemi frisse­ségben mesélte el az óvoda történetét. Panics György igénybe, robbantással az épü­letbontás két órára csökkenthe­tő. Területnyerés is elérhető, ha a bontási anyagot nyomban el­szállítják. Az ankét megkezdése előtt Krisztián Bélával beszélgettünk a pécsi robbantásokról, előnyeit több szakember véleménye alapján összegeztük. Krisztián Béla mérnök elmon­dotta, hogy a robbantástechni­ka kilépett a hadászat és bá­nyászat kereteiből, az élet szá­mos területén eredményesen al­kalmazzák, főleg az építőipar­ban alapozásnál, útépítésnél, régi épületek gyors elbontásá­nál. Kovács Jenő mérnök, oz Épí­tőipari Tudományos Egyesület robbantóstechnikai szakbizott­ságának titkára megnyitójában utalt arra, elképzelhető pél­dául a kertvárosi építkezések alapozásánál a robbantástech­nika esetleges alkalmazása, egyes esetekben különleges ta­lajmegterheléseknél, többszin­tes lakóházak építésénél. A kétnapos ankét — helyszín a Technika Háza — nyitója után Krisztián Béla A számítástech­nika alkalmazása a robbantás­technikában és a robbantás­technikai oktatásban címmel tartott előadást. Az oktatás Pé­csett a MŰM intézményeiben folyik, a gyakorlati és tervezési ismereteket szakmunkások, technikusok és mérnökök sajá­títják el. Ezt követően Szélig Jakab budapesti mérnök vezetésével vita következett az időszerű építőipari robbantástechnikai problémákról. Az ország különböző részei­ből érkezett szakembereknek tegnap délelőtt bemutatták Pécs belvárosi rekonstrukciós területét. Kaszás Ferenc geoló­gus kalauzolásával megnézték az Asztalos János kollégiumban az üreg-okozta épületkárokat és a helyreállítási munkákat. Jártak a Rákóczi út és a Bgjcsy-Zsi- linszky út sarkán lévő épület alatt húzódó pince-rendszerben, betértek a Bem utca 8. szám ház udvarába is, ahol egy nyolc méter mélységű alámosás veszé­lyezteti az épület állagát. Itt most feltárási és megerősítési munkát végeznek az Aknomé- lyítő Vállalat dolgozói. Az ankétot ma folytatják. Áz utolsó vonat Harkány és Drávaszabolcs között ^Harkány és Drávaszabolcs ál­lomások között tegnap — szer- ! dán — délután utoljára döcö- i gött végig a gőzös. A két állo- j más között a gazdaságtalan üzemelés miatt ma éjféltől meg­szüntették a vasúti összekötte­tést. j A 7,6 kilométer hosszúságú pálya 1912-ben épült, s a^ Dráván keresztül a jugoszláviai Donji Mihojlác vasútállomásig tartott. Itt csatlakozott a verőce — eszéki vonalhoz. Az első világ. i háború után a határforgalom megszűnt. A második világhá­ború idején elpusztult a dráva- szabolcsi vasúti híd s a folyó partjától másfél kilométer hosz- ; szúságban a síneket felszedték. I Egyébként a Harkány és Dráva­szabolcs között a személyszál­lítás már 1959-ben megszűnt. Áruforgalmat is jóformán a drávaszabolcsi lengyár bonyolí­tott le, ezenkívül a Vízügyi Igaz­gatóság szállított anyagot a i Dráva szabályozásához. A napi kétszeri teherjárat gazdaságta- j lan volt. ) A megszűnte« vasúti közleke­dés miatt iúlius 1-től közúton, a Volán Vállalat szállít árut Harkány és Drávaszabolcs kö- j zött. | Baranyában ez a második vasútvonal, amelyet a közleke­déspolitikai koncepció szelle­mében megszüntettek. Tavaly i ugyancsak délbaranyai részen, Sellye—Drávasztára—Zaláta közötti szakaszon helyezték for­galmon kívül a vasutat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom