Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

I DUNANTOU NAPIO T971. július 39. TAXI-TÜNTETÉS: Ezer taxi vonult föl Párizs egyik külvárosának utcáján, tiltakozásul amiatt, hogy meggyilkolták egyik kollégájukat A NAGYVILÁGBAN Arab csúcs Tripoli A Tripoliba összehívott arab csúcsértekezlet megnyitását csütörtökről péntekre halasz­tották — jelentette a Mena hírügynökség. A líbiai főváros­ban tartózkodó államfők meg­várják Nimeri érkezését. Ni- meriért csütörtökön különrepü- lőgép indult Khartoumba, s a tábornok érkezése péntekre várható. 4 BARCELONA: A legna­gyobb spanyol gépkocsigyár öt­ezer munkása lépett sztrájkba, tiltakozásul 25, ugyancsak sztrájkban való részvétel vádjá­val elbocsátott társuk ügye miatt, A Seat üzemeit állig fel­fegyverzett rendőrök veszik kö­rül, incidensekről azonban nem érkezett jelentés. + NICOSIA: A nicosiai kormány szóvivője szerdán sietett megnyug­tatni Ciprus lakóit és kijelentette, hogy semmi sem fenyegei a sziget- ország nyugalmát és biztonságát Ma­gyarázkodását oz tette szükségessé., hpgy kedd este riadókészültségbe helyezték az ENSZ békefenntartó erőit. A mintegy 3000 főnyi rend­fenntartó egység „minden eshető­ségre készen” továbbra is riadóké­szültségben van. ♦ BUENOS AIRES: Három, magát a „népi forradalmi had­sereg” tagjának valló fegyve­res Buenos Airesben eltérített egy hútőkocsit, és tartalmát —- nyolc tonna fagyasztott húst — szétosztotta a város szegényebb negyedében. •4 BERN: Hatalmas tűz ütött ki szerdán este a Bern közelében lévő mühlebergi atomerőmű géptermében. Mint a rendőrség közölte, az erő­mű összes biztonsági berendezése jól működött, az atomreaktor azon' nal automatikusan leállt. 4 MONTEVIDEO: Az uruguayi Tupamaro-gerillák szerdán a hatóságokhoz intézett levelük­ben négyszázezer dollár válság­dijat követeltek a július 12-én elrabolt textilgyáros, Jorge Be­tenbaum szabadonbocsátásáért. ♦ JERUZSÁLEM: Pierre Harmel belga külügyminiszter szerdán be* fejezte az izraeli vezetőkkel folyta* főtt tanácskozásait. Harmel három ízben kereste fel kollégáját. Abba Ében Külügymnisztert és fogadta őt Golda Meir miniszterelnök-asszony Is. ♦ PÁRIZS: Háromezer portu­gál művész — írók, festők és színészek — petíciót nyújtott be a portugál nemzetgyűléshez, követelve a sajtócenzúra eltör­lését. A nemzetgyűlés ezekben a napokban tárgyalja a minisz­terelnök által előterjesztett új sajtótörvényt.-A BELGRAD; Az Ekonomszka Po­litika című gazdasági lap tudósítása szerint tárgyalások indultak jugo­szláv és albán kormányszervek és energetikai vállalatok között a két ország energetikai együttműködésé- röl, 4 QUITO; Ecuador dolgozói­nak 90 százaléka sztrájkol. A munkások 38 százalékos fizetés- emelést, az áremelések megfé­kezését és demokratikus agrár­reformot követelnek. Velasco Ibarra elnök a sztrájk politikai motívumaira hivatkozva „szük­ség esetére” készültségbe he­lyezte a hadsereg páncélos egységeit. ♦ ST. NAZAIRE: Egy Ham­burgba tartó spanyol szállító- hajó fedélzetéről a tengerbe zuhant egy 40 tonna súlyú francia gyártmányú generátor. A 33 méter hosszú, 18 méter magas áramfejlesztő a vízbe zuhanva valóságos szökőárt okozott; a hullámok átcsaptak a fedélzeten és 13 embert a tengerbe sodortak. Valameny- nyiüket sikerült kimenteni. 4 PRAGA: Csehszlovákiában már folynak a Szovjetunióból Nyugat- Európába irányuló nemzetközi gáz­vezeték építési munkálatai. Az épít­kezéseket végző vállalat dolgozói a napokban kezdik meg a nagy mé­retű acélszerkezetek betonaljainak készítését. A gázvezeték ezeken ivei át a Vág, a Dudvág, a Garam és a Nyitra folyón. 4 LOWESTOFT: Anglia keleti partjainál kigyulladt egy 250 tonnás holland hajó. A rádió­jelzésekre helyszínre érkező he­likopter felvette a hajó személy­zetének valamennyi tagját, a hajó megmentésére azonban nincs remény.-4 ATHÉN: A Peugeot Autógyár és a Renault Művek autógyárat épít Görögországban. A 200 millió drachma költséggel a közép-görög­országi Voloszban építendő gyár 1973 elején kezdi meg a termelést. 4- STRASBOURG: A francia légierő Strasbourgi radar-köz­pontja a Rajna-völgyének 144 városában és falvában megszó­laltatta a szirénákat. A rend­őrök, tűzoltók és a polgári vé­delem vezetői azonnal elfog­lalták posztjaikat, hamarosan kiderült azonban, hogy hamis riadóról van szó, amit az auto­matikus radar-rendszerben be­következett rövidzárlat okozott.-4 LONDON: A British Aircraft Corporation (BAC) szóvivője szerint azt tervezik, Hogy 1978 végéig 150 Concorde típusú szuperszonikus sze­mélyszállító repülőgép lesz forga­lomban. A hang sebességénél két­szer gyorsabban repülő Concorde első példánya 1974 tavaszán kezdi meg működését. Közlemény a KGST ülésszakáréi Bukarest: A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 25. üléssza­kára 1971. július 27—29. között került sor Bukarestben. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok delegációi, a tanácskozáson részt vett a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság dele­gációja Alekszandar Grlicskov a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának titkára. A tanács ülésszakán I. G. Maurer, a Román Szocialista Köztársaság delegációjának ve­zetője elnökölt. Az ülésszak elé megvitatás céljából beterjesztett kérdések­kel kapcsolatban Gheorghe Radulescu, a KGST végrehajtó bizottságának elnöke, Románia minisztertanácsának elnökhe­lyettese tartott. tájékoztatót. A KGST-tagállamok kommu­nista- és munkáspártjainak ve­zetői és kormányfői az 1969. áp­rilisában Moszkvában megtar­tott 23. (rendkívüli) ülésszakon meghatározták az együttműkö­dés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesz­tésének fő feladatait és elvi irányait. Ezen elvi határozatnak megfelelően a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 25 ülésszaka egyhangúlag elfo­gadta az együttműködés továb­bi elmélyítését és tökéletesíté­sét, valamint a KGST-tagáHo- mok szocialista fejlesztését cél­zó komplex programot. A ta­nács valamennyi tagállamának kollektív erőfeszítésével kidol­gozott komplex program 15-20 év alatt szakaszosan realizáló­dik. A szocialista gazdasági in­tegrációnak a komplex program­ban konkrét kifejezést nyert új feladatai, az ezeknek megfe­lelő módszerek és formák a KGST-tagállamok kollektív együttműködésének több mint húszéves tapasztalatán, gyái- szakosítási és kooperációs ta­pasztalatán, valamint ötéves népgazdasági fejlesztési terveik koordinálásának tapasztalatán alapulnak. A KGST-tagállamok fejlődé­sében elért sikerek, a KGST te­vékenységének egész gyakorla­ta, a szocialista társadalmi rendben, a szocialista nemzet­közi munkamegosztásban rejlő hatalmas lehetőségekről tanús­kodnak, a szocialista államok közös akcióinak nagyfokú ha­tékonyságát bizonyítják, alkal­masságát arra, hogy kollektiven találják meg azon bonyolult feladatok legcélszerűbb meg­oldását, amelyek elősegítik az egész szocialista közösség po­tenciáljának megerősödését. Az ülésszak résztvevői ab­ból indulnak ki, hogy a gazda­sági és tudományos műszaki együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szo­cialista gazdasági integrá­ció fejlesztése a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztásnak, a KGST-tagállamok gazdasági közelítésének, a kor­szerű, nagy hatékonyságú nem­zetgazdasági struktúra kialakí­tásának, a KGST-tagállamol; gazdasági fejlettségi színvona­lai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének, az alapve­tő népgazdasági ágazatokba-, a tudományban és techniká­ban mély és tartós kapcsola­tok kialakulásának és ezen az alopon a tagországok nemzet­közi piaca kibővítésének és megerősítésének, az áru- és pénzviszonyok tökéletesítésének folyamata, amelyeket a KGST- tagállamok kommunista- és munkáspártjai, valamint kormá­nyai tudatosan és tervszerűen szabályoznak. A KGST ülésszaka, elfogadva a komplex programot, úgy te­kinti annak realizálását, mint a KGST-tagállamok közötti nemzetköri gazdasági kapcso­latok rendszere további terv­szerű tökéletesítésének alap- jót Az ülésszak résztvevői meg vannak győződve arról, hogy a komplex program realizálása elő fogja segíteni a KGST-tag­államok nemzetgazdaságainak megerősödését és azok szoros, kölcsönös együttműködését az egész szocialista közösség gaz­dasági potenciáljának fokozá­sát. Ez még jobban megszilár­dítja a szocializmus testvén or- szágainak politikai egységét és összeforrottságát. Az ülésszak résztvevői egy­hangúlag megerősítették, hogy országaik teljes mértékben ké­szek megvalósítani minden olyan szükséges szervezeti, gaz­dasági és jogi intézkedést amely biztosítja a komplex program hatékony teljesítését. Az ülésszak kijelenti, hogy a komplex programban előirány­zott intézkedések megvalósítá­sában teljesen vagy részlege­sen részt vehet bármely nem KGST-tagállam is. A KGST-tag­államok a továbbiakban is fej­leszteni fogják a többi szocia­lista országgal folyó gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködést. A jövőben is fejleszteni fogják a gazdasági és tudományos-műszaki kapcso­latokat a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista államok­kal a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a köl­csönös előnyök és a szuvereni­tás tiszteletben tartása elvének alapján. A közeli napokban az együtt­működés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdaság integrációjának fej­lesztését célzó komplex progra­mot nyilvánosságra hozzák a sajtóban. A tanács 25. ülésszakának munkája a barátság és az elv­társi együttműködés szellemé­ben folyt. Ma célhoz ér az Apollo-15 1971. július 26-án kezdődött az amerikai űrkutatás eddigi legjelentősebb, leghcsszabb ideig tartó (több mint 12 na­pos) és legköltségesebb vállal­kozása. Az expedíció 445 millió dollárba került. Dr. Scott („ve­terán”, a Gemini—8 és az Apollo—9 űrrepülésben vett részt) és J. Irwin („újonc") űr­hajós a 67 órás hoidtartózko- dás során összesen 20 órás ki­rándulást tesz a Hold felszínén. A magukkal vitt 300 cm hosszú, 180 cm széles televíziós kame­rákkal, filmfelvevőkkel és auto­matikus navigációs berendezés­sel felszerelt négy elektromotor­ral hajtott terepjáró autójuk biztonsági okokból a maximális 18 km-es sebesség helyett csak 10 km óránkénti sebességgel halad. A jármű 35.5 km utat tesz meg a három kutatóút so­rán. A leszállóhely a Hold egyen­lítőjétől északra (kb. 1000 km- re délkeletre attól a helytől, ahonnan a Lunohod—1 szovjet holdlaborotórium 1970. novem­ber 17. óta küldi mérési ada­tait) az Esők tengere közelében található. Három oldalról a 4000 m fölé emelkedő Appen- nin-hegység északi nyúlványai, űiii *G.,- *• ttZ&ki: ; : .rtrr*?.* C* fibÄteä • -W.N-.W rv «ras:«* j Fock Jenő nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) részt, nem lehet akadálya an­nak, hogy a többi érdekelt or­szág közös együttműködését megvalósítsa. Bár az integrációs programot csak most hagytuk jóvá, vég.e- hajtása valójában már meg is kezdődött. Mondok néhány pél­dát. Tárgyalások folynak egy nagykapacitású vaskohászati kombinát építéséről, amelyet az érdekelt országok létesítenének közös erővel a Szovjetunió te­rületén. Hasonló tárgyalások kezdődtek egy cellulóz üzemrój is, amely ugyancsak a Szovjet­unió területén épülne fel. Az energetikai problémák megol­dására tovább folytatjuk a nem­zetközi vezetékrendszerek ki­építését, illetve bővítését olaj, gáz- és villamosenergia szállí­tására. Nagyarányú kooperáció­ba kezdtünk a közúti jármű­gyártás területén. Itt ismerete­sek már korábbi megállapodá­saink a személygépkocsi és au­tóbuszgyártási kooperációt ille­tően. Most ez tovább bővül: őszre tervezzük egy 10 évre szó­ló szakosítási megállapodás aláírását a nagy teherbírású tehergépkocsik gyártásáról. A KGST-országok idén létre­hozott nemzetközi beruházási bankja például —, amelynek alaptőkéje 1 milliárd transzferá­bilis rubel — máris jelentős hi­tel-műveleteket bonyolít le. El­sősorban olyan beruházásokat támogat, amelyek a gazdasági integráció J(ibontakoztatását szolgálják. Hadd említsem meg az Ikarus gyár hitelkérelmét, amely köztudottan fontos szere­pet tölt be a közúti járműgyár­tás területén folyó nemzetközi kooperációban. A most elfogadott integrációs program jelent-e változást az integrációban részt nem vevő országokkal fennálló kapcsola­tokban? — A szocialista gazdasági in­tegráció nem vezethet elzárkó­zásra. Az integrációban részt­vevő szocialista országok to­vábbra is fejleszteni kívánják gazdasági kapcsolataikat a vi­lág valamennyi országával, füg­getlenül társadalmi berendez­kedésüktől. A program nyílt, le­het csatlakozni hozzá, vagy részt venni egyes intézkedéseinek megvalósításában. Amelyik or­szág csatlakozni kíván, annak természetesen osztania kell alapvető elveinket. Éppen ezért itt elsősorban azok . előtt a szo­cialista országok előtt nyílik meg az út, amelyek ma még nem tagjai a KGST-nek. Rész­leges csatlakozás, egyes intéz­kedések megvalósításában való részvétel esetén természetesen ilyen feltétel nincs. Ott csupán egy a lényeg, a kölcsönös érde­keltség. Aiz integrációs program egyébként rövidesen nyilvános­ágra kerül, a magyar és a nem­zetközi közvélemény számára egyaránt hozzáférhető lesz. Hazánk gazdasági fejlődésé­ben mindig is nagy szerepet játszottak a külgazdasági kap­csolatok. Eddigi töretlen fejlő­désünk tartópillére az az együtt­működés volt, amelyet a szocia­lista országok testvéri közössé­gében alakítottunk ki. Az együtt­működés szervezésében a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa jelentős szerepet töltött be, s a most elfogadott határo­zatok tovább növelik a KGST szerepét. Számunkra az integ­rációs program mindenekelőtt az eddig kialakult együttműkö­dés erősítését, továbbfejlődésünk hosszú távra megalapozott szi­lárd alapját jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormányunk meg­teszi a szükséges intézkedése­ket oz integráció programjának végrehajtására. nyugatra pedig a Hadley-rianás zárja le. A medence felszínét pár centiméter és több száz mé­ter átmérőjű, kövekkel és finom holdporral borított kráterek te­szik változatossá. A Hadley- rianás 70 km hosszú, változó szélességű, 305 m mély U-alakú völgy. A két űrhajós program­jában a leszállóhelytől az észak­ra-, a délre levő krátercsoport, a Hadley-rianás tanulmányozá­sán kívül, a légvonalban 8 km távolságban levő Appennin- hegység nyúlványainak felkere­sése is szerepel. A végéhez közeledő Apollo- program — a tervek szerint már csak két űrhajó felbocsátására kerül sor — utána a NASA a Szovjetunió példáját követve automatikus űrállomást kíván a Holdra szállítani. A holdkomp pénteken elindul az égitest „Appenninek”-hegv- ségei felé, ahová magyar idő szerint 23.15 órakor ereszkedik le. Ami nincs az árcédulán (Folytatás az 1. oldalról.) szaélésnek, véteknek minősít- hető-e az áremelkedés? Nos, a módosított gazdaságirányí­tás, mint ismeretes, az alapve­tő közfogyasztási cikkek zö­mének árát nem tette szabad­dá; itt a korábbi rögzítés messzemenően érvényben ma­radt. A fogyasztási cikkek bi­zonyos körében viszont — a kínálat, a választék bővítése, a fogyasztás szabályozása, a ter­melői érdekeltség erősítése ér­dekében, az árak, meghatáro­zott keretek között, szabadon változtathatók. Ehhez két megjegyzést ^ kell fűznünk: egyrészt azt, hogy a vásárlók a boltok­ban érzékelhetik a kínálat ja­vulását, az áruválaszték bővü­lését, a várt áruellátási hatá­sok tehát lényegében nem ma­radtak el. A másik észrevétel sem kevésbé fontos: az árvál­toztatás szabadsága természe­tesen nem azonos a társadal­mi kontrollnélküliség szabados­ságával. Figyelembe kell vennünk mindenekelőtt azt, hogy az or­szágos áralakulást, a viszony­lagos stabilitást nagy mérték­ben meghatározzák az állami költségvetés pénzügyi interven­ciói. Egyetlen tényt említve: 1969 óta mintegy hatvan ártá­mogató intézkedés született, amelyek összességükben négy- milliárd forinttal növelték a költségvetés kiadásait. Elég ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban csupán arra utal­ni, hogy a tőkés világban erő­teljes az infláció, az árak év- ről-évre meredeken emelked­nek, s mivel a külkereskedelem érpályáin keresztül kapcsola­taink e piacokkal jelentősek, ártámogató beavatkozások nél­kül az inflációs hatások inten­zív drágulási hullámmal törné­nek be hozzánk is. (Egyetlen szemléltető példa: tavaly nagy mértékben drágult a világ­piacon a kávé; ahhoz, hogy a drágulás ne érintse a hazai kávéivókat, összességében 520 millió forinttal növelték költ­ségvetési dotációját.) Egészé­ben az árstabilizáló intézke­dések költségvetési végösszeg« — 1970. évi adatok szerint — így alakult: az importtal össze­függő támogatás 880 millió, a nem importhoz fűződő dotáció 520 millió, a számla tehát: 1400 millió. I gaz — és ez is a kép 1 teljességéhez tartozik —: nem kevés vállalat a sza­bad árváltozás jogát afféle manőverező, spekulációs já­tékként kezeli. Kérdés termé­szetesen: hol a határ, amely az indokolt és a társadalmi ér­dekeket sértő áremelkedéseket elválasztja? Nos, egyértelmű vonalat húzni e kettő közé nem mindig könnyű, de a lényeg mégis az, hogy ahol az ár­emelkedés a termelés korsze­rűsítését, a kínálat bővítését, az áruválaszték javítását cé­lozza, ott a társadalom végső soron nyerhet az üzleten. Két­ségtelen azonban, hogy sok helyütt — úgy is mondhatnák — különös visszájáról-számolás érvényesül: a vállalat megter­vezi mindenekelőtt a béreme­lést, a részesedésnövelést, ki­számítja, hogy ehhez mekkora nyereséget kell elérnie, s eh­hez, a megvalósítás fő eszkö­zeként, betervezi az áremelést. Talán mondanunk sem kell, hogy ebben az esetben még akkor is manipulációs célzat­ról van szó, ha a haszonélvező egy egész közösség — a válla­lat —, ha tehát a csoportérdek a társadalmi érdekek rovására érvényesül. S bármily különös: sajátos gazdasági tudathasa­dást jeleznek ezek a manipu­lációk; az érdekeltek ugyanis mint termelők nyernek, de mint fogyasztók természetesen ve­szítenek a üzleten. T. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom