Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-10 / 161. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. július 10. A kettéosztott falu: H i rd Egyik fele Pécshez tartozik, a másik önálló község — El kell dönteni a régi vitát! Kivilágítatlan járművek A hanyagság emberéleteket követel Kinek a feladata az ellenőrzés? Szakállas témára hegyeztük ki a toliunkat, s ez a téma: Hird. A falut csaknem húsz éve kettéosztották, s a helyzet máig sem változott. A Gyár utcától nyugatra eső terület mintegy 300 lakója Pécshez tartozik, az attól keletre eső 1000 lakosú település pedig Hird. Ezt persze csak a merev, közigazgatási térképek jelzik, mert különben egy teljesen egységes falu képe tárul elénk. Az utca egyik felén terül el például a Pécsi Kenderfonógyár, vele szemben pedig — már hirdi területen — a gyári klub. Az utca pécsi oldalán fekszik a húsbolt és italbolt, a hirdi oldalon pedig az élelmiszerbolt. A KONYHA PÉCSETT, A SZOBA HIRDEN VAN Rengeteg komikus — és persze bosszantó — visszásság fakad ebből a kettéosztottságból. Ez különösen akkor válik szembetűnővé, ha Dalos József bányászt meglátogatjuk. Dalos József udvarát és házát kettészeli a közigazgatási határ. A ház konyhája és fürdőszobájának fele Hirdhez, a ház többi része pedig Pécshez tartozik. Más szavakkal: aki Dalos József fürdőszobájában a kádba száll, az egy városban és faluban fürdik egyszerre. Dalos József a pécsi rendelőintézetbe jár, ha megbetegszik, a szomszédja már a komlóiba. Dalos József városi tarifa szerint fizeti a villanyt, a szomszédtól falusit kérnek. Dalos József unokája (elfelejtettem megkérdezni, van-e unokája ; a példa kedvéért tegyük fel, hogy van), tehát Dalos József unokája egy forint 50 fillérért kapja a csecsemőtejet, a szomszédos kisgyerek mór csak 3 forintért. Feltéve, ha hozzájutnak Hirden! A hirdi községi tanács törpe vízmüvet épít a faluban. Mivel Dalos József háza félig még Hirdhez tartozik, ő még kap a vízből, a szomszéd már nem. Az I. kerületi tanács ugyanis nem járult hozzá a törpe vízmű költségeihez. Furcsa helyzet áll elő egyébként, ha a vízmű elkészül: a falusinak számító hirdiek vízvezetéki vizet isznak, a Pécshez tartozó többiek pedig megmaradnak az öreg kútnál. Hird pécsi részét Vasas külterületnek nevezik. Módfelett komikus, ha arra gondolunk, hogy ezen a „külterületen" olyan gyár áll, mely 1945-ben talán 100 munkást foglalkoztatott, ma pedig ezer fős létszámmal dolgozik. Ha betűrágó mótelkeket osztanak ki, ami megint csak a városközelséget jelzi. A távolabbi falvakban bőkezűbbek szoktak lenni. Mintegy 300 — ha nem több — albérlő él a kétfelé osztott községben. A falu tollasodik. Gyarapodik a községi tanács is, mely olyan bevételekhez jut a parcellázásokból, melyhez foghatót keveset találni, ha a falu nagyságrendjét számítjuk. Ez a tanács törpe vízmüvet és 50 férőhelyes óvodát tud építeni egyszerre, s már azon töri a fejét, hogy ABC-áruházat, orvosi rendelőt és felső tagozatú iskolát létesít. Valaha majd Hird is Pécs kertvárosa lesz. Ez azonban még a távolabbi jövő. Ma még, amikor szóba kerül, hogy mi is legyen Hirddel, eléggé megoszlanak a vélemények. A pécsi rész a városhoz ragaszkodik, s még a Minisztertanácshoz is levelet írt ebben az ügyben, mert számukra Pécs olcsóbb villanyt, közelebbi orvost és rendelőintézetet, s nem utolsósorban olcsóbb városi buszt jelent. A 13-as autóbusz ugyanis csak azért jár ki a kendergyárhoz, mert az Pécs területén fekszik. A többi hirdi szíve is a városhoz húz (hiszen azért költöztek Pécs közelébe), attól tartanak viszont, hogyha Pécshez csatolnák őket, Pécs „lefölözné" a parcellázásból befolyó csinos jövedelmeket. Valami átmeneti megoldáson törik a fejüket, s ez a megoldás a községi tanács szerint: a városkörnyéki község. A városkörnyéki község státusz annyit jelent, hogy Hirdet nem csatolnák Pécshez, megmaradna önálló községi tanácsa, s a másodfokot képező ügyek nem a Megyei Tanács járási hivatalához, hanem a Pécs városi Tanács vb-titkáró- hoz, illetve a Pécs városi Tanács szakigazgatási szerveihez tartoznának. Ez a dolog közigazgatási része. Ami a sokkal fontosabb anyagi részt illeti: a városnak nem lenne gondja a község ellátására, mert a községi tanács önállóan gazdálkodna a befolyó pénzekkel. MA KÖNNYEBB MEGEGYEZNI Valóban mindkét „félnek" tehát Pécsnek is, meg Hirdnek is — előnyös lenne ez a modell, amelyet már azért is érdemes volna kimunkálni, mert ezt Pécs és Kozármisleny, esetleg Mohács és Lánycsók esetében is alkalmazni lehetne, ha az érdekeltek igénylik. A városkörnyéki község státusz azonban mégsem olyan varázsszer, mint az első pillantásra látszik. Hird esetében a kettéosztottság az alapvető kérdés, s ezt az új státusz még nem szüntetné meg. Ennek ugyan nem volna különösebb jelentősége, ha a városkörnyéki község státusz automatikusan avval járna, hogy egész Hird városi villanytarifát, városi buszt, kedvezményes áru fcse- csemőtejet stb-t kap. Csakhogy — amint Abrány Sándor és Lukácsi Róbert, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársai felvilágosítottak bennünket — a városkörnyéki község státuszhoz nem mellékelnek ilyen előnyöket. Ezekre csak Vasas, Mólom stb., tehát Pécs szerves része tarthat igényt. Egy városkörnyéki község csak abban az esetben, ha az érdekelt vállalatok — jelen esetben a DE- DÁSZ, Volán, stb. — méltányosnak és teljesíthetőnek tartja ezt az óhajt. Az utolsó fillérig megőrizni a községi tanács kasszájába befolyó pénzeket, ugyanokkor városi előnyöket kérni — egyszerre nem megy. Ez a dolog egyik része. A másik: valamit mégiscsak tenni kellene evvel a kettéosztott faluval, mert hovatovább nevetséges lesz a mai helyzet Amíg a megyei, illetve Pécs városi Tanács teljesen független volt egymástól, kissé körülményesebb lett volna megegyezni. Ma könnnyebb. Meggyőződésünk, hogyha a két tanács, valamint a hirdi községi tanács és persze az érdekelt vállalatok összeülnek, lesz megoldás. Egy kis jóakarattal lehet. Magyar László „Éjjel mentem Pécsvárad felé teherautómmal. Az utolsó pillanatban vettem észre, hogy reflektorom fényében egy kerékpáros imbolyog. Megálltam, kiszálltam a kocsiból és megállítottam a kerékpárost. Dőlt belőle a borszag. Járművén egyetlen lámpa vagy fényforrás semvolt. Még ő méltatlankodott: milyen alapon állítom meg? Semmi közöm hozzá! Láttam, itt még magyarázni sem érdemes. De érdemesnek tartom, hogy írjak a szerkesztőségnek és kérjem — úgy vélem sok gépjárművezető nevében — rendszabályozzák meg valahára azokat, akik kivilágítatlan járművel, — kerékpárral, lovaskocsival — hajtanak éjjel, örökös rettegés így az éjszakai vezetés". A balesetek ugrásszerű növekedéséhez feltétlen hozzájárulnak a kivilágítatlan járművek: a lovaskocsik és kerékpárok. Az ebből származó balesetek nem kis részét képezik o rendőrségi, ügyészségi vizsgálatoknak, a bírósági tárgyalásoknak. A közlekedéssel foglalkozó szakemberek az ilyen jellegű balesetek okát az emberek hanyagságában látják elsősorban. Jovánovics Antal mároki lakás is este hajtotta fogatát, amikor egy motorkerékpáros belehajtott. „Virágos községet már elhagytam, amikor sötétedett. Teljesen megfeledkeztem arról, hogy a lámpát meg kell gyújtani" — mondja vallomásában. Hanyagság! A vizsgálat a baleset elsődleges okaként a kocsi kivilágítatlanságát jelöli meg. „Gyakran baleset történik úgy is, hogy meggyújtják a lovaskocsin a lámpát, de a lámpa fénye nem látható" — mondják a tapasztalatok alapján a szakemberek. Az ilyen jellegű hanyagság nemrég sajnos két ember halálának volt előidézője. Pécs és Mohács között Szederkény közelében munkásokat szállító autóbusz haladt este Mohács felé. Az autóbusz vezetője hirtelen egy kivilágítatlan lovaskocsit vett észre maga előtt, — balra rántotta a kormányt és összeütközött egy szemben haladó tartálykocsival. A karambol következtében az autóbusz utasai közül ketten meghaltak, többen súlyosan megsebesültek. Az ügyben bírósági tárgyalást még nem tartottak, de a vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a Kele József, pécs-rácvá- rosi lakos hajtotta lovaskocsin a meggyújtott lámpa fényét a kocsin szállított széna eltakarta! A közúti ellenőrzések során gyakori tapasztalat: a fogatok nincsenek lámpával felszerelveI A kifogás: „Arra gondoltam, hogy még világosban hazaérek". Hanyagságok, kifogások, magyarázkodások —, de az ilyen jellegű közúti fegyelem az évek során vajmi keveset szilárdult. Pedig a rendelkezések világosan kimondják: az állati erővel vontatott járműveket fel kell szerelni világítással, — a lámpát a jármű bal oldalán kell elhelyezni úgy, hogy mind elölről, mind hátulról jól látható legyen. "Arra gondoltam, hogy még világosban hazaérek". Nem elfogadható kifogás. Nemcsak azért, mert a megnövekedett közúti forgalomban sok esetben nem lehet előre percre kiszámítani azt, hogy mikor ér haza, hanem azért is, mert a rendelkezések kimondják: a fogatolt jármű a közlekedésben csak akkor vehet részt, ha — többek között — megfelelő világítási felszereléssel ellátják. A gépjárműveknél mór nemcsak a vezető hanem a go- rózsmester is felelős, hogy azok megfelelő és jól működő világítóberendezéssel fussanak ki a közutakra. A fogatok többsége a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tulajdonában vannak. De — mint a tapasztalatok bizonyítják — sok termelőszövetkezetben és állami gazdaságban senki sem ellenőrzi, hogy a hajtó betartja-e a KRESZ rendelkezéseit! A közúti forgalom pedig most már követelőén előírja: szükséges, hogy minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban kijelöljenek valakit, akinek feladatául adják a fogatok világítóberendezésének ellenőrzését. A lámpák beszerzési és üzemelési költsége egy-egy gazdaság költségvetésében nem számottevő. De ezek hiánya — nem egy esetben emberéletet követel! Hasonló a helyzet a kerékpárokkal is. Régebben gyakori kifogás volt: nem kapható lámpa, dinamó stb. Most már kapható —, nem lehet a „hiánycikkre" hivatkozni. A járművek világítás nélküli közlekedtetése — életveszélyes. A legszigorúbb felelősségrevo- nást érdemli az, aki a rendelkezéseket megszegi. Garay Ferenc Komolytalan rovat Hogyan tehetjük még koszosabbá Pécset? dón értelmeznénk a külterületi minősítést, Hird pécsi részét nem is volna szabad fejleszteni. A külterületi minősítés egyébként avval is jár, hogy előbb Vasasra megy be minden postai küldemény. Ilymódon még az expressz-levél is csak csigalassúsággal érkezik meg. PÉCS EGYIK KERTVAROSA LESZ Valaha Hird is olyan község volt, mint a többi: elöljáróságot választott, ápolta a hagyományait, önérzetes lokálpatriotizmus hevítette a lakóit. Ma már szinte minden szertefoszlott a régi dicsőségből. A fel- szabadulás idején talán 400 ember élt a Pécshez nem tartozó részben, ma — mint mondottuk — ezer. A többség bevándorló, akik Apátvarasdot, Kátolyt, Szellőt meg a többi községet hagyták ott a városközelség kedvééit. Az ó számukra csak Hird jelene és jövője fontos, ami érthető is. Az idén 53 telket parcelláztak Hirden, de már elfogyott. Van még 100, de ez is kevés lesz 1972 végéig. Ha ebben az ütemben folyik a bevándorlás, Hird lakossága 1980--O megkétszereződik, vagy m >g több is lesz. Vízvezetékkel ellátott, t mindössze 200 négy tögöles A VÁROSKÖRNYÉKI KÖZSÉG ELŐNYEI A városkörnyéki község egészen új fogalom a legújabb tanácstörvényben olvashatunk róla először. A következőket: „Községi tanácsot városkörnyéki községi tanáccsá akkor lehet nyilvánítani, ha a város és község között kölcsönösen szoros társadalmi, gazdasági, ellátási, munkaerófoglalkoztatási, földrajzi és közlekedési kapcsolatok vannak, továbbá a község és város összehangolt fejlesztése különösen indokolt." A kettéosztott Hirdre mindez áll — jó helyen tapogatóznak. Még Pécsnek is előnyös lenne ez a megoldás. Semmi értelme a gigantomániának, tehát an nak, hogy egy, vagy több község — idő előtti — Pécshez való tartozásával néhány ezer fővel növeljük a város lakosságát. A lélekszám-gyarapítás — gondot is jelent. A városhoz tartozó község ugyanis ugyanolyan elbírálásra tart igényt, mintha Pécs belterületén volna. Teljesen érthető — sőt jogos — ez az igény, tapasztalatból tudjuk viszont, hogy nem olyan egyszerű kielégíteni. Sokféle mozgalom van: „Tiszta udvar, rendes ház", vagy talán „Virágos ház" is. Van olyan is, amikor a lakók szocialista megőrzésre vették át a házat. Olyan mozgalomról is tudok, hogy: „Egy napot Pécsért". Nem tudom, hogy melyik, hogyan áll ezekből, de meghatva figyelem azt az igyekezetei, amelyet városunk lakói fejtenek ki a legújabb mozgalom érdekében: „Hogyan tehetjük még koszosabbá szeretett városunkat"! Azt már látom, hogy hivatalos szerveink eléggé el nem Ítélhető módon akadályokat gördítenek ennek a mozgalomnak az útjába. Ravasz seprőgépeket szereztek be, amelyek láb alatt okvetetlenkednek. Kukás autókat kénytelen az em bér kerülgetni. Kis és nagy szeméttartókkal találkozunk. Látunk imitt-amott hatalmas szeméttárolókat is, de mindez semmivé törpül életrevaló kezdeményezésünk mellett, amelyet kifejtünk városunk koszositása érdekében. Dehát hiába vannak akadályok, mi megküzdünk velük! * A küzdelem fokozása és szervezettebbé tétele érdekében j volna néhány rendszerező ja- I vaslatom; Növleni kell a tök- és napraforgómag árusítók számát! Örömmel látom már azt, amit néhány évvel ezelőtt csak Debrecenben tapasztaltam, hogy egy-egy mozielőadás után sikerült térdig járnom a napraforgómagban. Lassan nálunk is terjed ez az életrevaló kezdeményezés, csak egyelőre még kevés van az árusokból. Nincs elég főttkukoricaárus sem. Közel már a szezon, tehát idejében kell gondoskoa- ni arról, hogy minél több álljon rendelkezésre. Tavaly a Széchenyi tér sarkán már volt, de sajnos csak az egyiken. Idén minden sarokra kell egy- egy, sőt az egészséges verseny kifejlődése érdekeben egy-egy sarokra kettő is elfér, az egyik áruljon mazsola kukoricát, a másik meg lófogút. A mazsola kisebb, a lófogú nagyobb, de nem olyan édes. A mazsolát esetleg úgy hirdethetnénk, hogy „igényeseknek" és akkor a külföldiek is kapkodnak. A lerágott csutkák megfelelő elhelyezése eddig is nagyban előmozdította ezt a mozgalmat. Nagy eiedményt várok Q dinnyeszezontól is. A pécsi ember megeszik egy fél dinnyét, de senki sem várhatja tőle hogy akkora edényt keressen, amibe ez belefér. Ott kell hagyni a pádon, vagy száz métei- rel arrébb is lehet hajítani. Eredeti dolgok művelhetők a piaci bevásárlásokkal is. Ha nincs otthon kiskacsa, akko' nem kell hazaszállítani a hagymaszárat, saláta és kelkáposztalevelet, hanem már a piac kijáratánál el lehet ha/i- gálni. A higiéniára azonban vigyázni kelll A hagyma szárát lehetőleg papírral fogjuk meg különben a kezünk büdös és piszkos lesz. A gyümölcs minden szezonban célravezető. Tavasszal ott van a cseresznye, télen nagyon használható a banán és narancshéj, valamint a datolyamag. A nyárról, meg az ósz- ról nem is kell külön megemlékezni, van mag, meg héj bőven. Tavaly volt már olyan kezdeményezés is, mint a becsomagolt fogylaltrúd forgalmas csomópontokon való utcai árusítása. Egy-egy ilyen elárusítóhelynek ötven méteres körzetben erősen keleties jellege volt. Akadt ugyan a közelben egy- egy nyamvadt szemétláda, de igazi lokálpatriótáink még csak kísérletet sem tettek arra. hogy idedobják. Ha az árusok számát növeljük, komoly eredményre számíthatunk! Eddigi javaslataim jobbára a nyári szemétre szóltak. Akad - ha gyéren is — még néhány téli lehetőség. Ha egy valamire való pécsi polgár előttem megy, látni lehet, hogy a gesztenyeárus mennyire húzta csőbe. Meg lehet számolni, hogy hány százalék a pudvás és hány százalék volt ehető. Értelmes kosz művelhető a pattogatott kukoricával is. Aki igazán lelkesen rondítja saját városát, az nem lesz olyan megfontolatlan és gondatlan, hogy egy helyen szórja el a palozsnyát és a zacskót, hanem igarságosan elosztja legalább két helyre. Nagyon fontos a szellemi előkészület is Lapozgatni kell az értelmező szótárt, összekeresni a csúnyább szavakat és azokat a megfelelő helyen a ielenleginél is nagyobb mennyiségben alkalmazni. A fentieken kívül még számtalan lehetőség van, hogy szeretett városunk koszosodáso erőteljes léptekkel haladjon előre. Bízom polgáraink termékeny fantáziájában. Szöllösy Kálmán Dalot József háza Hird és Pécs határán
