Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. július 4. Sík Ferenc bemutatója Szentendrén A szokatlanul hideg július sorra megakadályozta a teg­napelőtti, vagyis a péntek esti budapesti premiereket - egy híján. A főváros szabadtéri színpadjai egyaránt ezen a na­pon akarták megtartani a be­mutatókat. A hideggel azonban egyedül a Szentendrei Amphi- teátrum, illetve annak közönsé­ge dacolt. Három és fél órán keresztül figyelemmel, élvezet­tel hallgatta-lótta az előadást. Ez alkalommal két darabot mu­tattak be. Oberfrank Géza Paisiello olasz barokk opera- szerző alkotását a Botcsinálta bölcseket rendezte. Ennek a vígoperának színháztörténeti vo­natkozása van: a Kelemen-féle első magyar színtársulat mutat­ta be először Magyarországon, mégpedig Kolozsvárott. A má­sik darab pécsi vonatkozású: Sik Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője állította színpadra a Szüzesség acél tüköré című komédiát. Ezt Bé­kés István állította össze régi magyar versezetekből, Nagy- bánkai Mátyás protestáns pré­dikátor XVI. századi írásának, Taisz Menyhért pálosrendi szer­zetes XVIII. századi színművé­nek és egy ismeretlen szerző ponyvavers ritmusainak felhasz­nálásával. Vujicsics Tihamér pe­dig zenét írt hozzá. A 10-12 fokos nyári estén, vagyis tulaj­donképpen hideg időben is for­ró sikert aratott az előadás, amelyben Sztankay István, Sza­bó Gyula, Psota Irén, Basilides Zoltán színművészek, valamint Várhelyi Endre operaénekes sze­repelt. A legnagyobb sikert azonban Módi Szabó Gábor aratta, aki a főtömlöctartót ját­szotta a komédiában, s aki az új színházi évadban a Pécsi Nemzeti Színház tagja lesz. A pénteki premier mégegy érde­kessége: a Szentendrei Amphi- teátrumban meleg nyarakon is csak két és fél órás előadá­sokat tartottak, a „Szüzesség acél tüköré” pedig 8 órától fél 12-ig tartott — és sikerrel ért véget. Pécsi Ipari Vásár, 1971 Határ menti kereskedelem Négy év alatt harmincötszörösére nőtt a forgalom Bővül a déli szomszédainktól vásárolt áruk köre Pergő párbeszéd jellemezte a Pécsi Ipari Vásár tegnapi leg­fontosabb eseményeként meg­rendezett kerekasztal beszélge­tést, amely látszólag a baranyai és dél-dunántúli; illetve a jugo­szláv kereskedelmi szakemberek gondjaival és terveivel foglal­kozott, valójában azonban a pé­csi és baranyai vásárlókat a legközvetlenebbül érintő kér­désekről esett szó. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és dr. Németh Lajos Pécs megyei Város Tanácsának elnökhelyettese látta el a házi­gazda tisztét, míg a jugoszláv partner szóvivője Sestanovic Stevan-Bato, a Szlavóniai Com­merce jugoszláv export-import iroda képviselője volt. A magyar—jugoszláv határ­menti kereskedelém négy esz­tendővel ezelőtt űz eszéki cu­korgyárba szállított bárányai mészkő szállítmánnyal kezdő­dött, amelynek első viszonzása néhány ezer hektó Sör volt. Az első évben 100 ezer dollár kö­rül volt a kölcsönös kereskedel­mi forgalom értéke, 1970-ben viszont már 3,5 millió dolláros kereskedelmi kapcsolatok kötöt­ték egymáshoz a határmenti szomszédos területeket. Az idén még ennél Is magasabb összeg­re számítanak. A rohamosan nö­vekvő számok ellenére számos gond és tisztázatlan kérdés ve­tődött fel a tegnapi megbeszé­lésen. Néhány ilyen problémát fel­jegyeztünk, amelyek egyrészt érzékeltetik, hogy a kereskede­lem számos nehézség árán tud­ja csak a baranyai fogyasztók igényeit kielégíteni, másrészt a felsorolt példák bizonyítják: milyen széles körű árulista sze­repel már a hatórmenti forga­lomban. A beszerzést nagyon hátrál­tatja az, hogy időben nem is­mert a hatórmenti forgalomban számításba vehető áruk listá­Július 5.: Hyppolit, a lakáj Az Axt Kino programja “készült és július 5-én meg­kezdődik az Art Kino harmadik negyedévi programja. A pécsi Kossuth, valamint a szigetvári és a mohácsi film­színházakban hétfőn, kedden, illetőleg szerdán este vetítik az elmúlt évtizedek legsikerültebb alkotásait, ötödikén Pécsett, hatodikón Szigetvárott, hetedi­kén Mohácson tűzik műsorra Csortos Gyula, Kabos Gyula, Gázon Gyula és Jávor Pál film­jét, az 1931-ben Székely István rendezésében készült Hyppolit a Ipkój-t. A következő héten a Földindulás-t (készült 1939-ben) július 19—20—21-én a Nyíró Jó­zsef regényéből készült Embe­rek a havason-t mutatják be. A műsorra kerülő filmek közül az Emberek a havason címűn kívül Szőts István rendezte a Móra-regényből 1947-ben ké­szült Ének a búzamezőkről-t is. Augusztus első hetében a Bródy Sándor színművéből írott Tanítónőt mutatják be. Ezt a filmet Keleti Marton rendezte. Főszereplői: Szörényi Éva, Jávor Pál. Rózsahegyi Kálmán. - Az Art Kino további programja: augusztus 9-10-11.: Játék (len­gyel film. rendezte: Jerzy Kawa- lerowicz), 16—17—18.: Emlékek éjszakája (lengyel film, ren­dezője: Tadeusz Konwicki), 23-24-25.: Kés a víz­ben (lengyel film, Roman Po­lanski rendezésében), 30-31. és szeptember 1.: Ünnep (junosz- láv film, render*’: Dorde Kadi- jevics),. 6-7-8.: Sírhat kapitány gyermekei (jugoszláv íilm, ren­dezője: Vladimir Pavlovié), 13— 14-15.: Fehér galamb (cseh­szlovák film, Frantisek Vlácik a rendező), 20-21-22.: Ébredés (csehszlovák film, rendezte: Jiri Krejcik), s végül a negyedév utolsó filmje is csehszlovák: öten a milliók közül. Ezt a fil­met 27—28—29-én mutatják be. Az Art Kino előadásai Pécsett minden hétfőn este a műsor­plakát szerinti időpontban, Szi­getvárott és Mohácson kedden, illetőleg szerdán esténként 8 órakor kezdődnek. ja. Az idén márciusban pél­dául még egyetlen üzletet sem tudtak kötni. A fürdőszezonra tetszetős kivitelű, jugoszláv für­dőruhákat akartak beszerezni, de nem lehetett tddni, lesz-e erre engedély. Mire a külke­reskedelem az engedélyt meg­adta, már késő volt az árut megvenni. A hosszabb távú ter­vezés így egyenesen lehetetlen. Vagy: ingeket szerettek volna Jugoszláviából hozni — 1 millió darabot —, de mire árban, minőségben megegyezés szület­hetett volna ... I Előnyösebb volt spanyol árut behozni. Más: a vasműszaki árucikkek behoza­tala folyamatos kellene, hogy legyen. Az elmúlt évben nagy­tételben vettünk például csillárt. Az idén a Mecsek Áruházban kiállították ó Jugoszláviából ér- ketítt 40 darabból álló ittinta- kollekcióf — sajhös aZ érd ép­pen duplája mint 1470-béfí volt. Ä Tfextll Nagykereskedelmi Válldlat oz eltaúlt esztendőbén 500 ezer dollárban vásárolt a stomízéd országban, az idén bővíteni szeretnék a kereske­delmet többek között szintetikus jersey anyagokkal. Sajnos, az árban nehéz a megegyezés, a nyugati cégek sokkal olcsóbban kínálják portékáikat. Felmerült a szállítási határidők betartásá­nak fontossága is. A TOZÉP a minőségi reklamációk bonyolult­sága miatt panaszkodott. A jó­minőségű, szép kivitelű jugo­szláv ajtók, ablakok utolsó szál­lítmánya például nem volt meg­felelő. A hiánycikként nyilván­tartott burkoló és mozóiklápok gyártását jugoszláv alapanyag­ból tervezték, de ők a megálla­podások ellenére sem szállítják. Az elmondottakra Sestanovic Stevan-Bato válaszolt. Elmondotta, hogy az árak vál­tozását csak rövid lejáratú, gyorsan lebonyolódó kereske­delmi kapcsolatokkal tudják ki­küszöbölni. Az építőanyagipar — csakúgy mint nálunk — sok­szor a hazai igényeket sem tud­ja kielégíteni, ilyenkor aztán a külföldi szállítások látják kárát. A nyílászárók Eszéken készen állanak, az egész szállítmányt kicserélnék, sqjnos ez a vám­törvények miatt problémát okoz. A továbbiakban a Szlavónia Commerce képviselője a közel­jövő terveiről számolt be. Már ez év őszén létrehoznak Pécsett egy jugoszláv kereskedelmi iro­dát. amelynek első feladatai között lesz, hogy városunkban egy jugoszláv bolt létrehozásá­ban közreműködjék. Ezzel egy- időben Eszéken magyar üzlet megnyitását tervezik. A vámhatóság képviselője azt a vámrendeletet ismertette, amely nagyon ösztönző lehet a határmenti kereskedelemre: az országba érkező áruk vámtéte­leit — persze meghatározott határidőn belül — csak az ér­tékesítés utón kell fizetni, így a kereskedelem kisebb kocká­zattal vásárolhat. összefoglalva: a határmenti kereskedelem mintegy hézag­pótló szerepet játszik a két or­szág kereskedelmi kapcsolatai­ban. Ami kimarad a hosszútóvú külkereskedelmi szerződésekből, azt helyileg, gyorsan, rugalma­san, a fogyasztók és kölcsönös előnyök figyelembevételével kell pótolni. A Pécsi Ipari Vásár en­nek kitűnő fóruma lehet, s egyik legfontosabb célkitűzésértek is ez kell, hogy legyen. Lónllboti Jenő Korszerűbb körülmények között, felújított épületben modern technológiává! állítja elő majd készítményeit a Mecsektej ez év második felében. Kacsóté* a műút mentén 3 millió forintos költséggel építik üzemüket, amelynek műszaki átadását augusztus 1-re tervezik Passaui riport Egy kurta hét, valahol egy messze országban, aztán fél nap elmélkedés a hosszú út utón — és kicsit másnak látjuk azt az országot, meg kicsit más­nak magunkat. Az élmények hamar ülepednek, van amiről beszélünk, van, ami csak meg­marad bennünk, tompán. Az élet meg fut tovább, így hát jó leírni valamit, a leírható emlé­kekből. * Passau. Bajorország, de ez Napóleon vétke. Ha nincs a nagy francia, akkor Passau ma is osztrák város, nem csatolják el Ausztriától. A házak, az em­berek, a derű, a csend — mind osztrák. És a második pohár sör után a passauiak ezt el is mondják. No nem keményen, irredenta módon, inkább kicsit rótartian. Merthogy az ő érsek­ségük öregebb, mint a bécsi, vagy a zágrábi és Passaut her­cegérsek kormányozta, ami az időszerű magyar fogalmak sze­rint annyit jelent, mintha egy püspök másodállásban tanács­elnök lenne. De hát jött Na­póleon, meghúzták az új léni­át, és Passaut lekanyarították a Habsburgoktól, De a házak osztrák időben épültek és Pas­sau nagyon szép város. Hogy miért szép? - Ki-ki a maga lelke szerint magyarázza. Az Inn és a Duna között, me­sehangulatú utcákkal épült fel, keskenyekkel, hogy úgy érez­tük: át lehet nyúlni az innenső faltól a szemközti falig. Ezek az utcák modernek és európai­ak, mert benzinszagúak és mert ragyogó tiszták. Aztán Passau- nak nincsen külvárosa. A leg­szélső kis gasse is belvárosi színvonalú, fényes üzletekkel van teli, sokféle, elegáns, de Tovább épül a siklási BCM-lokótelep. Jelenleg több ponelházon folynak a szerelési munkálatok, és béfejezeseht;2 közeledik a telep közepén elhelyezett általános iskola is HU: Erb János drága áruval. Ennyit a város­ról. A fesztivál, amelyen a Pécsi Balett vendégszerepeit, viszont első pillanatra megdöbbentett, mert valámitól vérbeli német hangulatot árasztott:- Csak tartsanak a Niebe- lungen Halle felé, ott lépnek majd feli - így irányított egy tiroli nadrágos öregúr, Niebelungen Halle? Az ősi német mitológia szelleme? - Fel is tettem a kérdést Fried­rich Pasché-nek, az Europäische Wochen — így hívják a feszti­vált — igazgatójának.- Ez kérem csak az épület neve — felelte de nem sze­retném, ha félreértené, mert a Niebelung legendát kisajátítot­ta Hitler. Alaptalanul, mégis sokszor helytelen képzettársí­tást eredményez. Az európai heteket tizenkilenc éve szervez­ték meg először. De a régi her­cegérseki színház, amely olyan, mint egy csodálatos ékszerdo­boz, mindössze 350 embert tud befogadni, ezért minden hang­verseny-csarnokot igénybe ve­szünk. Passau kisebb város, tíz hónapig alszik, aztán két hóna­pon át ez a rendezvénysorozat élteti. A közönség 95 százaléka a város lakója, a többi is java­részt Ausztriából jön át. Három folyó ér itt egybe, a város al­kalmas arra, hogy Münchennel | és Salzburggal egy háromszö­get alkotva, három egymással versengő fesztiválváros tagja legyen. Ezt tizenkilenc éve for­máljuk, az utóbbi öt évben az i én irányításom alatt.- A műfaj? j — Vegyes. Egyedül a folklórt hagytuk el, a közönség szakí­tott vele.- És a Pécsi Balett?- Sok külföldi balett játszott már itt, a közönség érdeklődik iránta és amikor Nyugat-Ber- linben egy ismert impresszárió felhívta a figyelmemet a pécsi­ekre, mondván, hogy világszer­te ismert és magas művészi kvalitású együttes - hát meg­hívtam őket.- A fesztivál jövője?- A modern autobahn 1975- ben készen lesz, ez összeköt majd bennünket Nürnberggel, s remélhetőleg fellendíti Pas­saut. A két nagy német zene­szerzővel, Orffal és Werner Egk- el tárgyalunk, hogy közös ope­rában, vagy balettben írják meg Passau történetét. ÁdásZ Ferenc, a Pécsi Nem­zeti Színház színpadmestere vé­gignéz a Niebelungen Hollen:- Remek színpad. Legfeljebb kicsit mélyebb lehetne. Harminchárom éve van a pé­csi színháznál, megszámolha- tatlan hazai és külföldi ven­dégszereplésen dolgozott a pró­zai részleggel, operával, balet­tel, óperettel. Életében először látott színpad méreteihez alkal­mazkodni és azonnal - példá­ul Ceylonban - nem könnyű.- Melyik volt a legnehezebb?- A kassai vendégszereplés a balettel. Az átalakított zsina­gógában léptünk fel. A díszle* tek fele az utcán volt.- És a legkönnyebb?- Mindig az, amit éppen be­fejeztünk.- Baleset?- Külföldön nagyon vigyá­zunk. Ottani balesetre nem jár táppénz. * Este háromnegyed nyolc. Jön a közönség és mi nézzük a pas­saui nőket. Hosszú szoknyában, itt-ott még miniben, avagy mi­diben, de a hosszú szoknya az általános és nagyon szépen szabott szoknyák, jól állnak, derékban karcsúak, sikkesek, a dekoltázs néha túl merész, több mint sejthető keblekkel. Közel ezer ember ült be ej hatalmas nézőtérre és mi szo­rongva vártuk, hogy felgördül­jön a függöny. Szorongva, mert az Europäische Wochen idei műsorának koncepciója kissé meglepő volt: június 19-tól 25- ig jubileumi klasszikus Mozart- hangversenyek, aztán egy me­rész kanyarral Ionesco: Székek című darabja, közben klasszi­kus gitárest, majd a Pécsi Ba­lett, utánunk következő este a bécsi Burgtheater Dürrenmatt Strindberg-átdolgozásával, az­tán visszakanyar újabb klasszi­kus hangversenyekkel. Amikor szétnyílt a függöny és megszólalt Győri Emil, végképp beléfnvillámlott a kétség; sike­rünk lesz-e, hiszen viszonylag sok a próza a Veronai szerel­mesek mártíriumában — magya­rul. Igaz, Rómeó és Júlia szto­riját mindenki ismeri, de akkor is ... Az első felvonás után rö­vid taps. A szünetben az elő­csarnokban tárgyalják a dara­bot, egyeztetik a háttérszínpad szereplőit, a színek jelentését kérdezgetik egymástól, közben kiderül, hogy sokan jöttek Mün­chenből, egy holland néző el­ragadtatással dicséri a dara­bot, de a közönség java vár. Második felvonás: nagyobb taps. Aztán a beteljesedett tra­gédia után este tizenegykor le­gördül a függöny és bekapcso­lom a magnetofont. Nem hiá­ba: egyetlen csottanással kitör a tapsvihar, sorra hívják vissza a függöny elé a Balett Sopia- no-t, nézem oz órát, három perc és huszonkilenc másod­percig egyfolytában tapsolt a passaui közönség. Ez még me­diterrán vérmérséklet mellett is figyelemre méltó, hát még Né­metországban. özönlik kifelé a nép, mindenki a táncról beszél, a legősibb művészet pótolta az ismeretlen szöveget, s a klász- szikus zenéhez szokott passaui­ak számára túlmodern zenét. Ha a nyomda vissza tudná ad­ni a magnóról a tapsvihar han­gulatát, bizony jó volna. De így nem tehet mást az újságíró, mint hogy leírja, amit leírhat. Siker volt q Niebelungen Holle- ben és nem feledjük a passaui utat. Földessy Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom