Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

Ara: 1 forint Vflág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl ablö XXVIII. évfolyam, 156. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. július 4., vasárnap Minden réteggel Megszaporodtak a rétegtalál­kozók. Az idei országgyűlési és tanácstagi választásokat megelőző hetekben például 59 rétegtalálkozót szervezett a Ha­zafias Népfront megyénkben: 11-et az ipari munkások, 3-at ktsz-dolgozók, 10-et kisiparosok, 9-.et értelmiségiek, 8-at házi­asszonyok, 1-et nyugdíjasok, 4- et nemzetiségek, 1-et cigányok, 2-t lelkészek, 10-et pedig ifjú választók számára, összesen 2692 személy jelent meg, ér­dekesnél érdekesebb észrevéte­lek hangzottak el. A mohácsi nyugdíjasok megkérdezték pél­dául, mikor módosítják a havi 500, illetve évi 6000 forintos nyugdíjas kiegészítő jövedelem­ről szóló rendeletet, mikor nyí­lik alkalom, hogy akik jó erő­ben vannak még, többet dol­gozhassanak. Az egyik pécsi kisiparos találkozón szóvátet- ték, hogy a peremterületeken több apró üzlethelyiség van lezárva, amelyekben o külön­böző vállalatok lim-lomot tá­rolnak. Javasolták, hogy — ahol indokolt — adják át e helyi­ségeket a szolgáltató hálózat­nak. A pécsi értelmiségiek in­dítványozták: hallgassák meg az orvosok, jogászok, történé­szek, meteorológusok, geológu­sok, tehát más szakmák véle­ményét is, mielőtt egy fontos várospolitikai kérdésről dönte­nek, hiszen sohasem lehet előre tudni, hogy ki miben segíthet. Példaként említették, hogyha előzetes szakvéleményt kérnek az orvosoktól, meteorológusok­tól, a Pécsi Hőerőmű nem oda épül, ahol ma van. ízelítőnek talán ennyi is elég lesz az észrevételekből, amelyek — mint mondottuk — a Haza­fias Népfront által szervezett rétegtalálkozókon hangzottak el. További rétegtalálkozókat hívtak össze a szakszervezetek, a különböző KISZ-szervek, amint az ifjúmunkás és diák­parlamentek is bizonyítják. Igen nagy múltra tekintenek vissza a rétegtalálkozók a ma­gyar munkásmozgalomban, és mégis: sokan mintha csak a legutóbbi választások előtt fe­dezték volna fel, mennyi lehe­tőség rejlik e kipróbált mód­szerben. Ha voltak is réteg- találkozók — nem rendszeresek. Mintha elfelejtődött volna kis­sé, hogy oldottabb lesz az em­berek nyelve, ha maguk között vannak, mint egy heterogén tö­megben: s olyan összefüggé­sekre, mélységekre világítanak rá, amelyekre egy szokványos gyűlésen ritkán nyílik alkalom. Egy vezető — legyen az gaz­dasági, vagy politikai, dolgoz­zék kisebb beosztásban, vagy nagyobban — ma mór csak akkor láthatja el jól a mun­káját, ha rendszeresen tájéko­zódik minden számottevő réteg gondjairól, törekvéseiről és vá­gyairól. A rétegtalálkozók kapcsán szólnunk kell egy másik jelen­ségről is: a felmérésekről. Rend­kívül elszaporodtak az utóbbi időkben és — sajnos — na­gyon sok közöttük a tudomá­nyos szempontból értéktelen, felületes munka. Még az ilyen felmérések száma is kevesebb lenne, ha egyes vezetők több­ször élnének a rétegtalálkozók lehetőségével. Egyszerűbb, ol­csóbb és emberibb is lenne így, hiszen a rétegtalálkozókon nem­csak a „felmértek”-től kérdez­nek. Kérdéseket tehetnek fel ők is. — Magyar ­Mindenütt aratják a búzát A tavalyinál kedvezőbbek a terméskilátások Megszokott nyári kép: gabo­nával megrakott vontatók cam­mognak országútjainkon. Javá­ban folyik az aratás, telnek a magtárak az új kenyérnek való­val. Az őszi árpa 80—90 százalé­kát már learatták Baranyában. Úgyszólván valamennyi gazda­ságban hozzáláttak a búza, el­sősorban az olasz Libellulo és a szovjet Bezosztója betakarí­tásához. Még olyan „hidegebb­nek" nevezett részeken is meg­kezdődött a búza aratása, mint például Véménden. A munkát, csakúgy, mint tavaly, 99 száza­lékban gépekkel végzik. A szov­jet és a keletnémet kombájnok a helyenként erősen dőlt gabo­nával is megbirkóznak. Az eső hátráltatja az aratást, de a nap másik szakában a szél gyorsan felszárítja a talajt. Ezeket az időszakokat kell maradéktala­nul kihasználni. A terméskilátások a tavalyi­nál sokkal kedvezőbbek. A 2500 holdnyi gabonavetéssel rendelkező véméndi termelő- szövetkezetben például 500 hol­don arattak le és az átlagter­més 20 mázsás. Véménden még a legjobb esztendőkben sem ment 16-17 mázsa fölé az át­lag. Megkezdődött a gabona át­vétele is. A gabonák fajsúlyra jobbak, mint tavaly, hektoliter­súlyuk eléri a 80-at, A szem nedvességtartalma 15—16 szá­zalék. Ami az időjárást, a csapa­dékviszonyokat illeti: az idén, Gépek takarítják be a termés »9 siáialékát. Felvételünk Erzsébet határában készült Pártmunkás­küldöttség utazik Lvavba Nagy Józsefnek, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsága titkárának vezetésével ma ba­ranyai pártmunkás-küldöttség utazik Lvovba az Ukrán Kom­munista Párt Lvov Területi Bi­zottsága meghívására. A Szov­jetunióba látogató küldöttség tagjai: Sebők Béla, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Kovács István, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat Pártbizott­ságának titkára, Tiborc István, a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Pártbizottságá­nak titkára és Baranyai Sándor, a Mohácsi városi Pártbizottság osztályvezetője. Megyénk küldöttsége egy he­tet tölt Lvovban. az ötvenéves átlaghoz képest, 150 milliméterrel kevesebb csa­padék hullott Baranyában. Az újabb esőknek nagy a valószí­nűségük. Fontos tehát, hogy a szárítók készenlétben álljanak. Az aratással párhuzamosan megkezdődtek a tarlóhántási munkák. Sok a lisztharmat, a gomba, ezért tanácsos feléget­ni a tarlót. A gazdaságokban azonban a legszigorúbban tart­sák meg a tűzrendészet'! előírá­sokat. Máris hallottunk olyan esetről, hogy tüzet okozott a gondatlanság. Gyorsmérleg az érettségiről Alaposabb felkészültség 'A nappali tagozaton érettsé­gizett mintegy 50 ezer diák a napokban kapta kézhez bizo­nyítványát. A vizsgaeredmények részletes értékelése, a tantár­gyankénti elemzés hosszabb időt igényel, a gyorsmérleg azonban már elkészült. Az írásbeli dolgozatok és a szóbelin elhangzott feleletek a diákok sokoldalú, alapos felké­szültségéről tanúskodtak, s ar­ról, hogy sokat fejlődtek a tan­anyag gyakorlati alkalmazásá­ban. Ami pedig a részleteket illeti, a magyar irodalom anyagát magas színvonalon sajátították el a fiatalok mind a gimnáziu­mokban, mind a szakközépisko­lákban. Feleleteik azt bizonyí­tották, hogy otthonosak a tan­tárgyban, egyaránt érdeklőd­nek a klasszikus és a mai iro­dalom iránt, örvendetes, hogy az előző évekhez képest növe­kedett azoknak a száma, akik jó kifejező készséggel rendel­keznek, előadásmódjuk gördü-' lékeny, élvezetes. Figyelmeztető azonban a tanároknak és a kö­vetkező évfolyamok diákjainak, hogy a helyesírási szabályok is­merete a végzősök körében sem mindig tökéletes. Célszerű te­hát erre még a középiskolában is fokozott gondot fordítani. Színvonalas tudásról, sokszor a szaktanárok, az érettségi el­nökök számára is meglepően magas felkészültségről adtak számot a gimnáziumok szakosí­tott tantervű osztályainak nö­vendékei matematikából illetve a különböző idegen nyelvből. Jellerrfző, hogy közvetlenül az érettségi után sok fiatal matu- ráns jelentkezett állami nyelv­vizsgára és általában középfo­kon sikerrel letették. A szakközépiskolákban most érettségiztek először az új vizs­gaszabályzat szerint. Helyesnek bizonyult az a minisztériumi in­tézkedés, amely csökkentette az érettségi tárgyak számót ebben az iskolatípusban. Matematiká­ból megszűnt a szóbeli vizsga (csak annak kellett szóbelizni, aki elégtelen dolgozatot írt) így a jelöltek több időt, ener­giát fordíthattak más elméleti tárgyakra, ami az eredmények­ben is tükröződött. Park a tizenhét emeletes körül Bontják a felvonulási épüle­tet, elszállítják a maradék épí­tőanyagokat az Ujmecsekalján nemrég átadott tizenhét emele­tes lakóépület elől. Ez azt je­lenti. hogy nemsokára megkez-' dődhet a térkialakítás és a parkosítás. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat kollektívája elké­szítette a tér és a park tervét. Elképzelések szerint nemes bur­kolóanyagokkal — valószínűleg süttői kemény mészkővel — bo- rtíjók a teret. A sakktábla-sze­rű borítás lehetővé teszi, hogy fákat és virágokat is ültessenek. A tervjavaslatban 10-15 éves, „idős” ezüsthársakkal szeretnék díszíteni, s egyben árnyékossá tenni az épület előtti területet. A tervező kollektíva szökőkutat, valamint képzőművészeti alko­tást szeretne még elhelyezni a téren. A parképítési munkák előre­láthatólag augusztusban kez­dődnek. Kétszázötven lakás — emeletráépítéssel A beruházás költségeit a tanács viseli Legalább kétszázötven — de ha lehetséges: háromszáz — lakás emeletráepítéssel. Ez az egyik cél Pécsett a IV. ötéves tervben. . , Nem érzelmi, haném racioná­lis indítékok miatt kerül elő­térbe az emeletráépítés. Az egyik indok: az emeletráépítés útján nyert két szoba összkom­fortos lakás költsége csak mintegy 200—220 ezer forint, te­hát jóval kevesebb, mint ameny- nyibe egy ugyanolyan lakás egy új lakótelepen kerül, ha a já­rulékos beruházásokat is hoz­zászámítjuk. Az emeletráépítés révén tehát némileg csökkente­ni lehet a lakásépítés fajlagos költségeit. Egy másik indíték: az emeletráépítés lehetőséget nyújt a városkép javítására. Közhely, hogy nem minden épület alkalmas emeletráépí­tésre, komoly statikai és egyéb vizsgálatoknak kell megelőznie minden elképzelést. E vizsgála­tok egész Pécsett megkezdőd­ik Baranyatermék bemutatója a Pécsi Ipari Vásáron Vásári tudósítás a 4. oldalon tek. Még az idén emeletrá­építés kezdődik a Déryné utca 16, József utca 13, Petőfi utca 62. és Hunyadi út 57-es számú házakban, mely 14 lakást jelent összesen. További emeletráépí­tésekre szemelték ki a Jókai ut- ca 46, Doktor Sándor utca 47. számú házakat, a Semmelweis utca 4. házát és még több há­zal. Megvizsgálják, milyen le­hetőségek nyílnak Meszesen, hi­szen elképzelhető, hogy 1950— 1960 között épült Újmeszes há­zainak többségét meg lehetne toldani egy emelettel. A bel­város rekonstrukcióját — mely­nek tervei részben már elké­szültek — ugyancsak emeletrá­építéssel kívánjak egybekötni. Az eddigi emeletráépítések sok vonatkozásban hasonlítottak a magánerővel történő lakás­építkezésekhez. A vállalatok szervezték, s a lakásépítő csa­ládok viselték az építkezési költ­ségek kisebb-nagyobb hánya­dát, amit az OTP meghitelezett számukra. 1971. július 1-től új konstrukció lépett életbe. Ma már a tanács — illetve annak kijelölt vállalata, a PIK - szer­vezi teljes egészében az ilyen akciókat, s ami még fontosabb: a tanács viseli a beruházás minden költségét. Az emeletrá­építéssel nyert lakások épp olyan bérlakásoknok számíta­nak, mint a lakótelepiek: a ta­nács utalja ki valamennyit. Az emeletráépítés tehát — a lé­nyeget tekintve - nem külön­bözik bármely más tanácsi la­kásépítéstől. Természetesen még ennél a konstrukciónál is mód nyílik arra, hogy a vállalatok az épít­kezés költségeihez hozzájárul­janak és ennek fejében bizo­nyos előnyökhöz jussanak a la­káskiutalásoknál. Ez már a ta­nács és vállalatok közti meg­egyezéshez tartozik, s — mint ismert — több hasonló jellegű megegyezés született már a ta­nács és vállalatok között, az elmúlt években. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom