Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-03 / 155. szám
»971. július 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 A kedvesség és a virág komoly intézkedések nélkül mitsem ér Ismét a munkapad mellett Strandruhák fiataloknak 1. Az ujjas, rövid boleró és az yelöl végig gombos szoknya, kétrészes fürdőruha felett nagyon praktikus viselet. 2. Nagymintós vászon, vagy szintetikus szálból készült ruha, elöl színes műanyag, vagy fakarikával összefogva, esti szórakozáshoz is viselhető. 3. Az elöl megkötős kis boleró, a magasított derekú, féloldalasán szabott fodros szoknya, ugyancsak fürdőruha felett is hordható. 4. A nagymintás vászon, vagy szintetikus anyagból készült ruha, beépített melltartóval, szintén alkalmi ruhának is használható. Készülhet hozzá harmonizáló színből kis boleró is. 5. A virágos anyagból készült, elöl ékalakban szabadon hagyott derékrészű ruha az üdülőhelyen való mozgáshoz alkalmas. Bakó Ilona Süssünk, főzzünk otthoni Töltött csirke A harkányi Bányász Vendéglő konyhafónöke, Mikó Sándor az alábbi vasárnapi étrendet állította össze: 2. Töltött csirke: hozzávalók: 2 darab 1 kilós csirke, 6 zsemle, 2 csomó petrezselyemzöld, 20 deka máj, 6 tojás, 15 deka zsír, 1 fej vöröshagyma, só, bors. Otthon sem fenékig tejföl. Erre hamar rájött az a jóval több, mint százezer anya, akik a kormány által biztosított lehetőségekkel élve szülési szabadságuk lejárta után nem mentek azonnal vissza munkahelyükre. A három évre szóló gyermekgondozási segély tíz- és tízezrek számára biztosította, hogy a legmunkaigényesebb és legveszélyesebb gyermek- nevelési időszakban, a csecsemőkorban, gyermekeik mellett lehessenek az anyák, száz megkérdezett közül kilencven azonban mór a második év végén úgy nyilatkozott, hogy bár nagy könnyebbség számára, hogy otthon lehet, sokat gondol munkahelyére és már szívesen dolgozna. Túlzás nélkül állíthatjuk: a a gyermekgondozási segély bevezetéséről szóló 1967/3. számú kormányrendelet európai viszonylatban is páratlan, s ennek megfelelően határainkon túl is nagy visszhangot váltott ki. Három év telt el a rendelet életbelépése óta, s ez az idő már nemcsak hogy elegendő bizonyos következtetések levonására, de szükségessé is teszi azt. 1967 és 1970 között 2,6 milliárd forintot fizettünk ki gyermekgondozási segélyre, mely összegből 1970-re, az első teljes évre, 1,2 milliárd forint esik. Mint ismeretes, 1969-ben a mezőgazdaságban dolgozó nőkre is kiterjesztették a gyermekgondozási segélyt, s így — a jövőt illetően —, az 1970. évi adatot kell alapul vennünk. Az elkövetkezendő években 1,2—1,4 milliárd forintot fizetünk majd ki e nemes célra. Megérte vagy nem érte meg? — A kérdést így rendkívül helytelen feltenni, hisz nemcsak az volt a cél, hogy növeljük a születések számát, hanem az is, hogy könnyítsünk az édesanyák sorsán, mégis lehetetlen e téma elemzését elválasztani a népszaporodás ütemét tükröző statisztikáktól. 1949-ben ezer 15— 49 éves nőre 76 élveszületés esett 1963-ban 53, 1966-ban 55, s 1968-ban 59. Az 1967-es rendelet tehát bár nem idézett elő meredek változást, mór az első évben éreztette kedvező hatását Különösen örvendetes, hogy a gyáriparban, illetve a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó nők között viszonylag jelentősen nőtt a gyermeket vállalók száma. 1968-ban már 64 élveszületés esett ezer dolgozó nőre, ami szemléletesen blzonyftjd: szükség volt a segítségre. Az elmúlt három év, természetesen, negatív jellegű tapasztalatokat is hozott. Az egyik tiyen tapasztalat hogy csökken azoknak a száma, akik igénylik a segélyt A másik: a megyék között viszonylag nagy a szóródás. Pest megyében a szülő nők 76,3 százaléka élt a gyermekgondozási segély biztosította lehetőséggel, Borsodban csak 69,3 százalék. Baranya a rangsor utolsó harmadában foglal helyet: mutatója 70,4 százalék. Mi van e számok mögött? Legtöbben azon anyák közül vették igénybe a segélyt, akik fizikai beosztásban dolgoztak, nehéz munkát végeztek, s viszonylag alacsony keresettel bírtak. Különösen sokan éltek a lehetőséggel az olyan családokból, ahol a férj szellemi munkát végzett, a feleség pedig fizikait. Nagyon érdekes az iskolai végzettség oldaláról is megközelíteni a gyermekgondozási segély igénylésének kérdését. Az általános iskolát végzett anyák 75,2 százaléka maradt otthon, a főiskolát végzettek közül csak 37 százalék. Ezek a számok rendkívül beszédesen bizonyítják, hogy oz 1967-es rendelet bármily nagy jelentőségű is, csak első lépésként fogható fel a probléma rendezése terén. Egy jól kereső, s hivatásérzettel is bíró anyának „nem éri meg” otthon maradni, s nemcsak okok miatt S ezzel el is érkeztünk a kiindulóponthoz: az anyák túlnyomó többsége szereti munkahelyét ragaszkodik hozzá, vágyai vannak vele kapcsolatban, s boldog, amikor újra visszatérhet kollégái közé. Pontosabban: addig boldog, míg rá nem jön, hogy elkésett mások töltötték be a helyét, ha nem is a szó legszorosabb értelmében. Három év nagy idő. Három év alatt a folyamatosan dolgozók jelentős béremeléseket kaptak, szépen előrehaladtak a ranglistán, s bizony olyan is van, hogy lehagyták gyermekeiket nevelő kollegáikat a szakmai ismeretek terén is. A helyzet tehát bonyolult, az üzemi, vállalati gondok száma tovább nőtt. Idén már több mint harmincezer anya tér vissza munkahelyére, s amennyiben azt akarjuk, hogy a a népgazdaság által ! kiadott több milliárd forint értelmes és hasznos kiadás le- j gyen, mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ezek a visszatérő dolgozó nők ne érezzék magukat kisemmizettnek. A gyermekgondozási segély a gyermekek egészséges nevelését, a népszaporulat növekedését, a családok életének megkönnyítését van hivatva szolgálni, s ezt a feladatát csak ak- j kor töltheti be, ha senki sem mondja: csak most az egyszer, s többet soha. Egy gyerek nem gyerek. E mondás igazságát senki sem vitatja, s miután eddig túlnyomó- részt első szülő fiatal anyák vették igénybe a gyermekgondozási segélyt, valamennyiünk érdeke és kötelessége oda hatni, hogy másodszor és harmadszor is érdemesnek tartsák igénybevételét. Mit lehet tenni? Ami a törvényt, helyesebben a hatszáz forintot illeti, most már látszik: kicsi ez az összeg. Növelnünk kell, mert nőttek időközben a keresetek is, s drágult az élet A népgazdaság teherbíróképessége persze korlátozott, ezért a főfigyelmet most nem is a központi emelésre irányítanánk. Ha lehet, emeljünk, minél előbb és minél magasabbra, de addig is segítsenek a vállaltak. Egy anya, attól, hogy három évre otthon marad a gyermekével, még a vállalat alkalmazottja marad, s így joggal várja el, hogy ezt ne csak o papírok bizonyítsák. Béremelések esetén ki gondol a gyermekét nevelő anyára? Odülő- jegyek osztásánál kinek jut eszébe? Szakmai tanfolyamok, előadások szervezésekor ki üzen érte? Ezek csak felvetések, a teljességre való törekvés nélkül, hisz azt az ezernyi lehetőséget képtelenség felsorolni, mely rendelkezésünkre áll az édesanyákkal való törődés kifejezésére. Aki gyermeket nevel, még közösségi ember marad, sőt ha szakember volt, szakember is. Vannak foglalkozások, hivatások, melyekben még az is lehetséges, hogy otthoni munkát végezzenek az anyák — hát adjanak nekik, végezzenek. Nincs értelme tovább sorolni, hogy mit lehetne, s mit kellene. Valamennyien tudjuk, mi az, amit elvár, s joggal vár el egy ember, s mi az, amit egy édesanya megérdemel. Harmincezren térnek vissza _idén munkahelyükre, az íróasztalok és munkapadok mellé — köztük több ezren Baranyában. Ne azt kérdezzük tőlük: hogy von, kedves, s ne csak virágcsokorral fogadjuk őket. A kedvesség és a virág komoly intézkedések nélkül mit sem ér. Ebéd: 1. Zöldborsóleves 2. Töltött csirke, hasáb- burgonya, tejfeles uborkasaláta 3. Epres pite Vacsora: 4. Májrizottó paradicsomsalátával 1 1. Zöldborsóleves: hozzávalók: 25 deka vegyes csont, 20 deka vegyes zöldség, 1 kiló zöldborsó, fél csomó petrezselyemzöld, kevés cukor, tej, liszt, zsír, só, 1 kis fej vöröshagyma. A csontból, a vegyes zöldségből, kis hagymával, sóval csontlevet főzünk. Közben a zöldborsót megtisztítjuk és kevés zsíron megdinszteljük, megszórjuk kis liszttel, beletesszük a finomra vágott zöldpetrezselymet és felengedjük csontlével és kevés ideig főzzük. Végül kevés tejjel, cukorral feljavítjuk és apró galuskát szaggatunk bele. A zsemléket tejbe áztatjuk, majd kinyomjuk. Kevés zsíron a finomra vágott hagymát, pet- rezselyemzőldet megdinszteljük, majd a finomra darált májat is hozzákeverjük. Két tojást keményre főzünk, kockákra vágjuk, a zsemlékre öntjük, róve- rünk négy egész tojást, borssal, sóval ízesítjük és összekeverjük a hagymás, petrezselymes májjal. Kissé az egészet lepirítjuk és az előzőleg kívül, belül besózott csirkékbe töltjük. A csirkék mellén a bőrt felfejtjük és azt is megtöltjük. (Természetes előzőleg a csirkékről a lábakat és a fejet levágjuk, amit a csontlevesbe betehetünk.) Zsíros tepsiben a sütőben pirosra sütjük, közben többször a levővel lelocsoljuk. Hasábburgonyát és tejfeles uborkasalátát adunk hozzá. 3. Epres pite: hozzávalók: 2 tojás, 20 deka cukor, 10 deka dió, 20 deka liszt, 1 sütőpor, 10 deka vaj, 2 deci tej, 25 deka eper. A 10 deka vajat, 2 egész tojást, a 20 deka cukorral jól kikeverjük, majd hozzáadjuk a sütőporos lisztet és a 10 deka darált diót, amivel tovább keverjük. Kivajazott, lisztezett tepsibe öntjük és a megtisztított, lehetőleg kisszemű eprekét a tetején arányosan elosztjuk. Mérsékelt tűznél sütjük, kockákra vágjuk és vaníliás cukorral meghintjük. (Eper helyett meggyet vagy bármilyen gyümölcsöt használhatunk.) 4. Májrizottó: hozzávalók: 60 deka sertésmáj, 10 deka zsír, 1 kis fej vöröshagyma, 5 deka gomba, 20 deka zöldborsó, fél csomó petrezselyemzöld, 25 deka rizs, 10 deka sajt, só, bors. A rizsből a szokásos módon köretet készítünk. A májat apró kockákra vágjuk. A finomra vágott hagymát zsíron megpirítjuk, majd beletesszük az apró kockákra vágott májat, az ösz- szevágott gombát, a megtisztított zöldborsót és a zöldpetrezselymet. Az egészet készre pároljuk, végül összekeverjük a rizzsel és reszelt sajttal megszórjuk. Paradicsomsalátát adunk mellé. Á nyár virágai A nyár virágai hatalmas m«nnyf» séget, sokféleséget foglalnak magukban. Olyan gazdag a választék egynyáriakból, évelőkből, cserjékből, hogy lehetetlen egy cikk keretein belül teljességre törekedni. Inkább figyelemkeités tehát a célom. Az illatos növényekkel kezdeném. Nagyanyáink kertjéből soha nem hiányzott a levendulái a zsálya, a rozmaring, a rezeda, a kakukkfű, a bazsalikom; hogy csak a fontosabbakat említsem. A legtöbbnek ugyan nem feltűnő a virága, sőt inkább jelentéktelen. Ezért azonban bőven kárpótol, hogy nemcsak a virág, hanem az egész növény kellemes, fűszeres illatú. Valamennyi hasznos gyógy- vagy fűszernövényünk is egy úttal. A fészekvirágzatúak (Compo- sitae) növénycsaládja sok szép nyári virággal ajándékozott meg bennünket. Elsőként érdemel említést <1 Gazania X splendes. Keskeny, hosszú leveleinek fonáka ezüstösen molyhos. Virágzatának átmérője 5—8 cm. Fényes, arany vagy narancssárga, a sugárvirágok tövében bíborvörös vagy aranybarna folttal. A virágok csak napfényben nyílnak ki. A virágládáknak, virágágyaknak egyaránt ékszere. A fészekvirágzatúak illusztris képviselői a d á I i á k. A dália hazája Mexikó. Európában a 18. század végén tűnt fel. A magvetéssel szaporított populációkból rövidesen a fajták egész sorát szelektálták ki. Mivel vegetatív úton — dugványozással és gumóról — könnyen szaporítható, a fajták fenntartása és eiszaporítása nem okozott problémát. Már 1806-ban 55 egyszerű és féligtelt fajtát mutatott be egy lipcsei kertész. Az első teltvirágú változatot 1808-ban állították elő Karls- ruheban. 1850-ben megjelentek a virágpiacon a p o m p o n-d á I i á k. A gyors fejlődést megkoronázta a múlt század végén a kaktuszdáliák kitenyésztése. Ezt a sodrottszirmú szép változatot ma is a dáliák királynőjének tartják. A kis- virágú mignon-dáliákat Hollandiában állították elő a századfordulón. A dáliáknak nemcsak a magassága és virágformája, hanem virágszíne is rendkívül változatos. A hófehér, a lila, sárga, narancssárga, vörös minden árnyalata megtalálható a változatok között. Nem ritka a tarka vagy váltakozó színű fajta sem. A nyár virágai a harangvirágok (Campanula) is. Hazai erdőink és rétjeink is kéklenek tőlük nyár derekán. Egyes változatai kertünknek is szép évelő virágai. A félárnyékos részeken fejlődnek legjobban. Nagyanyáink kertjének hangulatát idézik a verbénák. Több Amerikából származó verbénafaj keresztezésével állították elő. Számtalan kerti változata ismert, a bogernyőben nyíló virágok színe és a hajtások mérete, elhelyezkedése szerint. Egyes fajták virágainak közepén kerek fehér folt van. Egy közös tulajdonsága van minden fajtának: a kellemes, finom illata. A mályvarózsa is régi kerti növény. A magyar parasztkerteknek mindig kedvelt virága volt. Az egyes változatok a színen kívül virágformában és termetben is különböznek egymástól; de mindegyik viszonylag alacsony, dúsan elágazó bokrot nevel, s gazdagon virágzik. A mályvarózsák karógyökerü növények, ezért legjobb helybe vetni, vagy kis cserepekben előnevelni őket, mert különben nagyon megsinylik az átültetést. A nyaralók, hétvég! házak kertjeinek nyári ékességei. A közhasználatú ,.virág” kifejezés nem illik a d í s z f ü v e k r e, de mégsem maradhatnak ki a nyár virágai közül. Színük nem feltűnő, de alakjuk újszerű hatással élénkíti a virágok tarkaságát. Agyakban, vegyes nyári csokrokban, sőt önmagukban is dekorativek. Legismertebbek az egynyári, hosz- szú kalászú, lilásbarna Pennisetum rueppelii, a fehéren fénylő P. villo- sum és az évelő P. japonicum TRIN. A rózsaszín árnyalatú, iaza bugájú Tricholaena rosea virágai áteső fényben különösen szépek. A diszfüvekből száraz csokrokat is készíthetünk a virágszegény őszi ét téli napokra. Győry Mikiás Békés Sándor I Olvasás, sportolás, séta, játék, levelezés Tartalmat a vakációnak! A tanulók «árva-várt pihenőt, a nyári szünidőt táltik. Az elsá napok, hetek a semmittevés, a továbbolvas örömével váltak ünnepnapokká minden diák számára. Jó Is, az.ilyen időtlenségben, kötetlenül pihenni a nagy év végi hajrá, no meg az egész évi órarend szerinti munka utón. De csak rövid ideig! Azután kJ kell alakítani egy jól megtervezett nyári életritmust, össze kell állítani olyan 8-10 hetes programot, amiben mindenre jut Idő, amire a tanév alatt fájó szívvel gondolhatott csak a gyermek a lekötöttség, az időhiány miatt. Sajnos, máris látunk, tereken lődörgő fiúkat, lányokat, akik nem találják örömüket a nyári szünidőben, mert céltalanul tengnek-lengnek, unatkoznak. Nem is jut eszükbe, hogy mennyi minden kedves, értékes időtöltés létezik, s bizony ezek helyett nagyon sokszor rossz társaságba verődnek. A gyermekek nyári programjának — a kicsikének és a nagyokénak egyaránt — összeállítása a szülők feladata. Legkevesebb tervezési gondja van annak a szülőnek, akinek a gyermeke nyári táborban nyaral, mert azokban, mindenre kiterjedő, szervezett foglalkoztatás folyik. Pedagógiailag nagyon helyes a családon, vagy baráti körön belüli cseregyerek-moz- galom. A városi gyerek lekerül falura néhány hétre, az ottani meg a városban „nyaral”. Mindkettő a levegőváltozás mellett rengeteg új élménnyel gazdagodva kerül vissza a szülői házba. Gondoljunk csak Fekete István: Téli berek című regényének a hőseire. Az otthon nyaraló gyermekek életrendjéhez azt tanácsoljuk, hogy az első napok lustálkodása után keljenek fel reggel rendszeresen időben. Legyen a napi programban: olvasás, sportolás, séta, játék, a kisebbeknél naplóírás (napi 1—2 mondat), a nagyobbaknál levelezés hazai vagy külföldi levelező partnerekkel. Jusson idő valami hobbyra is. Mindennek az alapja, hogy megfelelő családi légkör legyen a gyermek körül. Érezze azt, hogy szüleinek fontos problémája, gondja az ő szabad idejének jó megtervezése, megszervezése. A dolgozó apa és anya is hallgassa meg esténként a gyermek beszámolóját napi élményeiről. Ez sokszor többet ér a legszigorúbb ellenőrzésnél. Nagyon helyes, ha minél több közös programja van a családnak: hétvégi túrák, kirándulások, országjárás, közös nyaralás. Augusztus második felében néhány „bemelegítő" feladatunk is van az iskolakezdés előtt. Ezekben is részt kell vennie a gyermeknek, kora szerint könnyebb, vagy nehezebb feladattal. Ilyenek: nagytakarítás a tanulósarokban, a tanulópadban, (íróasztalkában), a tanszerek előkészítése, (ceruzák, színesek kihegyzése), az egyenköpeny rendbehozása, esetleg új beszerzése, a füzetcsomag megvásárlása, a füzetek beborítása, a címkék előkészítése és — egyes iskolatípusokban — a tankönyvek beszerzése, beborítása. Célunk az, hogy a gyermek pihenten, de nem ellustultam sok új élménnyel gazdagodva, egészséges testi, lelki, szellemi állapotban, kiegyensúlyozott hangulatban kezdjen hozzá az új tanév közel 10 hónapos munkájához. S ezt csak aktív pihenéssel érhetjük el. Segítsük őket hozzá ötleteinkkel, tanácsainkkal, hangulat- keltéssel. Ez a mi feladatunk I
