Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

»971. július 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 A kedvesség és a virág komoly intézkedések nélkül mitsem ér Ismét a munkapad mellett Strandruhák fiataloknak 1. Az ujjas, rövid boleró és az yelöl végig gombos szoknya, kétrészes fürdőruha felett nagyon praktikus viselet. 2. Nagymintós vászon, vagy szintetikus szálból készült ruha, elöl színes műanyag, vagy fakarikával összefogva, esti szórako­záshoz is viselhető. 3. Az elöl megkötős kis boleró, a magasított derekú, fél­oldalasán szabott fodros szoknya, ugyancsak fürdőruha felett is hordható. 4. A nagymintás vászon, vagy szintetikus anyagból készült ruha, beépített melltartóval, szintén alkalmi ruhának is hasz­nálható. Készülhet hozzá harmonizáló színből kis boleró is. 5. A virágos anyagból készült, elöl ékalakban szabadon hagyott derékrészű ruha az üdülőhelyen való mozgáshoz al­kalmas. Bakó Ilona Süssünk, főzzünk otthoni Töltött csirke A harkányi Bányász Vendég­lő konyhafónöke, Mikó Sándor az alábbi vasárnapi étrendet állította össze: 2. Töltött csirke: hozzávalók: 2 darab 1 kilós csirke, 6 zsem­le, 2 csomó petrezselyemzöld, 20 deka máj, 6 tojás, 15 deka zsír, 1 fej vöröshagyma, só, bors. Otthon sem fenékig tejföl. Erre hamar rájött az a jóval több, mint százezer anya, akik a kormány által biztosított le­hetőségekkel élve szülési sza­badságuk lejárta után nem mentek azonnal vissza munka­helyükre. A három évre szóló gyermekgondozási segély tíz- és tízezrek számára biztosította, hogy a legmunkaigényesebb és legveszélyesebb gyermek- nevelési időszakban, a csecse­mőkorban, gyermekeik mellett lehessenek az anyák, száz meg­kérdezett közül kilencven azon­ban mór a második év végén úgy nyilatkozott, hogy bár nagy könnyebbség számára, hogy otthon lehet, sokat gondol mun­kahelyére és már szívesen dol­gozna. Túlzás nélkül állíthatjuk: a a gyermekgondozási segély be­vezetéséről szóló 1967/3. számú kormányrendelet európai vi­szonylatban is páratlan, s en­nek megfelelően határainkon túl is nagy visszhangot váltott ki. Három év telt el a rende­let életbelépése óta, s ez az idő már nemcsak hogy elegen­dő bizonyos következtetések levonására, de szükségessé is teszi azt. 1967 és 1970 között 2,6 milliárd forintot fizettünk ki gyermekgondozási segélyre, mely összegből 1970-re, az első teljes évre, 1,2 milliárd forint esik. Mint ismeretes, 1969-ben a mezőgazdaságban dolgozó nőkre is kiterjesztették a gyer­mekgondozási segélyt, s így — a jövőt illetően —, az 1970. évi adatot kell alapul vennünk. Az elkövetkezendő években 1,2—1,4 milliárd forintot fize­tünk majd ki e nemes célra. Megérte vagy nem érte meg? — A kérdést így rendkívül hely­telen feltenni, hisz nemcsak az volt a cél, hogy növeljük a szü­letések számát, hanem az is, hogy könnyítsünk az édesanyák sorsán, mégis lehetetlen e téma elemzését elválasztani a nép­szaporodás ütemét tükröző sta­tisztikáktól. 1949-ben ezer 15— 49 éves nőre 76 élveszületés esett 1963-ban 53, 1966-ban 55, s 1968-ban 59. Az 1967-es rendelet tehát bár nem idé­zett elő meredek változást, mór az első évben éreztette kedvező hatását Különösen örvendetes, hogy a gyáriparban, illetve a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó nők között viszonylag jelentősen nőtt a gyermeket vállalók száma. 1968-ban már 64 élveszületés esett ezer dol­gozó nőre, ami szemléletesen blzonyftjd: szükség volt a segít­ségre. Az elmúlt három év, termé­szetesen, negatív jellegű ta­pasztalatokat is hozott. Az egyik tiyen tapasztalat hogy csökken azoknak a száma, akik igénylik a segélyt A másik: a megyék között viszonylag nagy a szóródás. Pest megyében a szülő nők 76,3 százaléka élt a gyermekgondozási segély biz­tosította lehetőséggel, Borsod­ban csak 69,3 százalék. Bara­nya a rangsor utolsó harmadá­ban foglal helyet: mutatója 70,4 százalék. Mi van e számok mögött? Legtöbben azon anyák közül vették igénybe a segélyt, akik fizikai beosztásban dolgoztak, nehéz munkát végeztek, s vi­szonylag alacsony keresettel bírtak. Különösen sokan éltek a lehetőséggel az olyan csalá­dokból, ahol a férj szellemi munkát végzett, a feleség pedig fizikait. Nagyon érdekes az is­kolai végzettség oldaláról is megközelíteni a gyermekgondo­zási segély igénylésének kérdé­sét. Az általános iskolát végzett anyák 75,2 százaléka maradt otthon, a főiskolát végzettek közül csak 37 százalék. Ezek a számok rendkívül beszédesen bizonyítják, hogy oz 1967-es rendelet bármily nagy jelentő­ségű is, csak első lépésként fogható fel a probléma rende­zése terén. Egy jól kereső, s hivatásérzettel is bíró anyának „nem éri meg” otthon maradni, s nemcsak okok miatt S ezzel el is érkeztünk a kiindulópont­hoz: az anyák túlnyomó több­sége szereti munkahelyét ra­gaszkodik hozzá, vágyai vannak vele kapcsolatban, s boldog, amikor újra visszatérhet kollé­gái közé. Pontosabban: addig boldog, míg rá nem jön, hogy elkésett mások töltötték be a helyét, ha nem is a szó legszorosabb értelmében. Három év nagy idő. Három év alatt a folyama­tosan dolgozók jelentős bér­emeléseket kaptak, szépen előrehaladtak a ranglistán, s bizony olyan is van, hogy le­hagyták gyermekeiket nevelő kollegáikat a szakmai ismeretek terén is. A helyzet tehát bonyo­lult, az üzemi, vállalati gon­dok száma tovább nőtt. Idén már több mint harmincezer anya tér vissza munkahelyére, s amennyiben azt akarjuk, hogy a a népgazdaság által ! kiadott több milliárd forint ér­telmes és hasznos kiadás le- j gyen, mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ezek a visszatérő dolgozó nők ne érez­zék magukat kisemmizettnek. A gyermekgondozási segély a gyermekek egészséges nevelé­sét, a népszaporulat növekedé­sét, a családok életének meg­könnyítését van hivatva szolgál­ni, s ezt a feladatát csak ak- j kor töltheti be, ha senki sem mondja: csak most az egyszer, s többet soha. Egy gyerek nem gyerek. E mondás igazságát senki sem vi­tatja, s miután eddig túlnyomó- részt első szülő fiatal anyák vették igénybe a gyermekgon­dozási segélyt, valamennyiünk érdeke és kötelessége oda hat­ni, hogy másodszor és harmad­szor is érdemesnek tartsák igénybevételét. Mit lehet tenni? Ami a tör­vényt, helyesebben a hatszáz forintot illeti, most már látszik: kicsi ez az összeg. Növelnünk kell, mert nőttek időközben a keresetek is, s drágult az élet A népgazdaság teherbíróképes­sége persze korlátozott, ezért a főfigyelmet most nem is a köz­ponti emelésre irányítanánk. Ha lehet, emeljünk, minél előbb és minél magasabbra, de addig is segítsenek a vál­laltak. Egy anya, attól, hogy három évre otthon marad a gyermekével, még a vállalat alkalmazottja marad, s így jog­gal várja el, hogy ezt ne csak o papírok bizonyítsák. Béreme­lések esetén ki gondol a gyer­mekét nevelő anyára? Odülő- jegyek osztásánál kinek jut eszébe? Szakmai tanfolyamok, előadások szervezésekor ki üzen érte? Ezek csak felvetések, a teljességre való törekvés nélkül, hisz azt az ezernyi lehetőséget képtelenség felsorolni, mely rendelkezésünkre áll az édes­anyákkal való törődés kifejezé­sére. Aki gyermeket nevel, még közösségi ember marad, sőt ha szakember volt, szakember is. Vannak foglalkozások, hivatá­sok, melyekben még az is le­hetséges, hogy otthoni munkát végezzenek az anyák — hát adjanak nekik, végezzenek. Nincs értelme tovább sorol­ni, hogy mit lehetne, s mit kel­lene. Valamennyien tudjuk, mi az, amit elvár, s joggal vár el egy ember, s mi az, amit egy édesanya megérdemel. Har­mincezren térnek vissza _idén munkahelyükre, az íróasztalok és munkapadok mellé — köz­tük több ezren Bara­nyában. Ne azt kérdez­zük tőlük: hogy von, kedves, s ne csak virágcsokorral fogad­juk őket. A kedvesség és a vi­rág komoly intézkedések nélkül mit sem ér. Ebéd: 1. Zöldborsóleves 2. Töltött csirke, hasáb- burgonya, tejfeles ubor­kasaláta 3. Epres pite Vacsora: 4. Májrizottó paradi­csomsalátával 1 1. Zöldborsóleves: hozzáva­lók: 25 deka vegyes csont, 20 deka vegyes zöldség, 1 kiló zöldborsó, fél csomó petrezse­lyemzöld, kevés cukor, tej, liszt, zsír, só, 1 kis fej vöröshagyma. A csontból, a vegyes zöld­ségből, kis hagymával, sóval csontlevet főzünk. Közben a zöldborsót megtisztítjuk és ke­vés zsíron megdinszteljük, meg­szórjuk kis liszttel, beletesszük a finomra vágott zöldpetre­zselymet és felengedjük csont­lével és kevés ideig főzzük. Vé­gül kevés tejjel, cukorral felja­vítjuk és apró galuskát szag­gatunk bele. A zsemléket tejbe áztatjuk, majd kinyomjuk. Kevés zsíron a finomra vágott hagymát, pet- rezselyemzőldet megdinszteljük, majd a finomra darált májat is hozzákeverjük. Két tojást ke­ményre főzünk, kockákra vág­juk, a zsemlékre öntjük, róve- rünk négy egész tojást, bors­sal, sóval ízesítjük és összeke­verjük a hagymás, petrezsely­mes májjal. Kissé az egészet lepirítjuk és az előzőleg kívül, belül besózott csirkékbe tölt­jük. A csirkék mellén a bőrt felfejtjük és azt is megtöltjük. (Természetes előzőleg a csir­kékről a lábakat és a fejet le­vágjuk, amit a csontlevesbe betehetünk.) Zsíros tepsiben a sütőben pirosra sütjük, közben többször a levővel lelocsoljuk. Hasábburgonyát és tejfeles uborkasalátát adunk hozzá. 3. Epres pite: hozzávalók: 2 tojás, 20 deka cukor, 10 deka dió, 20 deka liszt, 1 sütőpor, 10 deka vaj, 2 deci tej, 25 deka eper. A 10 deka vajat, 2 egész tojást, a 20 deka cukorral jól kikeverjük, majd hozzáadjuk a sütőporos lisztet és a 10 deka darált diót, amivel tovább ke­verjük. Kivajazott, lisztezett tepsibe öntjük és a megtisztí­tott, lehetőleg kisszemű epre­két a tetején arányosan el­osztjuk. Mérsékelt tűznél süt­jük, kockákra vágjuk és vaní­liás cukorral meghintjük. (Eper helyett meggyet vagy bármi­lyen gyümölcsöt használha­tunk.) 4. Májrizottó: hozzávalók: 60 deka sertésmáj, 10 deka zsír, 1 kis fej vöröshagyma, 5 deka gomba, 20 deka zöldbor­só, fél csomó petrezselyemzöld, 25 deka rizs, 10 deka sajt, só, bors. A rizsből a szokásos módon köretet készítünk. A májat apró kockákra vágjuk. A finomra vá­gott hagymát zsíron megpirít­juk, majd beletesszük az apró kockákra vágott májat, az ösz- szevágott gombát, a megtisz­tított zöldborsót és a zöldpet­rezselymet. Az egészet készre pároljuk, végül összekeverjük a rizzsel és reszelt sajttal meg­szórjuk. Paradicsomsalátát adunk mellé. Á nyár virágai A nyár virágai hatalmas m«nnyf» séget, sokféleséget foglalnak ma­gukban. Olyan gazdag a választék egynyáriakból, évelőkből, cserjékből, hogy lehetetlen egy cikk keretein belül teljességre törekedni. Inkább figyelemkeités tehát a célom. Az illatos növényekkel kezdeném. Nagyanyáink kertjéből soha nem hiányzott a levendulái a zsálya, a rozmaring, a rezeda, a kakukkfű, a bazsalikom; hogy csak a fontosab­bakat említsem. A legtöbbnek ugyan nem feltűnő a virága, sőt inkább jelentéktelen. Ezért azonban bőven kárpótol, hogy nemcsak a virág, ha­nem az egész növény kellemes, fű­szeres illatú. Valamennyi hasznos gyógy- vagy fűszernövényünk is egy úttal. A fészekvirágzatúak (Compo- sitae) növénycsaládja sok szép nyá­ri virággal ajándékozott meg ben­nünket. Elsőként érdemel említést <1 Gazania X splendes. Kes­keny, hosszú leveleinek fonáka ezüs­tösen molyhos. Virágzatának átmé­rője 5—8 cm. Fényes, arany vagy narancssárga, a sugárvirágok tövé­ben bíborvörös vagy aranybarna folttal. A virágok csak napfényben nyílnak ki. A virágládáknak, virág­ágyaknak egyaránt ékszere. A fészekvirágzatúak illusztris kép­viselői a d á I i á k. A dália hazá­ja Mexikó. Európában a 18. század végén tűnt fel. A magvetéssel sza­porított populációkból rövidesen a fajták egész sorát szelektálták ki. Mivel vegetatív úton — dugványo­zással és gumóról — könnyen sza­porítható, a fajták fenntartása és eiszaporítása nem okozott problé­mát. Már 1806-ban 55 egyszerű és féligtelt fajtát mutatott be egy lip­csei kertész. Az első teltvirágú vál­tozatot 1808-ban állították elő Karls- ruheban. 1850-ben megjelentek a virágpiacon a p o m p o n-d á I i á k. A gyors fejlődést megkoronázta a múlt század végén a kaktusz­dáliák kitenyésztése. Ezt a sod­rottszirmú szép változatot ma is a dáliák királynőjének tartják. A kis- virágú mignon-dáliákat Hollandiában állították elő a szá­zadfordulón. A dáliáknak nemcsak a magassága és virágformája, ha­nem virágszíne is rendkívül változa­tos. A hófehér, a lila, sárga, na­rancssárga, vörös minden árnyalata megtalálható a változatok között. Nem ritka a tarka vagy váltakozó színű fajta sem. A nyár virágai a harangvi­rágok (Campanula) is. Hazai er­dőink és rétjeink is kéklenek tőlük nyár derekán. Egyes változatai ker­tünknek is szép évelő virágai. A fél­árnyékos részeken fejlődnek legjob­ban. Nagyanyáink kertjének hangula­tát idézik a verbénák. Több Amerikából származó verbénafaj ke­resztezésével állították elő. Szám­talan kerti változata ismert, a bog­ernyőben nyíló virágok színe és a hajtások mérete, elhelyezkedése sze­rint. Egyes fajták virágainak köze­pén kerek fehér folt van. Egy közös tulajdonsága van minden fajtának: a kellemes, finom illata. A mályvarózsa is régi kerti növény. A magyar parasztkerteknek mindig kedvelt virága volt. Az egyes változatok a színen kívül virágfor­mában és termetben is különböznek egymástól; de mindegyik viszony­lag alacsony, dúsan elágazó bok­rot nevel, s gazdagon virágzik. A mályvarózsák karógyökerü növények, ezért legjobb helybe vetni, vagy kis cserepekben előnevelni őket, mert különben nagyon megsinylik az átültetést. A nyaralók, hétvég! házak kertjeinek nyári ékességei. A közhasználatú ,.virág” kifeje­zés nem illik a d í s z f ü v e k r e, de mégsem maradhatnak ki a nyár virágai közül. Színük nem feltűnő, de alakjuk újszerű hatással élén­kíti a virágok tarkaságát. Agyakban, vegyes nyári csokrokban, sőt önma­gukban is dekorativek. Legismertebbek az egynyári, hosz- szú kalászú, lilásbarna Pennisetum rueppelii, a fehéren fénylő P. villo- sum és az évelő P. japonicum TRIN. A rózsaszín árnyalatú, iaza bugájú Tricholaena rosea virágai áteső fényben különösen szépek. A diszfüvekből száraz csokrokat is ké­szíthetünk a virágszegény őszi ét téli napokra. Győry Mikiás Békés Sándor I Olvasás, sportolás, séta, játék, levelezés Tartalmat a vakációnak! A tanulók «árva-várt pihenőt, a nyári szünidőt táltik. Az elsá napok, hetek a semmittevés, a továbbolvas örömével váltak ünnepnapokká minden diák számára. Jó Is, az.ilyen időt­lenségben, kötetlenül pihenni a nagy év végi hajrá, no meg az egész évi órarend szerinti munka utón. De csak rövid ideig! Azután kJ kell alakítani egy jól megtervezett nyári élet­ritmust, össze kell állítani olyan 8-10 hetes programot, amiben mindenre jut Idő, amire a tan­év alatt fájó szívvel gondolha­tott csak a gyermek a lekötött­ség, az időhiány miatt. Sajnos, máris látunk, tereken lődörgő fiúkat, lányokat, akik nem találják örömüket a nyári szünidőben, mert céltalanul tengnek-lengnek, unatkoznak. Nem is jut eszükbe, hogy mennyi minden kedves, érté­kes időtöltés létezik, s bizony ezek helyett nagyon sokszor rossz társaságba verődnek. A gyermekek nyári program­jának — a kicsikének és a nagyokénak egyaránt — össze­állítása a szülők feladata. Legkevesebb tervezési gond­ja van annak a szülőnek, aki­nek a gyermeke nyári táborban nyaral, mert azokban, minden­re kiterjedő, szervezett foglal­koztatás folyik. Pedagógiailag nagyon he­lyes a családon, vagy baráti körön belüli cseregyerek-moz- galom. A városi gyerek lekerül falura néhány hétre, az ottani meg a városban „nyaral”. Mindkettő a levegőváltozás mellett rengeteg új élménnyel gazdagodva kerül vissza a szü­lői házba. Gondoljunk csak Fekete István: Téli berek című regényének a hőseire. Az otthon nyaraló gyermekek életrendjéhez azt tanácsoljuk, hogy az első napok lustálkodá­sa után keljenek fel reggel rendszeresen időben. Legyen a napi programban: olvasás, sportolás, séta, játék, a kiseb­beknél naplóírás (napi 1—2 mondat), a nagyobbaknál le­velezés hazai vagy külföldi le­velező partnerekkel. Jusson idő valami hobbyra is. Mindennek az alapja, hogy megfelelő családi légkör le­gyen a gyermek körül. Érezze azt, hogy szüleinek fontos prob­lémája, gondja az ő szabad idejének jó megtervezése, meg­szervezése. A dolgozó apa és anya is hallgassa meg estén­ként a gyermek beszámolóját napi élményeiről. Ez sokszor többet ér a legszigorúbb ellen­őrzésnél. Nagyon helyes, ha minél több közös programja van a családnak: hétvégi túrák, ki­rándulások, országjárás, közös nyaralás. Augusztus második felében néhány „bemelegítő" felada­tunk is van az iskolakezdés előtt. Ezekben is részt kell ven­nie a gyermeknek, kora sze­rint könnyebb, vagy nehezebb feladattal. Ilyenek: nagytaka­rítás a tanulósarokban, a ta­nulópadban, (íróasztalkában), a tanszerek előkészítése, (ce­ruzák, színesek kihegyzése), az egyenköpeny rendbehozása, esetleg új beszerzése, a füzet­csomag megvásárlása, a füze­tek beborítása, a címkék elő­készítése és — egyes iskolatí­pusokban — a tankönyvek be­szerzése, beborítása. Célunk az, hogy a gyermek pihenten, de nem ellustultam sok új élménnyel gazdagodva, egészséges testi, lelki, szelle­mi állapotban, kiegyensúlyo­zott hangulatban kezdjen hoz­zá az új tanév közel 10 hóna­pos munkájához. S ezt csak aktív pihenéssel érhetjük el. Segítsük őket hozzá ötleteink­kel, tanácsainkkal, hangulat- keltéssel. Ez a mi feladatunk I

Next

/
Oldalképek
Tartalom