Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 176. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. július 28., szerda Már az óvodákban is A művelődésügyi miniszter utasítása nemrégiben jelent meg az óvodák új nevelési programjának bevezetéséről. 1971. szeptember 1-től először az osztott óvodák kiscsoport­jában, majd fokozatosan a többi típusban is az új prog­ram szerint dolgoznak az óvó­nők. Oktatásunk nagy reform- intézkedései, amelyek először egy évtizeddel ezelőtt kezdtek megvalósulni, fokozatosan te­hát a legalsó lépcsőfokig is el­jutottak. Az új elvek kimunkálását kí­sérletek előzték meg, többek között pécsi óvodák is részt vettek a gyakorlati kipróbálás­ban. Az új nevelési program lényege úgy summázható, hogy a gyerekek aktivitásának, önállóságának lehető legtelje­sebb kifejtését kívánja bizto­sítani. Ha visszagondolunk, ugyanez az elv határozza meg az általános, közép- és felső- oktatás reformját is, hiszen ab­ból a gyakorlati követelmény­ből fakad, hogy az életben a feladatokhoz mind jobban al­kalmazkodó, önállóan cselek­vő emberekre van szükségünk. S erre a felkészülést minél korábban el kell kezdeni. Fontos szerepe lesz az óvo­dai foglalkozásokon a kötet­lenségnek, aminek során ki kell alakulnia a gyermek és gyermek, a gyermek és óvónő közti kapcsolatnak. A kötetlen­ség nagyobb teret hagy a gyermekek egyéni sajátossá­gainak. Ugyanakkor éppen a kötetlenség az, amely a leg­több fejlődést, szakmai-mód­szerbeli megújulást kívánja az óvónőktől is, akiknek fokoza­tosan bele kell tanulniuk az új gyakorlatba. Nem véletlen, hogy az új elvek megkövetelik az óvónőképzés reformját is. Anélkül, hogy a kezdeti ne­hézségeket lebecsülnénk, ér­demes megemlíteni, hogy a kí­sérletekben részt vállaló óvo­dák óvónőinél éppen az egyé­ni bánásmód terén észleltek örvendetes fejlődést a szakve­zetők. Kulcsfontosságú része ez az új programnak. A család­ban, ahol a szülő csak egy-két gyermekkel foglalkozik, köny- nyebb az amúgy is jól megis­mert gyermek egyéni természe­téhez alkalmazkodni, mint az óvodák meglehetősen nagy gyermekcsoportjaiban. Köztudott ugyanis, hogy óvodáink túlzsúfoltak, különö­sen a városokban. Az országos statisztika szerint 100 férőhely­re 109 gyermek jut. A közsé­gekben ez az arány 100:101, míg a városokban 100:118. Bő­séggel vannak olyan óvodák, ahol a csoportok létszáma meghaladja a 30-at. Ahány gyerek, annyi külön kis világ, s az óvónőnek úgy kell dol­goznia, hogy mindegyikhez le­gyen külön szava, mindegyik­nek a saját kis egyéniségét se­gítsen kifejleszteni. És még nem is említettük azokat a gyermekeket, akik helyhiány miatt sajnos kimaradtak az óvodákból (számuk 1970-ben 30 ezer volt). Az új nevelési program sike­re tehát nem csupán a kidol­gozott új elveken, s az óvónők hozzáértésén múlik majd. Az óvodaüggyel kapcsolatban lé­vő egyéb területek, tényezők (pl. a Tanért Vállalat munká­ja, az óvodaépítési program megvalósítása) együttműködé­sétől is függ. (Marafkó) A MESZÖVolnökségi ülés napirendién 1 fogyasztási szövegezőtek IV. ötéves terve Nagy forgalom, szolid árak - 150 milliós beruházási program A baranyai falvakat teljes egészében a fogyasztási szövet­kezetek látják el és szerepük egyre nő a városokban is. Te­vékenységük, terveik, megyénk lakosságának jelentős részét közvetlenül érintik. Hónapokig tartó tervkészítés után 24 ba- lanyai szövetkezet küldöttgyűlé­sén részt vevő tagság — ható­sági funkciót betöltve — a kö­zelmúltban jóváhagyta az elkö­vetkező öt évben megvalósuló célkitűzéseket. Keddi ülésén a MÉSZÖV El­nöksége is napirendre tűzte a szövetkezeti ötéves tervek meg­vitatását. Amint azt megállapí­tották, fogyasztási szövetkeze­teink IV. ötéves tervei megfe­lelnek a népgazdasági irány­elveknek. A szövetkezeti vezetők helyesen ismerték fel a várható tendenciákat, azt, hogy az élet- körülmények változásával foko­zódik a kereskedelem és ven­déglátás kulturáltabb szolgál­tatásai iránti igény. Számoltak a várható új forrásokkal, az áru- beszerzés lehetőségeinek bővü­lésével, a hiánycikkek körének fokozatos szűkülésével. A szövet­kezetek fejlődése — várhatóan — dinamikusabb lesz mint az állami vállalatoké. Figyelembe véve, hogy a falusi lakosság jövedelmének növekedési üteme továbbra is meghaladja a munkás-alkalmazottakét, a szö­vetkezeti vendéglátás és keres­kedelem forgalma is igen nagy mértékben nő a jövőben. így például az országosan várható 37—38 százalékkal szemben A iélév nyereségmérlege Túl vagyunk az év első fe­lén. mondhatjuk úgy is, ma­gunk mögött tudhatjuk a ne­gyedik ötéves terv időszakának egytizedét. Hogyan alakult az első félévben a baranyai vál­lalatok nyeresége? Rövid infor­mációnkban ezzel foglalkozunk. A minisztériumi ipar nagyjá­ból a tavalyi első félévvel azo­nos nyereséget hozott. Egyes vállalatok tavaly még vesztesé­gesek voltak, most, az állami dotáció eredményeként nyere­ségessé váltak. Ez is benne van az első félév eredményeiben. A tavalyi első félévhez viszonyítva a Mecseki Szénbányáknak 24 millió forinttal kevesebb a nye­resége. Tízmillió forintos veszte­séget mutat az Állami Építő­ipari Vállalat mérlege. Tavaly az első félévet 9 millió forintos nyereséggel zárták. A Baranya —Tolna megyei Téglaipari Vál­lalat gazdálkodási eredménye a január elseje óta kapott ál­lami dotáció eredményeként javult. A tavalyi első félévben 6 millió forint volt a vesztesé­gük, most csak másfélmillió. Nem hozta tavalyi első féléves nyereségét a Pécsi Tervező Vál­lalat, nyeresége 5 millió forint­tal kevesebb. A tavalyinál több nyereséget ért el az idei első félévben a DÉDÁSZ, a XIV-es Autójavító Vállalat, a Dél-dunántúli Kőbá­nya Vállalat. A kőbánya nyere­sége 10 millió forint, 4 millióval több mint a tavalyi év hasonló időszakában. Megerősödött a Pécsi Közúti Építő Vállalat. Ta­valy ilyenkor még közel 3 mil­liós veszteséggel küszködtek, most 5.6 millió a nyereségük. Állami dotációt kapott a Dél­dunántúli Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalat, a tavalyi 13 milliós mínusszal szemben most közel 20 millió forint a nyere­sége. Rendkívüli módon visszaesett a nagykereskedelmi vállalatok nyeresége. Összességében a forgalom a tavalyi szinten ma­radt, a készletek azonban nagy­mértékben emelkedtek. A tava­lyi első félévhez viszonyítva nőtt a nyeresége az AGROKER-nek; viszont csökkent az élelmiszer- és vegyiáru, és a vegyesiparcikk nagykereskedelemnek. Ez utób­biak nyereségcsökkenésére van magyarázat, nőttek a készletek, apasztotta a nyereséget a ka­mat, az eszközlekötési járulék, az újonnan bevezetett kereske­delmi adó. A ruházati nagy­kereskedelem azonban még rosszabbul áll, tavaly első fél­évben 30 millió forint volt a nyeresége, most viszont félmil­liós veszteséget könyvelhetett 54.3 százalékos vendéglátóipari forgalom emelkedést terveztek a szövetkezetek, örvendetes, hogy míg másutt az ital, Baranyában az ételforgalom növekedése várható nagyobb mértékben. üzletpolitikájukat a tagérde­keltség szem előtt tartásával nagy forgalmon és szolid ára­kon keresztül érvényeseik. Jelen, tősebb áremelés egyetlen szö­vetkezetnél sem várható. A nye­reség tervezésénél mértéktartó — helyenként óvatos — törek­vések érvényesültek. Ugyan­akkor a dolgozók személyi jö­vedelme 17—18 százalékkal nő a IV. ötéves terv végére. A beruházásokra a célszerű­ség és gazdaságosság a jel­lemző. Nem aprózzák el a pénzt, főként központi helyeken építe­nek reprezentatív, a későbbiek­ben is versenyképes létesítmé­nyeket. A 150 millió forintot meghaladó beruházási prog­ramban számos, a megyét ér­demben gazdagító áruház, üz­let stb. megnyitása szerepel. Tízmillió forintba kerül az a központi irodaház, valamint bú­tor- és lakberendezési áruház, amelyet 1973-ra tervez birtok­ba venni Szigetváron a helyi fogyasztási szövetkezet. A jövő évben készül el Pécsváradon egy közel négymilliós értékű reprezentatív kisvendéglő, míg Sásdon ABC áruház. Újhegyen egy szuperett, Beremenden pe­dig egy hatalmas üzletház épül. Sorolhatnánk a rövidesen meg­valósuló létesítményeket, ame­lyek építése mellett a már meg­lévők színvonalát is javítják. M@0ts yíf# IÍG&T ülésszaka Bukarest. Bukarestben kedden meg­nyílt a KGST 25. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesz Bulgária küldöttsége, Sztanko Fodorovnak, a minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel, Csehszlovákia küldöttsége, élén Lubomir Strougallal, a kormány elnökével, Lengyelor­szág küldöttsége Piotr Jaro- szewicznek, a minisztertanács elnökének vezetésével, a ma­gyar küldöttség Fock Jenőnek, a minisztertanács elnökének vezetésével, a mongol küldött­ség Szonomin l uvszonnak, a minisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével. Az NDK kül­döttsége, élén Willi Stoph-fal, a minisztertanács elnökével, a lomán küldöttség Ion Gheorghe Maurernek, a minisztertanács elnökének vezetésével, a szov­jet küldöttség, élén Alekszej Kosziginnel, a minisztertanács elnökével. Az ülésszak munkájában részt vesz Jugoszlávia küldött­sége is Alekszander Grlicskov- nak, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyet­tesének vezetésével. Az ülésszakon Ion Gheorghe Maurer, a román küldöttség vezetője elnököl. Hazáikba érkezett a dán kulturális és leszerelésigyi miniszter H. Helveg Petersen dán kul­turális és leszerelésügyi minisz­ter valamint felesége llku Pál művelődésügyi miniszter meghí­vására hétfőn este hivatalos látogatásra Magyarországra ér­kezett. Fogadására a repülőtéren megjelent llku Pál, Esztergályos Ferenc nagykövet, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője, va­lamint a Művelődésügyi Minisz­térium és a Kulturális Kapcso­latok Intézetének több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Sven Kuchler Poulsen, a Dán Királyság budapesti ideiglenes ügyvivője is. Kedden llku Pál művelődés­ügyi miniszter fogadta H. Hel­veg Petersen dán kulturális és leszerelésügyi minisztert. Elutazóit hazánkból a szíriai külügyminiszter Abdul-Halim Khaddam, a Szíriai Arab Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, külügy­miniszter, — aki Péter János külügyminiszter mehívására qt- napos hivatalos látogatást tett hazánkban — felesége társasá­gában kedden hazánkból Szó­fiába utazott. Vele együtt uta­Fehér Lajos fogadta a szíriai kiMügym zott el Abdullah Al-Khani kül­ügyminiszter-helyettes és Fayes Sayed miniszteri titkár. Á vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Péter János külügyminisz­ter és felesége, Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes, Szigeti Károly, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. Veres János, ha­zánk damaszkuszi nagykövete és a Külügyminisztérium több más, vezető beosztású munka­társa. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden délelőtt a parlamentben fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó Abdul-Halim Khaddamot, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Veres János, hazánk damaszkuszi nagykövete, továbbá dr. Mohamed Zakaria Ismail, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörben lezajlott eszmecsere során áttekintették a két kormány közötti szemé­lyes érintkezések továbbfejlesztésének lehetőségét, a gazdasági és politikai kapcsolatok bővítését, valamint a két baráti országot kölcsönösen érintő időszerű kérdéseket. Moszkvába érkezett ér. Orbán László Kedden Moszkvába érkezett dr. Orbán László, a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese, a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon résztvevő ma­gyar filmművészküldöttség ve­zetője. A delegáció szerdán részt vesz „Az isten hozta, őrnagy úr” című magyar versenyfilm bemutatóján. Irány a Vadászati Világkiállítás KüSönvonot Pécsről Az IBUSZ pécsi és komlói irodája — a közelgő nagy eseményre tekintettel, s a vár­ható nagy érdeklődést meg­előzve — szeptember 12-én a hajnali órákban küiönvonatot indít a Vadászati Világkiállí­tásra. A program szabad, a résztvevőknek csak a vonat in­dulásának idejét kell megje­gyezni. A részvételi díjban a kiállítás megtekintésére szóló jegy is benne van. A különvo­nat a késő esti órákban érke­zik Pécsre. Jelentkezni lehet még a pé­csi és komlói IBUSZ irodákban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom