Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-27 / 175. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. július 27. Harminckét négyzetméter gond és öröm Előváros — miniben „Hétvégi negyed” Pécs nyugati kapujában A telkek még nem drágák Pécs nyugati kapujában, Cserkút, illetve Patacs térségé­ben, a 6-os utat szegélyező domboldalakon néhány ev alatt közel kétszáz aprócska hétvégi ház bújt ki a földből. A jelszó — hetenként legalább egy nap­ra ki a városból! — mely né­hány évtizeddel ezelőtt tulaj­donképpen még csak divatszü­lőm volt, ma már tízezrek szá­mára cél. A tavak, divatos ki­rándulóhelyek egyie zsúfoltab­bak. Harkány után immár Or- fű is a‘legtöbb ember számára elérhetetlen, megkezdődött hát a városokat övező dombok, szőlők, erdős ligetek benépesí­tése. Ugyanaz a kép fogadja a Pécsre érkezőt, amit Dunaúj­városban, Komlón, Mohácson vagy éppen a főváros vidékén látott: a város küszöbét tenyér­nyi parcellák jelzik — aprócska házak százaival. A patacsi vikendtelep NAGY ÉLMÉNY Kővógószőlőstől délre, s a pellérdi elágazástól nyugatra eső útmenti dombokon valami­kor öt-hat évvel ezelőtt jelent meg az első épület. Azóta közel kétszáz épült — a kétszintes „mini kastélytól" az egyszerű fabódéig az összes létező ki­kiadásban. Az első épületet a volt Székely-, illetve Herbert- féle szőlőkből kialakított paicel- lákon emelték, s talán éppen ezek a „pionír-házak” adták a kezdeményezőkészségéről híres kővógószőlősi tsz vezetőinek az ötletet: ki kellene parcellázni a szőlőkkel határos területeket. Az első időben negyven fo­rint körüli összegbe került a tel­kek egy négyzetmétere, — most hetven forint körül tartanak, de vannak olyan telkek is, melyek már 100 forintért cseréltek gaz­dát. Jogos tehát a kérdés: de hát mit lehet ezeken a megle­hetősen satnya földeken csinál­ni? — Pihenni nem — ez biz­NE feledje: mi most ajánljuk A H. 68-AS TÍPUSÚ, HÖCSÖVES szekszárdi olajkályha most zavartalanul beszerezhető boltunkban A megvásárolt olajkályhát Pécsett díjmentesen - házhoz szállítjuk. 55. SZ. GAZKÉSZÜLÉKBOLT I i PÉCS. SÁLLÁI UTCA 38. SZ. TELEFON : 27-4 0. tos, legalábbis a szó konven­cionális értelmében nem. Szom­baton már kora reggel benépe­sül ez a furcsa mini-város, s vasárnap estig szinte egyfolytá­ban tart a munka. Ki teraszosít, ki a köveket, kavicsokat ássa ki és gyűjti egybe, míg régebbi tulajdonosok zöldségkertjeikkel, csenevész szőlejükkel bíbelőd­nek naphósszat. Vörösre égett, holtfáradt emberek távoznak in­nen hétről hétre, s mégis: mind­egyikük elégedett. A teremtés, a semmiből —valamit— csinálás, s tegyük hozzá: a birtoklás ér­zése nagyon nagy élmény. A telkek átlagosan 250—280 négyzetméteresek. Négyszáznál nagyobb, s kétszáznál kisebb nincs. Valamikor állami tarta­lékföld volt ez a terület, s nagy­iészét senki sem művelte. Az álomváros tehát nemcsak em­berek százainak jó közérzetét segíti, de hasznot is hajt. Pon­tos kimutatása a tényleges ha­szonról persze senkinek sincs, de nem egy telek valóságos kis paradicsom. A terve mindenki­nek az, hogy szőlőt, gyümöl­csöst telepít, de amiig a fák, tőkék termőre fordulnak, zöldsé­get termesztenek szinte minde­nütt. A tulajdonosok több mint fele uránbányász, de na­gyon sokan vannak kishivatlno- kok is. A honfoglalás menet­rendje egyébként a következő: Gyomtalanítás, a határok pon­tos kijelölése. Kerítés, utak építése. Szerszámosbódé-fabri- kálás, padok beszerzése. A szer- számosbódé bővítése. Kőgyűj­tés, illetve téglavásárlás. Hosz- szú tanulmányutak a környék már álló házai között. Alap- ásás ... AZ OROM GONDDAL JÁR A tapasztalatok szerint a te­lekvásárlást követő haimadik évben állnak fel a házak, míg a berendezéshez, bepucoláshoz további egy-két év kell. A házak ebben a térségben nem lehet­nek nagyobbak 32 négyzetmé­ternél, ez a terület ugyanis nem lakókörzet, s nem is víkend- övezet. A hivatalos iratokon meglehetősen prózai az álom­város megnevezése: zártkert, a terület főprofilja ugyanis válto­zatlanul a mezőgazdasági ter­melés. Ezek o házacskák tehát tulajdonképpen nem víkend- házak, mégltevésbé villák. Az építési engedély szerszámos- kamra, gyümölcstároló építésére szól - már amelyhez volt építési engedély. A minivórós lakói ugyanis meglehetősen ke­veset tudnak jogaikról, illetve kötelességeikről. Tavaly tíz te­lektulajdonos ellen indítottak szabálysértési eljárást, idén a jelek szerint húsznál is nagyobb lesz ez a szám, sőt a Járási Tanácsi Hivatal illetékesei arra is el vannak szánva, hogy egy­két bungalót lebontatnak. A rendelkezés világos- minden szi­lárd alapanyagú építményre engedélyt kell kérni — legyen az bárimlyen célú, illetve nagy­ságú. Az öröm tehát gonddal jár. Különösen az új tulajdonosok egy részének van, illetve lesz sok gondja. A Zsebeáombtól nyugatra lévő, közvetlenül a 6- os útra támaszkodó területet a közelrrlúltban mérték ki, arról azonban senki sem tájékoztatta I a vásárlókat, hogy ide aligha tudnak építeni. Az érvényben lévő jogszabály szerint ugyanis 100 méternél közelebb nem áll­hat épület az úttól, dehát a hosszabb telkek is alig hosszab­bak 100 méternél ... Külön gond a víz. Néhány ásott kút 15 méter körül vizet fogott ugyan, tizenöt métert le­ásni azonban a köves szőlősi földben nem akármilyen telje­sítmény. Külön gond a megfe­lelő terv, a Járási Tanácsi Hiva­tal építési csoportja ugyanis egyre igényesebb, s ez érthető is, hisz ez a miniváros tulajdon­képpen Pécs kezdetét jelenti, s a városról alkotott véleménye­ket nagymértékben befolyásol­ják az első képek. Hétvégi-ház, illetve villatervből egyébként nincs hiány: csak éppen rend­kívül vastag pénztárca kell ezekhez a tervekhez. A patacsi miniváros Pécs felé közeledve, s a Mecsek felé emelkedve a III, kerület hatásköiébe tartozó szőlőhegyi területekkel találko­zik, melyeken szintén egyre több a hétvégi ház, de melyek egy klasszissal már magasabb szintet, pontosabban: magasabb értéket képviselnek. A kerületi tanácsi hivatal — jó előre fi­gyelembe véve a most készülő mecseki általános rendezési terv elvárásait —, csak típus­tervek alapján engedélyez a magyarürögi, a Daindolok-beli, a csoronikai, a szkókói, illetve a bóránytetői telkeken építkez­ne A Baranya megyei Beruhá­zási Vállalat 5 típustervet ké­szített — valamennyi rendkívül szép és célszerű épületet ígér, az árakat azonban jobb nem megkérdezni. A legolcsóbb is 100 ezer forint... Egyszóval: telket mégiscsak lehet kapni, az építkezésbe azonban egyre inkább csak a jobbmóduak, il­letve a legeltökéltebbek mernek belevágni. NYUGALOM. CSEND, HOBBY No, de ugorjunk vissza az álomváros perifériájára, a „gyü­mölcsös bódék”, „szerszám­raktárak” bájos, s minden ne­hézség ellenére egyre szépülő negyedébe! A kővégószőlősi tsz most újabb 25—27 telket mére- tett ki, a jelentkezés azonban négyszeres volt, egyszóval las­san már Ottói kell tartani, hogy itt is felszaladnak az árak. Mert a nyugalom, a csend, a hobby, az álmok megvalósulása, saj­nos, ma mór üzlet is, méghozzá nem is rossz üzlet. Békés Sándor Ha patinás városunk önálló állammá alakulna, korántsem kellene szégyenkeznie az or­szágok sorrendjébe való beso­rolás miatt. Lakosság szem­pontjából ugyanis messze meg­előzné az alig ezer lakosú Va­tikán várost, a húszezer körül cammogó Liechtensteint és Mo- nacot, sok más államot nem is véve figyelembe, mint pl. An­dorrát, San Marinot, a Maldive- szigeteket, Nyugat-Szamoát stb. Hogy Pécs városa a maga 160 000 lakos felé törekvő irány­zatával derekasan megállná a helyét az államok között, azt a létszámán kívül az államszerve­zethez szükséges egyéb kellé­kek is igazolják. E kellékek be­mutatásánál kizárólag a lakos­ságnak az 1968-as telefon­könyvben feltüntetett névjegy­zékéből indulunk ki, s ezért előre is elnézést kérünk a nevek idézése során eltorzult monda­tokért. * Pécs-ál'la m szervezettség | szempontjából még hódol az ősi feudális időknek: 5 Kaiser (császár) és 1 Király uralkodik a Poór népen. A Lakosság hely­zetét súlyosbítja a 3 Herczeg, 5 Gróf, és egy német Graf. Az állami élet alkotmányossága fe­lett egy Palatínus és 9 Nádor őrködik. Vannak bőséggel Ne­mesek és Adlerek. Az állam védelmét a külön­böző várak biztosítják: van ná­lunk elsősorban Belvári rész, amely Kővári alapokon épült. Ennek Sasvári központja a leg­szebb. A külső perifériákon ta­lálkozunk persze Földváry, Sá'- vári, sőt Romvári falakkal is. A Váron általában a Várnagy parancsol, akit néha a Bara- nya'oán helyettesít. Alája van rendelve a 2 Kapitány és egy Hadnagy. A sok Katona kö­zött 5 Baka, egy Lovas-Huszár, egy Vértes, 3 Puskás tűnik fel, de van Csiszár, Lovász, sőt Kis- lovász is. * Városállamunk évszázadokon ót vegyes nemzetiségű volt. Eb­béli jószokását most is megtar­totta. A viszonylag csekély szá­mú, 6 Magyart 3 Székely erősí­ti ugyan, de még így sem tud­nak megbirkózni az 53 Tóth-tal, 48 Horváth-tal, 26 Németh-tel. Nagyobb számmal már csak a Török-kel (12) és a Lengyel -Polohn-nal (7) találkozunk. Új iskolaév, új iskolatáska! S iklási táskavásár! Minden iskolaszert árusító boltban. Most még 180 divatos, praktikus táskafajta között választhat! Készülődés a vadászati kiállításra Folyamatosan szervezik az IBUSZ-nál a vadászati világki­állítás napjaiban tartandó va­dásztúrákat, szakmai bemuta­tókat, kiállításokat. A legna­gyobb érdeklődés eddig a Du- na-kanyar parterdejében és a tatai vadaskertbe szervezett túrák, valamint a balatoni szü­rettel egybekötött vadászma- dár-bemutató iránt nyilvánult meg. A szocialista országokból csaknem kétezren, a nyugati túristák közül másfél ezren je­lentkeztek előre az IBUSZ va­dásztúráira. Az IBUSZ a világkiállítás ideje alatt csaknem 200 ezer vendégéjszakát biztosít. Ebből 161 910 vendégéjszakát már lekötöttek. A vendéglátásban tevékeny részt vállal a Főváro­si Idegenforgalmi Igazgatóság, itt a kibővített fizetővendég­szolgálat 7000 helye várja a vendégeket, bővítik a férőhe­lyek számát, a vállalati üdü­lőkben, kollégiumokban és diákszállókban, ahol naponta hat-hétszáz főt tudnak majd elhelyezni. A határállomásokon, a Bu­dapestre vezető utak mentén, a fővárosi szállodákban, a bé­relt diákszállókban és az IBUSZ-igazgatóság épületé­ben információs hálózatot szerveznek. Állandó szolgálat működik majd a fővárosi pá­lyaudvarokon. DISZTAL A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁSRA. Az ősszel hazánkban megnyíló Budapesti vadászati világkiállítás emblé­májával díszített tálakat készít Pázmány József balatonfüredi népi keramikus. A mi kis államunk Akad még Bolgár, Bosnyák, Cseh, Dán, Franczia, Görög — Griechisch, Orosz, Tallián, Oláh és Román, Szász, Rácz és Szerb nemzetiségű. A régi Fé­nyes történelmi idők szellemét lehelik a Friesz, a Frank, a Pun és a Kun nevek. De eíküldötte képviselőjét Pécsre Kuba is, és városállamunkban él családjá­val az olasz külügyminiszter: Móró is. Ezek a honpolgárok — nem­zetiségi voltuktól függetlenül, - valamennyien jó Hazafiak, akik méltán megbecsülik történelmi hagyományainkat. Ez nem is csoda, hisz számos lakója nagy történelmi' név viselője. Ki gon­dolná, hogy közöttünk él a Po- gány-Koppány és a Körösztö- sök vezére: Dósa, aki itt már összebékélt Verbőczi Istvánnal. Államunkban igényelt. és ka­pott lakást a nagy Hunyadi Já­nos özvegye és a Hunyadvári család. Gondoskodtunk a Szi­getvári Bán-helyi voltáról is. Sok köztünk a Kurucz és egyéb Bujdosó. A pécsi sétatéren ta­lálkoztunk Bottyán vitézzel és Bercsényi Miklóssal. A városál­lam történeti eseményeit a ked­ves Deák-Író, Mikes jegyezge- ti. A kertvárosi rész végére te­lepítették ki a két Bach csa­ládot,»Äakik csodálatosképpen — Wunderlich! — nincsenek rossz viszonyban a megvesszőz­tetett Maderspach asszonnyal Köztünk él a Perczel család, sőt újabban lakáskérelmet nyújtott be Tisza István is. * A lakosság javarésze nem Pécsi származék, bár sok köz­tük a Baranyai: így többek kö­zött vdn Abaíigeti, Árpádi, Hir- di, Hídvégi, Szalontay, Szeder­kényi, Mohácsi, Bánfai, Sikló­si, Szigetvári, Drávavölgyi, Sásdi és Villányi. Persze bőséggel adódik Somogyi, Tolnai, Czeg- lédy, Bácskai, Bácsalmási, Bu- száki, Bclatonyi, Buday, Szege­di, Debreceni, Miskolczy. A környező államokból is van­nak itt Losoncziak, Lőcseiek, Lendvayak, Aradiak, Eszékiek, Erdélyiek, Marosszékiek, Bul­gáriából pedig a Várnai csa­lád. * A városállamban 51 Nagyot és 2 Grósz-embert találtunk. Velük szemben 33 Kiss és 5 Klein jelentkezik. 5 Barna-Bra- ununk van és 8 Szőkénk. Egyet­len egy honpolgár: Szőke Bar­na. Bár többségük — 13-an — Fehér-Weisz — hatan Feketék, 9 honpolgár pedig születésé­től fogva Vörös-Veress, illető­leg Roth. Hogy a nemzeti szín is meglegyen, Zöld emberrel is találkoztunk. A városállam lakossága ál­talában Csendes, de van — mi­ként valójában is van — Han­gos ember is, van Éber és Jó­zan, Hamar és Késői, Hajnal és Alkony!, Erős és Gyenge, Joó, Jobb, Jámbor és Ravasz, Jégh — Jeges és Meleg. Általában Hajasok, de van Tarr ember is, hódít a Szakáll, akad Vas- tagh-Szakállas is. Az Asszonyi rész Melles, Szilárd jellemű ugyan, ritkán Nyakas, szereti a Siskát. A lakosság inkább Borissza népség. Sokan Boross beállí­tottságúak, kevesebb már a Pá­linkás és Seres, illetőleg a Seer- kedvelő. Pincehelyi kiruccaná­sokon ölelgetik a Littert, de fő­leg a Tokajit és a Keserűt Ivók. Hogy Vétek és Schwindl ne legyen, 11 Bíró, egy Hegybíró és egy Kisbíró ügyel a Lex-re, vagyis a törvények és a Kresz- szabályok betartására, összesen két Rabb van csak a Rács mö­gött, úgy, hogy a Bakó-nak nincs semmi dolga, pedig még Bárdos-t is szerződtetett a vá­ros a Hajdúk és a Botosok mel­lé. * * *« Ha a különböző foglalkozási ágakat tekintjük, a 73 Szabó­val szemben áll a 67 Kovács és Schmidt, meg az egyetlen Ótott-Kovács. 38 Molnár-Mül- ler őrli a Lisztet, amit a Pé­kek dolgoznak fel. A hagyo­mányos Mészáros (9), Lakatos (4), Kesztyűs (2), Bognár (3), Faragó (3), Kertész (4), Orsós- Korsós, az Asztalos, Ács, Kádár, Esztergályos és a Kalmár mes­terségeken kívül a régebbi fog­lalkozások is helyet kaptak: így a Gombkötő, a Köteles, a Gelencsér-Gölöncsér, a Kerék­gyártó, a Csiszár és még sok­fajta Czéh-beli elfoglaltság. De nem számítjuk ide az Öszerest aki Tollal kereskedik. A mezőgazdasági foglalkozá­sok között is bő a választék. Ráakadunk az Aratókra, a Ka­szásokra, a Juhászra, a Csikós­ra, az ökrösre, a Pásztorra és a Csordásra. Néhányon a Hala­sokat látogatják, ahol Horgas szerszámokat használnak a Ha­lászok. A Pusztay emberek Me­zei Majorokban laknak, várják a Joó-Essőket, a Harmatot, kedvelik a Nyárfást, az Erdei Tölgyest, a Cseresznyést, o Meggyest és a Gesztenyést, ahol sokféle Bogár, Galamb, Héjjá, Sólyom, Griff és egyszerű Veréb tanyázik. Az Erdőben Bé­kés Barik, Bárányok és Nyulak legelnek, Jeges Medve cam­mog, Oroszlán ordít és Farkas üvölt. A városállam falai között a régi és az új irodalom nagy­jai egyaránt meleg otthonra ta­láltak. A reneszánsz írók kö­zül Balassa, Szatmáry, Szeré- mi György és Oláh él közöttünk, a felvilágosodást pedig Mikes, Csokonai és Kármán József kép­viseli. Inkognitóban maradtak a Garayak, bár Háry halhatat­lan alakja ismertté teszi nevü­ket. Ismét lakója városunknak Liszt Ferenc, a színészek közül pedig Kibédy és Megyasszaú Sokan szeretik olvasni az Ili- ász-t, vagy Eötvös, Kosztolá­nyi, Komáromy, Kárpáti, Regé- nyi műveit. Egyelőre csak ennyit a mi kis államunkról, amelynek la­kói boldog békében, Marksz elvei alapján élnek e városká­ban. Éljenek is nyugodtan mind­addig, amíg a Posta az új táv­beszélő-névjegyzéket ki nem adja! Tóth Szabolcs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom