Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-03 / 155. szám
T971. Július 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ s Pécsi Ipari Vásár, 1971 (Folytatás az 1. oldalról) col szólva a következőket mondotta: — A mostani vósáron 115 kiállító vesz részt. Bemutatkozik a megye nehézipara, a bányászat, a villamosenergia ipar, a gépgyártás, az építőipar és az élelmiszeripar. — A különböző árutermelő szektorok egymás mellett tekinthetik ót termékeiket, mód nyílik hasznos következtetések levonására a termékek minőségét, korszerűségét, technikai színvonalát, valamint az árakat illetően. — Bízunk benne - mondotta Pénteken délelőtt összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen résztvett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — dr. Horváth István, a KISZ Központi Biozttságának első titkára számolt be az ifjúsági szövetség Vili. kongresszusának előkészítéséről. A többi közt leszögezte: a kongresszusi készülődés során aktívabbá vált a KISZ-szervezetek politikai-közéleti tevékenysége, eredményesen zajlottak le a tanintézeti vezetőségválasztó a tanácselnöknő, — hogy a Pécsi Ipari Vásár a maga sze- cény lehetőségeivel segíti a negyedik ötéves terv célkitűzéseit, a legutóbbi orszóggyű- iésen jóváhagyott kormányprogramot Óhajunk, hogy a vásár információival jó szolgálatot tegyen az ipari termelés, a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztésében. E gondolatok jegyében ismételten köszöntőm a megjelenteket és a vásárt megnyitom. Ezután a házigazda, Szent- istványi Gyuláné, a vásár rendezőinek kíséretében a vendégeket végigvezette a vásáron. A déli órákban már rtagyszátaggyűl 'sek, s tervszerűen halad a kongresszusi dokumentumok kidolgozása. A Központi Bizottság úgy döntött hogy levélben fordul az ifjúsági szövetség minden tagjához, s a jó, eredményes kongresszusi tanácskozást előkészítő aktív, alkotó vitákra ösztönzi az ifjú kommunistákat A KISZ Központi Bizottsága meghallgatta Főcze Lajost, a KISZ KB titkárát, aki az ifjúsági rétegek és korosztályok körében folyó KlSZ-mursko továbbfejlesztésére tett javaslatot mú érdeklődő vette birtokába a PIV-et. Délután, a vásár megtekintése után nyilatkozatot kértünk Szurdi István belkereskedelmi minisztertől. — Az elmúlt esztendőben is láttam a Pécsi Ipari Vásárt - mondotta a miniszter —, így összehasonlítást tehetek. Egyértelműen elmondható, hogy a kiállított termékek, és az egész vásár színvonala sokat fejlődött tavaly óta. A vásár egyrészt reprezentatív kirakata Baranya és Pécs iparának másrészt óriási szerepet játszik a magyar—jugoszláv határmenti kereskedelem fejlődéséhez. A vásár jelentősége mesz- sze túlnő a megye határain, elsősorban mégis a baranyai fogyasztók ellátásában érezteti kedvező hatását. Megkérdeztük a belkereskedelmi minisztert, miként értékeli a Gazdasági Bizottság határozatát, amely szerint a jövőben csak kétévenként lehet a helyi vásárokat megrendezni. Ha egy-egy terület ipara, mezőgazdasága, kereskedelme egy év alatt is akkora fejlődést ér el, amely indokolttá teszi termékeinek bemutatását, lehetséges-e a határozat ellenére a vásárokat évenként megrendezni? — A Gazdasági Bizottságnak jómagam is tagja vagyok, tehát a határozat kommentálása egy kicsit saját döntésem indoklása is. A vásárok célja, hogy új termékek kerüljenek bemutatásra. A magyar gazdaság ma már rég túl van azon a fejlődési fokon, amikor az iparunknak, mezőgazdaságunknak ilyen propaganda kell. Az új áruink bemutatása, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése a cél. Úgy érzem, ehhez a két esztendőnként! helyi vásár elégséges. A nemzetközi vásárok szakosítása is a fenti célokat szolgálja, a Budapesti őszi Nemzetközi Vásár például elsősorban a fogyasztási cikkek, a BNV pedig a termelőeszközök bemutatója és kereskedelmi központja. — Az elmondottak természetesen nem azt jelentik, hogy a dinamikus fejlődés következtében előállított nagyszámú új termék esetén, vagy a magyar —jugoszláv határmenti kereskedelem áruminta-vásáraként akár évenként is ne kerüljön bemutatásra. Ha Pécsett sürgetően jelentkezik ilyen igény, a vásár rendezői akár hozzám is fordulhatnak ötletekért — mondotta a miniszter. Lombost Jenő Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Semmelweis-emiékünnepség a Városi frftácson-Kitüntetések, jutalmak a legjobb egészségügyi dolgozóknak Pénteken délután a Városi Tanács tanácstermében Semmelweis-emiékünnepség keretében nyújtották át a legjobb munkát végső egészségügyi dolgozóknak a kitüntetéseket, s a jubiláló törzsgófda tagoknak a jelvényeket. A meleg hangulatú ünnepség bevezetőjeként dr. Mohay András csoportvezető főorvos emlékezett meg a nagy magyar orvos életútjáról, jelentős felfedezéséről, majd dr. Breila István, Pécs megyei város egészségügyi osztályának vezetője nyújtotta át az ünnepeiteknek a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend bronz folcor zata kitüntetésben részesült dr. Fónay Istvánná dr. Ruszkó Etel, dr. Ratkóczi Károly, a városi KÖJÁL igazgatója valamint dr. Kovács Sándor, az egészségügyi felvilágosítás csoport- vezető főorvosa. Mint már hírt adtunk róla, dr. Telkes József, az Egyesített Egészségügyi Intézmények központi igazgatója Érdemes orvos kitüntetést kapott. Az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést nyújtották át Várnai Tivadarnak, a városi KÖJÁL főmérnökének, Dávid Jenő műhelyvezető főgépésznek. Miniszteri dicséretben részesült Sziklai Margit rendelőintézeti asszisztens és Szépe Imre, az Egyesített Egészségügyi Intézmények vezető raktárosa, öt egészségügyi dolgozó osztályvezetői dicséretet kapott. A törzsgárda tagság jubileumi ünnepségén összesen 142 egészségügyi dolgozót köszöntöttek, akiket a jelvényen kívül pénzjutalom és jutalomszabadság illet meg ebből az alkalomból. Négy egészségügyi dolgozó, Okik harminc éve állnak szolgálatban, Semmelweis portréjával díszített aranykoszorús jelvényt kapott. Az éppen húsz éve szolgálatot teljesítő dolgozók, szám szerint háton, a törzs- gárda jelvény arany fokozatát kapták. 21 dolgozónak ezüst fokozatot, 48 dolgozónak bronz fokozatot és 63 dolgozónak oklevelet nyújtottak át Csütörtökön Budapesten dr. Pálvölgyi László, a komlói kórház rendelőintézeti egységének igazgató főorvosa Kiváló orvos kitüntetésben részesült. Akik.grhírekben szerepelnek: Az Ormánság orvosa Négy évtizedes munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka érdemrend bronzfokozatát adományozta dr. Kovács Sándor orvosnak. ígéretes ambícióknak, vonzó tudományos pályának intett búcsút, amikor 40 éve megkezdte praxisát oz Ormánság szívében. Kémes első körorvosa, majd jó 25 évig vajszlói körzeti orvos. Elmaradott, a „szokás”, a babona átkaiban és a gazdasági válság szorításában vergődő népet talált ezen a tájon, ahol minden harmadik újszülött meghalt és ki tudja hány ezer nem született meg. „Hozómra" dolgozott, a felesége kertjéből éltek, hisz pénz nemigen volt falun akkor. — Mi volt a legnehezebb? — Nem az anyagiak .,. Alig múlt nap, hogy vérző asszonyt, kinél a vetélés megindult, ne hoztak volna. Sokakat láttam meghalni, akik elkéstek. Mentő nem volt... A halál oka: vérmérgezés, hashórtyagyulladás, elvérzés... Ez volt a legsúlyosabb itt, a „hulló magyarság" első vonalában ... Es a legnehezebb? Fölvenni a harcot és szívósan küzdeni az ostobaság, a babona iszonyatos „törvényével”, a vajákos asszonyokkal — az életért. Az én apám hatholdas, tízgyermekes erdélyi parasztember volt. Itt pedig voltak falusi iskolák 8—9 gyerekkel. A kezdeti sikerek fölbátorítottak. Védőoltások, Stefánia-szövetség Kémesen: a csecsemőhalandóság lassan 10-12 százalékra szorult vissza. Az egykézés már nehezebben... Volt másfél év, amikor két körzetet: 24 községet látott el. Éjjelente átlag kétszer hívták beteghez. Ment. Kényelmet és kimerültséget nem ismerve. Szánnal és kocsival; a szegényhez kerékpáron, sítalpon. Hintája, „kocsija" sohasem volt, taxiutalvány-tömbje se, és helyettese vagy orvosírnoka sem._ Otthonról a munka és az ember tiszteletével, a pécsi egyetemen pedig a biztonságos szakmai tudással tarisznyázták fel. Ez minden vagyona ma is. Meg az emlékei: — Egyet a sok közül? Nehezet kér. Harkánytól Siklóson át végig a Dráva vidékén szinte minden ház egy-egy emlék. Egyszer egy asszonyt hozott a férje. Az asz- szonynál megmozdult a gyerek. Volt már egy 16 éves fia. Őrjöngött: „kutbaugrik, elemészti magát stb., ha ,nem segít* a doktor úr .eltétetni’ ezt a gyereket ..Injekciót adtam neki és próbáltam megnyugtatni, Hogy nem „tragédia”, öröm inkább a gyermekáldás ... Hazament, figyeltem, megszült. El is feledkeztem róla. Jön egyszer a nagyfiú: „Édesanyám kutbaugrik, elemészti magát stb., ha nem segít a kistestvéremen ...” A kicsi enyhe kanyarója pár nap alatt rendbejött. Az asz- I szony férjét és nagyfiát is el- I vitte a háború ... Egyedül maradt a lányával, aki ma Is öreg édesanyja egyetlen támasza... De a felszabadulás után is nem egy olyan csöppség világra jöttében segédkeztem, akit nem akart az anyja. Ismerem őket, ma is. Ők már nem követték a szülők átkos „törvényét”. Négyöt gyerekük van. és a nagyszülők boldogok az unokáikkal. Es hogy erre ők maguk jöttek rá, ez az én orvosi munkám legnagyobb jutalma, a legszebb érzés ... Az Ormánság egykori tudatvilága, generációs „törvénye” ma már a múlté, az irodalomé. Lassan emelkedett a születési arányszám: 1961-ben már az országos átlag fölé. Az idős orvos 30 évi munka után átadta a stafétabotot. 1963-ban elfogadta a város nem szűnő hívását. Csaknem tíz évig a pécsi KÖJÁL orvosa. Élelmezés-higiénikus, majd a pécsi egészségügyi felvilágosítás megbecsült, nagy tapasztalaté szakembere. — És most? — A TIT egészségügyi csoportjának vezetője, a Vöröskereszt elnökségi tagja vagyok. És tovább dolgozni a nyugdí- 1 jas orvosnak is van lehetősége. Lesz mit, én megtalálom... (w. «.) Ismét a táborokban Vidáman dolgoznak a dunaújvárosi lányok a Villányi AG hatalmai szőlészetében „Körbejárás” pingpong csata a Grécz pusztai táborban A leöweysta fiúk elsőnek érkeztek a Károly-majori kukorica- címerezők táborába. Ok készítették elő a többiek lakhelyeit A gréczi táborban eredeti emlékképet készítenek magukról a hajdú-bihari lányok Erb János képriportja á Látkép a vásár udvari kiállításáról
