Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
4 DUNANTÜLI NAPLÓ 1971. júliusi«.-----------7-------------------------------B eszélgetés a PIK-nél Sok a reklamáció Rendezték a lakbérvitákat - Kérdőjelek a garázsok használati dijánál Közismert, hogy nemcsak o lakbéreket rendezték július elsejével, hanem az állam tulajdonában lévő egyéb helyiségek — garázsok, üzletek, Irodák stb-k — használati díját is. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat mindenkit kiértesített arról, hogy mennyi lesz július elseje után a lakbére, garázs, üzlet stb. használati díja, mindenki észrevételt tehetett, ha az összeget — valamilyen oknál fogva — magasnak tartotta. A reklamációk határideje lejárt, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat megkezdte a panaszok kivizsgálását. Már az első pillantásra szembetűnik a panaszok aránytalan megoszlása. Csaknem 19 ezer lakásfőbérlő- vel áll kapcsolatban a PIK, s ezek közül csak 630 tett valamilyen észrevételt, ami nem mondható soknak. A PIK kezelésében lévő 3128 egyéb bérlemény — garázs, üzlet, iroda stb. t— használói közül viszont csaknem 600-an nyújtottak be panaszt, tehát minden ötödik bérlő. A legtöbben a garázs miatt reklamálnak. Luxus-e a gépkocsi? A garázsokkal kapcsolatos panaszokat két csoportra le- , hét osztani: 1. Túlságosan nivellál a rendelet — mondják a bérlők. Márpedig nem mindegy, hogy milyen garázst használ az ember. Vannak, akik valamely 7, vágy 10 emeletes épület földszintjén, vagy alagsorában jutottak garázshoz. E garázsok központi fűtéssel, villanyvilágítással és folyóvízzel vannak ellátva. Ezekhez viszonyítva sokkal kezdetlegesebbek azok a garázsok, amelyek Újmecsek- alja vasút menti részén, a kiserdőnél épültek fel, hiszen azokban semmiféle „komfort" pines. S mégis — panaszkodnak a garázsbérlők — fokozatosan emelkednek a tarifák, s ■ lene' _________ E szperantista természetbarátok nemzetközi találkozója Aballgeten szombaton megnyílt az eszperantista természetbarátok negyedik nemzetközi találkozója. A tíz napos táborozáson, amelyet a Magyar Eszperantó Szövetség és a Természetbarát Szövetség közösen szervezett, nyolc európai és tengerentúli országból érkezett turisták vesznek részt. A tábornyitó ünnepségen Pállós Istvánná, az Eszperantó Szövetség Dél-dunántúli Területi Bizóttságának titkára köszöntötte a mintegy száz hazai és külföldi vendéget, majd felvonták a találkozón résztvevő nemzetek zászlóját. 1973 július 1. után már ők is majdnem annyi garázshasználati díjat fizetnek, mint az előbbiek. 2. Differenciálásra lenne tehát szükség — indítványozzák a bérlők. A javaslat méltányosnak látszik. A „komfortos” garázsok bérleti díja maradhatna, az egyszerű garázsoknál viszont indokolt lenne a csökkentés, A tíz forintos, vagy több mint tíz forintos négyzetméterenkénti tarifa (ennyire emelkedik 1973. július 1-ig!) ugyanis az egyszerű garázsoknál magas. Még a távfűtéses lakásokban is csak 6 forint a négyzetméterenkénti lakbér. Igaz ugyan, hogy lakni mindenkinek kell valahol, s a gépkocsi csak azután következik. De azért ahol már félmillió személyautó „futkórOzik" az utakon — kb. ennyi személyautó lesz Magyarországon 1975-ben —, abban az országban a kocsi már nem luxuscikk. Megint a külterület Százharmican, tehát aránylag sokan panaszkodnak az üzletek, szolgáltató helyiségek, irodák használata fejében kirótt bérleti díjakra is. A panaszosok háromnegyede magánkisiparos, vagy magánkereskedő. Van, aki azt panaszolja — például Kovács László, Rákóczi úti bélyegkereskedő —, hogy rozzant, bontásra ítélt épületben van az üzlet, tehát nem igazságos dolog ugyanannyi bérleti díjat kérni, mintha egy kitűnő állapotban lévő épületben volna. Valóban nem az — orvosolják a panaszt. Más — a Bajcsy Zsilinszky utca egyik lakatosa — a többi között azért reklamál, mert az ő műhelye nem az utcáról nyílik. Ez is megvizsgálandó szempont Roppant nehéz viszont azoknál igazságot tenni, okik azt kifogásolják, hogy külterületen vannak, s ugyanannyi bérleti díjat kérnek tőlük, mintha belterületen lenne a bolt, műhely vagy iroda. A kérdés vizsgálata közben ugyanis elkerülhetetlenül belebonyolódnak abba, hogy mi tekinthető külterületnek, mi nem. Közismert, hogy amikor a Pécsi városi Tanács a lakbéreket megállapította, nem tett ilyen különbséget a városrészek között. A többi között azért nem, mert Üjmecsekalja, legagyobb új városrészünk a városközponttól való távolságát tekintve külterületnek minősülne, ám ha a lakások felszereltségét, állagát tekintjük, messze felülmúlja a belvárosi átlagot. Ugyanilyen fogas kérdés lenne arra választ adni: vajon külterületinek lehet-e nevezni azt az üzletet, amelyet az uránvárosi 17 emeletes épület földszintjén helyeznek el? Vannak olyan vállalatok is, amelyek magasnak tartják a PIK kezelésében lévő irodák használati díját. Szó ami szó, valóbán magasak, 270 forintos bér négyzetméterenként nem csekély összeg. Nincs azonban törvénysértés a bérleti díjak megállapításánál. S nem helyes dolog az iroda-bérleti díjakat összehasonlítani a szolgáltató helyiségek bérleti díjával. Az utóbbiakat ugyanis a Városi Tanács csökkentette, azért, hogy a szolgálatások fejlesztését ösztönözze. Ez elsőrendű lakosági érdek, az irodák számának szaporítása viszont a vállalatok belső ügye. A komfortfokozat dönt, nem a lakhely Mint említettük, a 19 ezer főbérlőhöz képest nem sok a 630 lokbérpanasz. Már azért sem, mert a panaszosok nagy többsége a komfortfokozatot vitatta. Ez egyszerű vizsgálat, ténymegállapítás kérdése, melyet azóta már elvégeztek. A panaszt tevő főbérlőket már értesítették a kivizsgálás eredményéről — e panaszok zöme már elintézettnek tekinthető. Külön téma a 109 kővágó- szőlősi család panasza. Az a 109 család, aki az ottani emeletes házakban él, azt kifogásolta, hogy ugyanakkora a lakbérük, mintha Pécsett élnének, holott ők nem is tartoznak a városhoz. Nincsenek városi autóbuszok, tehát nem élvezhetik azokat az előnyöket, amelyeket a pécsiek. Mindez igaz és mégsem lehet orvosolni a 109 család panaszát. Az új lakbértörvény ugyanis csak a komfortfokozatok között tesz különbséget, a lakhelyek között nem. A kővá- gószőlősihez hasonló komfortos lakások négyzetméterenkénti bérleti díja 5,40 forint, függetlertül attól, hogy az Kő- vógószólősön. Mohácson, Pécsett vágy a fővárosban van. Igaz ugyan, hogy mindenki értékesebbnek "Tartja a pesti lakást a pécsinél, a pécsi lakást a kővágószőlősinél, s mégis ... Ha az új lakbértörvény valami hierarchiát állított volna fel a kisebb és nagyobb városok, kisebb és nagyobb falvak között, még máig sem lenne vége a reklamációknak. Már azért sem, mert az egyik város — vagy falu — gyorsabban fejlődik, mint a másik, következésképp szüntelenül módosítani kellene a rendeletet. Ez pedig képtelen gondolat. A kővágószőlősi pécsivel azonos lakbérnek van egyébként egy előnye is, Ha valaki egy kővágószőlősi 2 szoba komfortos lakásból hasonló pécsi 2 szoba komfortba költözik, ugyanannyi „lelépési" pénzt kap a kővágószőlősi tanácstól, minf amennyit Pécsett, a PIK- nél be kell fizetnie. Ez sem , egy utolsó szempont! Magyar László Lakodalom -fist hagyományok szerint Szebényben szombaton valósággá vált egy színpompás népi játék. A község országos hírű népi együttesének két fiatal tagja: Szűcs Teréz és Gylmesi József vasúti tiszt esküdött hűséget egymásnak' A lagzit az együttes közreműködésével úgy rendezték meg, mint hetven évvel ezelőtt. A menyegzőnek - a népi ünnepnek több mint hatszáz szemtanúja volt. M ínyílik a „Népek barátsága“ nyári egyetem Tizenharmadszor fogadja az idén Pécs a TIT Népek barátsága nyári egyetemének vendégeit, de a babonás szám mit sem jelent, ugyanis rekordnevezés futott be a rendező szervekhez. Tizenegy nemzet fiaiként 304 résztvevőre számítanak a ma délelőtt a Tanárképző Főiskola dísztermében megnyíló rendezvényen. A résztvevők zömét a Tanárképző Főiskola kollégiumában helyezik el, de a Pollack Mihály Műszaki Főiskola diákszállójának 35 szobáját is igénybe veszik a vendégek részére. A kéthetes időszak alatt előadásokat hallhatnak hazánk és a megye történetéről, kultúrájáról, gazdasági életéről. Nem hiányzik a programból az élménydús kirándulás, fürdőzés, szőlőlátogatás sem. Pécsen kívül a nyári egyetem hallgatói megismerkednek Mohács, Siklós, Pécsvárad, Mecseknádasd, Villány, Harkány, Orfű, Abqli- get nevezetességeivel is. A korábbi években az előadásokat tolmácsok közreműködésével fordították a rendezők. Idén először a TIT korszerű tolmócsberendezését használják fel, amellyel egyszerre négy nyelven lehet az előadásokat tolmácsolni. A résztvevők többsége pedagógus, közöttük nagyon sokan az NDK-ból érkeztek. A nagyszámú külföldi miatt önként adódik a kedvező lehetőség á nyelvtudásukat elmélyíteni kívánó magyar vendégek részére is. A rendező szervek szívesen látnának az ország bármely megyéiből olyan nyelvtanárokat, akiknek nem sikerült külföldi utazáson részt venniük. A két hét alatt kialakuló személyes kapcsolat, a közös program felér egy külföldi nyelvgyakorlattal is. A gazdag program a különböző intézmények és vállalatok számára is ez ideig még eléggé ki nem használt lehetőséget nyújt. Azok a vállalatok, amelyeknek külföldi kapcsolataik és meghívási szándékaik vannak, jó és tartalmas szórakozást biztosíthatnak vendégeiknek, ha a meghívásokat a nyári egyetemre időzítik. „Hogyan bukhattam le?" Elcsúszott a borotva élén... A páncélszekrényben 180 ezer forint volt „Könnyűszerrel törtem be mindenhová" Hetente, kéthetente rendszeresen érkezett bejelentés a komlói rendőrkapitányságra. Különböző üzletek vezetői mondták el: „... az éjjel betörő járt a helyiségben ..." A sort a Komlói ÁFÉSZ központi italboltja nyitotta meg, amelyet szilveszter éjjelén látogatott meg a hívatlan vendég. A komlói MÉH-telep irodájával folytatódott, rftajd az edénybolt, a fodrászüzlet vezetője sietett a rendőrségre hasonló ügyben bejelentést tenni. De a mecsek- jánosi gyermekotthon vezetője is egy reggel meglepetten tapasztalta, hogy a páncélszekrényt az éi'el valaki, vagy valakik megfűrészelték. A „mackóban” őriztek 180 ezer forintot, á dolgozók másnap kifizetésre kerülő bérét. A veszedelmes betörő elfogására egy sor Intézkedést tettek. A napokban Gyulai Antal, 40 éves koié'ó' la':os személyében kézre kerl’lí. Ereje teljében lévő férfi. — Hogyan is bukhattam le? — ezt ismétli többször is. A sorozatot 1969 szilveszterének éjjelén kezdte. Egy év nyolc hónapi szabadságvesztésre ítélték. Büntetésének egy részét elengedték. Szabadulása utón számos munkahelye volt, de egy-két hétnél tovább sehol sem dolgozott. — Nem tudtak olyan köny- nyű munkát adni, amit megerőltetés nélkül végezhettem volna — mondja. így aztán a betörésre specializálta magát. — Mielőtt éjjel betörtem, alaposan körülnéztem — mondja. — Azt tapasztaltam, hogy I a város perifériáin lévő üzle I teket, boltokat éjjel senki sém őrzi. Valami kis védőrács vo't ugyan, de fűrésszel, feszítővas sál könnyűszerrel törtem be mindenhova. Vékony kis rácsok védik a boltokat, igazán nem gond eltávolításuk. Csak a pénzt kereste. Legtöbb üzletben talált is, kis pénzes kazettákban, íróasztalokban. Az éjszakai utak közel 8O0O forintot hoztak a konyhájára. — Ezek a kis összegek köny- nyen elfogytak, ruhára, élelemre. Arra gondoltam, hogy egy nagyobb „vágást” kellene csinálnom, valahogyan nagyobb Összeget kellene szereznem. — Miért? — Hát... ha mondjuk egy százezer forint körüli összeghez jutottam volna, akkor véglegesen befejezem a betörést... — Ezért ment Mecsekjánosi- ba? — Igen. Megtudtam, hogy kihozták a dolgozók fizetését. Ismertem g helyet, mint fuvaros jártam ott nem is egyszer. Mert néha a sógorom lovait hajtottam, ő fuvaros. Felszerelkeztem fűrésszel, feszítővassal. Legyint a kezével. — De nem sikerült. Nagyon kemény volt a páncélszekrény, nem bírta a fűrész. Hiába, nem vagyok szakember. Nem sikerült, — Mennyi pénzre számított? — Körülbelül nyolcvanezer forintra. — Mit gondol, hogyan bukott le?-r- Ezen én is törtem már a fejemet. — Igyekeztem sehol sem hagyni ujjlenyomatot. — Nagyon vigyáztam. Dl a széken, lehajtja a fejét és ismételgeti: „Hogyan is bukhattam le?” — Hiába, oz Befejezés előtt a Jókai utcai új hőközpont A Szigeti városrészt idén is Újmecsekalja felől fűtik Az eredeti elgondolás szerint a Szigeti városrészben tavaly átadott lakásokat már a Jókai utcai HK-il-es távfűtő központnak kellett volna ellátnia fűtőenergiával. A helyzet azonban az, hogy nagy valószínűség szerint még idén sem látja el. Más szóval: az egyre terebélyesedő városrészt ezen a télen is az újmecsekaljai HK—l-es központból fűtik. Emiatt különösebb probléma nem volt az elmúlt télen, most pedig mindenki, akinek valami köze van a hálózatbővítéshez, abban reménykedik, hogy a tél kíméletes lesz és az érintetteknek nem lesz okuk panaszra a fűtést illetően. A Jókai utca 46-os tömbbelsőben jó ideje folyik már az építkezés, a nagy ház rengeteg lakója számára azóta nincs udvar. De áll már az új hőközpont épülete, a Csőszerelőipari Vállalat a gépek szerelésén dolgozik, az Erőmű felőli oldalon ott van már a védőcsatornában a bemenő és a kijövő vezeték csőcsonkja. A fogyasztói oldalon most készítik az aknamélyítők a két pár vezeték részére a védőcsatorna utcányi széles árkát. Látszólag minden a fejetetején van ebben a szolgálatonkívüli udvarban, Hanyecz László létesítményi főmérnök, a bonyolító Beruházási Vállalat képviselője mégis optimista: szerinte augusztus közepére üzemkész állapotban lesz az épület és a bejövő vezeték, a T—lll-as. ember nem lehet eléggé elővigyázatos. Jele sincs a megbánásnak, „üzemi balesetnek” könyveli el lebukását. Betört az egyik fodrászüzletbe is. Pénzt nem talált, ezért az ott lévő borotvákból vitt el néhányat. Csak márkás borotvákat. Aztán később megpróbálta az egyiket eladni. Bement az egyik fodrászüzletbe borotválkozni és ott a borbélynak eladásra kínált borotvát. — Van fekete nyelű, fehér nyelű is. Melyiket akarja? A borbélyok tudtak a betörésről, arról is, hogy milyen borotvákat vitt magával a betörő. Hosszan gondolkodik. — Mondják, nem a borotvaeladással követtem el a hibát? Csak ez lehetett. Fejéhez kap. — Hát persze. Hogyan is csinálhattam ilyen badarságot? Most jöttem rá hirtelen. Ugye így van? Csóválja a fejét. — Elcsúsztam a borotva élén . . . Még mosolyog is hozzá. (Garay) Az Erőműből jövő vezetéket hívják így. A Húsipari Vállalatig terjedő szakasz nyomáspróba alatt volt már, jelenleg a szigetelése folyik. Közben épül tovább a vezeték. A Vasút utcában a tartóoszlopok felállításánál váratlan akadályba ütköztek: az alapok ásásakor mindenütt csöveket találtak. Hosszadalmas kutatómunkával , lehetett csak megállapítani, hogy a közművezetékek közül melyik a még „élő”. Egyébként éppen a közmű-probléma az, ami a Szigeti városrészbe vivő K—l-es kooperációs vezeték idei megépítését teszi bizonytalanná. A kijelölt nyomvonal a város olyan részén vezet át, ahol teljesen ismeretlen a közművek elhelyezkedése. A közműtulajdonosok több-kevesebb pontossággal tudnak tájékoztatni közműveik vízszintes irányú helyzetéről, a mélységi elhelyezkedést illetően azonban teljesen bizonytalanok az adatok, ez pedig menet közben rengeteg bonyodalmat jelent, amit csak fokozott óvatossággal lehet leküzdeni. Ez okozza például azt is, hogy i a Jókai utcában — mielőtt /beviszik a vezetéket a hőközpontba — öt méteres mélységbe, a csapadékcsatorna alá kell qzt levinni. Ez külön gondot jelent még, hiszen a talajvíz itt eléggé magas, a lezúduló csapadékvíz is megreked a munkagödrökben. Ennél a gyorsan elvégzendő munkánál — augusztus közepéig ezzel is el kell készülni - tehát kis nehézséggel kell megküzdeni. A sietségre egyébként azért van szükség, mert augusztus második felében a szokásos évi karbantartás keretében a Hőszolgáltató Vállalat már ót akarja mosni az újt erőmű-hőközponti vezetéket, hogy ezzel is biztosítsa az üzemkész állapotot a fűtési idény kezdetére. Október közepéig üzembe kell helyezni a K-l-es kooperációs vezetéket, ami a posta ú] I műszaki épületének a fűtését látja el, s ami *- ha a város energiamérleqe megengedi — a Jókai utcai olajtüzelésű központ kiiktatását is lehetővé teszi. Ez a vezeték a későbbiekben továbbépül, s ezen jut el a távhő a Kodály Zoltán úti lakótelepre is. — Ezüst kincslelet. Gazdag ezüst kincsleletre bukkant a Fejér megyei Vereb község határában szántás közben Molnár János traktoros. A feltárás során 1719 darab, a XIII. század első feléből származó dénárra bukkantak. Ez Fejér megye eddigi leggazdagabb kincslelete.
