Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

«71. Július 17. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Országos bevezetésre ajánlják Uj, ösztönzőbb kereskedelmi bérrendszerrel kísérleteznek a pécsi Centrum Áruházban A KPVDSZ megyei bizottságának vizsgálata egyértelmű vá­laszt adott a kérdésre: hogyan keresnek a kereskedők. Kereseti viszonyaik 1967-hez viszonyítva lényegesen javultak. Az azóta eltelt években 8,2 százalékkal emelkedett a megye kereskedelmi dolgozóinak átlagkeresete. A 900—1200 forint között keresők aránya egyharmadával csökkent. Az 1200—1900 forint jövedel­műek száma változatlan, ezzel szemben 30—35 százalékkal gya­rapodott a 2000 forintnál magasabb havi jövedelemmel rendel­kezők tábora. Kétszáz klub, kétezer aktíva „Fiatalodott" az MHSZ Ötvenezer ember mérkőzése az összetett honvédelmi versenyeken Más kérdés, hogy a kereske­delemben miként érvényesül­nek a szocialista bérezés alap­elvei. Baranya kereskedelmi dolgozóinak 26,5 százaléka je­lenleg alapbér szerinti javadal­mazásban részesül, azaz bár­milyen a teljesítménye, fizetése változatlan marad. A kereske­delemben dolgozók nagyobbik hányada alapbérrel kombinált jutalékrendszer szerint kapja fizetését. Itt már figyelembe­veszik a teljesítményt is, de nem az egyénét, hanem a kol­lektíváét. A jelenlegi kereske­delmi bérrendszereknek tehát alapvető hibái vannak. Legfőbb hibája, hogy nem az egyéni teljesítmények alapján nő, vagy csökken az egyes dolgozók jö­vedelme, hiszen a fizetési be­sorolás arányában oszlik meg a jutalék. Ennek következtében nem elég ösztönző, ezért nem szolgálhatja a hatékonyság nö­velését. A Centrum Áruházban már régóta kísérleteznek olyan új bérezési módszerrel, amely men­tes lenne a jelenlegi hibáktól. A kísérlet arra irányul, hogy a jutalékelosztás ne alapbér-, hanem teljesítmény arányos le­gyen, tehát ki-ki megkaphassa a teljesítménye után neki járó bért. Amikor a kísérlet első szakaszában elemezték a kije- jelölt osztály dolgozóinak tel­jesítményét, óriási eltéréseket tapasztaltak. Volt olyan eladó, aki óránként kilenc vásárlóval foglalkozott és átlagosan 1800 forintot forgalmazott. Ugyan­akkor a mellette dolgozó kollé­ga három-négy vevőt szolgált ki és mindössze 200 forint ér­tékű árut adott el. A következő hónapban hasonló volt a hely­zet. A blokkok ezt fehéren- feketén bizonyították. Miközben o kísérletre kisze­melt cipőosztályon kétféle for­mában mérték a teljesítménye­ket — a forgalom és a vevő­szám alapján — az áruház ve­zetői kidolgozták a korábbinál j Esztergályost sürgősen felveszünk I Gépüzem, Szabadsz ént király ösztönzőbb bérrendszer alapjait Az új bérrendszernél mindenek­előtt az egyéni teljesítményt veszik számításba, tehát az el­végzett munka mennyiségétől függ a jövedelem emelkedése. Az a tény, hogy az elért forga­lom mellett a kiszolgált vevők száma is nagy szerepet játszik a munka megítélésénél, feltétle­nül udvariasabb, előzékenyebb kiszolgálásra, saját vevőkör ki­alakítására ösztönzi az eladó- .kat. Az eladók fő célja, hogy osztályukról elégedetten távoz­zanak, később pedig rendsze­resen visszatérjenek hozzájuk a vásárlók, mert a forgalom növe­kedése további jövedelememel­kedéssel párosul. Az áruház kommunistái tag­gyűlésen foglalkoztak a bére­zés kérdésével. Úgy vélték, hogy mivel az új bérezési rend- szei ösztönzőbb, így a forga­lom fokozására, a vevőkkel va­ló udvariasabb bánásmódra és a kiszolgálás kultúráltabbá té­telére is alkalmasabb lesz, ezért bevezetésre ajánlották. Azóta a cipőosztály eladóin kí­vül a divatáru és a rövidáru osztály dolgozói is a szocialista bérezés elv alapján: mindenki­nek munkája szerint — jutnak hozzá jövedelmükhöz. A tapasztalatok szerint az át­lagosan dolgozók jövedelme változatlan maradt, a gyengén dolgozóké teljesítményüktől füg­A városok, községek fakói mind jobban érdeklődnek szű- ■kebb hazájuk, lakóhelyük örö­me, gondjai iránt. Egyre többen vannak, akik részt kívánnak venni a város, a község életé­ben, érdeklődve figyelik: mi­ként kívánnak lakóhelyük veze­tői egy-egy feladatot megol­dani. Különösen figyelemmel kísérik az új építkezéseket, ho­va, milyen épületeket, gyárakat terveznek, miként alakul egy- egy városrész, hogyan változik meg egy-egy terület arculata? Pécs is egyre épül, régi ut­cák tűnnek el és emeletes há­zak kerülnek helyükbe. Hozzá­látnak a kertvárosi új lakóne­gyed építéséhez, — ezer és ezer családnak teremtenek új otthont. Készen vannak o ter­vek a város más részeinek to­vábbi fejlesztésére, a tervezők asztalán kirajzolódnak a város gően valamelyest csökkent, a jó eladóké viszont lényegesen növekedett. A pontosan mért teljesítmények sokmindent meg­mutatnak. Egyebek között azt is, hogy vannak eladók, akik négy órai munkával többet pro­dukálnak, mint mások nyolc óra alatt. Ennek megfelelően ter­mészetesen lényegesen többet is keresnek, mint a gyengén dolgozó társaik. Azonban amint előrehaladnak o kísérletben, mind kevesebbet beszélhetünk gyengén dolgozókról. A grafi­konok, amelyeken a forgalom, a vevőszám és az elért kereset alapján ábrázolják minden dol­gozó teljesítményét azt mutat­ják, hogy ők is igyekeznek fel­zárkózni, tehát általánosan ja­vul a munka. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglótóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottságán örülnek a Centrum Áruház kezdeményezésének. — Mivel az új bérezési rendszer korszerűbb az eddigieknél, mert a teljesítmények alapján bizto­sítja a helyes kereseti arányok kialakulását és lehetővé teszi az alapbérek erőteljesebb dif­ferenciálódását a teljesítmé­nyek, az egyéni munka ered­ménye, a szakképzettség, a gyakorlati tapasztalat és a munkával együttjáró felelősség alapján, nagy várakozással te­kintenek végleges bevezetése elé. A Centrumban eddig szerzett tapasztalatok alapján olyannyira bíznak a kezdemé­nyezésben, hogy országos el­terjesztésre is alkalmasnak tart­ják. Mindenekelőtt azonban a Baranyában működő kereske­delmi vállalatoknál ajánlják be­vezetésre. Harsányi Márta új utcái, épületei, gyárai. „De jó is lenne látni, milyen lesz a város 1975-re, 1980-ra" — mondta egyik lokálpatrióta. Valóban jó lenne, ha a ter­vezők elképzeléseit láthatóvá tennék. Felmerül a gondolat: készíteni kellene egv bemutató- termet, ahol egész Pécs maket­teken látható lenne, például- 1975-ig, vagy 1980-ig az elter­vezett új létesítményeket is le­endő helyükre a maketten be­építenék. Gondolom, ez a be­mutatóterem igen látogatott lenne, sok pécsi érdeklődve te­kintené meg. Az egész, város jövője a látogató elé tárulna itt, — egy hatalmas „terepasz­talon” realizálódnának kicsi­ben a tervek, elképzelések. Ta­lán érdemes lenne a gondolat megvalósításával foglalkozni. (-ray) A Magyar Honvédelmi Szö­vetség keretén belül Baranyá­ban összesen 200 klub műkö­dik, a taglétszám meghaladja a hat és félezret. Az MHSZ az utóbbi években szinte ifjúsági szervezet lett, az arány erősen eltolódott a fiatalok javára, - a taglétszám több mint hatvan százaléka huszonöt évnél fiata­labb. A szövetség munkáját jól kiépített aktívahálózat segíti, Baranyában kétezernél is több a klubokban és az MHSZ ve­zetőségek mellett dolgozó ak­tívák száma. Népszerű rendezvények A honvédelmi propagandát szolgáló rendezvényeik, — film­vetítések, kiállítások, előadás- sorozatok, harci túrák, vetél­kedők, sportversenyek - egyre népszerűbbek, érdeklődők tö­megét vonzzák. Elég talán csak a csertetői emléktúra, a Ten- kes túra sikerére hivatkozni vagy az egyik legsikeresebb rendezvényre, a lenini páncél­autó baranyai útjára, amelyet hatvanezer ember „kísért.” Az összetett honvédelmi versenyek során félszázezer ember mér­kőzött, a hatfordulós Honvé­delmi Kupa lövészversenyben, — az egyik legnépszerűbb tömeg­sport — a résztvevők száma megközelíti a százezret. A ren­dezvények növekvő száma mel­lett is figyelmet fordítottak a színvonalra, tartalmasabbak, vonzóbbak lettek az MHSZ programjai, ezt a résztvevők számának emelkedése is jól mutatja: 1969-ben 2280 bara­nyai MHSZ rendezvényen ösz- szesen 270 ezren vettek részt, míg 1970-ben a 2569 program 360 ezer érdeklődőt vonzott. Az MHSZ-ek mindenütt jó kapcsolatot építettek ki a helyi tanácsokkal, KlSZ-szervezetek- kel, kölcsönös az együttműkö­dés az SZMT-vel és a művelő­désügyi intézményekkel. Közös erővel, az ÉVM, a Városi Tanács és az MHSZ összefogásával sikerült létrehozni Pécsett pél­dául a modellező bázist, amely négymillió forintba került. A megyében 15 MHSZ szocia lista brigád dolgozik, tagjaik a munkafelajánlásokon felül, hon­védelmi vállalásokat is tesznek, aktívan részt vesznek a szövet­ség munkájában. Az MHSZ keretén belül mű­ködő klubok népszerűségét a klubtagok száma bizonyítja, az ott folyó munkát pedig az eredmények fémjelzik: a köny- nyűbúvárok csapatban az or­szágos első helyet szerezték meg, az egyéni versenyekben is 1.—6. helyen végeztek. A pécsi könnyűbúvárok közül többen tagjai az országos válogatott keretnek, s most készülnek a Testvériség-Barátság nemzet­közi versenyre, ahol hazánkat képviselik majd. A rádiós róka­vadászok csapata is az ország 'legjobbjai közé tartozik. A mo­dellező szakosztály tagjai év- ről-évre kiemelkedő eredmé­nyeket érnek el, ez a szakosz­tály fejlődött a legdinamikusab­ban. Négy esztendővel ezelőtt a klubtagok között 34 minősí­tett versenyző volt, 1970-re megközelítőleg százan értek el különböző szintű minősítést, s a klubok fogják össze, irányítják, segítik az iskolai modellező szakkörök munkáját. Több segítséget! A közlekedés reformjának, új követelményeinek megfelelően alakították át a gépjárműve­zető képzést, tanműhelyeikben a magas szintű tudás megszer­zéséhez szükséges minden esz­köz rendelkezésre áll. Egyedül a helyiséghiány okoz problé­mát, a tantermek kevés száma miatt vasárnap is oktatni kell. Egyébként is ez jelenti a leg­több gondot: a 200 baranyai klubnak mindössze 58 önálló helyisége van, s az MHSZ megyei székház építése is már évek óta húzódik. Egyszóval: az eddigieknél ;s több erkölcsi és anyagi támo­gatást érdemelnének! A régi helyett új gázvezetéket kap Pécsett a Kazinczy utca. Fotó: Rácz Elképzelésekf tervek „terepasztalén1' Javaslat egy bemutatóterem létesítésére A vállalathoz vendég érke­zett. Nem olyan rettenetesen magas vendég — de a „fő-vál­lalattól” jött, megjár neki a trakta. Pattan a titkárnő, vállalati büfé, húsz zsemle, kiló télisza­lámi, vaj - „tessék sietni, mert kikapok . . .” Kikapott. A zsemle nem volt egészen friss, indulás azonnal a kenyérszaküzletbe, ha nincs bent kocsi, kérjen taxit — de azt hittem már el is indult. . . A vendég friss zsemlét ro­pogtatott, a főnök megnyugo­dott, a taxit kifizették, a büfé­ben elejtett megjegyzést a tit­kárnő személyes sértésnek vet­te. Ott ugyanis ezt kérdezte va­laki a várakozók közül: „mond­ja, meg is rágja helyettük?” A trokta, a vendéglátás mód­ja mindig téma a dolgozók kö­rében — nagyon jól tudják, hogy a főnök sofőrje miért te­szi be a rézbográcsot a kocsi hátuljába, s az adminisztrátor­lányok miért lótnak-futnak ap­ró fehér köténykében, s miért hozza a motoros küldönc a ki- cirkalmazott, tudj' isten mivel megpakolt szendvicseket . . . Gyakori beszédtéma, olyany- nyira, hogy a nehézkes repre­zentációt a köznyelv egyszerű­en ,,repi"-re kurtította, s míg a reprezentáció szóval több dol­got is kifejezhetünk — a „re- pi" teljesen egyértelmű. * Egészen természetes, hogy minden vezetőnek, partnerekkel tárgyaló, üzletekkel foglalkozó embernek legyen reprezentáció­ja — egy-egy üveg itala, vala­mi rágni- és szívnivalója, hi­szen oldottabb, könnyebb úgy a beszélgetés. Ez tulajdonkép­pen az udvariasság egyik meg­nyilvánulása is — valamivel meg tudjuk kínálni a hozzánk érke­zett vendéget. Ezt az égvilágon senki sem vitatja, a kapcsolatszerzésnek, kapcsolattartásnak gazdaság­irányítási rendszerünkben nagy szerepe van — hiszen a jó kon­taktusokkal rendelkező vezető sokat segíthet a vállalatnak. A kapcsolatszerzés -tartás egyik kelléke a reprezentáció — kel­léke és nem formája, ahogy né­hány helyen mostanában ta­pasztalni . . . Olvastam vállalatvezetőről, aki az egyik — s nemcsak egyik — alapanyagszállító társcég képviselőjét úgy megvendégel­te, hogy arra még Lucullus is igen büszke lett volna. A jól- tartás, a lakodalmi bőség több mint tízezer forintjába került a vendégszerető vállalatnak. Az emberek persze, hogy morog­tak, nekik aztán egyáltalán nem volt mindegy, hogy nyere­ségükből hány forintnyi csúszik le a vendég torkán . . . A vezető azonnal visszavá­gott: igaz, hogy a társcég kép­viselőjének jóltartása felemész­tett néhány darab ezrest - de éppen ezzel sikerült elérni, hogy azt a bizonyos alapanyagot késedelem nélkül, és valami­vel olcsóbban kapják. így tehát a ráfordított összeg bőségesen kamatozik, az ügyes manőver­rel nemhogy csökkenne, növe­kedni fog a nyereség . .. Nem kétlem, ezeket az elő­nyöket valóban a tejben-vaj- ban fürösztéssel lehetett kicsi­karni — de ez a ravaszdi mód­szer mégis valahol sántít. Na­gyon sántít, hiszen ez a tízez­ret felemésztő vendégeskedés legnagyobb haszonélvezője éppen a vendég. Mert ha a lagzi fejében va­lóban olcsóbban adta az árut, — ez azt jelenti, hogy saját vál­lalata dolgozóinak a zsebéből húzott ki forintokat — az is igaz viszont, hogy ezeknek a forin­toknak egy része a másik cég­nél nyereségként jelentkezik. Magyarán szólva, egymással tolunk ki, mert végül is a mi­enk az az üzem is, ahonnan el- ravaszkodták a forintokat, meg a másik is, ahol lecsapódott... Az egész dolog sehogysem egyezik a szocialista morállal — célja a nyilvánvaló lekenye­rezés, de használhatjuk a dur­vább szót is: megvesztegetés — és az udvariassághoz már régen semmi köze. Hoci-nesze, legközelebb te jössz komám... Az emberek számolnak és egyáltalán nem tetszik nekik, ha túlságosan gyakran a sző­lőhegy felé fordul a kocsikara­ván. Azt ugyanis igen nehéz lenne megmagyarázni nekik, hogy pusztán vállalati érdek­ből — az ő érdekükben — ro- tyog a tűz a pincepörkölt alatt... Jól emlékszem, nem is olyan régen volt, amikor jószerint még a kávét is a maga zsebé­ből fizette a középszintű veze­tő, ha vendégét egy feketére invitálta. Ez a másik oldal, rosszízű, mondvacsinált puritán­ság. Kell a repi. Addig, míg ud­varias gesztus, tárgyalási „kel­lék" — s nem vásárlóeszköz . . . — d. kánya — jEGYZET Tanácstagi csoportok Megalakult Baranyában tanácstagok első járási csoport­ja Sásdon, s ezt követően a hónap végéig valamennyi já­rásban létrejön ez az új ta­nácsi forma, a későbbiekben pedig a helyi tanácsok is meg­alakítják az úgynevezett kül- községekben tanácstagi cso­portjaikat. E csoportok meg­alakítására a tanácstörvény nyújt lehetőséget azzal, hogy kimondja: „a tanács területi csoportot hozhat létre tagjai­ból a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátására”. A járási tanácstagi csoportok megalakításában és működé­sük megkezdésében ellentmon­dást lehetne felfedezni, hiszen a Megyei Tanács szervezeti és működési szabályzata — mint arról a tanácsülésről szóló be­számolónkban is hírt adtunk — még csak most készül. Az el­lentmondás azonban csak lát­szólagos. Mielőtt azonban e feladatok­ról beszélnénk, ejtsünk szót ar­ról, miért szükséges a tanács­tagi csoportok létrehozása. Tudjuk, hogy a Járási Tanács, mint a kötelességének mara­déktalanul eleget tett tanácsi forma most már inkább gátja, mint segítője lehetett volna a tanácsi demokrácia kiszélesedé­sének, a helyi tanácsok önkor­mányzati jellege megszilárdulá­sának. A járási tanácsok meg­szüntetése tehát történelmi szükségszerűség volt. S most, amikor a Megyei Tanács tag­jaiból járási tanácstagi csopor­tok alakulnak, nincs szó semmi­féle „restaurációról". De nem is lehet, mert itt már egy me­rőben másfajta, más jellegű csoportosulás kezd funkcionálni. A tanácstagi csoportokat a Megyei Tanács területi alapon szervezett bizottságaiként lehet felfogni, amelyeknek összekötő kapocsnak kell lenni a Megyei Tanács és a szűkebb területi egység között és elsősorban a kölcsönös tájékoztatás, a dön­tések előkészítése és a helyi problémák közös megismerése terén tehetnek nagyon sokat, s adhatnak közvetett módon is segítséget a tanácsnak, mint testületnek. A csoport a járás speciális adottságait figyelem- bevéve készül fel a tanácsülé­sekre, a járást érintő kérdések­ben pedig egységes álláspon­tot foglal el. Alapvető feladatuk egy­-----—------- részt a közsé­gek fejlesztési igényeinek ösz- szehangolásában javaslatok ki­dolgozása, a Megyei Tanács határozatainak ismertetése, ér­vényesülésének elősegítése, másrészről a járási hivatalok munkájának segítése a helyi adottságok figyelembevételével. Döntési joggal nem ruházzák fel e csoportokat, véleménye­zési joguk azonban lesz, s bi­zonyos esetekben ki kell kérni, más esetekben pedig célszerű lesz kikérni véleményüket, mi­előtt döntésre kerül a sor. Ami pedig a csoportok konk­rét feladatait illeti, azokat az élet diktálja. Itt vannak pél­dául a jelölőgyűléseken elhang­zott javaslatok, észrevételek, amelyek hosszú időn át napi­renden lesznek, a amelyeknek megoldásában eredményesen működhetnek közre a megyei tanácstagok és járási csoport­jaik. Készülnek már a községek­ben is a tanácsok szervezeti és működési szabályzatai. Ezt a munkát feltétlenül figyelemmel kell kísérni a csoportoknak és ahol szükséges, ott segítséget nyújtani ehhez. Jóváhagyták a tanácstagok a Megyei Tanács második félévi munkatervét, is­merik tehát a tanácsülések elé kerülő fontos kérdéseket. Az ezekre való felkészülés is a csoportok közös és nagyon je­lentős feladata. Látható tehát, hogy a me­-------------- gyei tanácstagok járási csoportjainak tevékeny­sége nagyon szerteágazó lesz. Az első lépések nem lesznek könnyűek, bizonyára lesznek buktatók is majd, az idő azon­ban mindenképpen bizonyítani fogja: helyes és szükségszerű volt a járási tanácstagi cso­portok létrehozása. H. I. Mire jó a „repi“? Költségek konyakra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom