Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-16 / 166. szám

W1. Júliusi«. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Szóztirerütilenc Tagormai több Borsórekord Vége a borsószezonnak — s a mérleg rendkívül kedve­ző. Húsz esztendeje nem volt ilyen termés, mint az idén. Mind a minőség, mind a meny- nyiség jóval felülmúlta a vá­rakozást. Egyetlen számadattal illusztrálható, hogy a kedvező időjárás mennyire befolyásolta mindezt: ez évre 650 vagon borsót vártak a szigetvári konzervgyárban, s ezzel szem­ben 769 vagonnal érkezett Lefutott a cseresznye is. A ropogós germersdorfi fajtából 32 vagonnal szállítottak Sziget­várra. Soha nem látott meny- nyiségű meggy érkezett az idén. A konzervgyár történeté­ben még nem fordult elő, hogy ekkora terméssel kellett szá­molni. Megvalósulóban a húsprogram (Folytatás az ?. oldalról) most épülő 250 sertéskombinót — ezek évi 2,3 millió hízottser­tést bocsájtanak majd ki — fele már ez év végén üzemelni kezd. A kisüzemi termelés sta­bilizálását csak a folyamatos átvétel, és a malacok, süldők ún. intervenciós felvásárlása oldhatja meg, és a jó takar mányellátás. Az eddig is igen nagy kínálat az év második felében fog tetőzni. Ezt csak úgy lehet levezetni, ha a hús­iparban bevezetik — a korsze­rűbb vidéki üzemekben is — a kettős, hármas műszakot. A malac és süldőkínálat felvá­sárlását az úgynevezett inter­venciós alapból finanszírozzák, a felmérések szerint a második félévben 350 ezer darab hízó­alapanyagot kell ilyen módon a A megoldás: lányokat a „fiús“ szakmákba! Továbbtanulási helyzetkép Idén több, mint hat és félezer tanuló végzett Pécs és Bara­nya általános iskoláiban, akik­nek mintegy a fele volt lány. Milyen iskolákba jelentkeztek, sikerült-e helyet találniuk? — erre próbáltunk választ kapni az illetékesektől. Ipari tanulónak idén 4200 fia­talt várnak, 910-et Pécsett, kö­zel 3400-at a megyében. Je­lenleg Pécsett 866 fiatalt isko­láztak be, míg a megyében 3100-at. Ez utóbbi 92 százalékos betöltést jelent, amelyet a mun­kaügyi osztály kedvezőnek tart a korábbi évek hasonló időszakához képest, amikor 75—80 százalék volt az arány. Gondok persze vannak. Mint korábban is, most is a lányok felvétele jelenti a legtöbb problémát. Pécs és a megye egyoldalú iparszerkezete mi­att rendkívül nehéz a beisko­lázásuk. A megyében 990, Pé­csett 300 lány felvételére volt lehetőség. A megyében 600-at vettek fel ez ideig — a jelent­kezők száma sokkal nagyobb volt, de olyan szakmákra, ame­lyekre korlátozott számban is­koláznak be fiatalokat. A ki­maradók részére azért mindig akad munkalehetőség. Pécsett a Vegyesipari Vállalat konfek­ció részlegében ifjúsági szala­got indít, s a vendéglátóipar is szívesen alkalmaz lányokat, el­sősorban konyhai munkákra. Évek óta feszültség van a „divatos” és a „hiányszakmák” között. Mint megtudtuk, idén a korábbi évekhez képest annyi­ban módosult a kép, hogy a kedvelt szakmákra (autószere­lő, rádió- és televíziószerelő, vendéglátó) több fiatalt lehe­tett beiskolázni, ugyanis c megnövekedett igények erre megteremtették a lehetőséget, örvendetes, hogy a mezőgaz­daságba is több tanuló ke­rült, mint amennyire számítot­tak. Ugyanakkor továbbra is vannak olyan szakmák, ame­lyekre még a minimális lét­számot sem sikerült biztosítani. 125 éves A vájár, hegesztő, asztalos, cipőgyártó, szerkezetlakatos, ön­tő, kovács, ács, építőipari gép­szerelő szakmákban krónikus utánpótláshiány van. Mivel a munkaerőhelyzet javulása az elkövetkező években sem vár­ható, a vállalatok idővel arra kényszerülnek, hogy — az öt­venes évekhez hasonlóan — az eddig „fiús” szakmáknak tartott munkákra lányokat is­kolázzanak be. A frontáttörés nincs is messze: Mohácson a Szék- és Kárpitosipari Válla­latnál az asztalos szakmában lányokat fognak alkalmazni. A középiskolákban különö­sebb nehézség nélkül sikerült betölteni a rendelkezésre álló kereteket. Pécs és Baranya kö­zel két és félezer középiskolai férőhelyére 2405 tanuló iratko­zott be. Ebből 1161-en gimná­ziumba, 1244-en szakközépis­kolába jelentkeztek. A kollégis­ták száma 532, közülük 372- en fizikai dolgozó szülők gyer­mekei. Érdekes, hogy a gimná­ziumokban fele-fele arány van a fizikai és nem fizikai dolgo­zó szülők gyermekei között, a szakközépiskolákban az ■ arány erősen eltolódik a fizikai dol­gozó szülők gyermekei javára. Pécsett a gimnáziumokban a nem fizikai dolgozó szülők gyermekei vannak többségben. Egyébként a pécsi gimnáziu­mokban a tagozatokon a nem pécsi diákoknak előre megha­tározott arányban helyet bizto­sítottak. Általában a tagoza­tokra nagy volt a túljelentke­zés. A különböző átirányítások után is 152 pécsi tanuló maradt ki a gimnáziumokból. Felvéte­lükre a Leöwey Gimnáziumban egy pótosztályt indítottak, ezen kívül más iskolák osztályaiba is egy-két gyereket felvettek, végül 45-en maradtak olya­nok, akiknek nem sikerült be­jutniuk. Tanulmányi eredmé­nyük 3,5 alatt van. A munkaügyi osztály részükre szakmákat ja­vasol, s később a Nagy Lajos Gimnázium esti tagozatán ta­nulhatnak. M—ó kistermelőktől átvenni a jövő évi termelés biztosítására. Az így jelentkező hústöbblet a la­kosság nyugodt és biztos ellá­tását és jelentős plusz tőkés húsexportot biztosít. Baromfihús termelésben mint arra a miniszterhelyettes tájékoztatójában rámutatott - már a negyedik ötéves terv vége felé járunk. A termelés 10 év alatt 5 ezerről évi 30 ezer tonnára nőtt. Problémaként itt azt szokták felhozni, hogy a baromfit drága tőkés import- fehérje takarmányon hizlaljuk fel és aztán nem tőkés orszá­gokba exportáljuk. Nos, a ba­romfihúst elsősorban a belföldi piac veszi fel, itt a belső fo­gyasztás 78 százalékos és mind­össze 22 százalék az export, ez viszont fedezi a fehérje import deviza igényét. Itt továbbra is a belső fogyasztás növelése a cél, de ezt a kereskedelem át- bocsájtó képessége korlátozza, egyrészt a szűk hűtőpult kapa­citás, másrészt a jelenlegi 7,5 százalékos árrés, mely a keres­kedelmet nem ösztönzi több baromfi értékesítésére. Ezért a hűtőtér növelése mellett ma­gasabb árréssel kell megterem­teni az érdekeltséget. Az árrést a következőkben 13 százalék­ban állapítják meg. Miért kellett emelni a tejpor árát? A hústermelés egyik fontos feltételéről, a biztos takarmány­bázisról az állam jelentős im­portokkal gondoskodott és a szabad takarmányforgalom fenntartása érdekében a jövő­ben is gondoskodik. A tartós egyensúlyi helyzet megteremté­sét jelentős gabonatartalékok felhalmozásával kívánja biztosí­tani. A tavalyi rossz év miatt azonban 700 ezer tonna sze­mesterményt kellett importálni. Az abrakfélék világpiaci ár­emelkedését az állam nem há­rította át a termelőkre, a bel­földi takarmányárak változat­lanok maradtak. A konjunk­turális világpiaci takarmány­ármozgásokat az üzemek nem érzik meg. Ez alól egyedül a tejpor a kivétel, amelynél az áremelkedési tendencia a nagy közös piaci tejporkészletek le­építése után tartósnak ígérke­zik. A kétszeres szubvenciót, amelyet a tejpor - a vaj- és tejpor hegyek idején élve­zett, megszüntették a közös piaci országok, s az ár igen nagymértékben felment, ami súlyos terheket róna az állam: költségvetésre. Ezért a tejpo- belföldi eladási árát ez év jú­lius 15-ével 84 százalékkal fel­emelték. Ennek megfelelően megnőtt minden olyan takar­mány-táp ára, amiben tejpor van. Mivel ez az áremelés első­sorban a borjúnevelést érintené súlyosan, ezért az állam egy­idejűleg nagyüzemi borjak után járó 2 ezer forintos ártá­mogatást 2650 forintra emeli, ugyancsak július 15-étől kez­dődően. Építsenek keverőket! A húsprogram végrehajtásá­nak fontos feltétele a jó és vá­lasztékban is megfelelő tápe1- látás. Ehhez — tekintettel az állomány, illetve a termelés nagy felfutására — a negyedik ötéves tervben évi 600—700 ezer tonna keveréktakarmány gyártására alkalmas korszerű keverőüzemi kapacitást kell lé­tesíteni. Mivel az ehhez szük­séges pénzeszközökkel sem a Gabona Tröszt, sem a mező- gazdasági üzemek nem rendel­keznek kellő mértékben, ezért az állam a központi költségve­tésből az eddiginél nagyobb mértékben kívánja támogatni ezeket a beruházásokat. Ilyen keverőüzemeket a tsz- ek, állami gazdaságok maguk is építhetnek, de a jobb ki­használás érdekében célszerűbb társulni, közös vállalkozásba fogni ezek megépítésére. Épí­tésükhöz az állam 1972 január 1-től 50 százalékos költségve­tési támogatást ad, ha a ke­verőkapacitás bizonyos teljesít­ményt elért. Jubileumi ättiräexpressz“ indult a Szovjetunióba Csütörtökön a hajnali órák­ban a Nyugati pályaudvarról kifutott a „jubileumi úttörő- express", amely 300 magyar úttörővel a Szovjetunió leg­szebb vidékei felé vette útját. A kisdiákok, a Magyar Úttö- rőszövetség ajándékát — tízna­pos szovjetunióbeli üdülést — a gyermekszervezet idei 25. szüle­tésnapja alkalmából megren­dezett kulturális, tanulmányi és sportversenyeken elért kiváló eredményeikkel érdemelték ki. Az Express parancsnoka Takáts Istvpnné, budapesti úttörőelnök vezetésével a pajtások először Kijevbe látogatnak el. Bejárják a város nevezetességeit, s az úttörőpalotában találkoznak a kijevi úttörőkkel is. Vidám na­pokat töltenek Moszkvában, ahol a szovjet testvér-gyermek­szervezet tagjainak kalauzolá­sa mellett ismerkednek a sok érdekes látnivalóval. Vendégül látják őket a moszkvai úttörő­palotában is, ahol szovjet tár­saik bemutatják nekik színes, szórakoztató* programjaik szín­helyét. A magyar' pajtások vé­gül Belorusszia fővárosába, Minszkbe érkeznek. Itteni láto­gatásuk során megismerkednek majd a város melletti nagy út­törőtábor lakóinak életével is. i Lakásépítés Segítőtárs Lakásépítési alap, lakásalap, lakásépítés támogatása — cím­szavak a vállalatok kollektív szerződéséből, többféle megfo­galmazásban, azonos céllal: a vállalat 'kollektívája úgy dön­tött, hogy meghatározott fel­tételek mellett támogatja az ar­ra rászoruló, és arra érdemes dolgozók lakásépítkezését. Anyagilag támogatja, ezt azért érdemes külön kiemelni, mert a jól összeforrott kollektívák ed­dig is megtalálták a segítség valamilyen módját, s ha „csak” két kezükkel is, de igyekeztek tenni valamit azért, hogy mun­katársuk minél előbb saját otthonhoz jusson. Most több- i ról van szó. Az 1969-ben kelt törvény lehetővé teszi az anyagi támogatást, de ezzel még csak a segítség feltétele teremtődött meg: a kollektíva minden egyes tagjának áldozatot kell válal- nia. Tulajdonképpen nemcsak áldozatvállalásról van szó, ha­nem közös érdekről is, hiszen a lakáshoz segített szakmunkás hosszú ideig, vagy végleg a vállalathoz kötődik — hiszem, hogy a szerződésnél erősebb érzelmi kötelékkel —, s mun­kájával igyekszik igazolni a közösség bizalmát. A jelenlegi munkaerőhelyzetet figyelembe- véve ez igen nagy szó — arról nem is beszélve, hogy rajtuk keresztül a többi dolgozó is érzi a segíteniakarást, a meg­becsülést, s ilyen légkörben könnyebb dolgozni. Egyre több lesz a segítőkész kollektívák száma, az idén több vállalatnál rögzítették, hogy az eredményességtől függően se­gítenek az arra rászorulók la­kásépítkezésében. Tavaly még csak a Kesztyűgyár, a 12-es AKÖV és néhány más vállalat „üzemi jogszabályában" szere­pelt a lakásépítési alap létesí­téséről, felosztásának módjáról rendelkező rész, — az idén már egész sor üzem, vállalat kollektív szerződése bővült ez­zel az új lehetőségeket kínáló „alponttal”. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pécsi gyár­egységénél a kollektív szerző­dés kétszázezer forintban ha­tározza meg a lakásépítési ala­pot. Az elmúlt esztendőben sze­mélyenként tízezer forinttal tá­mogatták az építkezni szándé­kozó és az írásban rögzített feltételeknek megfelelő dolgo­zókat, az idén a duplájára emelték ezt az összeget. A Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kollektívája úgy dön­tött, hogy 153 ezer forinttal já­rulnak hozzá az otthont építő gazdasági dolgozók megtaka­a vállalat rított pénzéhez. A cserkúti „Me­zőgép" is duplájára emelte a lakásépítés támogatására szánt összeget, s a kollektív szerződésben rögzítették: 1971- től 200 ezer forinttal egészítik ki az építettetők pénzét, a Bolyi Állami Gazdaság 100 ezer, a Pécsi Tervező Vállalat 240 ezer, a Pécsi Hőszolgáltató Vál­lalat 100 ezer, a pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat 100 ezer, a mohácsi Vegyesipari Vállalat 40 ezer, a komlói Car­bon vállalat 60 ezer forintos la­kásépítési alapot határozott meg, — és ezzel még koránt- sincs lezárva a sor. A megér­tést, az egészséges kollektív szellemet bizonyítja, hogy egy sor olyan üzemnél is döntöttek a lakásépítési alap szükséges­ségéről, ahol a rekonstrukció, átállás, vagy gazdasági nehéz­ségek miatt az idén erre a célra még nem tudnak pénzt fordítani ... Az összegek, a feltételek na­gyon sokfélék, a megoldás módja is, szinte vállalatonként más és más. Ez természetes, hiszen a vállalatok adottságai is nagyon különbözőek. A Me­cseki Szénbányák például sze­mélyenként 30 ezer forint visz- sza nem térítendő támogatást ad, s ehhez indokolt esetben kölcsönt, a komlói Carbon vál­lalat a lakásépítési alapra szánt 60 ezer forintjából har­mincezret kölcsönként, a má­sik felét támogatásként juttat­ja a dolgozóknak. A Pécsi Szik­ra Nyomda a fejlesztési alap­ból adható kölcsönt 30 ezer, a felosztható nyereség terhére pe­dig ötezer forintban állapította meg, a cserkúti Mezőgép az építkezők segítségére szánt 200 ezer forintos kölcsön felét a fejlesztési, felét az „R” alap­ból fedezi... A módszerek valóban sok­félék, a feltételek azonban kü­lönbözőségük mellett is egy­ben azonosak: kizárólag, o vállalatnál már több éve dol­gozó — és ezt követően több évet vállaló —, munkáját be­csülettel végző családosok, vagy fiatal házasok kaphatnak ser gítséget, — olyanok, akik való­ban megérdemlik és valóban rászorulnak. És ez a dolog lé­nyege. A támogatás megadásáról egyébként a vállalatvezetés, a szakszervezet, a párt- és KISZ- szervezet együttesen döntenek — elsősorban a kollektív szer­ződésekben rögzített szempon­tok alapján, — tehát az üze­mi kollektíva képviselői. D. K. J. Olcsó bútorok! NDK, LENGYEL, ROMAN, SZOVJET GARNITÚRÁK 16 000,— Ft-ig, Rekamiék, szóló tv-szekrények, íróasztalok, konyhabútorok vásárolhatók szaküzletünkben. Keresse fel A SZENTLÖRINCI ÁFÉSZ BÚTORBOLTJÁT, Szentlőrinc, Erzsébet u. 6. a magyar vasút Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1846. július 15-én haladt vé­gig először a vonat Magyaror­szág első vasútvonalán Buda­pest és Vác között. A magyar vasút fennállásának 125. év­fordulóján az „ősvasút" két végállomásán, Budapesten a Nyugati pályaudvaron és a vá­ci fűtőházban emléktáblát lep­leztek le. A budapesti emléktáblát csütörtökön délelőtt a Nyugati pályaudvaron dr. Mészáros Ká­roly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója avatta fel. Az ünnepség részvevői ezután kü- lönvonattal Vácra utaztak, ahol Tóth János, a budapesti vasútigazgatóság vezetője fo­gadta az „ősvasút" vonalán érkező vendégeket, majd le­leplezte a váci állomás új em­léktábláját. A különvonat utasai ezután részt vettek a „125 éves a magyar vasút" című kiállítás megnyitásán a váci Vak Bottyán Múzeumban. Egy elégedett embert keres­tem. Aztán azon tűnődtem, nem túl könnyű-e a dolgom? Lehet-e. valaki elégedetlen évszázados erdők megnyugtató homályá­ban? Elégedetlen volnék-e ma­gam, ha esténként kiülnék a vízpartra, csöndben figyelném a Duna sodrát, a ficánkoló kö- lyök-csukákat, s az alkony sze­líd hangulatában megérteném, hogy a dologoknak a maguk medrében kell folyniok . . . Másfél óra kevés, hogy mély­szinten vizsgálódjon valaki egy ismeretlen életben. Mégis . . . Mégis akadnak a felszínen áttetsző pontok, tények amelyek magukért beszélnek, egy kissé hosszabbra nyúló hallgatás, egy mozdulat — ahol felvillan­hat a mély világa, s amelyek­ből összeállhat az egész. * A határ nincs messze — pár kilométer. Fűrész hangja sivít, valahol recsegve dől ki egy fa. Az erdőn túl a Duna kis ága, s arra lent nagy kanyarral tű­nik el a fák között a töltés. Bök. Béda alatt van, nem messze Erdőfűtől. Épül egy új A QÁTŐR ház, itt a parton, építik a töl­tést is: sok százezer köbméter föld kerül rá. Magasítják. Vé­dik az embert a haragvó víz­től .. . A víz ugyan most szelíd, de a töltést vigyázni kell. S aki vigyázza: a gátőr. A kölkedi gátőrt keresem, Erdősi Ferencet. * Leteszi maga mellé az acél­szalagot, leülünk a földre. — Mit csinálunk ilyenkor? Hát... a gátőrházat elhagyni nem lehet. Munkaidő nincs, munka meg azért akad. A so­rompókat festeni, nyitni, zárni, végigjárni a töltést: nincs-e va­lahol gödör, nem burjánzott-e túl a fű? Akkor a gátőr kubi- kol, kaszál . .. Furcsa kérdésem van, — Árvíz lesz-e az idén, Feri bácsi? — Már lecsúszott a víz. Sza­kaszosan jött, A zöldar, ha má­jusig nem jön meg, akkor már nem is jön . . . Hét kilométeres szakaszon ő a „legény a gáton". Beszélge­tünk erről, arról, mindenről, ami eszünkbe jut. * — Fizetés? — Három hónapja emelték... Most ezerötszáz. — Mennyi volt? — Ezerkettőötven. — Megéltek belőle? — Hát az ember itt nem igen tudja elkölteni a pénzt — mondja. Az igaz. Itt, a vízparton nincs kocsma, nincs mozi, nincsenek boltok, vendéglők, ahol néze­lődés, üldögélés közben elfolyik a pénz. Itt a pénz megmarad. Nyaralás nincs, kártyaparti sincs, örökös készenlét van. * — Szokott-e pecálni? — Soha, Most aztán igazán meglepő­döm. Vízparton él, a bédai hor­gászparadicsomnak meg mesz- sze földön híre járja. Egyszerű­en nem hiszem el. — Pedig nem járok . . , Nincs is időm. Ha itt letelik, kezdő­dik a második műszak. Ellátni a jószágot, meggondozni a ker­tet, van egy kis szőlő is, az is ad munkát... * A gátőrházat Kölkednél is egy emeletes, új ház mellett talál­tam. Megbújt mögötte. Televí­ziós antenna, szép, nagy kert. Közepén egy hatalmas pulyka. Három kutya is akad: Tomi meg Frédi fogadtak, Tomi nagyokat nyalt a kezemen. Később meg­tudtam, hogy igen harapós. — Feri bácsi? Lent mérnek Bóknál. Már hajnalban elment, láttam, nincs itthon a kése... Mikor jön? Fiát estefelé, édes fiam. Erdősi Ferencné igazított út­ba. Érdeklődtem, miféle ház épült ide melléjük? — Az új gátőrház ... A mér­nök elvitte a kulcsot, nem tu­dom megmutatni, sajnos. De nagyon szép ám . . . * Másfél óra kevés, hogy a vizs­gálódás mélyre jusson. Hall­gatagon nézzük egymást. Tizen­hét esztendeje szolgál a tölté­sen — már nem sok van a nyugdíjig. Haja ősz, bőre sö­tétbarna. szeme kék. Mondott sokmindent, rosszat, jót. Egy­valamit nem éreztem ki szavai­ból: a keserűséget, — Feri bácsi, árulja el: elé­gedett ember? Valahová elnéz, nem válaszol mindjárt. Aztán farkasszemet nézünk. Tekintetében benne van az erdők megnyugtató ho­málya, a víz csöndje, de benne van a küzdelem, a veszély, a segítő mozdulat is . . . Tizenhét év szorult egyetlen pillantásá­ba. És úgy válaszol: — Az vagyok. Kampís Péter i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom