Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

1971. július 15. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Kétszázmilliós beruházás B^mbéwér&u JÚÜEIS 17-31. Korszerű, háromszintes szerelőcsarnok Magyarországon rendezik meg az európai ifjúsági vöröskeresz­tes találkozót és elsősegély- nyújtó olimpiát Az európai ifjúsági vöröske­resztes találkozóra és elsőse­gélynyújtó olimpiára, amelyet Magyarországon rendeznek meg július 17-31. között 21 európai országból érkeznek öt tagú de­legációk, s az Egyesült Államok vöröskereszt szervezete is elküldi megfigyelőit.­Az emberbaráti mozgalom legifjabb munkásai a fóti gyer­mekvárosban laknak majd. Jú­lius 20-ón a margitszigeti Út­törő stadionban megkezdődik az elsősegélynyújtó olimpia ve­télkedősorozata. A találkozó egyik kiemelkedő állomása lesz a delegációk vezetőinek két­napos szakmai tanácskozása. Az olimpia résztvevői megis­merkednek Budapest nevezetes­ségeivel, a Dunántúl vidékeivel. Szellemi vetélkedőket rendeznek és esti tábortüzeknél hazájuk dalaiból, táncaiból összeállított műsorokkal szórakoztatják egy­mást. Ot méter átmérőjű ezüsthárs Rendbehozzák a bolyi parkot Társadalmi összefogástl A természetet szenvedélyesen szerető emberek szövetkeztek a Baranya megyei Társadalmi Természetvédelmi Bizottságban, akik szerdán reggel Bolyba utaztak, hogy részletesen meg­tárgyalják a helyi kastély mö­gött húzódó park ügyét. Megbeszélésük tulajdonkép­pen a bizottság ez évi máso­dik ülése volt. Feladata: a bo­lyi park bejárása és a parkról készített rekonstrukciós terv megvitatása. A rekonstrukciós tervet Tillesch György erdő­mérnök készítette. A bolyi park mintegy 14,5 hektáron terül el. Valamikor grófi birtok volt, 1945-től nép- parkként tartják számon. A megye második legnagyobb parkja felbecsülhetetlen érté­kű, (a közelmúltban félmiliió forintban állapították meg egy 120 esztendős kaposvári fa ér­tékét!) ezért döntöttek úgy az illetékesek, hogy ebben az öt­éves tervben rendbehozzák. A parkban 125 fafajtát és cserjét tartanak nyilván. Legfőbb dísze egy ötméteres átmérőjű törzset növesztett ezüsthárs, melynek az országban nincs párja. A kétszázesztendős parkban tuli­pánfa, szivarfa, szelidgesztenye (ezek méteres ótmérőjűek), se- lyemeperfa, óriás fehérfenyő (egynek-egynek a törzse eléri a 160—170 centis vastagságot), japán akác, tövises lepényfa, júdásfa, keskenylevelű ezüstfa, hegyi mammutfenyő, törökmo­gyoró, veresberkenye és zöld­juhar is van. Ezek közül talán a japán akác a „rangidős” 210 centis átmérőjű törzsével. A park rendbehozatalára 1,1 millió forintra volna szükség. Ezt az összeget költségvetésből biztosítja a megyei, illetve a községi tanács. Mivel a szak­emberek megítélése szerint ez túl szerényen becsült összeg, szükségesnek látszik a bolyiak és a környéken lakók társa­dalmi munkában való közre­működése is. Elsősorban a he­lyi és környékbeli iskolák diák­jainak nyári segítségére számí­tanak. Júliusban megkezdődik a Dráva-híd építése A dombóvári Diesel-bázis tervrajza. Régi, avult épület rekonstruk­ciójára kerül sor napjainkban: a Dombóvári Vontatási Főnök­ség fűtőháza kerül új tető alá, s ezzel a MÁV nagy segítséget ad a dombóvári vasutasoknak az elkövetkezendő évek munká­jához. A körív alakú fűtőház már gőzmozdonyok javítására sem volt alkalmas. Az 520-as gőzös, ha beállt — nem tudták be­csukni az ajtót. A fűtés, vilá­gítás, a csatornarendszer ki­építése szintén avult, korszerűt­len volt, de tulajdonképpen a rekonstrukciót az tette szüksé­gessé, hogy a csarnok Diesel­mozdonyok szerelésére — ere­deti formájában - egyáltalán nem volt olkalmas. Éveikkel előtt ez olyan problémát jelen­tett, hogy jelentékenyen kihatott a munkaerővándorlásra is, az­óta azonban mind a szociális ellátottság, mind a munkakö­rülmények javítása terén sokat tettek a dombóváriak. A sokasodó problémákat vi­szont már csak odázni lehet. A Diesel vontatók megjelenése és az utóbbi években történő számszerű gyarapodása — 1966 óta mintegy háromszorosára nőtt a MÁV Pécsi Igazgatósága területén működő Diesel moz­donyok száma — elvitathatatla- nul szükségessé tette a fűtőház rekonstrukcióját. Ez a munka - amely házi ki­vitelezésben készül, és jelenleg is folyik — azonban előjátéka, egyik feltétele a Dombóvári közeli jövőben érintő, tekinté­lyes mérvű beruházásnak: a Diesel-bázis megépítésének. A Diesel-program illetve a közle­kedéspolitikai koncepció egy­értelműen követelte, hogy na­gyobb területeket ellátó, maga­sabb szintű javításokat lehetővé tevő szerelöközpontok épülje­nek. Ennek jegyében született meg a székesfehérvári bázis, s készül a ferencvárosi is. Mi épül majd Dombóváron? Száz méter hosszú és nyolcvan­hat méter széles, háromszintes szerelőcsarnok, új ipari tanmű­hely, próbacsarnok, szociális helyiségek — mosdók, öltözők — és az egész vontatási telepet ellátó, korszerű kazánhoz. Az A Vasas Ktsz f e I v e s z ÖNTÖDE! SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés Pécs, Fürst S. u. 48. üzemvezetőnél. Mérlegképes oklevéllel, vagy számviteli főiskolai végzettséggel, valamint 8—10 éves gyakorlattal rendelkező közgazdászt, (belső ellenőrt) 2—3 éves gyakorlattal lendelkező, közgazdasági technikumot végzett ANYAGKÖNYVELŐT, továbbá MARÓS SZAKMUNXAST, női segédmunkásokat, fiatalkorú férfi segédmunkásokat felvesz a PÉCSI VASAS KTSZ. Jelentkezés Zsolnay Vilmos u. 15. Munkaügyön. új létesítmény a félkör alakú jelenlegi fűtőház mögött épül meg, minden tekintetben kor­szerűnek ígérkezik, s alkalmas lesz az egész Diesel-géppark javítására. Kivitelezési költsége megközelíti a kétszázmillió fo­rintot. A klinkeríéglás, modern csarnoképület szép látványos­ság is lesz a vasút mentén. Az új épületeknek azonban hely is kell. Ennek biztosítása érdekében áttelepítik a delta vágány jelenlegi nyomvonalát mind a Pécs-Dombóvár-alsó, mind a Dombóvár—Dombóvár- alsó viszonylatában. Ezek a munkálatok előrehaladott álla­potban vannak, az előbbinél jelenleg a híd szerelése folyik, a födmunkák készen várják a vágányokat, utóbbinál is elké­szültek a földmunkák. A fűtő- házi rekonstrukció befejezése később lehetővé teszi az ófütő- ház lebontását — ezt alakították ki a Diesel-szerelésre — s az itteni berendezéseket a körív- fűtőházba telepítik. így tehát biztosítják a folyamatos üze­melést, s az egész rekonstruk­ció, építkezés, üzemkiesés nél­kül zajlik majd le. Fokozott ter­het ró mindez a Dombóvári Vontatási Főnökség valomeny- nyi dolgozójára, hiszen már a kettős - gőz- és Diesel-üzemű — tevékenység is nehéz. Az ed­digi jó eredmények azonban bizonyítják a helytállást és fel­tételezik, hogy az új létesít­mény építésekor sem lesz fenn­akadás. A közel hatezer négyzetméter területen elhelyezkedő új Die­sel-bázis kiviteli tervei már úgy készülnek el, hogy szükség ese­tén bővíthető legyen, alkalmas legyen később villamos mozdo­nyok szerelésére is. Döntő szakaszhoz érkeztek a Drávaszabolcsnál épülő Dráva- híd építésének előkészületei. A május 27-28-i nemzetközi tár­gyalásokat követően a magyar és jugoszláv felek megegyez­tek a híd acélszerkezeteinek gyártása és az építés ütemezése tárgyában. Ma, csütörtökön ér­kezik Pécsre a Hídépítő Válla­lat főépítésvezetője, hogy az érdekeltekkel a helyszínen tár­gyaljon a felvonulási terület biztosításáról. A nemzetközi megegyezés ér­telmében kicserélték az építési terveket, s így július 20-tól lesz joguk a kivitelezőknek a donij mihojlaci oldalon is megkezde­ni a munkát. A tulajdonképpe­ni építkezés augusztus elseje után indul, miután felveszik és eligazítják a munkára jelentke­zőket. A hídfőbontás és az új építése Donij Mihojlacnál kez­dődik. Ez a munka 1972-ben fejeződik be, ezután az innen­ső oldalon is lebontják a régi hídfőt és megépítik az újat. Közben a jugoszláv partnerek — a Djuro Djakovics cég — le­gyártják a felső acélszerkeze tét, melynek szerelésére is ők | vállalkoztak. 1972-ben a szere­lő jármok (a hídépítésnél ezek jelentik a tulajdonképpeni áll­ványozást) építését is megkez­dik mindhárom hídnyílásban. Ez a munka áthúzódik 1973-ra. Az 1973-as esztendő a hídépí­tési munkák befejezési szaka­szának megkezdését jelzi a be­ruházó vállalat ütemtervében. Ekkor készül el a hídon a gya­logjárda, helyükre kerülnek a korlátok, szerelik a világítást, valamint megépítik a hídhoz csatlakozó utakat. A Drávasza- bolcsot Donij Mihojlaccal ösz- szekötő folyami híd átadására 1974 közepén kerül sor. A beruházás költségvetése még nem készült el. Becslések szerint mintegy 100 millió fo­rintra lesz szükség a híd meg­építéséhez. A munkát a Köz­úti Beruházó Vállalat bonyolít­ja, a generálkivitelező a Híd­építő Vállalat lesz, de több más cég is közreműködik. Pél­dául a DÉDASZ végzi a vil­lanyszerelési munkákat. Továbbképzés — újítási előadóknak Az SZMf Közgazdasági Bi­zottsága mellett működő Újí­tási és Iparjogvédelmi Bizottság tegnap délután 2 órakor ülést tartott az SZMT Színház téri székházában. A bizottsági ülé­sen a Baranya megyei vállala­tok iparjogvédelmi előadói vet­tek részt. Értékelték a megyei újítási mozgalom helyzetét és kitűzték az SZMT Elnöksége áh tál meghatározott gyakorlati fel adatokat. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa egy korábbi - június 9-i ülésén határozatot hozott, hogy az Országos Találmányi Hivatal segítségével életre kell hozni a vállalati újítási előadók és a szakszervezeti bizottságok újítá­si felelősei részére a szakmai továbbképzést. A tegnapi ülés amellett fog­lalt állást, hogy ez év őszén az Országos Találmányi Hivatallal közösen a továbbképzést be­indítják. Elkészült az első félév közúti baleseti mérlege Tizennyolc halott, 151 súlyos és 22! könnyű sérült A gyorshajtás okozza a legtöbb karambolt Lényegében nem változott 1970 első félévéhez képest 1971 első félévében a megyé­ben történt közúti balesetek száma - erről tájékoztat a most elkészült baleseti mérleg. A múlt év első félévében a köz­úti forgalom 18 halálos áldo­zatot követelt, ugyanennyit ez év hasonló időszakában is. A súlyos sérültek száma tavaly az említett időszakban 155 volt — most 151. Könnyű sérülést 241-en szenvedtek a múlt év el­ső felében, az idén 221-en. A statisztika kimutatja a leg­főbb baleseti okokat is. Az élen ezúttal Is a gyorshaj­tás áll — 136 balesetet okozott. Meglepően magas — 90 baleset történt a gyalogosok hibájából. Leggyakoribb: a gyalogosok nem a kijelölt gyalogátkelőhe­lyen mennek át az úttesten. Nem egy baleset okozója volt: az utolsó pillanatban szalad­nak az autóbuszhoz és figyel­metlenül, körültekintés nélkül futnak a megállóhoz. Számos szerencsétlenséget okozott a gyalogos azzal is, hogy a kije­lölt gyalogátkelőhelyre féktá­volságon belül lépett le. Az okok között 80-as szám­mal szerepel a figyelmetlen, gondatlan vezetés — ez is a KRESZ-szabályok megszegésé­ből adódik. Nem tartják be a követési távolságot, előzésnél az oldaltávolságot, nem figyel­nek eléggé arra, hogy előzés után biztonságosan visszatér­hetnek-e a menetirány szerinti jobboldalra. Az útburkolati je­lek utasításait is sokan figyel­men kívül hagyják. A sorrendben - 62 baleset­tel — az elsőbbségi jog meg nem adásából származó ka­rambolok következnek. A ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy például a stop-táblánál sok gépkocsivezető nem áll meg, csak lassít. Ez nem elég! A megállás kötelező! A szabálytalan előzés 54 bal­esetet okozott. Különösen bal­esetveszélyes, amikor a vezető előzni kíván, de nem győződik meg a visszapillantó tükörből vagy az oldaltükörből, hogy nem kezdett-e már előzésbe egy másik, őt követő gépjármű. Sajnos még mindig nem csökken az ittasan vezetők szá­ma és az ebből adódó balese­tek. Az eddiginél jóval szigo­rúbb büntetést érdemelnek azok, akik ittasságukkal szán­dékosan veszélyeztetik maguk és mások testi épségét. Az a gépjárművezető, aki ittasan ül a volán mögé, nem érdemel semmiféle megbocsátást, elné­zést. A statisztika adataiból kitű­nik: a legtöbb balesetet az 1 — 2, illetve a 3—5 éves vezetői gyakorlattal rendelkezők okoz­zák. <-r) Polgári védelmi tanácskozás Dr. Nagy Gyulának, a Bara­nya megyei Tanács elnökhelyet­tesének megnyitójával tegnap Pécsett, a Járási Hivatal nagy­termében háromnapos polgári védelmi tanácskozás kezdődött. A tanácskozáson a megyei és a városi tanács osztály- vezetői, a tanácsok és a járási hivatalok elnökei, az üzemek és vállalatok igazgatói, valamint a polgári védelem ve­zető állományának munkatár­sai vesznek lészt. A szakembe­rek megtárgyalják a polgári vé­delem időszerű kérdéseit és a jövő feladatait. A szakmai jel­legű előadásokat, tájékoztató­kat konzultáció, vita követi. Akik a hírekben szerepelnek Egy helesfai kisparaszt fia. Már tizenhárom éves korában belépett az EPOSZ-ba, ama pa­rasztifjúsági szervezetbe, mely a DISZ egyik elődje volt, még 1949-ben, Bejárta a szigetvári járás minden falvát, nagyobb pusztáját, gyalog, kerékpáron, motorkerékpáron, szekéren és később — amikor már jobban el volt látva a járási pártbizott­ság — autón. Egy villanásnyi életrajzi ada­tot idéztünk fel László Emil élet- útjából, akit nemrég választot­tak meg a Szigetvári városi Párt- bizottság titkárának. Az ő sze­mélye is azt példázza, hogy egyre gazdagabbak vagyunk jól képzett és tapasztalt veze­tőkben. Ami a képzettségét il­leti: a napokban fejezte be a 3 éves Politikai Főiskolát, ahol o legmagasabb fokon tanulmá­nyozta a vezetéshez nélkülöz­hetetlenül szükséges társada­lomtudományokat. Tanult még szociológiát, vezetéselméletet, sőt retorikát is, aminek majd különösen az előadói emelvé­nyen veszi hasznát. Jól beszéli oz orosz nyelvet, mert 1963— 1964 között egy évig a Szovjet­unióban tanult, s a Politikai Fő­iskolán is bővítette nyelvi isme­reteit. Ért a könyveléshez és számvitelhez is, mert 15—18 éves kora közt — a Közgazda- sági Technikum kereskedelmi tagozatán tanult Pécsett, * 4 LÁSZLÓ EMIL évig dolgozott a nagydobszai községi, illetve szigetvári járási tanácson, gazdálkodási, költ­ségvetési előadó munkakörben. Szerencsés dolog, hogy ma már egy ilyen sokoldalúan kép­zett személyt tudunk egy tíz­ezer lokasú város pártbizottsá­gának élére választani. Egy olyan — mindössze 35 éves, életerejében lévő férfit, aki mindemellett kij'V'ta az élet is­koláját is. Említettük már, hogy 13 éves korában eljegyezte ma­gát az ifjúsági mozgalommal. 1960-tól 1963-ig a szigetvári járási KISZ bizottság titkára volt, 1964-től pedig — tehát azt követően, hogy egy éves, szov­jetunióbeli tanulmányáról visz- szatért — a Szigetvári járási Pártbizottság osztályvezetőbe, majd titkárhelyettese volt 1968- ig, amikor Politikai Főiskolára küldték. Mint a legtöbb hasonló korú férfi, László Emil is nős, két gyermek édesapja, felesége Szi­getvár egyik bölcsődéjében dol­gozik. 1960 óta élnek Sziget- vórott. Abban a városban, mely 1964-ig — mintha Csipkerózsika álmot aludt volna — nem fej­lődött szembetűnően. Abban a városban, mely azóta szinte hét- mérföldes csuzmát húzott fel, hiszen igen gyorsan változik. Feltúrt gyárok, utcák jelzik e változásokat, melynek eredmé­nyeként korszerű nagyüzemmé fejlődött a konzervgyár és cipő­gyár. Vízvezetéket fektetnek, csatornáznak és aszfaltoznak, 700 modern lakást építenek 1975-ig, amely egy ekkora vá­rosban nagy szám. Egy új vezetőtől szeretnek program-nyilatkozatot kérni. — Tetszetős dolognak tartják, ha terveiről, elképzeléseiről nyilat­kozik. Erről szólva László Emil megjegyezte: az ő terve meg­egyezik őz ötéves terv városra eső részével. Tehetséges, hozzá­értő emberek dolgozták ki, akik nemcsak ismerik, hanem szere­tik is a városukat. Program- nyilatkozata tehát: a várost gyarapító és felvirágoztató ter­vek végrehajtása, összefogás mindenkivel — kommunistákkal és pártonkívüliekkel egyaránt —, akik készek tenni, csele­kedni e tervekért. A pártmunka nem önmagáért van, hanem azért, hogy e tervek végrehaj­tását a maga eszközeivel se­gítse, irányítsa. Ha már nyilatkozatról van szó —- mondotta beszélgetés közben — egyet ki kell hang­súlyozni. Az, ami Szigetvárott történik, nemcsak a város ügye. Pécs, Kaposvár, Barcs — tehát SyX; - -. a többi dinamikusan fejlődő település — 30—4G kilométerre fekszik a várostól. Egy megha­tározott szférán belül Szigetvár felelős a lakosság kereskedelmi, egészségügyi és egyéb ellátá­sáért, s Szigetvár meg akar felelni ennek a jogos igény­nek. Ezért arra törekszenek, hogy jó kapcsolatokat alakítsa­nak ki minden járási és illeté­kes fórummal, összehangolt cé­lok, tervek, jó munkakapcsola­tok: ez az érdeke a városnak és járásnak egyaránt. Nem függetlenek egymástól: csak együtt fejlődhetnek. — Magyar —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom