Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

Ara: 80 fittéi Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 164. szám Az MSZMP Baranya-megyei Bizottságának lapja 1971. július 14., szerda Házon kívül... Amikor a hívott telefonszám központos kisasszonya kissé éneklő hangon először közli ve­lem ezt a választ, akkor meg­értőén bólintok és leteszem a hallgatót. Aztán ismét hívom, majd még vagy tízszer és már akár száztízszer is tárcsázhat­nék, a válasz mindig ugyanaz: „Házon kívül van az elvtárs ...” Én pedig magamon kívül. Ha sirámom első személyben is íródott, nem jelenti egyéni bánatomat. A gépiesen és örök­ké hangoztatott „házonkivüli- ség" mindazoknak okoz komoly bosszúságot, akik rendszeresen tartanak kapcsolatot a jóég tudja hány intézménnyel, válla­lattal, üzemmel, termelőszövet­kezettel, állami gazdasággal és azok vezetőivel, helyettesekkel és ezek helyetteseivel. Kétségbeesetten már-már ar­ra gondol az ember, hogy a megye alsó- és középszintű ve­zetősége egy óriási Volgán örökké utazik. Korábbi években közéletünknek volt egy fölöt­tébb furcsa rákfenéje: az érte­kezés. Mindenki mindig érteke­zett, egy héten kétszer, ha nem háromszor, és tudok olyan pé­csi gyárigazgatót, aki a hét hat napján összesen tizenhét érte­kezleten vett részt. Szerencsére az összejövetelek száma és ide­je végül is lecsökkent, mert ezt ép ésszel sokáig folytatni amúgy sem lehetett volna. Most viszont utazunk. Buda­pestre és Miskolcra, Szegedre és Győrbe, a megyétől a járás­hoz, a járástól a községi tanács­hoz vagy a mezőgazdasági üze­mekhez. Biztosan jó dolog a személyi kapcsolat, mert ez egy­szerűsíti az ügyintézést, talán zsugorítja a bürokrácia kusza hálózatát is. De hogy egy vál­lalat egész vezető garnitúrája egyidőben van „házon kivül", az már több, mint túlbuzgó­ság. Ennek elkerülhetetlenségét egyszerűen kétségbe vonom. Egyik megyei vállalat igazgató­ja és főmérnöke egyidőben uta­zik a fővárosba, a párttitkár szabadságon van, a szakszerve­zeti titkár délelőtt érkezik, dél­után tanfolyamot vezet, a fő­könyvelő pedig reggel Pécsre utazott, de nem tudják, mikor jön vissza. Mindehhez hozzá­teszem: egy héttel korábban a vállalat vezetőjével és párttitká­rával az általuk kiválasztott napra találkozót beszéltünk meg. A dugába dőlt program egy sor más programot dominó- szerűen borított fel. De talán ez a kisebbik baj. Sokkal sú­lyosabb felelőtlenségre vall az a tény, hogy egy vállalat, vagy üzem — mert e fenti példa számtalan esetben ismétlődik — gazdátlanul marad, akár csak egy napra is. Az évi szabadság mindenki­nek megjár. Helyes gyakorlat az, hogy a szabadságolási tervet kora tavasszal összeállít­ják, lehetőleg a kölcsönös lo­jalitás alapján, vagyis figye- lembevéve a termelési, illetve a dolgozók érdekeit. Ugyanez vonatkozik a közintézményekre is. Az is nyilvánvaló, hogy ahol erre szükség van, a szabadság időtartamára helyettesítésről is gondoskodni kell. De a helyette­sítést sokhelyütt egészen nevet­séges módon értelmezik. Sajná­latos, de nagyon gyakori eset, hogy például egy tanácsi hi­vatalban a szabadságon lévő dolgozót a kijelölt munkatárs csak annyiban „helyettesíti”, hogy az ügyféllel közli: „X elv­(fo/yfaíás a 2. oldalon.) Mint arról mór több ízben beszámoltunk, Baranyában épül a legtöbb modern, szakosított állattenyésztési telep az or­szágban, összesen 59, Ebből 38 tehenészeti telep és 21 sertés­kombinát. Ezek a telepek álta­lában három év alatt készülnek el, s többségük már tető alatt van, hisz az építésüket tavaly — tavalyelőtt vagy az azt meg­előző évben kezdték el. Az idén már nem is indult új beruhá­zás, illetve egyetlen egy új te­lep, az egyházasharaszti tsz sertéskombinátjának építését kezdték meg 1971-ben, zárt konstrukciós megoldásban, egy tavaly meghirdetett országos pályázat alapján, melynek - jó ajánlataival — Baranyából az egyházasharaszti Jóbarát Tsz lett a nyertese. Az idei összeg - 320 millió forint Idén az első telepek elké­szülnek és megkezdik üzemelé­süket. Mivel új beruházás az idén lényegében nem indult be, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket — fejlesztési pénz­alapot, építőanyagot és kivite­lező kapacitást — e telepek építésére koncentrálták. És ez már most a féléves felmérés so­rán is meglátszik, hisz az idén közmegelégedésre jól haladnak a telepépítések, a munka a ter­vezett ütemnek megfelelően fo­lyik a megyében. A korábbi évek jellemzője volt, hogy a termelőszöve'tkezetek a beru­házási összeget általában nem tudták a tárgyévben felhasznál­ni, most a pénzeszközök fel- használása is gyors. A szako­sított telepek összes 1971. évi beruházási összege 320 millió Magyarbolyban ma befejezik az aratást Az elmúlt napok kitűnő idő­járása kedvezett: a rnagyar- bolyi Tartós Béke Termelőszö­vetkezetben a mai nap leálló­nak a kombájnok, befejezik az aratást. A termelőszövetkezet 800 ka- tasztrális hold gabonáját 5 kombájn aratta. forint. Ebből mór az év első öt hónapjában felhasználtak 104 milliót, s most félévkor az ösz- szeg elérte a 150 millió forin­tot, tehát időarányos. S míg eddig a tsz-ek, állami gazda­ságok nem tudták elkölteni be­ruházási összegeiket, most megfordult a dolog, bizonyos pénzügyi fedezethiány jelentke­zett. Ennek oka az, hogy az üzemek időközben módosítják terveiket és az eredetinél több férőhelyet igyekeznek megépít­tetni. Pénzhiány ne akadályozzon! Az ezzel kapcsolatos problé­mák megoldását, az előállott pénzügyi fedezethiány rendezé­sének módját beszélték meg kedden délelőtt Pécsett, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán a Nem­zeti Bank, a bonyolító MEZÖ- BER illetékesei az érdekelt ter­melőszövetkezetekkel. Olyan ál­láspontot alakítottak ki, hogy minden olyan költségtúllépés rendezésének megtalálják a módját, amely a termelési ka­pacitás bővítését, s ezzel több áru előállítását szolgálja. A Nemzeti Bank megyei illetéke­sei olyan értelemben nyilatkoz­tak, hogy mindent elkövetnek, ha az eset valóban indokolt, hogy pénzhiány ne akadályoz­za az építkezések folytatását, illetve befejezését. A kérelmek jogosságát az építés bővítését engedélyező Megyei Tanács bírálja el és intézkedik a to­vábbi állami támogatás meg­nyitásáról. Tehát az érintett tsz-ek a következő napokban a tanácshoz juttassák el kérel­müket. Ezt követően a Nem­zeti Bank intézkedik a hitel megnyitásáról. Hogy a telepítések — egy ki­vételével — ilyen jó ütemben mehetnek, abban nagyban köz­rejátszott a pillanatnyilag csak­nem probléma mentes építő­anyag-ellátás, és a kivitelező kapacitás koncentrálása. Egye­dül a vajszlói termelőszövetke­zet épülő szakosított szarvas­marha-telepének kivitelezésé­ben van súlyos lemaradás. Átadás előtt Egyébként a telepátadások már tavaly megkezdődtek és a nyáron, de főként az ősz folya­mán folytatódnak. Elsőként a beremendi tsz 4400 hízókibo­csátási sertéstelepét adták át» amely mór teljes kapacitással üzemel. Ezt követően adták át a sombereki, a szalántai és a mágocsi tsz sertéskombinátját. De nemcsak ez a négy kombi­nát termel ma már, hisz az üzemek nem kulcsátadással építik ezeket a telepeket, ha­nem nagyon ésszerűen arra törekednek, hogy az elkészült ólakat azonnal betelepítsék. Szokássá vált, hogy először a tenyésztelepet építik meg és rögtön betelepítik, így mire a hizlalda elkészül, a tenyészte- lep már szolgáltatja a hízó­alapanyagot, vagyis a malaco­kat. Ilyen félkész telepen folyik a termelés például Szabad­szentkirályon is, ahol a műsza­ki átadás csak az év végén lesz, de már eddig elszállítottak 360 hízott sertést. Közel ájl az át­adáshoz az egyházaskozári tsz 600 férőhelyes tehenészeti te­lepe, amelyet augusztusban adnak át, és a Zengőaljai Ál­lami Gazdaság sertéskombinát­ja. A beruházások pénzügyi fe­dezetének most folyamatban lévő rendezése remélhetőleg újabb lökést ad a telepítések ütemének, olyan üzemeket is az építkezés folytatására ser­kent majd, akik pénz hiányá­ban jövőre akarták ezt a mun­kát halasztani. A Mecseki Szén­bányák Kossuth- bányai gépüzemé­ben a Budapesti Vegyiművek tizen­öt komplett enyv- főzőkádat rendelt. Ezekből már há­rom készen áll. Már a hallatlanul dús prog­ram is azt a reményt kelti, hogy a Magyarországon először megrendezésre kerülő Vadá­szati Világkiállítás — augusz­tus 27. és szeptember 30. között — sikeresen zajlik le. Maga a kiállítás Budapesten, a X.^ke- rületi Albertirsai út 10. szám alatt lévő mezőgazdasági ki­állítások területén lesz, de ezen­kívül számos rendezvénynek jelöltek ki helyet a főváros más-más pontján, illetve vidé­ken. Ugyanis nemcsak a vadá­szat, hanem a természetvéde­lem, a turisztika és a horgászat hazai és külföldi képviselői is megjelennek, és a rendezőség e szakágazatoknak megfelelően állította össze a programot. Érdekes módon, jelen pilla­natban még senki sem tudna pontos számot adni arról a valóságos tömegről, amely kül­földről érkezik hozzánk. A Ma­gyarország című lap írja, hogy egyes feltevések szerint például A napok óta tartó hacminc- egynéhány fokos kánikula után keddre megérkezett a várva- várt lehűlés. Az ország legkü­lönbözőbb vidékeiről jelentet­tek záporokat, zivatarokat, amelyek nyomán hirtelen csök­kent a hőség. Békéscsabán például pontosan délben még 31 fokot mutatott a hőmérő higanyszála, egy órával később már csak 23 fokot. Szegeden pontosan ez ismétlődött meg, egy óra alatt itt is 8 fokkal enyhült az idő. Nagykanizsán 14 órakor 34 fok volt, 15 óra­kor már csak 22 fokot mértek, így tehát 12 fokkal esett a hő­mérséklet. Máshol az országban ennél fokozatosabban, de még­is szinte egyik óráról a másikra lett elviselhető az időjárás. Jó példa erre Pécs, ahol 16 órakor 32 fok volt, 17 órakor már csak 26, 18 órakor pedig 24 fokos hőmérséklet alakult ki. A leg­több csapadék Szentgotthár- don hullott, 12 milliméter, Za­laegerszegen pedig 11 milU- méteres esőt kapott a talaj. Az esőzések az országnak csaknem minden vidékére kiterjedtek. Jugoszláviából és Lengyelor­szágból 10—10 ezer vadász ér­kezése várható, A hivatalos becslés szerint összesen mint­egy 60 ezer külföldi vesz részt a találkozón és egymillió hazai látogatóra számítanak. Az első nemzetközi vadászati kiállítást 1910-ben Bécsben ren­dezték meg, de úgy hírlik, hogy a budapesti találkozóra olyan hallatlanul gazdag trófea-gyűj­temény áll rendelkezésre, ami­lyenre példa még nem volt. A világ minden tájáról több mint 5200 trófea (agancs, szarv, koponya, bőrök, fogak . stb.) érkezett. Magyarország nagyszerű szarvas, őz és dám­vad trófeáival számíthat si­kerre, közöttük több értékes trófea Baranyából származik. A Magyar Tudományos aka­démián a nagyvad-, az apró­vad, a természetvédelmi és va­dászati múzeológiai szekcióban tartanak tudományos üléseket. Különböző jellegű lovasverse­nyekre kerül sor a kiállítás lo­vaspályáján, többek között az I. hajtó Európa-bajnokságra is. Szeptember második hetében kezdik meg a kutyakiállításokat és versenyeket, amelyen aga­rak, dogok, vizslafajták, tacs­kók, boxerek, magyar pásztor- kutyák és egyebek szerepelnek. A programból kiemelkedik a horgász cél- és távdobó világ- bajnokság, amelynek színhelye Pécs lesz augusztus 30-szep- tember 5. között. A bajnoksá­gon 22 országból több mint 130 versenyző indul. A MÁV 33 százalékos uta­zási kedvezményt biztosít a lá­togatók részére, de a külföldi vasúttársaságok közül eddig Jugoszlávia, az NDK, Svájc, Norvégia és Törökország jelen­tette be, hogy szintén kedvez­ményes utazási lehetőséget biz­tosítanak turistáik részére, Budapestre. A Vadászati Világ- kiállítás alkalmából sorsjegyet is kibocsátott a rendezőség, amely megvásárolható Pécsett, a MAVOSZ Baranya megyei Irodájában, a Városi Tanács épületében. Nagy érdeklődésre tartanak számot a főnyeremé­nyek: vadászház (163 ezer fo­rint értékben), továbbá Zsiguli személygépkocsi, camping-fel- szerelés, motorcsónak, szarvas­bika kilövés, vaddisznó kilövés, magyar vizsla, óriás harcsa, külföldi társasutazás, horgász- felszerelés, stb. A négy forin­tos sorsjegyek húzására szep­tember 30-án kerül sor. Megérkezett a várva várt i felüdülés Hatvanezer külföldi, egymillió belföldi vendéget várnak BeSéfézÜfiez közelednek a szakosított állattenyésztő telepek Augusztus 27.—szeptember 30. A világ legszebb tréfeái a Vadászati Világkiállításon é Van épitőanyacwól^dolgoznak a kivitelezők A szabadszentkirályt sertéstelep

Next

/
Oldalképek
Tartalom