Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
1971. június 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Turbék jogos sérelme Két év óta porosodik kérelmük a íViÉM-ben A Csertőre és a Zsibótra vezető út háromszögében van egy magaslat, a szigetváriak Turbéki-hegynek mondják, a megye térképén meg karikával jelölik csakúgy, mint a többi községet. Pedig Turbék nem nevezhető klasszikus értelemben vett falunak. Turbék szőlőhegy, s eredete a történelmi múltba nyúlik vissza. Tüzes talaja és különleges fekvése teszi azzá, ahogy szaknyelven mondják jó a kitettsége, hisz kora tavasztól késő őszig éri ezt a hegyet a nap, melynek szőlőt érlelő sugarai kora reggeltől naplementéig meleg fényárban fürdetik az egész dombot. Értékesítés kommersz áron Turbék Szigetvar Aranyhegye, s fehér bora valóban aranyszínű, a Burgundija meg olyan sötét, mint az öreg bika kicseppent vére, vagy még inkább, mint a rubin. Festékanyagban olyan különlegesen gazdagok itt o vörösborok, hogy bizony csak ollóval szedhetők ki, ha foltot hagynak a ruhán. Savaik nemesek, lágyak, fehérboraik meg oly üdék, frissek, mintha már a szőlőtökéből szénsavat szívtak volna fel. Másról is nevezetesek ezek a fehérborok. Az itteni szájhagyomány úgy tartja szómon, hogy a török időkben — hisz Turbék maga is magyarosított török sző, Türbékből, azaz II. Szulej- mán türbéjéból, a mostani katolikus templom alatt lévő sírhelyének török nevéből származik — oz itt termett fehérborokat a szultánok különösen kedvelték, mert más vidékek boraitól eltérően a turbéki fehér borok jól bírták a hosszú tengeri szállítást, nem „fordultak meg", sokat szállítottak el belőle a nagy ozmán birodalomba. A szkeptikusok hamisnak tartják ezt a hagyományt, mondván, hogy a Korán tiltja az igazhitüeknek oz alkoholfogyasztást, így a bor- ivóst is. Lehet, hogy a szájhagyomány túloz, vagy tán hamis, mégis furcsa lenne, ha a Koránra való hivatkozással torpedóznának meg egy régesrégi turbéki sérelem orvoslását. Ez persze tréfa és képtelenség, csak azért kívánkozik ide, mivel legutóbb egy megyei értekezleten‘•a-borfelvásórlá szerv egyik illusztris képviselője a Korán emlegetésével próbálta lehűteni az egyik lelkes Turbék rajongó érvelését. i Turbék nagy sérelme, hogy kitűnő borait, csak kommersz áron j tudja értékesíteni, mivelhogy nincs besorolva az elsőrangú bortermelőhelyek közé. Magyarul ez azt jelenti, hogy hiába ; terem Turbókon érmes bor — számtalan érmet nyertek már az itteni borok a megyei versenyeken — a termelő soha nem kaphat olyan árat érte, mint a történelmi borvidéknek sorolt, mondjuk villányi termelő, a leggyengébb boráért. S ez bizony ' jogos sérelem. Számtalan kére- | lem sikkadt el már kézen-közön, amit a turbéki szőlősgazdák írtak, szépen kérve a besorolást. Nem ragaszkodtak ők a történelmi borvidék ranghoz — bár ez a hely kétséget kizárólag történelmi bortermő vidék — megelégednének ennél szerényebb fokozattal, a jó bortermő vidék elnevezéssel, mert akkor a mostani 6—10 forint helyett literenként 15—16 forintért tudnák értékesíteni boraikat, s ebben már megtérülnek a ráfordítások, ennyiért érdemes volna Turbókon jó borokat termelni. Hat forintért azonban nem, márpedig Pethő János, turbéki termelőnek 6,50-et ígért a vállalat Burgundijáért, ennyiért pedig nem adta. Ennyiért ugyancsak nem adta oda 1100 hektoliter turbéki borát a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet sem, amely most szorult helyzetben va n,# hisz csaknem az egész tavalyi bortermése a nyakán maradt. KALAPÁCSLAKKOZÁSBAN JÁRTÁS dukkózó szakmunkást felveszünk Pécs és Mohács munkahelyre. Jelentkezés:' PÉCS, LYCEUM U. 4. — MOHÁCS, VÁGÓHÍD U. 2. MEGYESZER VALLALAT. lés. Hat év alatt 6 millió forint beruházást fektettek turbéki szőlőbe, s ez a befektetés a hat meg 10 forintos átvételi árakban nem térül meg. Nagyobb a bor önköltsége, mint amit kapnak érte, tehát ráfizetnek. Pedig, hogy jó ez a bor, azt az a sok érem és oklevél is tanúsítja, amit a különböző borversenyekről hazahozott. A tsz-iroda falai tele vannak ilyen elismerő okmányokkal. Na meg itt vannak az Országos Borminőségvizsgáló Intézet minősítései is — a tsz minden évben felküldi az évjárat bormintáit az intézetnek, s minden évben a legjobb minősítést kapja vissza. S ha még ez sem elég! Pedig elmehet bárki a tsz harkányi bisztrójába, ahol — a villányi borok konkurenciáját is jól állva literenként 30 forintért szívesen megveszik a fogyasztók. A kis bisztróban, amelyet a nagydobszai és a so- magyhárságyi tsz-szel közösen tart fenn a szövetkezet, évente 300—400 hektoliter turbéki fehér és vörös bor fogy el. Nincs veszve semmi! Turbékon sajnos egy nagyon szomorú folyamat indult meg a közelmúltban. Az egyéni termelők feladva a reményt, belefáradva a várakozásba, elkezdték kivágni a szőlőket, egyre több frissen szántott parcella éktelenkedik a szőlősorok között. Pedig a Városi Tanács szeretne és tudna is sok új telket, szőlőnek való területet parcellázni, de újabban nincs érdeklődés, a régi szőlősgazdák panaszai elriasztják a vevőket. Pedig még nincs veszve semmi. Turbéknak egyik legnagyobb patrónusa a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi osztálya a legutóbbi megyei borverseny után ismét megsürgette a minisztériumban az ügyet — két éve fekszik egy besorolási kérelem a MÉM egyik íróasztalában — s újabb ígéretet kapott. A mai botárak megpecsételhetik Turbék sorsát, az igazságos besorolással azonban éz a folyamat megállítható, a legjobb szőlősgazdák —, akik képesek a művelés korszerűsítésére is — megtarthatók, s az ő példájuk egy új korszak kezdetét jelentheti a megyének ebben a jó szőlőtermő helyekben éppen nem bővelkedő területén. — Rné — Holland vendég a gyárvárosi úttörözenekarnál Két hétig élt együtt a gyárvárosi úttörőzenekarral Hans Visser, aki Zaandamból érkezett Pécsre, hogy itt fejezze be a zenekar tavalyi nagysikerű hollandiai vendégszerepléséről készített színes filmjét. A holland televízió ugyanis ismét műsorra kívánja tűzni a zenekarról készített filmet, de most már a gyerekek mindennapi életét is be szeretnék mutatni. Ezért került Hans Visser film- szalagjára a gyárvárosi iskola hétköznapjainak számos epizódja. Mint vendégünk elmondta, Észak-Hollandiában még jól emlékeznek a pécsi úttörő- zenekarra, és várhatóan nagy sikere lesz az új filmriportnak is. Elmondta, hogy a holland televízió a következő években szeretné a zenekart saját vendégeként viszontlátni. Épül a szegedi házgyár Az év második felében próbagyártás Szeged határában gyorsított ütemben épül az új házgyár, amehr Csongrád megyén kívül a Dél-Alföldet látja el majd építőelemekkel. A tervek szerint az év második felében már megkezdődik a próbagyártás. Képünkön az épülő hétezer köbméter kavics tárolására alkalmas silók Fél készház-akció Tanácsi szakemberek a lakásépítő szövetkezetekről Még áprilisban ismertetés jelent meg a Dunántúli Naplóban a kecskeméti félkészház-akció- ról. Ennek a lakásépítő szövetkezeti formának a lényege dióhéjban: Az építőipari vállalat a házépítéshez az előregyártott blokkot a helyszínre szállítja és összeszereli, majd eladja a lakásépítő szövetkezetnek. Az építkezés befejezése — az ajtók és ablakok felszerelése, a szakipari munkák — mór a lakástulajdonosok, a szövetkezet feladata. Az építőipari vállalat gyorsan, termelékenyen elvégezheti oz összeszerelést, ugyanakkor nincs gondja a szakipari munkákra, ahol közismerten szűk kapacitásokkal rendélkezik. A befejező munkát — szövetkezeti keretben — maguk -a tulajdonosok végzik, vagy belátásuk szerint megbízást adnak építőipari vállalatnak, szövetkezetnek vagy magánkisiparosnak. A befejező munkálatok elvégzésében sokrétű segítséget nyújthatnak a tagok munkaadói. A vállalatok segíthetik lakásépítő dolgozóikat készpénzzel, anyaggal, szakmunkás biztosításával. Ez a lakásépítő forma, azzal, hogy felszabadítja a szunnyadó energiákat, lényegesen olcsóbb, mint más formák. Nos, a kecskeméti tapasztalatok ismertetése után feltettük a kérdést: Vajon adoptáljuk-e a megyében ezt a formát? Cikkünkhöz május elején hozzászólást közöltünk a megyei lakásszövetkezeti választmány elnöke. Nagy Emil tollából. Mondandója röviden: Sürgősen meg kell alakítani a lakásépítő szövetkezeteket. Nagy Emil többek között ezt írja: Tapasztalataim szerint a lakásépítő szövetkezeti formában felépítendő lakások iránt igen nagy az érdeklődés rqegyénkben és Pécsett. Előzetes tájékozódó tárgyalások folynak a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága részéről több helyi tanáccsal, (gy többek között Szigetvárott, Mohácson, Siklóson és Szászváron nyílik lehetőség terület biztosítására és rövidesen megkezdődhet a szervező munka. Pécsett, véleményem szerint, a hozzáállás és a területbiztosítás terén még kevés történt, annak ellenére, hogy áprilisban megalakult a Vízügyi Igazgatóság dolgozóiból szervezett lakásépítő szövetkezet. Ennyit az előzményekről. A gondolatsor folytatásaként most nyilatkozzanak a tanácsok illetékes vezetői. Beszélgető partnereink: dr. Palotai Ferenc, a Megyei Tanács tervosztály vezetője, Tóth F. Béla, a Megyei Tanács és Hirdi Ferenc, Pécs megyei városi Tanács építési osztályvezetője. Véleményüket az alábbiakban összegezhetjük. A Városi Tanács megtette a kezdeti lépéseket, felvette a kapcsolatot a MESZÖV-vel. A i Bálicsi út környékén olyan területeket ajánlottak fel, ahol a lakásépítő szövetkezetek több mint 100 lakást felépíthetnének. A probléma az, hogy a ME- SZÖV-nek azonnal kellenének ezek a területek, a tanács viszont csak 1973-ban tudja köz- művesíteni. Javasolták továbbá, hogy Hirden a kendergyáriak építsenek lakásokat és az akciót szövetkezeti formában szervezzék meg. A tanács a telket kedvezményes áron biztosítaná. Látni kell azonban, hogy a jószándék kevés, rendkívül korlátozottak az anyagi lehetőségek. Mindennek a kerékkötője: Nincs Pécsett közművesített telek. Vagy szanálni kell, vagy köz- művesíteni, vagy mindkettőt egyszerre és ez rettentően drága. Megkérdeztük, lehetséges-e az a megoldás, hogy a tanács félkészházakat is építtet, tehát megtakarítja a szakipari munkák költségét és ezeket az ösz- szegeket újabb telkek közművesítésére fordítja. Nos, a tanácsnak évente meghatározott szómban kell lakásokat építenie, a tanácsnál nem maradnak olyan összegek, amelyek fel- j használásáról maga dönthet. A pénz átcsoportosítását az érvényben lévő jogszabályok nem teszik lehetővé, tehát nem lehetséges az, hogy a tanács a szakipari munkáknál pénzt takarít meg és azt újabb telkek közművesítésére fordítja. A Megyei Tanács illetékes osztályainak vezetői elmondották, érdeklődéssel figyelik a lakásépítő szövetkezetek mozgolódását, fantáziát látnak benne. Elképzelhetőnek tartják, hogy a nagyobb vállalatok, ha többszintes félkészházokat ajánlanának fel, kapva-kapná- nak az alkalmon és minden segítséget megadnának, hogy lakáshoz jutott dolgozóik elvégezhessék a befejező munkálatokat. Először kísérletképpen kellene félkészház akciót szerVallatják a földet Eilenden dós, vagy valami más baj, szeptember végéig megtudjuk, van- e termálvíz alattunk. ötven méterrel távolabbra. Akkor ugyanis már nem Eilend, hanem a nagykozári tsz-hez tartozó Romonya határában fúrunk . .. Tehát mindenki a meleg vízre számít. A munkások mosolyogva csóválják a fejüket, majd Ábel Ferenc megszólal: — írja meg már kolléga, hogy nem vagyunk varázslók Mi csak akkor tudunk termálvizet fakasztani, ha van. Ha lesz, akkor felhozzuk. Ezt garantálom, mert nekünk sem mindegy ám, hogy hagyunk ott egy fúrólyukat! Nekünk is jól jön ám a siker, az erkölcsi elismerés! Egész másképp néznek a „fúrásra", ha meleg vizet „ad"! ... Már csak a vastornyot látom, meg a vékony füstcsíkot, amelyet a hatalmas nyersolajmotor áraszt magából. Aztán minden eltűnik az akáclombok között. Derékig érő magas fűben bukdácsol az autónk, lassan kanyargunk a patakocska mentén.- Ha valami lesz, azonnal telefonálunk! - búcsúzik Rőder Antal. Magyar László ▼együk fel, termálvízre bukkan- ■ náhak az Eilend és Romonya között elterülő kies völgyben. Mit is lehetne csinálni a meleg vízzel? Az egyik elképzelés szerint bevezetnék Pécsre, s egy nagy termálfürdő* építenének valahol a városban ... « ,A másik változat szerint nem is kellene bevezetni: maradhatna helyben. Az a völgy ugyanis csak nyolc [ kilométerre fekszik Pécstől, az pedig | nem távolság a mai közlekedési vi- i szonyok korában. Közelebb lenne Eilend, mint Orfű . . . Egy újabb Har- kányfürdőt építhetnénk Pécs szomszédságában, egy üdülőparadicsomot, hiszen a kies völgyre néző erdős dombokon sok vikendház elférne. Fenyvesek, akácosok közé épülnének a hétvégi házak . . . S még az sem kizárt, hogy csónakázó tó lesz a termálfürdő mellett. A Vízügyi Igazgatóság ugyanis egy tavat akar létesíteni az eilend—romonyai völgyben. A tavat a völgyben keresztül folyó patakocska táplálná . . . Elábrándoztpm? Kétségtelenül, hiszen semmiféle termálfürdő meq csónakázó tó nincs méq ebben a völgyben. De a fúrótorony mór itt van! S azér* került ide, hogy választ kaphassunk arra: van-e termálvíz a mélyben? Birkák legelésznek a torony közelében, egy öreg juhász botjára támaszkodva figyeli o sárga műanyagsisakos munkásokat. A munkások szerint minden nap eljön hozzájuk az Öreg.- Eljövök bizony, mert ilyet még nem láttam - bóiint a juhász. — Boszorkányos gyorsasággal csinálják. Talán egy hónapja jelent meg az a teherautó — int szemével a gépek felé —, a hátán egy nagy fúrótoronnyal. Az autó megállt az erdő szélén, s felemelték a fúrótornyot. Kipányvázták drótkötéllel, hogy el ne mozduljon. Gödröket ástak, újabb gépeket hoztak, s az egyik nap már azt láttam: fúrnak is. Szinte bámulatos: már négyszázhetven mé tér mélyre fúrnak le! . . .- Pontosan annyira, kitűnően tájékozott az öreg! - szól Rő- der Antal, a Komlói Mélyfúró Vállalat műszaki vezetője, - Hja kérem, amikor egy ilyen A 50-ese van az embernek! — néz a cirill betűs feliratú gépre. - Ez kérem világszínvonal! . . . Mivel magam is fúrómunkás voltam valaha, nincs szükségem bővebb magyarázatra. Emlékszem még, hogyan fúrtunk 1948—49 telén. Micsoda úri kényelemnek számított volna a teherautóra szerelt mozgó fúrótorony abban az időben!... A mi gépünket még egy ócska | lokomotív látta el energiával, még ma is hallom a fáradt prüszkölését! . . S ha megszorult a véső odalent, körbe jártunk a fúrólyuk körül, mint a nyomtató lovak. Órákon át, a szédülésig, a majd megkergü- lésig, ezek a munkások pedig zsebre dugott kézzel állnak a fúrólyuk mellett. A szemük persze éber, állandóan résen vannak, s ha valami közbejön, azonnal beavatkoznak . . . Irigyelni persze aligha iri - ! gyelem őket, hiszen a többit tekintve alig változott a fúrómunkás élet. Örökké vándorolnak, Ábel Ferenc, a legrégibb fúrómunkás már az egész országot bejárta. Hol ebben, hol abban a faluban alszanak (pillanatnyilag Romonyán szállásolták el őket), távol a családjuktól. „Főzőcske”, hideg koszt, „főzőcske” és fagyoskodás - ez a fúrómunkós élete, a zimankós időkben.- Szeptember végére szeretnénk befejezni - mondja Horváth Imre főfúrómester. - Ha nem jön közbe rudazatszakaRőder Antal hozzáteszi: ha nem találnának meleg vízre az 1200—1300 méter között várható triász-mészkőben, akkor a feljebb lévő Pannon-rétegeket vallatják meg. Ott is lehet meleg víz. S ha még ez a próbálkozás se járna sikerrel, nem kidobott pénz a fúrás akkor sem. Ezerkétszáz—ezer- háromszáz méterig feltérképezik a föld belsejét, s esetleg - ez is megtörténhet — bőséges hidegvíz kincsre bukkannak. Arra is nagy szüksége van Pécsnek. — Mindig csak Pécs és Pécs! - csóválja fejét elégedetlenül a közelben álló juhász. — Egész Eilend arra számit, hogy itt fürdő lesz. Minden nap megkérdi az unokám, hol tartanak. Ö már fürdeni akarna — A nagykozáriak is! - egészíti ki Rőder Antal. - Amikor felvonultunk, hirtelen megjelent a nagykozári tsz-elnök, s arra kért bennünket, hogy menjünk vezni és megszerezni a kellő tapasztalatokat. Természetesen itt is minden azon áll vagy bukik, hogy o helyi tanácsok tudnak-e közművesített telket biztosítani. Az anyagi lehetőségek korlátozottak. Baranyában 1972 végéig igen nagy előrelépés várható a tér- 7?alus építési mód elterjedésében. Ezzel a technológiával a helyszínen öntik ki a házak falait. A térzsalus építési mód igen termelékeny, természetesen elsősorban telepszerű építkezéseknél alkalmazható. Nos, 1972-ben Mohácson és Komlón a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, Szigetvárott, s ha kell, Komlón és másutt a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, Pécsett és Szentlőrincen a Pécsi Járási Építő Szövetkezet dolgozik majd ezzel a térzsalus építési technológiával. Amennyiben igény van rá, a tanácsok hajlandók ebből félkészházakat átadni a lakásépítő szövetkezeteknek, M. Z. 1 I * Versenyben a villányi borokkal Gyönyörű, széles sortávú, kor- donos nagyüzemi sző|őtáblája van a tsz-nek Turbókon, a legszebb részén, éppen nyolcvan hold. 1964. évi telepítés, a legjobb erőben és kitűnő fajta ösz- szetételben-. Ha, a mintegy ezer turbéki szőlősgazda kisüzemi ültetvényei között elszórtan akad is itt ott egy parcella direkt termő, a tsz-szőlőtáblája e tekintetben kifogástalan. És a bor feldolgozása is jó, új borfeldolgozót építtetett a szövetkezet, ahol modern szalagrendszerrel történik a feldolgozás, a keze-