Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

1971. június 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Turbék jogos sérelme Két év óta porosodik kérelmük a íViÉM-ben A Csertőre és a Zsibótra vezető út háromszögében van egy magaslat, a szigetváriak Turbéki-hegynek mondják, a megye tér­képén meg karikával jelölik csakúgy, mint a többi községet. Pedig Turbék nem nevezhető klasszikus értelemben vett falunak. Turbék szőlőhegy, s eredete a történelmi múltba nyúlik vissza. Tüzes talaja és különleges fekvése teszi azzá, ahogy szaknyelven mondják jó a kitettsége, hisz kora tavasztól késő őszig éri ezt a hegyet a nap, melynek szőlőt érlelő sugarai kora reggeltől naplementéig meleg fényárban fürdetik az egész dombot. Értékesítés kommersz áron Turbék Szigetvar Aranyhegye, s fehér bora valóban aranyszí­nű, a Burgundija meg olyan sö­tét, mint az öreg bika kicsep­pent vére, vagy még inkább, mint a rubin. Festékanyagban olyan különlegesen gazdagok itt o vörösborok, hogy bizony csak ollóval szedhetők ki, ha foltot hagynak a ruhán. Savaik neme­sek, lágyak, fehérboraik meg oly üdék, frissek, mintha már a sző­lőtökéből szénsavat szívtak vol­na fel. Másról is nevezetesek ezek a fehérborok. Az itteni szájhagyo­mány úgy tartja szómon, hogy a török időkben — hisz Turbék maga is magyarosított török sző, Türbékből, azaz II. Szulej- mán türbéjéból, a mostani kato­likus templom alatt lévő sírhe­lyének török nevéből származik — oz itt termett fehérborokat a szultánok különösen kedvelték, mert más vidékek boraitól elté­rően a turbéki fehér borok jól bírták a hosszú tengeri szállí­tást, nem „fordultak meg", so­kat szállítottak el belőle a nagy ozmán birodalomba. A szkepti­kusok hamisnak tartják ezt a hagyományt, mondván, hogy a Korán tiltja az igazhitüeknek oz alkoholfogyasztást, így a bor- ivóst is. Lehet, hogy a szájha­gyomány túloz, vagy tán hamis, mégis furcsa lenne, ha a Ko­ránra való hivatkozással torpe­dóznának meg egy régesrégi turbéki sérelem orvoslását. Ez persze tréfa és képtelenség, csak azért kívánkozik ide, mivel legutóbb egy megyei értekezle­ten‘•a-borfelvásórlá szerv egyik illusztris képviselője a Korán emlegetésével próbálta lehűteni az egyik lelkes Turbék rajongó érvelését. i Turbék nagy sérelme, hogy ki­tűnő borait, csak kommersz áron j tudja értékesíteni, mivelhogy nincs besorolva az elsőrangú bortermelőhelyek közé. Magya­rul ez azt jelenti, hogy hiába ; terem Turbókon érmes bor — számtalan érmet nyertek már az itteni borok a megyei versenye­ken — a termelő soha nem kap­hat olyan árat érte, mint a tör­ténelmi borvidéknek sorolt, mondjuk villányi termelő, a leg­gyengébb boráért. S ez bizony ' jogos sérelem. Számtalan kére- | lem sikkadt el már kézen-közön, amit a turbéki szőlősgazdák ír­tak, szépen kérve a besorolást. Nem ragaszkodtak ők a törté­nelmi borvidék ranghoz — bár ez a hely kétséget kizárólag tör­ténelmi bortermő vidék — meg­elégednének ennél szerényebb fokozattal, a jó bortermő vidék elnevezéssel, mert akkor a mos­tani 6—10 forint helyett literen­ként 15—16 forintért tudnák ér­tékesíteni boraikat, s ebben már megtérülnek a ráfordítások, ennyiért érdemes volna Turbó­kon jó borokat termelni. Hat fo­rintért azonban nem, márpedig Pethő János, turbéki termelő­nek 6,50-et ígért a vállalat Bur­gundijáért, ennyiért pedig nem adta. Ennyiért ugyancsak nem adta oda 1100 hektoliter turbéki borát a szigetvári Zrínyi Terme­lőszövetkezet sem, amely most szorult helyzetben va n,# hisz csaknem az egész tavalyi bor­termése a nyakán maradt. KALAPÁCSLAKKOZÁSBAN JÁRTÁS dukkózó szakmunkást felveszünk Pécs és Mohács munkahelyre. Jelentkezés:' PÉCS, LYCEUM U. 4. — MOHÁCS, VÁGÓHÍD U. 2. MEGYESZER VALLALAT. lés. Hat év alatt 6 millió forint beruházást fektettek turbéki sző­lőbe, s ez a befektetés a hat meg 10 forintos átvételi árakban nem térül meg. Nagyobb a bor önköltsége, mint amit kapnak érte, tehát ráfizetnek. Pedig, hogy jó ez a bor, azt az a sok érem és oklevél is tanúsítja, amit a különböző borversenyek­ről hazahozott. A tsz-iroda falai tele vannak ilyen elismerő ok­mányokkal. Na meg itt vannak az Országos Borminőségvizsgáló Intézet minősítései is — a tsz minden évben felküldi az évjá­rat bormintáit az intézetnek, s minden évben a legjobb minő­sítést kapja vissza. S ha még ez sem elég! Pedig elmehet bárki a tsz harkányi bisztrójába, ahol — a villányi borok konkuren­ciáját is jól állva literenként 30 forintért szívesen megveszik a fogyasztók. A kis bisztróban, amelyet a nagydobszai és a so- magyhárságyi tsz-szel közösen tart fenn a szövetkezet, évente 300—400 hektoliter turbéki fehér és vörös bor fogy el. Nincs veszve semmi! Turbékon sajnos egy nagyon szomorú folyamat indult meg a közelmúltban. Az egyéni terme­lők feladva a reményt, belefá­radva a várakozásba, elkezdték kivágni a szőlőket, egyre több frissen szántott parcella ékte­lenkedik a szőlősorok között. Pe­dig a Városi Tanács szeretne és tudna is sok új telket, szőlőnek való területet parcellázni, de újabban nincs érdeklődés, a ré­gi szőlősgazdák panaszai el­riasztják a vevőket. Pedig még nincs veszve sem­mi. Turbéknak egyik legnagyobb patrónusa a Megyei Tanács Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi osztálya a legutóbbi megyei borverseny után ismét megsür­gette a minisztériumban az ügyet — két éve fekszik egy be­sorolási kérelem a MÉM egyik íróasztalában — s újabb ígére­tet kapott. A mai botárak megpecsétel­hetik Turbék sorsát, az igazsá­gos besorolással azonban éz a folyamat megállítható, a leg­jobb szőlősgazdák —, akik ké­pesek a művelés korszerűsítésé­re is — megtarthatók, s az ő példájuk egy új korszak kezde­tét jelentheti a megyének ebben a jó szőlőtermő helyekben ép­pen nem bővelkedő területén. — Rné — Holland vendég a gyárvárosi úttörözenekarnál Két hétig élt együtt a gyár­városi úttörőzenekarral Hans Visser, aki Zaandamból érkezett Pécsre, hogy itt fejezze be a zenekar tavalyi nagysikerű hollandiai vendégszerepléséről készített színes filmjét. A hol­land televízió ugyanis ismét műsorra kívánja tűzni a zene­karról készített filmet, de most már a gyerekek mindennapi életét is be szeretnék mutatni. Ezért került Hans Visser film- szalagjára a gyárvárosi iskola hétköznapjainak számos epi­zódja. Mint vendégünk elmond­ta, Észak-Hollandiában még jól emlékeznek a pécsi úttörő- zenekarra, és várhatóan nagy sikere lesz az új filmriportnak is. Elmondta, hogy a holland televízió a következő években szeretné a zenekart saját ven­dégeként viszontlátni. Épül a szegedi házgyár Az év második felében próbagyártás Szeged határában gyorsított ütemben épül az új házgyár, amehr Csongrád megyén kívül a Dél-Alföldet látja el majd építőelemek­kel. A tervek szerint az év második felében már megkezdődik a próbagyártás. Képünkön az épülő hétezer köbméter kavics tárolá­sára alkalmas silók Fél készház-akció Tanácsi szakemberek a lakásépítő szövetkezetekről Még áprilisban ismertetés jelent meg a Dunántúli Naplóban a kecskeméti félkészház-akció- ról. Ennek a lakásépítő szö­vetkezeti formának a lényege dióhéjban: Az építőipari válla­lat a házépítéshez az előre­gyártott blokkot a helyszínre szállítja és összeszereli, majd eladja a lakásépítő szövetke­zetnek. Az építkezés befejezése — az ajtók és ablakok felsze­relése, a szakipari munkák — mór a lakástulajdonosok, a szö­vetkezet feladata. Az építőipari vállalat gyorsan, termelékenyen elvégezheti oz összeszerelést, ugyanakkor nincs gondja a szakipari munkákra, ahol köz­ismerten szűk kapacitásokkal rendélkezik. A befejező munkát — szövetkezeti keretben — ma­guk -a tulajdonosok végzik, vagy belátásuk szerint megbízást ad­nak építőipari vállalatnak, szö­vetkezetnek vagy magánkisipa­rosnak. A befejező munkála­tok elvégzésében sokrétű segít­séget nyújthatnak a tagok mun­kaadói. A vállalatok segíthetik lakásépítő dolgozóikat kész­pénzzel, anyaggal, szakmunkás biztosításával. Ez a lakásépítő forma, azzal, hogy felszabadítja a szunnyadó energiákat, lénye­gesen olcsóbb, mint más for­mák. Nos, a kecskeméti tapasz­talatok ismertetése után feltet­tük a kérdést: Vajon adoptál­juk-e a megyében ezt a for­mát? Cikkünkhöz május elején hoz­zászólást közöltünk a megyei lakásszövetkezeti választmány elnöke. Nagy Emil tollából. Mondandója röviden: Sürgősen meg kell alakítani a lakásépítő szövetkezeteket. Nagy Emil töb­bek között ezt írja: Tapasztala­taim szerint a lakásépítő szö­vetkezeti formában felépítendő lakások iránt igen nagy az ér­deklődés rqegyénkben és Pé­csett. Előzetes tájékozódó tár­gyalások folynak a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága ré­széről több helyi tanáccsal, (gy többek között Szigetvárott, Mo­hácson, Siklóson és Szászváron nyílik lehetőség terület biztosí­tására és rövidesen megkez­dődhet a szervező munka. Pé­csett, véleményem szerint, a hozzáállás és a területbiztosítás terén még kevés történt, annak ellenére, hogy áprilisban meg­alakult a Vízügyi Igazgatóság dolgozóiból szervezett lakás­építő szövetkezet. Ennyit az előzményekről. A gondolatsor folytatásaként most nyilatkozzanak a tanácsok ille­tékes vezetői. Beszélgető part­nereink: dr. Palotai Ferenc, a Megyei Tanács tervosztály ve­zetője, Tóth F. Béla, a Megyei Tanács és Hirdi Ferenc, Pécs megyei városi Tanács építési osztályvezetője. Véleményüket az alábbiakban összegezhet­jük. A Városi Tanács megtette a kezdeti lépéseket, felvette a kapcsolatot a MESZÖV-vel. A i Bálicsi út környékén olyan te­rületeket ajánlottak fel, ahol a lakásépítő szövetkezetek több mint 100 lakást felépíthetnének. A probléma az, hogy a ME- SZÖV-nek azonnal kellenének ezek a területek, a tanács vi­szont csak 1973-ban tudja köz- művesíteni. Javasolták továbbá, hogy Hirden a kendergyáriak építsenek lakásokat és az ak­ciót szövetkezeti formában szer­vezzék meg. A tanács a telket kedvezményes áron biztosítaná. Látni kell azonban, hogy a jó­szándék kevés, rendkívül korlá­tozottak az anyagi lehetőségek. Mindennek a kerékkötője: Nincs Pécsett közművesített telek. Vagy szanálni kell, vagy köz- művesíteni, vagy mindkettőt egyszerre és ez rettentően drá­ga. Megkérdeztük, lehetséges-e az a megoldás, hogy a tanács félkészházakat is építtet, tehát megtakarítja a szakipari mun­kák költségét és ezeket az ösz- szegeket újabb telkek közmű­vesítésére fordítja. Nos, a ta­nácsnak évente meghatározott szómban kell lakásokat építe­nie, a tanácsnál nem maradnak olyan összegek, amelyek fel- j használásáról maga dönthet. A pénz átcsoportosítását az ér­vényben lévő jogszabályok nem teszik lehetővé, tehát nem le­hetséges az, hogy a tanács a szakipari munkáknál pénzt ta­karít meg és azt újabb telkek közművesítésére fordítja. A Megyei Tanács illetékes osztályainak vezetői elmondot­ták, érdeklődéssel figyelik a lakásépítő szövetkezetek moz­golódását, fantáziát látnak ben­ne. Elképzelhetőnek tartják, hogy a nagyobb vállalatok, ha többszintes félkészházokat ajánlanának fel, kapva-kapná- nak az alkalmon és minden se­gítséget megadnának, hogy la­káshoz jutott dolgozóik elvé­gezhessék a befejező munkála­tokat. Először kísérletképpen kellene félkészház akciót szer­Vallatják a földet Eilenden dós, vagy valami más baj, szep­tember végéig megtudjuk, van- e termálvíz alattunk. ötven méterrel távolabbra. Ak­kor ugyanis már nem Eilend, hanem a nagykozári tsz-hez tartozó Romonya határában fú­runk . .. Tehát mindenki a meleg víz­re számít. A munkások moso­lyogva csóválják a fejüket, majd Ábel Ferenc megszólal: — írja meg már kolléga, hogy nem vagyunk varázslók Mi csak akkor tudunk termál­vizet fakasztani, ha van. Ha lesz, akkor felhozzuk. Ezt ga­rantálom, mert nekünk sem mindegy ám, hogy hagyunk ott egy fúrólyukat! Nekünk is jól jön ám a siker, az erkölcsi el­ismerés! Egész másképp néz­nek a „fúrásra", ha meleg vi­zet „ad"! ... Már csak a vastornyot lá­tom, meg a vékony füstcsíkot, amelyet a hatalmas nyersolaj­motor áraszt magából. Aztán minden eltűnik az akáclombok között. Derékig érő magas fű­ben bukdácsol az autónk, las­san kanyargunk a patakocska mentén.- Ha valami lesz, azonnal telefonálunk! - búcsúzik Rőder Antal. Magyar László ▼együk fel, termálvízre bukkan- ■ náhak az Eilend és Romonya között elterülő kies völgyben. Mit is lehetne csinálni a meleg vízzel? Az egyik elképzelés szerint bevezetnék Pécsre, s egy nagy termálfürdő* építenének valahol a városban ... « ,A másik változat szerint nem is kellene bevezetni: maradhatna hely­ben. Az a völgy ugyanis csak nyolc [ kilométerre fekszik Pécstől, az pedig | nem távolság a mai közlekedési vi- i szonyok korában. Közelebb lenne Ei­lend, mint Orfű . . . Egy újabb Har- kányfürdőt építhetnénk Pécs szom­szédságában, egy üdülőparadicso­mot, hiszen a kies völgyre néző er­dős dombokon sok vikendház el­férne. Fenyvesek, akácosok közé épülnének a hétvégi házak . . . S még az sem kizárt, hogy csónakázó tó lesz a termálfürdő mellett. A Vízügyi Igazgatóság ugyanis egy tavat akar létesíteni az eilend—romonyai völgy­ben. A tavat a völgyben keresztül folyó patakocska táplálná . . . Elábrándoztpm? Kétségtele­nül, hiszen semmiféle termál­fürdő meq csónakázó tó nincs méq ebben a völgyben. De a fúrótorony mór itt van! S azér* került ide, hogy választ kap­hassunk arra: van-e termálvíz a mélyben? Birkák legelésznek a torony közelében, egy öreg juhász botjára támaszkodva figyeli o sárga műanyagsisakos munká­sokat. A munkások szerint minden nap eljön hozzájuk az Öreg.- Eljövök bizony, mert ilyet még nem láttam - bóiint a ju­hász. — Boszorkányos gyorsa­sággal csinálják. Talán egy hó­napja jelent meg az a teher­autó — int szemével a gépek felé —, a hátán egy nagy fúró­toronnyal. Az autó megállt az erdő szélén, s felemelték a fúrótornyot. Kipányvázták drót­kötéllel, hogy el ne mozduljon. Gödröket ástak, újabb gépeket hoztak, s az egyik nap már azt láttam: fúrnak is. Szinte bámu­latos: már négyszázhetven mé tér mélyre fúrnak le! . . .- Pontosan annyira, kitűnően tájékozott az öreg! - szól Rő- der Antal, a Komlói Mélyfúró Vállalat műszaki vezetője, - Hja kérem, amikor egy ilyen A 50-ese van az embernek! — néz a cirill betűs feliratú gépre. - Ez kérem világszínvonal! . . . Mivel magam is fúrómunkás voltam valaha, nincs szüksé­gem bővebb magyarázatra. Em­lékszem még, hogyan fúrtunk 1948—49 telén. Micsoda úri ké­nyelemnek számított volna a teherautóra szerelt mozgó fúró­torony abban az időben!... A mi gépünket még egy ócska | lokomotív látta el energiával, még ma is hallom a fáradt prüszkölését! . . S ha megszo­rult a véső odalent, körbe jár­tunk a fúrólyuk körül, mint a nyomtató lovak. Órákon át, a szédülésig, a majd megkergü- lésig, ezek a munkások pedig zsebre dugott kézzel állnak a fúrólyuk mellett. A szemük per­sze éber, állandóan résen vannak, s ha valami közbejön, azonnal beavatkoznak . . . Irigyelni persze aligha iri - ! gyelem őket, hiszen a többit te­kintve alig változott a fúró­munkás élet. Örökké vándo­rolnak, Ábel Ferenc, a legré­gibb fúrómunkás már az egész országot bejárta. Hol ebben, hol abban a faluban alsza­nak (pillanatnyilag Romonyán szállásolták el őket), távol a családjuktól. „Főzőcske”, hideg koszt, „főzőcske” és fagyosko­dás - ez a fúrómunkós élete, a zimankós időkben.- Szeptember végére szeret­nénk befejezni - mondja Hor­váth Imre főfúrómester. - Ha nem jön közbe rudazatszaka­Rőder Antal hozzáteszi: ha nem találnának meleg vízre az 1200—1300 méter között vár­ható triász-mészkőben, akkor a feljebb lévő Pannon-rétegeket vallatják meg. Ott is lehet meleg víz. S ha még ez a próbálkozás se járna sikerrel, nem kidobott pénz a fúrás akkor sem. Ezerkétszáz—ezer- háromszáz méterig feltérképezik a föld belsejét, s esetleg - ez is megtörténhet — bőséges hi­degvíz kincsre bukkannak. Ar­ra is nagy szüksége van Pécs­nek. — Mindig csak Pécs és Pécs! - csóválja fejét elégedetlenül a közelben álló juhász. — Egész Eilend arra számit, hogy itt fürdő lesz. Minden nap megkérdi az unokám, hol tar­tanak. Ö már fürdeni akarna — A nagykozáriak is! - egé­szíti ki Rőder Antal. - Amikor felvonultunk, hirtelen megjelent a nagykozári tsz-elnök, s arra kért bennünket, hogy menjünk vezni és megszerezni a kellő tapasztalatokat. Természetesen itt is minden azon áll vagy bu­kik, hogy o helyi tanácsok tud­nak-e közművesített telket biz­tosítani. Az anyagi lehetőségek korlátozottak. Baranyában 1972 végéig igen nagy előrelépés várható a tér- 7?alus építési mód elterjedésé­ben. Ezzel a technológiával a helyszínen öntik ki a házak fa­lait. A térzsalus építési mód igen termelékeny, természete­sen elsősorban telepszerű épít­kezéseknél alkalmazható. Nos, 1972-ben Mohácson és Komlón a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat, Szigetvárott, s ha kell, Komlón és másutt a Ba­ranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, Pécsett és Szentlőrincen a Pécsi Járási Építő Szövetkezet dolgozik majd ezzel a térzsalus építési tech­nológiával. Amennyiben igény van rá, a tanácsok hajlandók ebből félkészházakat átadni a lakásépítő szövetkezeteknek, M. Z. 1 I * Versenyben a villányi borokkal Gyönyörű, széles sortávú, kor- donos nagyüzemi sző|őtáblája van a tsz-nek Turbókon, a leg­szebb részén, éppen nyolcvan hold. 1964. évi telepítés, a leg­jobb erőben és kitűnő fajta ösz- szetételben-. Ha, a mintegy ezer turbéki szőlősgazda kisüzemi ül­tetvényei között elszórtan akad is itt ott egy parcella direkt ter­mő, a tsz-szőlőtáblája e tekin­tetben kifogástalan. És a bor feldolgozása is jó, új borfeldol­gozót építtetett a szövetkezet, ahol modern szalagrendszerrel történik a feldolgozás, a keze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom