Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-09 / 134. szám

1971, Június 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Ez is a testi neveléshez tartozik Termelési kultúra és közművelődés Hogy áll az úszásoktatás Pécsett? Pécsett nem tanítják meg az iskolásokat úszni. Pedig a tanterv előírja, hogy az ötö­dik osztályban tizenhat órát erre a célra kell fordítani. Pécsett azonban senkit sem vonnak felelősségre a tanterv be nem tartásáért. Ugyanis azért nem tanítják a gyereke­ket úszni, mert nincs hol. A jelenlegi állapotok Rózsahegyi Mátyás; a Test- nevelési és Sporttanács városi elnöke szerint:- A vízbiztonság a népkul­túra egyik ismérve is. Számos országban ezért elsődleges feladatnak tekintik az úszás- oktatást, nem kegynek, hanem kötelességnek. Sajnos, se ha­zánkban, se városunkban nem állunk megfelelően e kérdés­ben. Az okok közt első helyen a nagyvárosok krónikus víz­szegénysége, az uszoda- és fürdőhiány áll. S mindjárt elmondja azt is, hogy Lvovban, ahonnét éppen most érkezett haza egy pécsi sportküldöttség tagjaként, hat olyan uszodakombinátot láttak (de több is van!), ahol az óvodásmedencétől az iskolás tanmedencétől át a verseny- medencéig és ugrótoronyig minden megtalálható. Ezeket a sportegyesületek és a város tartják fenn, és ingyen, okta­tót is biztosítva rendszeresen, látják vendégül az iskolai cso­portokat. Magyarán: az isko­lai testnevelési óra rendszere­sen „kivonul" az uszodákba. De maradjunk itthon. Lás­suk, hogyan áll a város uszo­dák, azaz fürdőmedencék dol­gában. A helyzet ma ugyanaz, mint húsz ,éve, a. következő váltaz* tatásokkal:, a .Hullám évekkel, ezelőtt egy medencével bő­vült, a Nagy Lajos úszómeden­céje évek óta nem üzemel, s a volt Dózsa uszoda azóta le­zárva áll, mióta az egyetem építkezése elkezdődött. A városnak tehát egyetlen fedett uszodája van, ahol Pécs teljes úszósportja helyet kap, hozzávéve a könnyűbúvárokat és vizilabdázákat, de a me­dence mégiscsak a Tanár­képzőé, különös tekintettel a | leendő tornatanárokra, akik­nek e tárgyból vizsgázniuk is kell . . . Iskola a strandon Fenyves Alajos, a városi testnevelési szakfelügyelő egé­szen röviden össze tudja foglal­ni, hogy s mint volt eddig az úszóoktatás: — Amikor még rendelkezé­sünkre állt a Dózsa uszoda, tíz—tizenöt iskolát be tudtunk vonni, a peremkerületi iskolá­kat akkor se. Azóta egyszer megpróbáltuk a Hullámban szezon után, s a Balokányban, de sürgősen abbahagytuk. Ha jó az idő, tömve van a strand, ha rossz, nem lehet a gyere­keket se kivinni. Nem, a strandra semmikép­pen nem lehet iskolai osztá­lyokat kivezényelni. Az ötlet kínban született. Az iskolai úszóoktatáshoz tanmedence kell. Például olyan, mint amilyen­nel Budapest valamennyi kerü­letét ellátják ebben az időben. ; Egy helyszínen összeszerelhető, j magyar gyártmányú műanyag | medence, ára 1,2 millió forint, j kétnaponként cserélhető ben- , ne a víz. Kőbányán február­ban adtak át egy ilyet, s a sor folytatódik. De ha a fővárosi gyerekek gondja meg is oldódik, a pé­csieké ettől aligha. Itt pedig HÜTÖSZERVIZ Pécs, Megyeri út 65. szám. Telefon: 11-5 2. Baranya merjyei iVllamosipari és Gépjavító Ktsz. már négy testnevelés tagozatos iskola is van, a meszesi, a Jókai utcai, a Karikás Frigyes úti és az Építők útjai. Ezek­ben 90 óra úszás kötelező, már az első, második osztályban. Érthető, hogy ahol a legjob­ban szorít a cipő, ott születik legelőbb a megoldás: a Ka­rikás Frigyes úti iskolában úszómedence építését tervezik.- Egy 12,5x5 méteres tan­medencét terveztek számunkra társadalmi munkában - mond­ja Ormai Ferenc iskolaigazgató - mégpedig az iskola alagso­rának, egy folyosórésznek az átalakításával. A számítások szerint 400 ezerbe kerül az át alakítás, felét a bennünket patronáló Ércbánya Vállalat, másik felét az MTS adja. Legalább három tanmedencét Pécsett! A medence persze nincsen még kész, van elég gond az építőkapacitás megszerzésével is, egyesek ebben az ügyben is borúlátóak. De valami min­denesetre elindult. Fenyves Alajos szerint ez az uszoda a harmadik kerületi iskolák úszóoktatásának prob­lémáját ' szigorú beosztással megoldaná. Ha tehát mindhá­rom kerületben épülne leg­alább egy uszoda - mint a fő­városban - a kötelező óra­számot, ha többet nem is, biz­tosítani lehetne. A második kerületben a ta­gozatos iskola o Jókai utcai. Pusztai József igazgató szerint: — A középiskolai menza há­ta mögött a tornaterem mellett ki lehetne alakítani a tanme­dencét. Melegvíz-vezetékek is futnak itt. Szemben van az is­kolánkkal, s központi helyen van. Társadalmi munkát, a ke­rület üzemeitől segítséget is kaphatnánk. Meszesen, ahol a Szénbá­nyászati Tröszt mindig is se­gítette az iskolákat, kellene a harmadik uszodát létrehozni. Az MTS mindhárom medence költ­ségeihez jelentősen hozzájá­rulna. Mert - a kérdéshez tartozik még ez is - belátható időn belül Pécsett nem épül fedett­uszoda. A Tejüzem mellett ter­vezett sportcsarnok építése már egy ötéves tervet késett, s az idei május 1-re kitűzött kezdési határidő is csúszik, valószínűleg ez év végére. De tudni kell, hogy az ehhez csat­lakozó fedett uszoda, amely még mä is vita tárgya, leg­korábban majd a következő ötéves tervben épülhet meg. A közelben tervezett szabad­téri „fürdőkombinát” körül is tisztázatlan kérdések kavarog­nak. Itt lettek volna azok a medencék, amelyeknek építé­séhez a Mecseki Ércbánya Vállalat szocialista brigádjai ünnepélyesen felajánlották tár­sadalmi munkájukat. Időközben azonban kiderült, hogy a tár­sadalmi munka mellett olyan összegek beépítéséről is szó van, amelyeket biztosítani egyelőre senki sem tud. Ezért azóta az e célra alakult tár­sadalmi bizottság is hallgat A szocialista brigádok azon­ban várják, mikor lesz szük­ség a kezük munkájára, amit a legjobb szándékkal, lelkesen ajánlottak fel. Mindebből a lényeg mégis­csak az, hogy - bár a felnőtt lakosság igényét és a sport­igényeket sem lehet elhanya­golni - a gyerekekre kellene elsősorban gondolni, s a sok­kal kisebb anyagi ráfordítást igénylő és mindenképpen szük­séges kerületi tanmedencék dolgát rendezni. A Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya úgy nyilatkozott, hogy az üze­meltetési költségeket minden­képpen állja. Erre a célra is létre kellene hozni egy haté­kony, szűkkörű bizottságot, amely megvizsgálhatná a lehe­tőségeket - például az emlí­tett műanyag medence kérdé­sét — és egybegyűjtené a fel­ajánlott segítségeket, munkát, hozzájárulást. Anélkül, hogy drámai végki­csengést akarnék kihozni eb­ből az önmagában is beszédes, égető témából, mégis utalnom kell azokra a hírekre, amelyek szinte nap mint nap a vízbefúlt gyerekekről szólnak. Pécsett év- röl-évre százával bocsójtjuk útjukra azokat az iskolásokat, akiket - ilyen okok miatt - nem tanítottak meg úszni. Eggyel sem volna szabad sza­porítani a számukat. Hallania Erzsébet i a tit i Bartók-udvar I nyári programja ? Természettudományi és > társadalomtudományi filme- s két, ismeretterjesztő filmso- \ rozatokat láthatunk a TIT í Bartók udvar nyári program- ! jában. Néhány film vetíté­> sén az alkotók is részt vesz- i nek majd, s az előadás utón < válaszolnak a nézők kérdé- í sei re. ? A gesztenyefák alatt, han- i gulatósan berendezett ud- i varban tartják a művészeti i témájú előadásokat, az úti- í élmény-beszámolókat, a dia­> vetítéseket és a kiállításokat j is. A természettudományi $ filmsorozat június 10-én, I csütörtökön este 8 órakor kezdődik, az űrkutatás ered­ményeit bemutató, a megyé­ben még nem vetített, színes filmekkel. A négy film a szovjet Szojuz-programról szól, s a vetítést 11-én, pén­teken este megismétlik. A kérdés úgy tűnik, paradox, időszerűtlen. Parasztságunk bi­zonyított már. Egyre több a jól képzett mezőgazdasági szak­munkás, az új gazdasági me­chanizmus óta pedig létkérdés a magas tudású vezetői és szak­emberállomány kialakítása. Táv­latokban azonban legalább mégegyszer annyi szakemberre, betanított munkásra lenne szük­ség, mint amennyi van. A fejlő­dés lehetőségei adottak, a szak­munkás utánpótlás képe Bara­nyában is javul. A kérdés fölve­tése nem erre vonatkozik. „Száműzve a kapát" Ma még százakat, ezreket lát­hatunk hagyományos módsze­rekkel dolgozni a földeken. Gyakran hallani, hogy a jövő útja e módszerek — már-már jelképszerű — munkaeszközeit félretéve az új technológiák, az új gépek, eszközök, munkafolya­matok elsajátítása, széleskörű alkalmazása. Ez alapos szakmai ismereteket igényei a jövőben. Mindenkitől, aki a mezőgazda­ságban dolgozik. De igénylik-e ma, napjainkban megfelelően a magasabb szakmai tudást? Kér­désünkben rójuk gondoltunk, a jövő szakmunkásaira, betanított munkásaira, akik ma még jó részben hagyományos eszközök­kel és módszerekkel végzik azt, amit a munkacsapat-vezető rá­juk bízott. Közeli, öt-tízéves táv­latokban gondolkodva is világos az a követelmény azonban, hogy nem maradhat így. A bűvös mondat A községi művelődési tervek a termeléssel, a szakmai mű­veltséggel kapcsolatos feladato­kat is mejelölnek. Legalábbis irányelv ez. így azután sok he­lyen olvashatni egy évről évre visszatérő mondatot. Szó szerint ugyanazt: „A termelőszövetkezet gazdasági tervében (másutt: távlati fejlesztési tervében) sze­replő feladatok végrehajtásának segítése a népművelés eszkö­zeivel." Célkitűzés? Feladatmeg­jelölés? Távlati cél? Nem derül ki, mivel arról, hogy mit, hogyan és milyen eszközökkel kívánnak segíteni, már nem esik szó. Nyilvánvaló formalizmus, bürok­ratikus közhely ez a bűvös mon­dat. üresjárat..» És bármeny­nyire is helyes törekvés ez, sőt, természetes követelménye is a fejlődésnek, gyakorlati jelentő­sége csak akkor lehetséges és ott, ahol megvannak a feltéte­lei. Ezek pedig még kevés ki­vétellel késnek. De ilyenre is van példa. A szigetvári járás néhány köz­ségében a tsz vezetői rendszere­sen tájékoztatják a tagságot a tsz időszerű gazdasági felada­tairól, terveiről. Rózsafán pél­dául felnőttklub működik. Itt szakmai ismeretterjesztő előadá­sokat tartottak. Egy-egy szakte­rületen dolgozók kisebb 30— Harkányfürdő keleti részén 3t cég közös pavilonsorát adták át. Ezen a részen üzemelteti majd boltjait o siklósi termelőszövetkezet, a kishorsányi tsz, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat, valamint a drávaszabolcsi termelőszövetkezet. Egy hónapon belül megnyílik külsö-belsö kiszolgálással a lángossütö, pecsenyesütő, az élelmiszerbolt, a borkóstoló. Képünk: a pavilonsor szállodai frontja lefe János felvétele 40-es csoportokban hallgatták és vitatták meg a rájuk vonat­kozó kérdéseket, új ismereteket a téli időszakban. (Pl. állat­egészségügyi követelmények, fe- jógépek kezelése stb.) Hasonló beszélgetések, ismeretterjesztő összejövetelek hangzottak el ha­sonló keretek között a zádori klubkönyvtárban. Mozsgón fon­tos gazdálkodási ágazata a tsz- nek a gyümölcstermelés, barom­finevelés. A szakmai ismeretter­jesztő előadások témái ehhez, tehát a termelőüzem gazdasági I feladataihoz kapcsolódtak itt és a három tagközségben (Szuli- mán, Csertő, Almáskeresztúr). Nagyobb részben, sőt többsé­gében azonban a „bűvös mon­datnak" nincs konkrét funkció­ja, mert a szakmai ismeretter­jesztés törekvései praktikus is­meretszerzést szolgálnak első­sorban. Olyan ismereteket, ame­lyek elsősorban a háztájiban hasznosíthatóak: pl. szőlőműve­lés, borkezelés, kisállattenyész­tés stb. És ezt a legkevésbé sem elmarasztalásként állapítjuk meg. Jó, hogy vannak ilyen elő­adások. Am a tsz, mint önállóan gazdálkodó egység termelési feladatainak közvetlen segítése a közművelődés eszközeivel — még csak távlati cél. Nullszériák Hasonló tapasztalatokat sze­reztünk a sásdi járásban is. A szakmai ismeretterjesztés itt sem szolgálja még közvetlenül a tsz-ek fő termelési profilját. Ám a csaknem valamennyi köz­ségben valamilyen formában el­hangzó mezőgazdasági témájú előadások, szakmai beszélgeté­sek (egyelőre eléggé adhoc- jelleggel) már jelzik egyfelől a kétségtelen szakmai érdeklő­dést, másfelől a korszerű szak­mai műveltség, a termelést köz­vetlenül segítő szellemi kapaci­Szombaton ismét benépesül a fúvószenekarokkal a siklósi vár. Immáron nyolcadszor ta­lálkoznak itt az ország legjobb fúvószenekarai, hogy számot, adjanak önmaguk és a mozga­lom fejlődéséről, előrehaladá­sa rőt. A fúvószenélésnek régi ha­gyományai vannak hazánkban. A fúvószene különösen a bá­nyász- és németlakta vidékeken régtől fogva fonódott össze az ott kialakult szokásokkal. A polgári zenekarokkal, azok fej­lődésével, korszerűsítésükkel cél­tudatosan és országos szinten senki sem foglalkozott. A hely­zet csak a felszabadulás után változott meg. A mozgalom lel­kes hívei a polgári műkedvelő fúvószenekarokat a megválto­zott körülményekhez igyekeztek alkalmassá tenni. Ez több-keve­sebb sikerrel valósult meg. Alapvető változás az 1960-as évek elején következett be a nyári (szabadtéri) népművelési rendezvények és fesztiválok rendszerének kialakulásával. A zenekarok új feladatok ellátá­sához jutottak. Ezek elvégzése vetette fel az új teendőket; a műsorpolitika megváltozását és l a színvonal emelését. Ehhez adott és ad országos szinten segítséget SIKLÓS. Az előreha­ladás a vártnál jóval nagyobb. '■ A fúvószenekarok rövid idő alatt óriási lemaradást hoztak be. Éveken át a Siklósi Várfeszti­vál központi programjaként ke­rültek megrendezésre a fúvós- zenekari találkozók. Az elmúlt évben világossá vált, hogy a keretek, a lehetőségek mór gá­tolják az öntevékeny fúvószene­karok további fejlődését. A ze­nekarok produkciói a klasszikus­értelmű hangverseny lehetősé- I gek biztosítását kívánják ma j már meg. Ennek figyelembevé- ! telével vált külön ihletve fonó- I dik egybe a Siklósi Országos tás érlelődő feltételeit. Ma még sokhelyütt úgy tűnik és nem minden alap nélkül, hogy a he­lyi tsz-vezetők, agrár szakembe­rek nem tartják különösebben fontosnak a tsz-parasztság szé­lesebb körű szakmai műveltsé­gét. Előfordul, hogy a falu műve­lődési vezetője jól látja mi min­dent tehetnének közösen a tsz vezetőivel, de nem tekintik tár­gyaló partnernek. (Hozzá kell tennünk, van ahol indokoltan. De nem mindenütt!) S a fonák­ja is áll. A sásdi járásban pél­dául tavaly 137 ezer forinttal támogatták rendszeresen a köz­ségi művelődési intézményeket. Adják ezeket az összegeket, de nem kérnek és nem várnak el­lenszolgáltatást érte. Pedig kel­lene és elsősorban a tagság szakmai műveltségének emelé­sében. Következésképpen ha az ember körülnéz egy-egy tsz- fenntartású nagy művelődési kombinátban, ahol a tsz-tagság szokmunkás előkészítésétől, a szakember továbbképzésig min­dent a művelődési intézmény szervez és bonyolít le, akkor olyan érzése támad, mint egy nagyszerű új gép (nálunk ki tudja, mikor alkalmazható) null- szériás termékét szemlélve. Per­sze ilyen művelődési ház Ma­gyarországon jelenleg mindösz- sze 30 található. De úgy is mondhatjuk már van 30 ilyen ... A kérdésre, hogy kell-e falun a szakműveltség, mindenképpen pozitív választ kaphatunk. Nem mindegy azonban milyen mér­tékű és milyen széles körben mutatkozik rá igény, és az sem, hogy ösztönözzük-e megfelelő­en. A jövő érdekében helyes vol­na erre is gondolni. Különös tekintettel a tsz-ek és a műve­lődési intézmények személyi és társadalmi kapcsolataira. Wallinger Endre Fúvószenekari Találkozó és s Siklósi Várfesztivál. Szombaton, június 12-én o Fúvószenekarok Találkozóján mutatják be két (a vár udvarán de. 10 órakor és délután 3 óra­kor kezdődő hangverseny kere­tében műsorukat az öntevé­keny fúvószenekarok: a kőszegi, a tatabányai, a mosonmagyaró­vári, az oroszlányi, a komlói, a Mecseki Szénbánya Vállalat, a Mecseki Ércbánya Vállalat, a salgótarjáni és a dorogi zene­kar. A zenekarokat országos zsűri hallgatja meg és minősíti az országos fúvószenekari minősí­tés kiírása szerint. Másodízben zajlik a fúvószenekarok orszá­gos minősítése, amely a siklósi­val kezdődik és a következő fesztiválig terjed. Siklóson az ország legjobb, az elmúlt minő­sítésen „aranylant" fokozatot elért fúvószenekarok minősítte­tik magukat. Másnap, június 13-ón (vasár­nap) a várfesztiválon, a legjobb minősítést elért zenekarok kap­nak többször pódiumot, de megismerheti a közönség vala­mennyi zenekar legsikeresebb számait is. A fesziválon szóhoz- jutnak az úttörő és ifjúsági fú­vószenekarok is. A mostani fesz­tiválon a katonai zenekarokat a budapesti Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenekara képviseli. Két külföldi zenekara is lesz a fesztiválnak, egy szovjet zene­kar és egy svájci, a 90 tagú genfi városi fúvószenekar. Várnai Ferenc — Új művelődési ház. Egy- hózasharasztiban 1,2 millió fo­rintos ráfordítással új, emeletes művelődési házat építenek a ta­nácsház mellett. A tervek már elkészültek a Pécsi Tervező Vál­lalat Szigetvári János-vezette műtermében, s rövidesen a munka is megindul. Kell-e szakműveltség a parasztnak: Siklós és a fúvószene

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom