Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

f 971. június 8. DUNÁNTÚL! NAPLÓ Új szervizek Komión, Mohácson, Szigetváron Erisül Életeik — 31 Eiiifliíért Pécsett az AFIT, az INTERAG és az Autós Ktsz fejleszt Alkatrészügyben nem sok a biztató kyrf inden okunk megvon * * ró, hogy szidjuk az autójavító ipGrt, ennek azonban önmagában sem­mi értelme. Az iparág gondjainak és nehézségei­nek pontos feltárása és megszüntetése nélkül nem várható jelentős változás. Baranya megyében tavaly ősszel került sor az első átfogó igényű, mélyreható vizsgálatra ebben az ügy­ben. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság a megye valameny- nyi szerviz-egységénél meg­vizsgálta a tárgyi és sze­mélyi feltételeket. A ta­pasztalatokat összegező je­lentés decemberben készült el. Mi történt azóta? Volt-e I e hatalmas munkának fo­I ganatja? Tizennégyezer autó Pécsett mintegy 4700 sze­mélygépkocsi van, s ez a szám a szó legszorosabb értelmében napról napra emelkedik. A vá­ros vonzáskörzetében több mint 14 ezer kocsit tartanak nyilván. Ezzel szemben, a mérleg másik oldalán, mindössze két megle­hetősen szerény lehetőségű és felkészültségű nagyüzemi jelle­gű szervi? áll. Huszonegy kis­iparos dolgozik a városban, kö­zülük azonban mindössze egy­nek van hivatalosan segédje, s mindössze háromnak olyan a felszereltsége, ami elfogadha­tónak mondható. A megyei helyzet — bár a kocsik száma megyei viszonylatban is maga­sabb az országos átlagnál —, hasonló. A Baranya megyei Motor- és Autójavító Ktsz har­kányi telepét leszámítva nincs Mázán komoly szerviz-bázis, sőt ciyan jelentős település, mint Komló,’ teljesen ellátatlan. A t zenkilenc megyei kisiparos kö­zül legalább négyen az ipar- engedély visszaadásának gön­ci alatóval foglalkoznak, egyszó­val: a téma valóban a tizen­kettedik órában került a köz- é deklődés után immár az ille­tékes szervek figyelmének elő­terébe is. Mi . kell az eredményes és cvors szervizmunkához? Anyag, ,, megfelelő kapacitás, s megfe- l-lő emberek. Ami az anyag-, pontosabban: alkatrész-helyze­tet illeti: nem sok a biztató. A NEB tavaly alig 50 százalékos­rak ítélte az ellátottságot, s ez ez arány azóta se sokat válto­zott. 1 A szervizhálózat bővítése, a kapacitás további növelése ha nem is kizárólagosan megyei feladat, többnyire a helyi szer­vek döntésétől függ. Nos, a döntések megszülettek. A pécsi városi és a megyei tanács együttesen 31 millió fo­rintot biztosít az elkövetkezen­dő öt évben e szolgáltatási ágazat fejlesztésének támoga­tására, melyből a város 21,5 millióval, a megye pedig 9,5 millióval részesedik. Komoly összegeket ad a KPM, illetve az Országos Tervhivatal is, a dinamikus fejlődésnek vannak azonban más jellegű előfelté­telei is. — Baj van a közgaz­dasági szabályzókkal. A Bara­nya megyei Motor- és Autója- . vító Ktsz a műit évben befeje- ! zett nagyszabású építkezése, il- : letve korszerűsítése hatására I szinte minden nyereségtől el- ' esett: megnövekedett állóesz­közállománya után 850 ezer forint eszközlekötési járulékot kellett fizetnie. Az eszközök és a bérek 85-15 százalékos ará­nya csak minimális részesedési alap képzését teszi lehetővé, ami máris érezteti a hatását a szakmunkás-ellátottság vonat­kozásában. Megéri vagy nem éri meg a I korszerűsítés, a drága gépek, j műszerek beszerzése? - A kér- i dóst egyre többen teszik fel, [ itt az ideje hát, hogy pontos és j igaz választ adjanak rá az ille­tékesek. Negatív hatást gyako- i rol az érdekeltségre az a tény is, hogy a garanciális javítások többségéért csak hosszú idő el- ! teltével kapják meg a szervizt . végző vállalatok a pénzt. Kis­vállalatok esetében ezek a vi­szonylag nagy összegű kintle- : vőségek komoly, fennakadáso- ; kát okoznak. Mindent összevet- | ve: sok az autójavító cégek jo- ' gos panasza, s ha néha el is túlozzák a nehézségeket, az tel- i jes biztonsággal leszögezhető, hogy a pillanatnyi helyzet nem a korszerű nagyüzemeknek, ha­nem a fusizpknak, kontároknak kedvez. v4j> Nyolcból kettő I Mit ígér a jövő? A Népi El­lenőrzési Bizottság javaslatai és az ipari osztályok előterjesz­tése alapján mind a városi, : mind a megyei tanács végre­hajtó bizottsága napirendre tűzte a szolgáltatások fejlesz­tésének, s ezen belül az autó- ‘ javító kapacitás növelésének kérdését. A szervizhálózat fej­lesztését célzó támogatást pá­lyázati alapon ítélték oda. Pé­csett, az AFIT 14 millió forint támogatást kap. Ezzel elérik, hogy a városi kapacitás évi 300 ezer órára nő. Az ú| szerviz összesen 32 millióba kerül. Ugyancsak jelentős összeget - 4 milliót — kap az INTERAG, mely 30 ezer óra évi kapacitás kialakítását vállalta az új vá­rosközpont közelében. Az Autó­javító Ktsz 9 milliós fejlesztési tervet készített, melyhez 4,5 mil­lió forintos tanácsi segítséget kért. A végrehajtó bizottság 3,5 millió forintot megszavazott. Ez idő szerint 180 ezer óra a ktsz kapacitása, a fejlesztés plusz 100 ezer órát jelent. A megyei fejlesztés Komlóra, Mohácsra, illetve Szigetvárra koncentrálódik. A IV. ötéves i terv időszakában nyolc nagy­kapacitású szervizállomás épül állami támogatással az ország­ban - ebből kettő Baranyában. Komlón évi 100 ezer óra, Mo­hácson 250 ezer óra kapacitást alakítanak ki. Szigetváron az építő szövetkezet területén épül szervizállomás: 40 ezer óra ka- , pacitással. Ehhez 3 millió fo- [ rint támogatást biztosít a me- 1 gyei tanács. Siklós, illetve Har­kány ellátásának javítását a már meglévő egység tovább- i fejlesztésével, technikai korsze- I rűsítésével tervezik. 5 egy jó ; hír a sásdiaknak: félmillió fo- j rint tanácsi támogatással a he­lyi termelőszövetkezet is szer­vizállomást épít az elkövetke­zendő öt évben. Elvesznek a szerelők? Alkatrész talán, szervizkapa­citás biztosan több lesz tehát rövidesen, a harmadik tényező azonban változatlan bizonyta­lan. Lesz-e elég megfelelően képzett szakember? Az autósze­relő szakma vonzó, a végzett ifjú szakmunkások jelentős ré­sze azonban évről évre elveszik valahol. Sokan gépkocsivezetők lesznek, mások elmennek falu­ra. A mostani, már-már tartha­tatlan helyzeten tehát csak ak­kor lehet változtatni, ha a kér­dést minden szinten és minden fórumon komplexen vizsgálják. Érteni az autóhoz, ez jó dolog, kifizetődő, most már csak azt kellene elérnünk, hogy legjobb szakembereink munkaidőben, s ne a kétes értékű „második műszakban” találják meg szá­mításukat. Békés Sándor Mikor nem csaphatja be a piac az ajtót? A Népszava saitosze^le­---------------------jeben fog­lalkozik „A piac bevágta az aj­tót” írásunkkal. A cikkben, dió­héjban elmondva, arról volt szó, hogy a családi házakhoz ajtókat gyártó szentlőrinci fo­gyasztási szövetkezet faipari üzemének az év első negyedé- 1 ben csökkentenie kellett terme­lését és fizetésnélküli szabad­ságra küldeni az emberek egy '•észét, mert a TUZÉP-nek érté­kesítési nehézségei támadtak és csak a termelés felét volt haj- [ landó átvenni. A szentlőrincie­ket váratlanul érte a dolog, hi­szen a TUZÉP korábban úgy nyilatkozott, hogy hosszú évekre előre biztosított a piac. Ami igaz is, csakhogy nem szabad kihagyni a számításból: idősza­konként telítődhet a piac. Most is ez történt A téglahiány mi­att lelassult a családi házak építkezése, továbbá a külkeres­kedelem Jugoszláviából és Ro­mániából nagyobb mennyiség­ben importált ajtókat. Megtel­tek készletekkel a TÜZÉP rak­tárai. I Az eset kapcsán több dolgot javasoltam. Valamiképpen el kellene érni, hogy a külkeres- . kedelem jó előre jelezze a bel­kereskedelemnek, hogy ajtókat fog importálni és a piac telítő­désére lehet számítani. A fo­gyasztási szövetkezetben na­gyobb hangsúlyt kell fektetni az információk szerzésére, vagyis piackutatót kellene beállítani. A piackutató például előre je­lezhette volna az ajtók keresle­tével szorosan összefüggő tég lahiányt, informálódhatott volna a várható importról is. Végül felvázoltam az ideális helyzetet. A Népszava kivonatosan is­merteti ckkünket és következte­téseinket, majd megjegyzi: Sze­rintünk ez csak félmegoldás. Nem szabad kihagyni a számí­tásból a célszerűbb tervezést, a hosszú évekre előre megköthe­tő. a megrendelőt is kötelező szerződéseket és a versenyké­pességet, amellyel szemben nem jelent csődöt az importból odódó konkurrencia. Az eset kapcsán vélerné*------------------- nyem szerint, teljes megoldást java­soltam. Hatékony piackutatás­sal, szélesebb profillal elkerül­hették volna a krízist Szentlő- lincen. Ami a hosszú évekre előre megköthető, a megrende­lőt is kötelező szerződéseket il­leti, nos, abban itt nem volt hiba. A TÜZÉP öt évre előre le­kötötte a szentlőrinciek kapaci­tását. A szállítási szerződéseket viszont egy évre kötik. De mi van akkor, ha netán több évre szól a szállítási szerződés? A kereskedelem — hiába kötelezi a szerződés — akkor is „be­inthet", hogy most nem kell az ajtó. A krízis tehát mindenkép­pen fenyeget. Ami a versenyképességet ille­ti, a szentlőrinci ajtók kelendők a piacon, Az import ajtók közül a jugoszlávoké luxus minőségű, tehát választékbővítésre szolgál, a román ajtók minősége viszont nem éri el a szentlőrinciekét. Annak idején, amikor a szent­lőrinci krízist megírtam, nem azért tettem, hogy kioktassam a szövetkezet vezetőit. Az okokat ők is jól ismerték és levonták a tanulságokat. Úgy gondoltam azonban, hogy az eset más kis­üzemek okulására is szolgál. Akadtak már ugyanis a szentlő- rincinél sokkal súlyosabb krízi­sek, amikor a piac bevágta az ajtót. Sajnos, kis- és nagyüze­meink többségében a vállalati belső mechanizmus korszerűt­len. Lépten-nyomon találkozha­tunk vakon tapogatózással, le­becsülik az információszerzés szerepét, érzéketlenek az infor­mációkkal szemben, hiányoznak a jövőbe látó elképzelések. Még egyszer tehát: Hatékony piackutatás, megfelelő rugalmasság; képesség a gyors technikai és szervezeti átállásra — ezek lehetnek a kisüzemek legfőbb erényei. Elsősorban e tulajdonságok birtokában talál­hatják meg helyüket, virágozhat­nak a nagyipar árnyékában. Mikiósvári Zoltán ü DÉOáSZ eszéki kapcsolatai A Magyar Elektrotechnikai Egyesület pécsi csoportja már régóta szerette volna felvenni a kapcsolatot jugoszláv társ- szervezetével. A Zágrábbal való levelezés, majd személyes találkozók után most létrejött a kapcsolat, bár nem egyesü­leti szinten, hanem a DEDÁSZ és az Eszéki Áramszolgáltató Vállalat között. Egyelőre a kölcsönös üdültetésben álla­podtak meg. Ebben az eszten­dőben 20—25 fős csoportok 2— 2 heti üdültetésére kerül sor. A magyarok az Adriai tenger partján, Biogradban, a jugo- szlávok Harkányban és a Ba­latonon nyaralnak. A későbbiekben tervszerűbb lesz a kapcsolat. Szeretnék jobban megismerni egymás munkáját, kiszélesíteni és egy­ben elmélyíteni a szakmai kap­csolatokat. E célból évente fel­keresik egymást, kölcsönösen előadásokat tartanak, szakmai konzultációkat tartanak. Az Eszéki Áramszolgáltató Vállalat egyébként félakkora mint a DÉDÁSZ. Munkahelyi priuszok nyomában A folyosó csendes, csitt! - a párnás ajtó mögött tárgyal a fegyelmi bizottság. Most dön­tenek X. Y. ügyében, aki na­gyot vétett, talán el is bocsát­ják ... A bizottság vizsgál, tárgyal, döntést hoz, de nem mindegy, hogyan. Sok száz fegyelmi ügyet vizsgálnak meg a baranyai vállalatok, intéz­mények évente, közülük jóné- hány „fellebbvitel" szerepel. A végső döntést o Területi Mun­kaügyi Döntőbizottság hozza meg - igen gyakran hatályon kívül helyezi a vállalatok dön­téseit. Nem bűnös az illető? Nem erről van itt szó. Jogsza­bályellenesen folytatják le a fegyelmi vizsgálatot. Egyik pécsi nagyüzemben L, F. kazánfűtő ellen indult fe­gyelmi eljárás ez év elején. Az egybehangzó tanúvallomá­sok szerint súlyosan megsér­tette a munkahelyi fegyelmet, munkáját nem a megfelelő színvonalon végezte, felettesé­nek minősíthetetlen hangon fe­leselt vissza, a kiadott utasítá­sokat nem hajtotta végre - számolni is sok, elegendő bi­Hatálytalanított fegyelmi döntések zonyított tény óll rendelkezésre ahhoz, hogy meghozhassák a legsúlyosabb döntést: a dol­gozót fegyelmi úton elbocsát­ják munkahelyéről. A fellebbezések során ezt a döntést mégis hatályon kívül kellett helyezni. Miért? Egyik jegyzőkönyvet sem írta alá a felelősségre vont dolgozó, sze­mélyes meghallgatása eszerint nem történt meg. Készült egy jegyzőkönyv ugyan március 1-én, amely szerint L. F. a fegyelmi biztos által február 29-én készített jegyzőkönyvbe foglalt tényál­lást elismeri, ahhoz hozzáfűzni semmit sem kíván . . . Viszont idén nem volt feb­ruár 29-e. Ritka eset: o vállalat be­látta, hogy tévedett. Kereske­delmi vállalat, amely B. J. gép­kocsivezetőt szabálytalan fuvar és gépkocsirongálás miatt fe­gyelmi úton elbocsátotta. Ez időben B. J. betegállományban volt. Nem kapott értesítést g döntésről? Nem tudni, de be­tegségéből felépülve munkára jelentkezett. Annak ellenére, hogy a korábbi döntés alapján már nem állt munkaviszony­ban, más munkakörben fog­lalkoztatni kívánták. Azt nem vállalta, mire kölcsönös meg­egyezéssel és „munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel meg­kapta a. munkakönyvét. Rejtélyes az ügy, minden­esetre az elkövetett vétséghez mérve aránytalanul súlyos bün­tetést szabott ki a vállalat. A TMDB hatálytalanított, bár már csak utólag, hiszen közben o vállalat is lojálisnak bizo- . nyúlt. * Az utolsó két esztendőben a Területi Munkaügyi Döntőbi­zottság közel hatvan esetben hatálytalanította a válllalatok fegyelmi döntéseit. És nem azért, mert nem volt rá jog­alap, hanem azért, mert a fe­gyelmi eljárás szabálytalan volt, Az idén eddig tizenhat esetben kellett eljárási sza­bálytalanság miatt visszakül­deni a döntéseket a feladó­nak. Egy fegyelmi eljárás valamely vállalatnál több embert, több órán át foglalkoztat. Ha min­den szabályos, a dolog rendben van. De ha nem, akkor az ügy megjárja az összes fórumot és akkor ezek az órák ijesztően megsokszorozódnak. Munka­időkiesés - a bizonyítási el­járáshoz megidézett tanúk, felek útiköltségei, megannyi bosszankodást, pénzkiadást je­lentenek. Mindenki megérdemli, hogy véleményét a dologról meg­hallgassák, okos érvekkel, té­nyekkel támasszanak ellenvéle­ményt. A fegyelmi döntések így nyernek értelmet. Ezekre az el­járásokra is vonatkozik a költő néhány, sokat emlegetett so­ra: „....csak pontosan, szé­pen, ahogy a csillag megy az égen - úgy érdemes.” A énegoldás egyszerű: fel kell ütni a Munka Törvény- könyve idevonatkozó szaka­szait. Kompi* Péter FORGALOM A 6 OS ÚTON, HIRDNÉL Erb János felvétele 1 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom