Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

T971. június 5, DUNANTÜL! NAPLÓ 5 Kitüntetett pedagógusok Tegnap délelőtt a pedagó­gusnap alkalmából eredmé­nyes oktató-nevelő munkájuk elismeréséül nyolcvan pedagó­gusnak adott át kitüntetést a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Orbán László, a miniszter első Helyettese. Ötvenegyen kaptak Kiváló Tanár, húszán Kiváló Tanító és kilencen Kiváló Óvónő kitüntetést. Pécsről, illetve Baranyából négyen részesültek a magas pe­dagógiai kitüntetésben. Kiváló Tanár Buday Lajosné, a: Ágos­ton téri Általános Iskola igaz­gatója, Erhardt Imre, a Széche­nyi Gimnázium és Szakközép- iskola igazgatója és Tóth Fe­renc, a komlói Kodály Zoltán ének-zenei általános iskola ta­nára. Kiváló Óvónő címmel tün­tették ki Gyűdi Sándarné me­gyei óvodai felügyelőt. Indulás Eszékre j Kamaraopera- és balettannálé A pécsi opera első teljes bemutatkozása - A balettegyüttes is megy Szombat estétől A medencéből nézhetik a televízió műsorát a harkányi fiirdőzők Amikor sportmérkőzést, krimit, vagy éppen folytatásos filmet sugároz a televízió megcsappan az éjszakai fürdőzők száma a harkányi strandon. Azért, hogy egyik élvezetről se kényszerül­jenek lemondani a vendégek, új szolgáltatást vezet be a Ba­ranya megyei Fürdő Vállalat. Mór felszerelték az antenná­kat az úgynevezett téli fürdő és a felső, szabadtéri medence mellett. Két Viktória Super te­levíziót vásároltok, amely ma estétől minden éjszaka műsor­zárásig üzemel. A készüléket másfél méter magas talapzatra helyezik, így a műsor a vízben lubickolva is látható. Párizs, Zágráb, Pozsony, Maribor, Eszék, Prága, Új vidék, Szkopje — ezekből a városokból érkeztek együttesek tavaly az I. Kamaraopera- és Balettannáléra, Eszékre. Az Eszéki Horvát Népszínház in­dította ezt az évente visszatérő nemzetközi találkozót, s már tavaly szerették volna meghív­ni a Pécsi Nemzeti Színházat is. Az idén pedig létrejött a megegyezés és ma, június 5-én délelőtt három autóbusz 'ndu' Eszékre, a Pécsi Balettel, a színház operarészlegével, s ze­nekarával. A balettegyüttes két művet mutat be. Egyik a Bak­fark Bálint dalaira írott Fan­tázia című szimfonikus balett, Eck Imre koreográfiája, másik Kincses József zeneszerző és Tóth Sándor koreográfus mun­kája, a Pécsett 1964-ben be­mutatott Mit takar a kalapod? című balettszatíra. A két tánc­játék előtt pedig Károly Ró­bert: Japán halászok című egy- felvonásos operáját adják elő Eszéken. Az operabemutatónak két érdekessége van. Először is ez a pécsi operaegyüttes első teljes bemutatkozása, amikor nemcsak szólistákat cserél a két színház, hanem a szerzőtől az énekesekig, a zenekarig, a műszakiakig mindenki a Pécsi Nemzeti Színház tagja.- öröm, megtisztelés és iz­galom - mondotta Károly Ró­bert, a szerző, az este. - Mind­ezt érzem most, az indulás előtt Igazi tavaly igen jó sajtóvissz­hangja volt az operának, orszá­gos lapokban is. Mégis öröm, hogy éppen az én művemmel teszünk egy újabb lépést a két színház, s ezen keresztül a két i nép szoros barátsága felé j De izgulok is. Bár az operát ugyanúgy állítjuk színre, ahogy azt idehaza olyan sikeresen megoldotta Horváth Zoltán operarendező, mégis sokan nézik majd, nemzetközi talál­kozón veszünk részt, ahol az egyik este szereplői másnapra nagyon is szakértő közönség­ként ülnek a nézőtéren. Aztán egy hágai színház Sztravinszkij művet mutat be, előadják Gol­doni: Mirandolinájártak opera- váhozatát Buhuszláv Martinu művét, egy athéni színház Agamemnon bemutatót tart. A készülődök csoportjában is­merős pécsi arc: Juhász Pál. Hazajött Innsbruckból, ahová szerződése köti, mert nélküle nem lehetne megoldani az eszéki előadást, nagyon szereti ezt az operát, s vágyott is már Pécsre.- Hogyan él, hogyan jut szerephez egy pécsi operaéne­kes Ausztriában?- Előbb természetesen kisebb feladatokat kaptam. Aztán megbetegedett a Trubadúr előadás Manrico-ja, s én na­gyon rövid idő alatt megtanul­tam németül ezt a szerepet, pedig még magyarul sem éne­keltem soha. Sikerem volt, vé­gig én alakítottam Manricot. Az eredmény: havi 4500 schil- lingre emelték a fizetésemet és a jövő évadban a Bajazzók Canióját, s a Parasztbecsület Turidduját énekelhetem, tehát két nagy szerepet, s megta­nulhatom minden tenorista egyik álmát: a Fidéliót. A Nemzetközi Újságíró Ok tatási Központ hallgatóinak ti­zenegy fős csoportja látogatott pénteken délután a Dunántúli Napló szerkesztőségébe. Az egyiptomi, niaérici, Szíriái, sru- dáni és pakisztáni rádiók veze­Szocíalista kultúráért A könyvterjesztő EGY OTTFELEJTETT RONGY MIATT. Kigyulladt az ötvenes autóbusz Ffúsz-huszonöt éve álltak munkába az első állami köny­vesbolt vezetők. Akkortájt még a papír- és iskolaszerrel közös profilú üzletben. Szinte vala­mennyien akkor kezdték a szak­mát: az eladást, a könyv- kereskedést. Húsz-huszonegy év alatt csil­lagászati számokban mérhető ebben az országban a könyve­kért adott forintok mennyisége. A művelődésben magára talált nép egyre otthonosabb, sokan állandó „kuntsaftok” fizetéskor a bizományosnál, vagy a köny­vesboltokban. A boltos itt is kí­nálja az ár.ut; munkájp mégsem csak kereskedés. Több annál, hisz ez a portéka sajátos áru. Mégis eladóiról, kulturális for­radalmunk egyik fontos „had­oszlopáról'' bizony kevés szó esett az elmúlt negyedszázad alatt. Resch József, a komlói Mű­velt Nép könyvesbolt vezetője, ötven körüli szerény, halkszavú ember, abból a generációból, amely a felszabadulás után in­dult el új országot építő és tanulva oktató-nevelő útjára. Cukrászsegédből politikai mun­kás, majd Dunaföldvár első könyv- és papírboltjának veze­tője, 1951-ben. Tervet teljesít 1 és kultúrát terjeszt. . . Kerék­párra szerelt bőrönddel járja a kisüzemeket, ktsz-eket. A bő­röndben könyvek. Kirakodik, berakodik, vásárlóit nem egy­szer a munkapadok mellett igyekszik rávenni az „üzletre". Annak tudatában, hogy a to­vábbi években, és évtizedek­ben már nem mindegy, sőt a jövő társadalomnak az is eg­zisztenciális kérdése lehet, hogy a munkás - nemcsak a szer­számot - a könyvet is kezé­be veszi-e. S ha igen, vajon mit. így indult, Tamásiban, majd 1955-től Komlón folytatódott Resch József könyvterjesztő pá­lyája. Ma már 40 bizományos tartozik hozzá s évente mint­egy 2 milliós forgalmat bonyo­lítanak le. Tizenöt év. Másfél évtizedes kapcsolat a szocialista város dolgozóival, üzemeivel, iskolái­val. Munkahelye valamikor egy félreeső, zárt helyiségben állt. Ma, csupa üveg kirakatával, a város szívében, a szép, új üz­letsor közepén található, a Mű­velt Nép könyvesbolt. Vásárlói­nak többsége régi ismerős. Hosszan lehetne sorolni azokat a bányászokat, fizikai dolgozó­kat, akik a hőskorszakban itt,. Komlón meggyökeresedve az Olcsó könyvtárral kezdték, a klasszikusok sorozatával folytat- { ták ismerkedésüket az iroda­lommal, Ma kialakult, megha­Nem mindennapi útikaland­ban volt részük azoknak, akik pénteken délután háromnegyed keltű körül felszálltak a pécsi ötvenes autóbuszra, amely az Ady Endre utcán keresztül a belváros felé igyekezett: az utasok a 34-es számú ház előtt riadtan figyelmeztették a GC 10-40-es autóbusz vezetőjét, Botos Dezsőt, hogy a gépkocsi padlózatából erős füst áramlik, s lángnyelvek csapnak ki . . . A gépkocsivezető azonnal megállt, oltani kezdte a tüzet — szerencsére Bergics Antal, a DÉDASZ gépkocsivezetője is észrevette a kigyulladt autó­buszt, és oltókészülékével azon­nal a segítségére sietett. így si­került elérni, hogy a tüzet rö­vid idő alatt lokalizálták, s az autóbuszon utazó 30—35 sze­mélynek semmi baja sem eseti A tűz okát egyébként szakáitok nélkül is könnyen meg lehetett óllap-'tani: a kipufogócső felett egy olajos rongyot felejtettek, , A tárgyalóteremből Cserben hagyás Súlyosan megrongálódott Trabant személygépkocsira buk­kantak a járókelők 1970. de­cember 12-én este a pellérai útkereszteződésnél. Az árokba fordult autóból szinte úgy emel­ték ki a sérült vezetőt, aki el­mondotta, hogy egy teherautó­val ütközött. A balesetei Gazdag József 24 éves szulimáni lakos okozta, aki ZIL tehergépkocsival fuva­rozott az említett napon. Dél­után, munkavégeztével nem állt be járművével az AKÖV tele­pére, hanem szabálytalanul, különböző személyeket szállí­tott Szigetvárra. Útközben több­ször megállt, szeszt fogyasztott, majd az italozást Szigetváron, az Arany korsó vendéglőben folytatta. Az esti órákban kö­zepes alkoholos befolyásoltság tározott igényük, és otthon szép könyvtáruk van-, A könyvesbolt vezetője sok egykori kisiskolást kalauzolt első könyvvásárlásuk­ban segítve őket. Ezek az egy­kori kis srácok ma szakmun­kások, értelmiségiek: könyvet szerető, művelt, olvasó embe­rek. Statisztika nem jelzi, „ment-e könyvek által előbbre a világ' Komlón, mikor és milyen arány­ban. De aki itt körülnéz, be­tekint a bányászok otthonába, aki szót vált az emberekkel és a város vezetőivel, nem lehet kétsége efelől. S ebben az irodalom terjesz­tőinek is van némi részük. Resch Józsefnek, a komlói Művelt Nép könyvbolt vezető­jének több, mint 20 éves mun­kássága elismeréséül csütörtö­kön délelőtt a budapesti Fészek Művészklubban adták át a mi­niszter Szocialista kultúráért ki­tüntetését. W. E. r Átadták a megyei borverseny díjait alatt állott, így ült a volán mel­lé és indult vissza Pécsre. A pellérdi elágazásnál - ittasága következtében - elvesztette uralmát a jármű felett és át­tért az út menetirány szerinti bal oldalára. Féktávolságon belül került a szembejövő sze­mélygépkocsi elé, amelynek ol­dalát, nagyerejű, surlódásszerű ütközéssel letépte. Ezután se­gítségnyújtás nélkül elhajtott. Az ügyet a Pécsi Járásbíró­ság tárgyalta. Bűnösnek mon­dotta ki Gazdag Józsefet fog­lalkozás körében elkövetett gon datlan veszélyeztetásben, se­gítség nyújtás elmulasztásában, valamint a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésében és 1 év két hónapi szabadságvesztésre ítélte. A közelmúltban lezajlott megyei borverseny győztesei gyűltek össze pénteken dél­után 2 órakor Pécsett, a Ság- yári Művelődési Ház nagyter­mében megtartott díjkiosztó ün­nepségen. Ezen a megyei bor­versenyen, mely iránt soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvá­nult meg, több csúcs is szüle­tett, rekordot döntött a neve­zők száma, a benevezett borok száma és a kiadott érmek száma is. Az állami gazdasá­gok ezúttal 15, a tsz-ek 37, a társulások 8, a háztáji és egyé­ni szőlőtermelők 77 és az egyéb szervek — Mecseki Pincegazda­ság, a Mohács városi Tanács, stb. - 31 borral szerepeltek a versenyen. Különösen szembe­tűnő volt a termelőszövetkeze­tek és a kistermelők „előre­törése” és jó szereplése. A zsűri összesen 168 bort bírált meg, s ebből százhatvankettőt díjazott. Az első ízben kiadott díszes arany, ezüst és bronz ér­meket a tegnapi ünnepségen Baracs József, a Megyei Ta­nács Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Osztályának vezetője adta át a győzteseknek . A borverseny zsűrijének ne­vében dr, Diófási Lajos, ku­tató, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos fő- munkatársa adott elemző érté­kelést a verseny tapasztalatai­ról. Elmondotta, hogy a zsűri mércéje most különösen szigorú volt, hisz a versenyző borokat perspektivikusan a közelgő 1972. évi budapesti borvilág­verseny szemszögéből vizsgál­ták s ez csak növeli a kiadott díjak rangját. A borversenynek ezúttal nemcsak arra kellett választ adnia, hogy milyen volt az 1970-es évjárat - egyébként Badacsony mellett Baranyában volt országosan is a legjobb, s ez is a versenyen derült ki - hanem mindenek­előtt egy koncepció helyessé­gét vagy kudarcát kellett en­nek a versenynek igazolnia. Az elmúlt évtized nagy telepítései ugyanis termőre fordultak, a nagyüzemekben, itt Baranyá­ban közel fél milliárd forintot fordítottak^ebben az időszakban szőlőtelepítésre. S szakítva minden hagyománnyal, merő­ben új, világviszonylatban is a legkorszerűbb szélessoros mód- szerref telepítették ezeket az ültetvényeket. A koncepció he­lyességét igazolja az a sok arany, ezüst és bronz érem, amit a nagyüzemi telepítések borai erről a versenyről haza­vittek, állami gazdaságokba csakúgy, mint a termelőszövet­kezetekbe. A borvidékeket értékelve a verseny után Villány megtartot­ta hegemóniáját, hisz a 46 aranyéremből 30 arany került erre a termőtájra, második lett a Mecsek 11 aranyéremmel, harmadik a mohácsi körzet 8 arannyal és negyedik Szigetvár vidéke, | tő munkatársai baráti beszél- i getést folytattak a helyi sajfó és rádió dolgozóival. A vendé­gek ma a 400 ágyas klinikát te­kintik meg, majd Siklósra és : Harkányba kirándulnak. fi magyar alBergolégusok tanácskozása Pécsett A klinikai allergológia idő­szerű kérdéseivel — a szerve­zet túlérzékenységi állapotának okaival és gyógyításának mód­jaival — foglalkozik a magyar allergológiai társaság II. ván­dorgyűlése, melyet Pécsett tar­tanak a POTE központi épüle­tében. A nagyszámú résztvevőt dr. Boros Béla, az egyetem rek­tora köszöntötte, dr. Hámori Ar­túr egyetemi tanár, a társaság elnöke pedig megnyitotta a kétnapos tanácskozást. A ván­dorgyűlés résztvevői tisztelettel adóztak a Magyar Allergolé- giai Társaság közelmúltban el­hunyt alelnöke dr. Rajka Ödön akadémikus emlékének. A kétnapos vándorgyűlésen huszonöt előadás hangzott, il­letve hangzik el. Az allergoló­gia tudománya az utóbbi idő­ben — jórészt a szervátülteté­sekkel kapcsolatos kutatások nyomán — dinamikus fejlődés­nek indult világszerte, így ha­zánkban is. Az orvosok beszá­moltak a magyar kutatóknak az utóbbi években elért jelen­tős eredményeiről, tapasztala- j tairól. A Magyar Allergológiai Tár­saság következő vándorgyűlé- | sét 1972-ben Debrecenben ren­I dezi. TEHÉNCSORDA A SÍNEKEN Tizenkét állatot gázolt el egy tehervonat Több mint százezer forint kór 106 percet késett a szombat- helyi sebesvonat Szokatlan vasúti baleset tör­tént pénteken hajnalban Do- rá~y és Szigetvár között a vá­gányokon. Orsós Józsefné 43 éves molványi lakos, a nagy- dobszai tsz tagjainak 40 háztá­ji szarvasmarháját hajtotta ki a legelőre. A 25-ös őrház mel- iett, a sorompó nélküli vasúti átjáróban a sínekre ment a osoraa, amikor a 2478-as szá- nü tehervonat belehajtott, A kerekek alá került állatok közül kilenc a helyszínen elpusztult, három sérült pedig kényszei- vágásra került. A kár megha­ladja a százezer forintot. A síneken fekvő elhullott ál­latok miatt az említett szakaszt 48 percig zárva tartották, s ezert a Pécs és Szombatheú között közlekedő sebesvonat 106 par­cel késett. ' k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom