Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
1971. június 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Ami mimienkit érint és érdekel Mi történt a párttagok közérdekű javaslataival? Négyezer köbméter hiányik Tartós ivóvízhiány Pécsett Az óvodai kérdés, a községi strand állapota, a nők helyzete, a közélet tisztaságának megóvása csupa olyan téma, amely pártállásától függetlenül mindenkit érint és érdekel ma Magyarországon. Több ezer ilyen jellegű javaslat hangzott el a múlt év második, felében a megyében, az MSZMP X. kongresszusára készülő pártszervezetekben, illetve pártértekezleteken. Még csak kísérletet sem tehetünk arra, hogy a sok ezernyi javaslat sorsát áttekintsük, hiszen ahhoz nem egy kurta újságcikkre, hanem egy vaskos tanulmányra lenne szükség. Azt viszont megtehetjük, hogy kiválasztunk egy olyan települést a megyében, mely elég nagy ahhoz, hogy változatos, átfogó, viszonylag kerek képet kapjunk arról, hogy milyen észrevételekről is volt szó; viszont mégsem olyan nagy a település, hogy ne lehessen áttekinteni. Legyen ez a település Pécs- várad nagyközség, melyhez 7 falu, 16 pártszervezet tartozik, 300 párttaggoi. Több mint 40 közérdekű javaslatot tett a 300 kommunista 1970 második felében — nézzük mefcj, mi lett a javaslataikkal? Amit helyben intéztek el Avval kell kezdenünk, hogy a kommunisták sem eszményien tökéletes emberek, akik közül mindenki és minden alkalommal csupa olyan javaslatot tesz, ami megvalósítható. Pécs- várad körzetében is akadtak irreális indítványok. Valaki azt javasolta például a községi pártszervezetben, hogy a levélhordó postások nyugdíjkorhatárát szállítsák le 55 évre. Talán mondanunk sem kellene: a mai munkaerőhelyzetben, amikor az átlagos életkor is kitolódik, aligha lehet a kívánságot teljesíteni. A legtöbb javaslót persze reális és helyben megvalósítható. Több Pécsváradhoz tartozó „külközségből” kérték például, hogy legyen nagyobb ; képviseleti arányuk a nagyköz- j ség tanácsában. A javaslatot j továbbították a népfrontnak, s j ma már három tanácstag kép- j v:seli Pusztakisfalut a korábbi j eggyel szemben. Hasonló a j helyzet Apátvarasdnál is. Sebestyén József, a Hazafias j Népfront pécsváradi titkára azt ; kérte, hozzák rendbe a pécs- I váradi strand medencéjét, kabinjait, környékét. Javában folynak e munkák, július közepén átadják a strandot. Kétszázezer forintot költenek rá. Terepren- 1 dezési munkák folynak a pécs- í váradi ravatalozó környékén is, | mert Szilágyi M. Józsefné - í joggal, - észrevételezte, hogy i az építmény környéke nagyon el van hanyagolva. Szép Antal nyugdíjas tsz-tag | indítványára megvizsgálják a | nyugdíjkorhatár felé közeledő . nők helyzetét a Dózsa Tsz-ben. Hamarosan végeznek a felméréssel. Szóba került az óvoda is. Arról vitatkoztak a községi pártszervezet taggyűlésén, mi lenne a célszerűbb: a pécsváradi központi óvoda további bővítése, vagy pedig egy új . óvoda építése Pécsvárad Zen- , gővárkony felé eső újtelepén. | Végül Lelkes Edéné párttag javaslatára az utóbbit fogadták el, mert az újtelep viszonylag messze van a központtól, s az újtelepen van a legtöbb óvodáskorú gyermek. Lelkesné indítványa bekerült a nagyközség ötéves tervébe. Felterjesztették Budapestre Mint minden párttaggyűlésen és pártértekezleten, Pécsvárad j körzetében is sok olyan javas- | lat hangzott el, amelyet csak a j járás, a megye, vagy pedig a | kormány tud megoldani. Tajti Pálné és Unti Lajosné tanárok j például avval a kéréssel for- , dúltak a kormányhoz: emeljék i a pedagógusok fizetését, mert méltányos és időszerű volna. Mint tudjuk, 1971. július elsejei hatállyal fel is emelték. ' Tajti Pálné valamint Császár ! János, a pécsváradi mezőgaz- j ; dasági szakmunkásképző iskola \ tanára szót emelt azért, hogy az állami gazdaságok és tsz-ek szarvasmarha-tenyésztő üzemágában vezessék be a két- műszakos termelést. Tényekkel bizonyították, hogy mind nagyobb gondot okoz az utánpótlás az állattenyésztőknél, a jelenlegi osztott műszak miatt. A ! fiatalok azt szeretnék, ha nyolcórás munkaidőben, az iparhoz hasonló munkakörülmények közepette dolgozhatnának. Lelkes Edéné kérte az ipart, hogy gyártson olcsóbb konyhai edényeket és konzerveket. Kér- j te, hogy továbbítsák az indít- ! ványát. Hasonló kéréssel for- j dúlt a pártvezetőséghez Benkő Ferencné lovászhetényi tsz-tag és Gresa Lajos pécsváradi ÁFÉSZ-elnök is. Mindketten a közélet tisztaságának megvédése érdekében emeltek szót. Felhívták a figyelmet arra, hogy akadályozzuk meg a tisztességtelen haszonszerzés minden formáját, lépjenek fel az anyag- j beszerzések során nem egy j esetben tapasztalható „ajándé- j közősök" ellen. Mint tudjuk, az- j óta már több országos vezető és a központi pártsajtó is szót emelt az ilyen jelenségek ellen, s több olyan igazgatót felelős- ! ségre vontak, aki tisztességte- I len módon növelte vállalata ' hasznát. Nem véletlenül történt így: a X. pártkongresszusra készülő kommunisták javaslatait, észrevételeit az egész ország területéről összegyűjtötték és 1 eljuttatták a Központi Bizottsághoz. Minden jogos panaszt! 'Az igazsághoz híven el kell mondanunk: a Pécsváradon el- , hangzott javaslatok közül kettő 1 sorsa még ma is bizonytalan. Több tsz-tag indítványozta például, hogy a termelőszövetkezet emelje fel az ipari színvonalra a 3 vagy annál több gyerek után járó családi pótlékot. I Még máig sem tudni, hogy fel- , emelik-e vagy sem. Formailag ugyan megszavaztatták a tsz- közgyűlésen, de azóta sem történt semmi. Talán mondani sem kellene: így nem szabad az ügyeket intézni. Fia a tsz-nek ! A PÉCSI TERVEZŐ VALLALAT felvételre keres építésztechnikusokat SZERKESZTŐI MUNKAKÖRBE. Jelentkezés: Pécs, Rákóczi ál 1. szám. személyzeti vezetőnél, nincs még erre pénze, akkor az a legcélszerűbb, ha a tagság elé állunk, nyíltan bejelentjük és hitelesen megokoljuk, hogy miért nincs. Ezért még senki sem tehet szemrehányást, hiszen hány olyan kívánságunk van, amit ma még nem lehet teljesíteni! Nem szabad bizonytalanságban hagyni az embereket I Nem teljesítették Tavaszi István, a Zengőaljai Állami Gazdaság szerelőjének kívánságát sem, aki - társai nevében is - azt kérte, hogy vasárnap is vigyék ki az újságot Szilágypusztára. Szilágypuszta elég nagy, 64 újságpéldányról van szó — az emberek vasárnap tudnak a legtöbbet olvasni. Kétség sem férhet hozzá, hogy Tavaszi István panasza jogos, azt orvosolni kell és orvosolható is, hiszen Szilágypusztát a néhány kilométerre fekvő Pécsváradról látják el újsággal. Aligha fog az állami gazdaság pénzzavarba kerülni, ha vasárnaponként kocsit biztosít erre a célra. Azt is mondhatnánk, hogy szemlélet kérdése az egész: elismerjük-e vagy pedig csak hangoztatjuk — a tudatformálás nagy szerepét? , Mint mondottuk, a pécsváradi körzethez tartozó 300 párttag több mint negyven közérdekű észrevételt tett. Ehhez képest nem sok a két elintézetlen javaslat. Azok azonban, akik még ma sem kaptak az észrevételeikre választ, aligha vigasztalódnak evvel a két számmal. Ök a maguk javaslatát nézik - és érthetően! Magyar László Ötödére apadta Tettye-forrás hozama - Túlfolyó tartályok, csöpögő csapok Évek óta súlyos, megoldatlan problémája Pécsnek a nyarankénti ivóvíz-hiány, amely az idén a szokottnál korábban jelentkezett. A magasabban fekvő területeken, valamint az emeletes házak felső szintjein - mondhatni - katasztrofális a helyzet. A gondok közismertek, az azonban meglepő, hogy már májusban sincs elég víz. Az elmúlt évben ugyanis eny hülést ígérő intézkedések történtek. Mivel magyarázhatók a jelenlegi körülmények? Erre kértünk választ Arató Ferenc- től, a Pécsi Víz- és Csatornamű igazgatójától.- Kevés volt az őszi és tavaszi csapadék, s a hirtelen jött szárazság miatt ötödére apadt a Tettye forrás vízhozama. Tíz év óta nem volt erre példa. A tavaly júniusi ötezer köbméter helyett, most csak 1000 köbméter vizet kapunk 24 óránként a Tettyéről. így aztán legalább napi négyezer köbméter hiányzik, annak ellenére, hogy a pécsi gyárak, üzemek ebben az évben már kizárólag ipari vizet használnak. Ezzel locsolják az utcákat, sőt a Hőerőmű és esetenként a Bőrgyár is igényt tart tisztított szennyvízre. A város napi vízfogyasztása 41 ezer köbméter, beleértve a tisztított vízzel dolgozó élelmiszeripari üzemeket, a sütőipart, söripart, tejipart, stb. Az említett mennyiség azonban nem elégíti ki az igényeket. Súlyosbítja a helyzetet, hogy még mindig sok ivóvíz pocsékolódik el. Ezer köbméterekre tehető az a, mennyiség, amely a csöpögő csapokból, túlfolyó és állandóan ürítő hibás WC tartályokból kerül a csatornákba. Hajdú László, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat főmérnöke elmondotta, hogy a város tavalyi vízszámlája meghaladta ötmillió forintot. Ebből mintegy 2 és félmilliót az Urónváros- ban elhasznált vízért fizettek, holott itt a fogyasztók 25 százaléka él csupán. A legutóbbi vizsgálat adatai szerint az Uránvárosban 360, míg a belvárosi magánházakban 160 liter az egy főre eső napi víz- fogyasztás. Nyilvánvalóan azért, mert az utóbbiak nem átalányt, hanem a tényleges fogyasztást térítik. Néhány éve hozott határozatot a tanács végrehajtó bizottsága arról, hogy a házfelügyelők kötelesek ellenőrizni a lakásokban lévő vízcsapok, szerelvények, tartályok állapotát. Gyakodatilag a helyzet azóta is változatlan, a rendelkezést nem hajtják végre. Akadtak ugyan házfelügyelők, akik megkísérelték, de - elmondásuk szerint —, a lakók durván kiutasították őket. A PIK két ellenőre állandóan a várost járja, figyelik, menynyit mutatnak a vízórák. Ahol túlfogyasztást tapasztalnak, természetesen figyelmeztetnek, számiát nyújtanak be. Sokan j azzal védekeznek, nincs kivel megjavíttatní a csapokat, kevés a kisiparos, a ktsz meg nem győzi. Hajdú László tájéSzemben a tűzzel Kántor százados koztatása szerint a PIK, - természetesen a díjszabásban meghatározott összegért - mindennemű vízvezeték, csao, stb. javítását elvállalja, csak be kell jelenteni a hibát a házkezelőségen. Szólhatnánk még a virágöntözésről, a kertek mértéktelen locsolásáról, amely a jelenlegi helyzetben megengedhetetlen. Mindenkinek takarékoskodni kell az ivóvízzel ahhoz, hogy valamennyi pécsinek jusson. A legkisebb fennakadás esetén azonnal megnövekszik a vízfogyasztás, az emberek tartalékolnak, reggel teletöltik a kádakat, vödröket, de- mizsonokat, s ha este mégis van víz, az edényekben lévőt kiöntik, frissre cserélik. Ez jellemző Pécsre, 1971 június elején. De vajon med dig? Mikorra várható javulás? A Vízmű még ebben az év ben megkezdi egy 2,5 kilomé teres nyomóvezeték építését amely a jelenlegi ipari veze fékhez csatlakozva összeköti szennyvíztelepet a pécsi üze mekkel. Ilymódon lehetővé vá lik, hogy a vízigényes gyára tisztított szennyvizet használja nak a Dunából érkező ipar víz helyett. A felszabaduló napi négyezer köbméter Duna vizet tisztítják, növelve az ivó víz mennyiségét. Lényeges ja vulás tehát csak jövőre vár ható. A tisztított szennyvíz hasznosítását ugyanis számtalan vízminőségi vizsgálat előzte meg, amely csak a közelmúltban fejeződött be. Az eredmény kedvező: a tisztított szennyvíz minősége jó, megfelel a különféle gyárak technológiai előírásainak. W. M. Vajon mi kell ahhoz, hogy az ember jó tűzoltó legyen? Bátorság .... vakmerőség . . ., Határozottság . . .? Több annál. A lángokkal kell szövetséget kötnie annak, aki e szakmát hivatásának választja. Azt mondják, Kántor János, az őrségparancsnok ilyen ember. Tíz esztendeje szinte minden tűzesetnél ott volt, ami a megyében történt. A munka ünnepén — május 1-én jubilált, mint őrsparancsnok. Előtte még feljegyzett vagy hét évet. Siklóson kezdte az önkéntesek között, még Mittler Béla bácsi keze alatt... Aztán elment tiszti iskolára — mintha ma lett volna — és alhadnagyként került Pécsre. Fiatal ember — 42 éves. A „rohamszobában” beszélgetünk. Az ajtó felett a riasztó- csengő és a jelzőlámpa. Fél szemmel, fél füllel állandóan figyelni kell. Ha megszólal a „vércsehang”, hatvan másodpercen belül már az utcán kell lennie az első piros autónak. — Legfrissebb nagy élmény a szentlőrinci MÁV kultúrház tüze, s az egyik legveszélyesebb munkám a Hal téri festékbolt volt. Nemcsak a vegyianyagok miatt, hanem a tűzoltó „etikett" első paragrafusa miatt. Ez így szól: a tüzet ott kell „megfogni", ahol a megpillantáskor volt. Tehát nem nőhet tovább. Huszonnégyórázik. Kétnaponként látja a családot. S a tűz eloltása nem mindig egy perc. Reggeltől estig, estétől hajnalig eltarthat. A veszélyes tetőszerkezet szétbontása is sok veszélyt rejtő utómunka. Tél és nyár egyre megy. Kis füzetet tesz elém. Minden lapja egy-egy sajátkezűleg készített „térkép". — Nemcsak a veszély elhárítása után rajzoljuk meg a felvonulást, az eseményeket, ha nem minden tűzre készülni kell. Az egyik lapon a most épülő postaépület rajza, az épületet körülvevő utcák képe, az esetleges fecskendő telepítések helye. Pirossal jelölve a tűzcsapok Amelyik a föld felett van azt egy átló jelzi, amelyik a föld alatt, az be van satírozva. És így van ez a megye szinte összes gyárával, üzemével, középületével. Járni kell az utcákat, s minden egyes háznál felmérni az eshetőségeket: milyen is legyen a parancs, ha éppen itt gyullad ki valami? És tanulni kell állandóan. Az új vegyianyagok oltása mindig mást és mást követel. Sportolni kell — súlyt emelni, röplabdázni, futni —, mert a tűzfalak megmászása nem gyerekjáték. Erő kell hozzá, j — Szabadidő csak akkor van, ha tényleg szabadnapos az ember. A mentésekre terelődik a szó. Kútból embert kiemelni, dőléssel fenyegető házból menteni... és sorolhatnánk megállás nélkül. Nemcsak a tűzoltás tűzoltó feladat. És bizony ahányszor megszólal a riasztó csengő, annyiszor dobban a szív. S nehéz elelnézni azt is, ha egy életen át gyűjtött vagyon válik pillanatok alatt semmivé . . . — Aki közénk jön és romantikát keres, az csalódik. A köny- nyű munka, a szabadnap csábító. De hamar rájönnek, hogy a könnyű munka, csak elképzelés. Ekkor aztán a többség tovább áll. Aki marad, azt el sem lehet aztán zavarni. Már búcsúzni akartam, amikor megszólalt a riasztócsengő. Mire szóhoz juthattam volna, már gördült is ki a Rákóczi útról a tömlőskocsi. így most pótlom be — tőlem független mulasztásomat. Tűzoltóköszöntéssel : erőt, egészséget. Kozma Ferenc Sárközi lakodalmas napok Tolna megyében (megtartják a hagyományos sárközi lakodalmas napokat A népünnepély első napján — szombaton — kiállítások nyílnak Decsen, Bá- tán, Alsónyéken, Bátaszéken és Öcsényben; Decs községben megrendezik a „Megfújom a furulyám" című Tolna megyei népdaléneklési verseny döntőjét, Sárpilisen jubileumi emlékműsort ad a helyi 25 éves népi együttes. Vasárnap — a második napon — Decsen, a Sárköz leghíresebb falujában — népi- tánc-parádét, népviseleti bemutatót, valamint nagyszabású sárközi lakodalmi felvonulást láthat és menyegzői vacsorán is részt vehet a vendégsereg. A Pécsi Fémipari Vállalat műanyagfetdolgozó üzeme főként ipari félkésztermékeket gyárt. Tömitő- gyű:ükét. vbvozeték-szerelvényeket, és nagy mennyiségben cipőipari félkészterméket. Az üzem ez év április'--ban sokoldalú fröccsöntő gépet vásárolt, mely egy műszakban háromezer darabot is képes termelni. A képen; az új NDK fröccsöntő gép munka közben Fotó: Ráci
