Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
W71. június So. DUNANTŰLI NAPLÓ Tizenévesek és a szünidő Még egyszer a gondokról és lehetőségekről Egy hete, hasonló című írásunkban felvetettük a középiskolások hasznos, szervezett, változatos nyári elfoglaltságának bonyolult és sokoldalú problémáját A cikkben arra volt mód, hogy az iskolák oldaláról világítsuk meg a gondokat és kívánalmakat. Ezúttal a KISZ megyei Bizottságával és az Expressz Ifjúsági Utazási iroda helyi ki- rendeltségével beszélgettünk, s ennek alapján megkíséreljük a problémák másik oldalát vázolni. I. Táborok Kovács József, a KISZ megyei Bizottságának titkára: — A központi, KlSZ-szervezé- sü építőtáborokban 1200, a Í enyvesi KISZ-vezetőképző tótorban 200, a bolyi, megyeileg szervezett építőtáborban mintegy 800, s különböző más táborokban nagyjából 100 fiatal vesz részt. Az arány tehát, ha összeadjuk ezeket a számokat, nem jössz. A mintegy 8 ezer közép- iskolás fiatalból több mint 2 ezer tölt el egy-két hetet olyan táborban, amelynek minden gondja, szervezési problémája a KISZ-é, s ahol mi egyben fontos társadalmi feladatokat oldunk meg, illetve saját kádereinket képezzük. Nem akarom áthárítani a felelősséget, de mindenekelőtt ezek a mi feladataink. A továbbiakban kiderült, hogy léteznek „különleges profilú” táborok is — olyanok, amelyekről a múltkor említés történt — mégpedig évek óta működik egy honismereti tábor, egy ifjú képzőművészek tábora, a szakmunkástanulóknak pedig a reszortfelelőseik is külön nyári táborokban kapnak nyaralással egybekötött továbbképzést. Vitatni azonban nem lehet, hogy ezeknek a táboroknak a számát emelni kellene. Igaz, ha gyors számvetést végzünk, a megyében kb. 500 főnyi.az egy- egy KlSZ-reszort felelőseinek száma. Ennyi fiatalt összegyűjteni egyszerre, megfelelő program, ellátás stb. mellett bizony nem lenne könnyű. Valamiféle meggondolás azonban szükséges volna, ha nem is a KISZ reszortfeielősökre, de legalább a hasonló érdeklődésű, hasonló hobbyt űző fiatalokra gondolva. A honismereti tábor jó dolog, de csak egy a lehetőségek közül. A másik tábor-probléma: a kimondottan üdülő jellegű, egyedileg is igénybevehető, „átmenő" táborok ügye. Az Expressz két éve szervezi az ICA elnevezésű akciót, ami érthetőbben: Ifjúsági Campingtábor Akció Négyágyas sátrakban — ahol a megfelelő felszerelés bennfog- loltatik az árban — éjszakánként 7 forintos térítésért kaphatnak itt a fiatalok helyet. A kizárólag középiskolások számára szervezett, nagyon kedvelt forma egyelőre Siófokon, Balaton- szemesen, Badacsonyban, Akaiin, Harkányban, Miskolctapolcán, Sopronban és Szombathe lyen van. Lehetne több is — érdeklődés bőven lenne, szombat-vasárnap zsúfoltak ezek a kempingek. Ami meglepő módon alig ismert, s amit a legnagyszerűbb kezdeményezésként kell kiemelnünk, az a középiskolás üdültetés — ugyancsak Expressz-szer- vezésben — hetente 100 forintért. A Tihany melletti Kílián- telepen, Nógrádverőcén és Leányfalun van egyelőre ilyen sátortábor, amelyben ezért a heti százasért napi háromszori étkezést, sátorszállást, rengeteg- féle sport- és játéklehetőséget, mozit, sétahajózást, kirándulást biztosítanak. Ezekbe a táborokba bármely dolgozó fiatal is elmehet, heti 310 forintért. Ebben a megoldásban nagyon sok lehetőség van még, s nyilván a jelentőségét vette észre az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács, amikor ezidén az eredeti 250 forintos heti térítést 100 forintra redukálta. Baranya 500 hellyel rendelkezhetne ezen a nyáron, de eddig még csak 200-an vették igénybe ezt a valóban kedvezményes lehetőséget. 2. Utazások, kirándulások A csoportos kirándulásokat országjárásokat az Expressz intézi, kedvezményes díjtétel mellett. Az ár még így is magas, sokkal alacsonyabbnak kellene lennie. Miért magas? Elsősorban a buszköltségek miatt. És róadási/l még kevés is a busz. Az iskolák sok bosszúsága, az elmaradt kirándulások, a költségek magas volta miatt kimaradó gyerekek — mind-mind csökkenthető lenne, ha a buszkérdés megoldódna. Ebben a kérdésben azonban kevés az érintett szervek erőfeszítése, szava, kevés maga az ifjúságpolitikai határozat is — ezt valahol központi helyen kellene napirendre tűzni. Ha például az Expressz megfelelő számú autóbuszt kapno, máris sokat enyhülne a helyzet. 3. Nyári munka Egyet kell értenünk a KISZ- nek azzal a felfogásával, hogy a nyári munkaalkalmak koordinálása, számontartása, szervezése nem az ő feladatuk, erre sem kapacitás, sem kellő felkészültség nincsen. De a kérdés megérné — ezt cáfolni nem tehet — valahol, esetleg a tanácsok egyes osztályain, egy személy beállítását, legalább a nyári időszakra. Igaz ugyan, hogy sok gyerek megy a szülei üzemébe, odahaza a tsz-be, vagy ismeretségi alapon valamelyik vállalathoz dolgozni. Ezt megakadályozni sem ésszerű, sem célszerű nem lenne. Ám összhangba hozni a vállalatok felmerülő igényeit és lehetőségeit az iskolák igényeivel — ez mindenképpen valamilyen megoldást követel. 4. Távlatok Végül is azzal mindenki egyetért, hogy a lehetőségek szélesítése sürgető feladat. Erre utalnak azok a lépések, amelyelcot a már említett Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács működésének egy esztendeje alatt megtett. Vannak tehát tervek, már egy tízéves távlati terv körvonalai is kibontakoztok. Ifjúsági üdülőbázisokat, 10—12 decentrumot kívánnak létrehozni, ebből egy — a Velencei-tónál — már a negyedik ötéves tervben megvalósul. Figyelemreméltó, hogy a tanács mintegy tízmilliós költségvetéséből 6—7 milliót szándékoznak erre a célra áldozni. Beletartozik a kérdésbe több kemping, s éppen a kívánt „adott profilú" táborok létesítése is. így a fizikai dolgozók gyermekeinek előkészítő jellegű táborai, amelyekre másfél millió forint az előirányzat. Jc ötletnek látszik az is, hogy létre kell hozni egy ifjúsági turistaszövetséget, amely alapot adna a diákok nyári utazásaihoz, kirándulásaihoz, az olcsóbb lehetőségek kiszélesítéséhez. Az integrált távlati terv„amely- nek 1972-re el kell készülnie, reméljük, tartalmazza majd a legfontosabb gondok rendezésének módjait. Hailama E. Csak „ezen“ múlik? Jegyzetek a művelődés tárgyi feltételeiről Vitám volt Sellye tanácselnö- j kével. Arról — egyebek közt — ! vajon elegendő-e évi hétezer : forint a körzeti könyvtáruk i fejlesztésére. Látszólag bagatell dolog. Hiszen vagy jut több pénz, vagy sem. Ez igaz. Vitapartnerem szavaiból azonban úgy tűnt, nem érzi át eléggé a könyvtári munka közművelődési szerepét. Vagyis a könyvtár — könyvtár. Az a dolga, hogy kölcsönözzön és „foglalkozzon" az emberekkel. Nem mindegy azonban miből, mennyiből kölcsönözhet. És hol, milyen környezetben foglalkozhat az emberekkel. Különösen ott, ahol — mint Sellyén —, 8 község lakosságának művelődését kel! szolgálnia. A könyvtári munka — szerintünk — a közművelődés egyik legfontosabb tényezőié, mert — a mindenki számára hozzáférhető könyvek segítségével — közvetlenül irányul arra, hogy az emberek általános és szakmai műveltsége közeledjen és érje is utol a gazdasági fejlődés, az anyagi jólét eredményeit. És ehhez megfelelő tárgyi feltételek is szükségesek. Tanner Erzsébet sellyei körzeti könyvtáros 19 000 kötetes „birodalma”: két vizes, málló vakolatú raktárhelyiség meg egy nagyobb szabadpolcos kölcsönző. „Ez van ...” Kérdésemre szkeptikusan válaszol: „Kapok — megígérték— egy újabb helyiséget is olvasónak. De állományfejlesztésre vagy korszerűbb megoldásra nincs kilátás, egyelőre. Az elnök elvtárs hangsúlyozta : »más is fontos • . « Ez bizony igaz. Sellyén is, másutt is. Ez a község sokat fejlődött. Jó érzés végigmenni a főutcáján. Takaros házak, legalább 70 százalékán tv-anten- nával. Oldalt gondozott pirosrózsa ágyak, gömbakácok. Új sportlétesítmények, orvosi rendelő; a vegyipari ktsi-nél és az ÁFÉSZ-nél új (de mind szőkébbnek bizonyuló), modern ifjúsági klub. A község vezetőit pedig szorítják a mind sürgetőbb kommunális feladatok: építkezés, csatornázás, járdaépítés, útfelújítások, Évekre előre, milliókból. Ezt követeli a fejlődés, a lakosság érdeke. A lakosság érdeke, ahová odatartoznak a közművelődés tárgyi feltételei is: A művelődési ház korszerűtlen; sem állagában, sem méreteiben nem felel meg. A könyvtár szűk és vizes- falu Sellyén. (Igaz, ideiglenes helyén, mert egyszer majd épül szép új is . . .) A művelődés általános feltételei tehát messze elmaradnak a község általános fejlődésétől. Elismerte ezt beszélgetésünkön a községi tanács elnöke is. Új művelődési központ kellene. Jártak is ez ügyben sokfelé: terveket, ötleteket szerezni. Van Hogyan áll a szabadtéri múzeum ügye Baranyában? Már elég szép múltra tekint vissza Baranyában egy szabadtéri múzeum létesítésének ötlete, majd a lehetőségek latolgatása, s végül az első lépések megtétele ez ügyben. Több nagyszabású elképzelés is született, több elgondolásról kiderült, hogy vagy megvalósíthatatlan, vagy tudományos szempontból kifogásolható. Mi a jelenlegi koncepció? S egyáltalán: mi az országos álláspont ebben a kérdésben? Regionális fa!umúzeumok A baranyai falumúzeum sorsa elvben eldőlt már 1965-ben amikor egy központi bizottsági állásfoglalás szerint az országban a központi skanzennek tervezett szentendrei mellett négy regionális falumúzeum létesítése indokolt: a göcseji Zalaegerszegen, a vasi Szombathelyen, a nyírségi Nyíregyháza- Sóstón és a baranyai Orfűn. Tavaly novemberben megalakult és megtartotta első ülését a Szabadtéri Múzeumok Országos Tanácsa, amelynek elnöke akkor még Erdei Ferenc volt. Az országos tanács, amelynek feladata e kérdések koordinálása volt, „jóváhagyott regionális szabadtéri múzeumA hetvehelyi völgy Erb János felvételű ként” tárgyalt többek közt a baranyai tervről is, s felhívta a Művelődésügyi Minisztérium figyelmét arra, hogy készítse el az ötéves terv során létesítendő szabadtéri múzeumok ütemtervét. Olyan elvi álláspont alakult |y az országos, .tanács ülésén, hogy csak a minden tekintetben indokolt helyi múzeumok támogatását, illetve létesítését szorgalmazzák. Azt is hangsúlyozták a szakemberek, hogy mindenekelőtt a helyszínen kell megmenteni a népi műemlékeket, mert a pusztulás igen nagy. Ez a munka értékesebbnek is tekinthető a skanzennél, amelyben nyilván közrejátszanak már az idegenforgalmi szempontok is. Népi iparok Baranyában tehát lesz szabadtéri falumúzeum, ha nem is olyan széles tájegységi jelleggel, mint azt korábban egyes elképzelések tartalmazták. Lesz, | ■mert: 1. van olyan jellegzetes, erős népi építészeti háttér, amelyre a skanzent alapozni lehet, 2. van olyan koncepció, amely jellemzővé, egyedivé, a többi regionális sikanzentől profilban is eltérővé kívánja kialakítani a baranyai falumúzeumot. Ismeretes, hogy Orfűn rekonstruáltak egy régi vízimalmot. A munkában példamutató együttműködés alakult ki a tanács és a Gabonafelvásárló Vállalat között. A vízimalom ma áll, tervezik, hogy egy nyugdíjas molnárt alkalmaznak majd, aki időnként dolgozik is a teljesen működőképes malomban. A következő feladat a múzeumé: mór készülnek az épületben létesítendő malomipari kiállításra. A malom megléte, Orfű növekvő idegenforgalmi és üdülő- centrum jellege, valamint a megyében fellelhető népi műemlékek s hagyományok belső arányai egyaránt támogatták azt a — ma már véglegesnek tekinthető — álláspontot, hogy Baranyában a majdani skanzen mindenekelőtt a népi ipa- | rókát mutassa be. A következő lépcsőfok a me- kényesi olajütő malom felállítása lesz Orfűn, Ez egy tíz évvel ezelőtt tönkrement és lebontott objektum, amelynek faanyaga a múzeum birtokába került és egy fészerben várta mostanáig jobb sorsát. Lóval hajtott, 9 méter átmérőjű kerékkel rendelkező, ritka olajmalom ez, amelynek felállítását, hiteles rekonstrukcióját tervezik. (A tervező Szigetvári János.) Az épületet már készítik Orfűn, a vízimalom közelében, az olajütő számára. Tudományos terv — 1972-ig Egyelőre csak egy tervvázlat ÓH a Megyei Tanács rendelkezésére, amelyet Füzes Endre néprajzkutató, a minisztérium munkatársa készített. Minél előbb szükség van azonban egy pontos tudományos programra, amely rögzíti az ott létrehozandó szabadtéri múzeum kereteit, összetevőit, megvalósításának módjait. Ennek a tervnek az elkészítése alapvető feladat, ezért legkésőbb 1972. végéig meg keli születnie. Ilymódon ma még pontosan nem lehet megmondani, mi lesz az orfűi skanzenben. Szóba került például egy kovács-, egy kádár-, egy bognár-, egy fazekasműhely odatelepítése, esetleg egy szilvaaszaló vagy kékfestő műhelyé. A szakemberek szerint valamennyi műhelyhez egy eredeti parasztportát is telepíteni kell, a hitelesség érdekében. A megye jellege és nem utolsósorban a skanzen helye megkívánna egy halász- tanyát és egy présházat is. A végső kialakítás azonban még évekig várat magára, s nem ígéretnek, csak közelítő dátumnak lehet felfogni az 1980-as időpontot. Ez érthető: egy szabadtéri múzeum megvalósítása nem olcsó mulatság. A Megyei Tanácsnok módjával, okosan kell gazdálkodnia az e célra fordítható összegekkel. Addig is: meg kell óvni minden népi műemléket és népi ipari emléket, hogy „legyen mit felállítani" a készülő szabadtéri múzeumbon. H, E. is többféle elgondolásuk, de tudja, mikor valósulhat mi Hat, nyolc vagy tíz év múltc Közbevetettem: megoldás hetne a somogyi könyvbaráti zak, klubkönyvtárak példája amikor több szerv, intézni« összefogásával épül meg község művelődési központ Klubbal, könyvtárral, presszáv könyvesbolttal, takarékszöveti zeti vagy más irodahelyiség« egy épületben. Talán hason képpen egyszer Sellyén is m« valósulhatna a művelődés ki szerű otthona. De ki tud mikor? Mert elismerjük, más is fc tos: a járda, az út, a csatom zás, a szorító kommunális gc dók megoldása. Igaz. És a ki túra tárgyi feltételei? . . . * Kivonat Baianyp könyvtárit lózatának 15 éves fejleszti tervéből, amely a Művelőd« ügyi Minisztérium Alapelvek követelmények a közművelődi könyvtárak távlati fejlesztéséh című kiadványa alapján készü „Az Alapelvekben feltünteti normákat figyelembe véve m gyénk «C» típusú (a sellyeih hasonló körzeti) könyvtárair hoz intézményenként 180—3 négyzetméter össz-alapterüle helyiség szükséges. Pécsvára könyvtárunk össz-alapterüle 174 négyzetméter. Ezenkívül e sem éri el a 100 négyzetméte A sellyei 58 négyzetméter ala területű .. Baranyában tehát sokfelé t lálkozni ilyen sürgető probl mákkal. A megoldáshoz — sz rintem, anyagi feltételeken t — sokhelyütt szükség volna községek önálló tanácsi vezet sében a követelményekhez, i a jövő feladataihoz igazoc közművelődési szemlélet erőst désére. És itt szívesen emlegi tem egy másik ormánsági cen rum példáját: a vajszlóit, ah a fiatalok saját erőből, a tant esi vezetők irányításával, szt mélyes példájával varázsolt«: újjá, korszerűvé a község ifj) sági klubját, könyvtárát. Ez persze egyedi példa m még. Selfyén sem találkozta hasonló elképzeléssel. Ami va oz nagyon távlati még. Tén hogy itt kevés jut a művei« désre. Az 5300 lakosú körze könyvtár évi fejlesztésére 70C forintot terveztek — ami ne gyón kevés. Pontosan anny mint a közeli 1800 lakosú ( körzetben, Drávátokon. (A seh lyei körzetben egy lakosra 1,31 a drávafokiban 3,80 Ft könyv beszerzés jut.) Erről vitáztam a sellyei ta nácselnökkel, oki hangoztatte hogy most ennyi jut. Év végé vagy jövőre talán több is. „H csak ezen múlik ...” — mondó több ízben is. Nem csak ezen múlik. És pon tosan ebben a szemléleti kér désben nem egyezett a szó kö zöttünk. Mégis reménykedem aki ennyire szereti a községé — mint Vargha Lajos, Sellyi nagyközség tanácselnöke — megérti, hogy nemcsak a kom munális fejlesztés, meg a mu tatás külcsín a fontos. És ezér bizakodom: mielőbb lehetőv« teszi számomra, hogy beváltsam amivel utamra engedett: „Fogja maga még dícsérn a mi könyvtárunkat!...” Wallinger Endre TUDJA ÖN, hogy 2 tekercs kiváló minőségű CREPTO egészségügyi papír 800 lapot tartalmaz? 2 tekercset tartalmazó CSOMAG ARA: 8,40. Kapható mindenütt. Forgalomba hozza a
