Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1771. június 27. I Fogy a korom — a kén maradi Levegőszennyeződési gondjaink - Bírságot fizetnek a füstölő gyárak Egy régvárt rendelet jelent meg az év elején. Az a válla­lat, amely a megengedett hatá­ron túl szennyezi a levegőt, bír­ságot fizet. A bírság összege a szennyezés fokától függ. A bír­ságból befolyó összegeket a le­vegőszennyeződés csökkentésére fordítja az állam. Az 1971. évi bírságok várható összege több millió forint — csupán Pécsett A kormány két éves türelmi időt adott a gyá­raknak. Az a vállalat, amely két éven belül sem tesz hathatós intézkedéseket a levegőszennye- ződés megelőzésére — két év múltán már progresszíven emel­kedő bírságot fizet. Még a falakat is megtámadja A levegőszennyezettség jelen­legi helyzetéről dr. Szabó Lajos, a Megyei Tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője tájékoztatta lapunkat Ma lényegesen tisztább a le­vegő Pécsett, mint 1957—1959 között. Abban az időben még 847 tonna korom, hamu hullott Pécs minden négyzetkilométer­nyi területére évente. Ma már „csak” évi 200—300 tonna, ami persze még mindig jóval meg­haladja a 150 tonnás megenge­dett határt Baranya változatla­nul az ország egyik legszennye­zettebb levegőjű megyéje. A szakemberek optimisták a korom és hamu vonatkozásában, mert a bírság — és mindenek­előtt a józan belátás — való­színű gyors intézkedésekre ösz­tönzi majd a vállalatokat. Ma már nem a korom és hamu a legfőbb ellenségünk, hanem a kén. Amint dr. Szabó Lajos el- .rppndotta, egy köbméternyi le­vegőnek legfeljebb 0,2 milli­gramm ként volna szabad tar­talmaznia, evvel szemben gyak­ran mérnek Pécsett 2,2—2,3 mil­ligrammot a fűtési szezonban. A legfőbb szennyező forrás to­vábbra is a Pécsi Hőerőmű, a Porcelángyár, Sörgyár, a kén­gőzt füstölgő palahányók meg a város sok ezernyi házkéménye. Már azért is, mert a pécsi szén kéntartalma jóval magasabb, mint az ország többi szenéé. Miközben a korommal, meg hamuval voltunk elfoglalva, nem figyeltünk fel arra, hogy a Pé­csi Hőerőmű stb. gyárak füst­szűrői háborítatlanul kiengedik a ként a levegőbe. Szinte az elején kell kezdenünk a kén el­leni harcot A levegőbe kerülő kénes gáz a kénessavtól kezdve különböző vegyületek formájá­ban jelenik meg. Hogy milyen roncsoló hatást fejtenek ki, azt minden középiskolás tudja. Ma már a légúti megbetegedések népbetegségnek számítanak. „Rozsdafoltok" támadnak a fák, növények levelein, csökken a termés. A pécsújhegyi szőlőkben például észrevehetően keveseb­bet szüretelnek, mint vagy húsz éve. Az erősen kénszennyezett levegőben előbb elhasználód­nak a textiliák. A kén vegyi re­akcióba lép a fémmel, az épü­letek anyagával, korróziós ha­tást fejt ki. Az Országhózat azért kell örökké tatarozni, mert a kénes levegő állandóan marja a falakat Héttőn és kedden békeüölcsön-sorsOiás Az Országos Takarékpénztár június 28-án és 29-én, hétfőn és kedden Budapesten, az Utas­ellátó Vállalat Arany János utcai kulturális termében ren­dezi a 2., a 3. és a 4. béke­kölcsön 1971. első félévi sorso­lását. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 1 199 550 kötvényre 175,7 mil­lió forintot sorsolnak ki nyere­mény és törlesztés formájában. A kihúzott kötvények beváltása június 6-án kezdődik. A következő években a kén elleni harcra összpontosítjuk erőfesztéseinket Pécsett. A bír­ság a levegőszennyezés kéntar­talmára is kiterjed. A nyersolaj illetve gáztüzelésre történő át­térés, a távfűtés bővítése — ezek lesznek a legfőbb eszközök a kén elleni küzdelemben. Mire figyelmeztet a váciak panasza? Valószínű sok olvasónk emlék­szik még arra, hogy a tv „Fó­rum” című műsorában panaszt tettek a váciak egy alkalommal. Mint mondották vastag cement­por lepi be a DCM-hez közel eső házakat, kerteket. Ködös időkben betonná válik, s való­ságos betonpáncél borítja a fák leveleit. A BCM még több cementet termel majd, mint a DCM. Mi nem járhatunk úgy, mint a vá­ciak. Ezért a BCM-nél már elő­vigyázatosabbak: olyan szűrő­berendezésekkel adják át az új gyárat, amelyek — minden jel szerint — csak elenyésző meny- nyiségű cementport engednek a levegőbe. Megjegyezzük, nem óbrándkép ez a törekvés, hi­szen több külföldi — köztük a brassói — cementgyár példája is azt bizonyítja, hogy elérhető ez. Még gazdaságos is, hiszen képzeljük el, mennyi cement megy veszendőbe egy olyan gyárban, ahol „csupán” egy ez­relék kerül a levegőbe — az évi egymillió tonnából. Mégsem árt persze elővigyá­zatosnak lenni, ezért a Megyei KÖJÁL dr. Szabó Lajos vezette bioklimatológiai csoportja 1969 óta levegőszennyezettségi vizs­gálatokat végez Beremend kör­zetében. Huszonegy helyen mé­rik a jelenlegi szennyezettség mértékét, következésképp jó összehasonlítási alapjuk lesz majd, ha az új gyár termelni kezd. Bár az összehasonlító adatok szerzése volt az alapvető cél, „mellékesen” kiderült, hogy Nagyharsány egyes részein évi 200 tonna, a kőbányát övező 10 —15 háznál pedig évi 600 tonna kőpor hullik egy négyzetkilomé­ternyi területre. Az említett 10 —15 ház lakóit még a robban­tások kőzápora is veszélyezteti. Ezért a Megyei KÖJÁL biokli­matológiai csoportja javaslatot tesz a szóbanforgó házak ki­ürítésére és lebontására. Miért poros Komló központja? Komló is szennyezett levegőjű város, ott dr. Steiner József, a Megyei KÖJÁL közegészségügyi felügyelője végzett hosszú éve­ken át méréseket. Kimutatta, hogy az erőmű, szénosztályozó és kőbánya miatt rossz elsősor­ban a város levegője. Az erőmű elektrofiltert kapott az elmúlt évben — az erőmű mint szeny- nyező forrás, ma már nem is jön számításba. Még mindig sok szénporral árasztja el vi­szont a várost a szénosztályozó, s talán még annál is több gon­dot okoz a kőbánya. Az, aki repülőgéppel száll el Komló felett, azt tapasztalja, hogy a kőbányát övező erdősáv valósággal megszürkült. Ez még a kisebbik baj volna. A nagyobb az, hogy a vasúti pályaudvaron, gyakorlatilag a belváros köz­pontjában rakják vagonba a kő- zuzalékot, Komló centruma ezért meglehetősen poros ma. Mivel a nehéz terepviszonyok és egyéb okok miatt nem lehet vasúti vágányt kiépíteni a kő­bányához, következésképp vál­tozatlanul a pályaudvaron ra­kodnak majd, áttérnek a zárt rendszerű vagontöltésre. Még a IV. ötéves terv során, mert a le­vegőszennyezési bírság itt is fe­nyeget, s a vállalat vezetői tud­ják: joggal várnak intézkedést a komlóiak. Magyar László Üiembe helyezték Budapest új telex- főközpontját Szombaton Budapesten fel­avatták a posta 30 millió forin­tos beruházással készült új te­lex főközpontját, amely lehető­vé teszi az előfizetői távgépíró hálózat bővítését. Az új, 2400 állomásos központ végső kiépí­tésében 3000 telex előfizető ál­lomás befogadására lesz alkal­mas. A posta pénteken este meg­kezdte az előfizetők átkapcsolá­sát az új főközpontba. Ez a munka vasárnap estére fejező­dik be, s utána már az új elő­fizetői hívószámok, új központi kijelölő számok érvényesek. Megváltozik az egyes országok telex hívószáma is. Megnyílt a siklósi szimpozion Tegnap délután ünnepélyesen megnyílt a háromnapos siklósi képzőművészeti szimpozion. Mintegy hatvan meghívott ven­dég — köztük 30 résztvevő mű­vész — gyűlt egybe a siklósi vár kongresszusi termében. Előzőleg a villányi szoborparkban meg­tekintették az alkotótelep új munkáit. A szimpozion régi és új vendégei nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, külö­nösen az idei összejövetel kül­földi képzőművész vendégei: Aljosa Kafedzsenszkij (Bulgá­ria), Miloslav Chlupac (Cseh­szlovákia), Szilágyi Gábor (Ju­goszlávia), Székely Péter (Fran­ciaország). Az alkotótelep há- I rom lengyel vendége júliusban érkezik Siklósra. Az idei találkozó jelentőségé­ről Rétfalvi Sándor szobrászmű­vésszel, a szimpozion egyik ala­pító tagjával beszélgettünk: Átadták a Városi Tanács színművészeti díjait HM > fe*» Jp ff. 1 . <i %^jÉí További sillerekre koccintanak (balról) Gábriel Jóisef, Pa ál László, Papp Imre, Dobai Vilmos, Holl István és Eck Imre Erb János felvétele Tegnap délben Papp Imre, Pécs megyei Város Tanácsának VB-elnökhelyettese a városi ta­nács épületében átnyújtotta az idei színházművészeti díjakat. A városi tanács, mint ismere­tes, évadonkénti 30 ezer forin­tos alapot létesített erre a cél­ra. Dobai Vilmos, a Pécsi Nem­zeti Színház Jászai-díjas főren­dezője 8 ezer forintos díjat ka­pott. Tizennégy éve tevékeny­kedik a színháznál, ez alatt rendszeresen állított színpadra magas művészi színvonalon klasszikus színházi alkotásokat. Nevéhez fűződik a Pécsett ha­gyományossá vált Snakespeare- itultusz. Bátor kezdeményező­ként vállalkoztt mai magyar művek ősbemutatójára is. Tö­rekvésének csúcsa az utolsó két évadban bemutatott lllyés-mű. Az NSZK-ba utazik a Pécsi Balett Holnap, június 28-án, hétfőn közel egy hétre ismét külföldre utazik a Pécsi Balett. Ez lesz az együttes huszonnyolcadik kül­földi útja. A Német Szövetségi Köztársaságban, Passauban vendégszerepeinek a Süd­deutsche Koncertdirektion meg­hívása alapján. Bemutatják Miliares—Láng—Alonso: A ve­ronai szerelmesek mártíriuma című háromfelvonásos balettjét. Ezzel a darabbal Pécsen kívül már Jugoszláviában is sikert arattak, a ljubljanai fesztiválon. A Pécsi Balettnek ez a harma­dik vendégszereplése a Német Szövetségi Köztársaságban. Először 1962-ben jártak ott, mégpedig a Wagner-játékok színhelyén: Bayreuthban, ahol a Bányászballada, a Pókháló és az Oly korban éltünk című balettet mutatták be. Majd 1964 januárjában 29 előadás­ból álló hatalmas körutat tet­tek, többek között a Majna menti Frankfurtban, Stuttgart­ban, Nürnbergben. Műsorukon a Pókháló, a Bányászballada, a Változatok egy találkozásra. Hidas: Concertója, valamint a Parancs szerepelt és egyetlen más országban sem arattak nagyobb sikert, mint akkor a Német Szövetségi Köztársaság­ban. A mostani vendégszerep­lésre Eck Imre művészeti veze­tő irányításával indulnak, aki a következőket mondotta: — Holnap, hétfőn megyünk vonattal Bécsen keresztül és es­te 8 órakor érünk Passauba. Kedden este főpróbát tartunk, s szerdán este lesz az előadás. Pécsre pénteken érkeznek ha­za az együttes itt lakó tagjai, ötvenötén megyünk, táncosok és műszakiak. Zenekar nem jön, mivel ezt az egyébként is sok szereplőt kívánó darabot ide­haza is magnózenével kísérjük. Mivel azonban prózai színészek is játszanak benne, velünk uta­zik Győry Emil és Holl István is. F. D. A „Bölcsek a fán” Országos visszhangot kapott és felhívta az ország figyelmét Pécs szín­házi életére, a színház helyes m,űsorpolitikájára. Dobai Vil­mos intellektuális igénye nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben a Pécsi Nem­zeti Színházban számos szín­művész ért el kimagasló sikere­ket és vált a fővárosi színházak vezető tagjává. Eck Imre Liszt-díjas, érdemes művész, a Pécsi Balett művé­szeti vezetője 8 ezer forintos díjat kapott. Eck Imre munkás­sága a? ország határain túl is ismert. Ä Pécsi Balett az egyet­len művészeti együttes, amely szinte kizárólagosan eredeti művek és koreográfiák előadá­sára törekszik és csak elvétve vállalkozik Utánjátszásra. Eck Imre alkotó ereje kiteljesedett, a most zárult évadban bemu­tatott balettműsor eszmeileg egységesebb volt, mint az elő­ző évek táncprodukciói. Külö­nösen figyelemre méltó a „Pé­csi Balett 1971” darabjainak közvetlen társadalmi mondani­valója. Az elmúlt év eredmé­nyeihez hozzátartozik, hogy Eck Imre koreográfiái és a Pécsi Balett jelentős elismerést szer­zett a magyar művészetnek és a városnak Indiában is. A nem­zeti táncéletben egyre inkább úgy emlegetik Pécset, mint a modern balett fellegvárát. Paál László 12 éve tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak és 1965-ben Jászai-díjat kapott. Karakterszínész, aki az elmúlt 12 év alatt minden epizódfigu­rát nagyon igényesen, igen ma­gas színvonalon alakított, ben­sőséges átéléssel, sajátos esz­közökkel. Példamutató munka- erkölcse, emberi, művészi ma­gatartása nagy népszerűséget szerzett munkatársai körében. Szerepeltetése a színház elő­adásai sikerének egyik bizto­sítéka. Az elmúlt évadban si­kert aratott Vackor (Szentiván- áji c'om), öt epizód figura, (A kutyás férfi), Bloch védőügyvéd (Nyomozás), Mannoury sebész (Ördögök), a karvezető (Böl­csek a fán) szerepében. Most 5 ezer forintos díjat kopott. Ugyancsak 5 ezer forintos díjjal jutalmazták Holl Istvánt, aki 6 éve tagja a színháznak, s ez alatt több műfajban nyúj­tott kiemelkedő alakítást. Sok­oldalú, kitűnő mozgáskultúrá­val rendelkező, ábrázolásában lényegretörő, elmélyült színész. Az elmúlt évadban kiemelkedő alakítást nyújtott Harry Gold (Nyomozás) és Grandier (Ör­dögök) szerepében. Az abszo­lút főszerepnek számító Gran­dier alakításáról szakmai kö­rökben is és a sajtóban is nagy elismeréssel nyilatkoztak. Pásztor Erzsébet 6 éve tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak. Lelkiismeretes, jó felkészültségű jellemszínész, aki rendszeresen magas színvonalon oldotta meg több modern színpadi mű női főszerepét. Brecht, Tennessee Williams, Dürrenmatt hősei után, sok leleménnyel, élesen körülhatárolt egyéni ízekkel je­lenítette meg Örkény: Macska­játék című tragikomédiájának főhősét, Orbánnét. Az egyéni színek hangsúlyozása különö­sen azért jelentős, mert a pé­csi előadással egyidőben a pesti színházban olyan neves színésznő játszotta ugyanezt a szerepet, mint Sulyok Mária és a kritikák, továbbá a szakmai közönség Pásztor Erzsi játékát Sulyok Máriáéhoz viszonyítot­ták. Pásztor Erzsi nagy érde­me, hogy ezen összehasonlítás során elismerést aratott. Művé­szi bravúrjának köszönhető, hogy a Macskajáték, az évad utolsó bemutatója, jelentős kö­zönségsikert aratott és az évad végén szokatlanul nagy látoga­tottságnak örvendett. Pásztor Erzsi díja 4 ezer forint. A díjak átadásánál egyedül Pásztor Erzsi nem lehetett ott, Eck Imréről kiderült, hogy las­san tüke lesz: Abaligeten vá­sárolt magának nyaralót és on­nét jött be tegnap. A kitünte­tett művészek nevében Dobai Vilmos Jászai-díjas főrendező mondott köszönetét, hangsú­lyozva, hogy ezek a díjak egy­ben az egész színház munká­ja, művészi tevékenységének elismerését is jelentik. F. D. — 1967-ben találkoztak elő­ször üt fiatal képzőművészeit egy tíznapos elméleti összejö­vetelen, a megyei és a járási KISZ-bizottságok támogatásá­val. A következő évben a járási tanács jóvoltából rendelkezé­sünkre bocsátották a Gyimóthy- villát és a kőbányát alkotóte­lepnek. Azóta sok képzőművész fordult meg itt. Olyanok, akik közös munkaterületen találkoz­hattak egymással. És természe­tesen a művészi alkotómunká­val együtt jár a véleménycsere, a vita is. 1970-ben a Képzőmű­vészeti Szövetség támogatásá­val lengyel, cseh, jugoszláv és osztrák vendégeket is meghív­tunk, akik már tapasztalt szim­pozion ismerők és résztvevők voltak. Jó részben az ő javasla­tukra vetődött fel a további kö­zös nagy beszélgetések gondo­lata. így azután a szövetség tá­mogatásával nekünk, a legfiata- labbaknak sikerült először talál­kozót adni a szocialista orszá­gok szimpozion képviselőinek, hogy beszámoljanak egymásnak ezek működéséről. Ehhez kap­csolódik egy beszámoló a nyu­gat-európai szimpozionokról. — Mit vár az idei szimpozí- óntól? — Számítok arra, hogy itt si­kerül közös programot kidol­gozva egységesíteni a szocia­lista országok szimpozionjait. Jelentős kultúrpolitikai és ide­genforgalmi célok szolgálatá­ban ... A délutáni ünnepélyes meg­nyitón Petőh Sándor járási KISZ-titkár, a megyei KISZ bi­zottság és az alapító szervek nevében köszöntötte a megje­lent művészeket és vendégeket, s külön a külföldi szimpozionok képviselőit, majd Rétfalvi Sán­dor vázolta az eddigi siklósi szimpozionok történetét, ered­ményeit. Ezután Miloslav Chul- pac tartott tájékoztatót a prá­gai és pozsonyi központokhoz tartozó kő-, fa- és kerémia szim­pozionokról. időszerű tözoltó­készülék AJÁNLATUNK: 1 kg-os Porral oltó, személy- és teher­gépkocsihoz is. 3 kg-os Porral oltó 6 kg-os Porral oltó 1,5 kg-os Szénsav h ó o 11 ó 5 kg-os Freon gázzaloltó, aratáshoz és csépléshez. 10 literes vízzel oltó 58. sz. Mezőgazdasági Vasbolt Pécs, Rákóczi út 38. szám. 'Telefon: 10-85. Hergert József boltvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom