Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

1971. június 26. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Hét és fél ezer javaslat Hét és félezer - pontosabban 7606 - közérdekű javaslat hang­zott el Baranya megyében, a legutóbbi országgyűlési és ta­nácstagi választásokat meg­előző jelölő gyűléseken. E ja­vaslatokban a választópolgárok óhaja, kívánsága, véleménye fejeződött ki, tehát gondosan meg kell vizsgálni minden ész­revételt. A megkülönböztetett lelkiismeretesség mellett szól az o tény is, hogy 83 331 ember tehát a megye lakosságának több mint 31 százaléka hal­lotta e javaslatokat. Azért 83 331, mert - Pécset is bele­értve - ennyien vettek részt Baranyában a jelölő gyűlése­ken. Miként a közérdekű bejelen­téseknél szokásos, ezúttal is választ kell adni arra, mi va­lósítható meg a hét és félezer javaslatból és mi nem? Melyek közülük a méltányosak, melyek nem azok, és miért nem? Az eddig megszokott nyíltsággal és egyenességgel kell beszélni er­ről a témáról. S arról is, hogy mikor lehet orvosolni a jogos panaszokat, kívánságokat? Két éven belül, vagy pedig - kellő anyagi fedezet híján, vagy más ok miatt - csak a IV. ötéves terv későbbi időszakában nyílik rá alkalom? Nem mindegy ugyanis, hogy melyik időpont­ról van szó. Közismert, hogy ez­úttal csak két éves időtartamra választottuk meg a tanácstago­kat, következésképp 1973-ban újabb tanácstagi választásokra kerül majd sor. Nem lenne igaz­ságos, ha olyan panaszok or­voslását is számon kérnénk 1973-ban a tanácstagoktól, amelyek elintézésére két év alatt nem nyílt lehetőségük. Mivel a hét és félezer észre­vétel olyan gyűléseken hangzott el, amelyeken a megye lakos­ságának csaknem egyharmada részt vett, érthető, hogy a Ha­zafias Népfront megyei bizott­sága azt javasolta, hogy ren­dezzenek megyeszerte falugyű­léseket, tehát a megye színe előtt számoljanak be az észre­vételek sorsáról. A Megyei Ta­nács vb a Hazafias Népfront indítványát elfogadta. Eszerint december 1-ig a megye minden községében - még a legaprób­bakban is - megtartják a falu­gyűlést, s mindenütt a ta­nácselnök, vagy vb-títkár, tehát a tanácsi vezetők szólnak ar­ról, mi történt és mi történik a választópolgárok javaslatai­val. A tanácsi vezetők tájékoztat­ják majd a falvak lakóit a köz­ség, a tanács ötéves tervéről is. A Hazafias Népfront helyi bizottságai pedig - amiként a Hazafias Népfront megyei bi­zottságán elhatározták - visz- szatekintenek a választásokra e gyűléseken. Van mire vissza­tekinteni, hiszen sohasem vet­tek még részt annyian a jelölő gyűléseken, mint a legutóbbi választások előtt. Sohasem ta­pasztaltunk még olyan aktivi­tást, közéleti érdeklődést, mint ezúttal. A kettős, vagy hármas jelölések száma, módja azt bi­zonyította, hogy a választópol­gárok mértéktartóan és meg­gondoltan éltek evvel a lehető­séggel és olyanokat jelöltek, Magánosok és közületik, figyelem! VALLALAT KERES IRATTÁROZÁSRA ALKALMAS, SZARAZ HELYISÉGEKET folyamatos igénybevétellel. Az igénybe venni kívánt helyiségek legalább 16—50 m2 méter területűek legyenek, „Magas bérleti dijat fizetünk” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. akik méltóak voltak a közösség, vagy annak tekintélyes része bizalmára. Mindent egybevetve: megyénk lakossága a választá­sok során dicséretes politikai érettségről tett tanúságot. Mint ismert, 1972 tavaszán kongresszust tart a Hazafias Népfront. A december 1-ig le­zajló falugyűlések tehát már előkészületet jelentenek a nép­front-kongresszusra. Minden vá­lasztópolgár előtt dokumentál­ni fogják, hogy a Hazafias Népfront tevékeny és alkotó része közéletünknek. • - Magyar ­Kezd már formát ölteni a sikondai völgyben épülő úttörőtábor. Az építők már a tágas házak vakolását végzik Perzselő hőség, füst, gáz! A kemencék mellett A kemencék mellől még sen­ki sem ment nyugdíjba. Pedig több mint 100 év alatt a nem­zedékek egész sora váltotta itt egymást. Akiket az első begyúj­táskor Zsolnay Vilmos állított ide, aránylag még jó sokáig tűr­ték, hogy bőrük feketére égjen, tüdejük spongyává rokkanjon. Az ő leszármazottjaik közül vannak most itt azok, akik az embertelenül nehéz munkát, az első hónapok után nem hagy­ják itt. A Pécsi Porcelángyár kemenceüzemében 113-an dol­goznak. Az elmúlt évben 101 munkás hagyta ott, és csak 70 választotta ideig-óróig munka­helyéül a nyolc széntüzelésű ke­mencét Régi munkás mindössze 8—10 van. A kereset nem ép­pen rossz 3200—3300 forint, de akik ismerik ezt a munkát öt­ezerért sem vállalják. Még a köztudottan nehéz mészégetés is vonzó ehhez a pokolhoz ké­pest jónéhányan inkább azt választották az itteniek közül. A „hideg" kemencében most nem lehet több 40—50 foknál. Az ingem egy pillanat alatt csu­rom víz. Néhány ruhadarab szárad a szigetelőkön, ütven- hatvan kilós porcelánokat cipel­nek a rakok. Egy-egy forduló után derekukat tapogatják. A derék, az ízületek és a szív ké­szül ki legjobban. Héjas János 31 éves, 10 esztendeje kemen­cerakó a széntüzelésű égetők­nél. — Már nagyon szeretnék át­kerülni, a gázkemencékhez. Most is táppénzen voltam a de­rekammal — Mindenki menekül — mond­ja Diskai József üzemvezető — dehát ha téged is átteszlek a gázkemencékhez, nem marad senki. — Már semmihez sincs ked­vem. Volt egy szőlőm, azt is el­adtam, munka után csak ülök, semmit sem csinálok. Itt meg­iszom sokszor 6 liter szódát, majd szétreped a hasam, de a szomjam nem múlik, Ilyen mun­ka nincs mégegy ... Héjas János csak abban re­ménykedhet, hogy a régóta ter­vezett rekonstrukció megvalósul végre. Bak István 17 év után szabadult el a szenes kemen­céktől. — Muszáj voft. Porckorong­sérvet kaptam. Amúgyis, 56 éve­sen mór nem lehet azt a mun­kát csinálni. Sokezer tonnát ki és beraktam én porban, hőség­ben — a gázkemencék mellett szinte szanatórium ahhoz ké­pest ... A kör alapú kemence felső boltívén fényes szürkésbarna máz folyt szét A kemencesüveg csúcsában rács. A rács felett a kemence emelete. Itt történik az előégetés. Azon felül a ké­mény — most kilátni az égig. Amikor tüzelnek sűrű fekete füst és korom száll ki, beborítja a környék házait, a Balokányt. — Ha nem füstölnénk 500 ember elrnehetne haza — mondja az üzemvezető — a termékeink nagy részét sajnos még itt égetjük. Pedig korszerű terméket így előállítani már na­gyon nehéz. Egyre szűkül az a piac is, ahol egyáltalán el tud­juk adni a szénkemencében égetett porcelánokat. A selejt- ről nem is szeretek beszélni... Az egész országban az itteni nyolc kemencén kívül talán egy, vagy kettő van Hollóházán, ami széntüzelésű. Egy kemencében ég most a tűz. Füstben, szénporban, a ven­tillátorok fülsiketítő zajában botladozunk szén- és salakraká­sokon át a kemencéhez. A neon­lámpákat belepte a szénpor, sá­padt fényük alig ad valami vi­lágosságot. A kemenceajtók izzanak. Néhány méterre me­rem csak megközelíteni, arcom így is lángol. Kollár László kény­telen egy lapátnyél távolságból kinyitni az ajtót. Számomra el­viselhetetlen forróságot áraszt a kemence — 1300 fok körüli hő­mérsékleten fehéren izzik a szén. Hat-nyolc lapát szenet dob rá az égető-mester. Az apróbb szénszemcsék már a kemencén kívül izzanak. Amikor a szén betakarja a parazsat, fekete füst tör ki az ajtón, sárgás gá­zok gomolyognak a kemence körül. Kollár László krákog, kö­hög, köpköd — aztán a másik ajtóhoz megy. Hét ajtaja van körben a kemencének. Húsz percenként kell a tüzet nézni, rárakni, piszkálni. A kemencé­ben nincsenek műszerek, az égető-mesterre van bízva, hogy a kemence atmoszférája meg­felelő legyen. Levegőszegény tűzön ég csak megfelelően a porcelán. Néhány lapát szénnel több vagy kevesebb, vagy nem oda kerül, ahol a lángok kí­vánják, már megbomlik a ke­mence atmoszférája. A szenek összesülnek a rostélyon, a pa­rázs piros, vagy túl fehér, már selejtes lesz a porcelán. Kollár László 24 éve dolgozik a gyárban, 14-et itt a kemencék mellett húzott le. Néhány perc­re kijön a kemencétől, feketét köp. — Fulladok. Ha a fiam végez én sem maradok tovább. Nem beszél többet. Néhány perc múlva vissza megy a tűz­höz — pihennie kell. Tavasszal és ősszel még úgy ahogy elviselhető itt a munka. Ha rendben van a tűz, ki lehet jönni a levegőre. De télen! öt- ven-hatvan, de még talán nyolcvan fok is lehet a nyitott ajtóknál, kijönni a hóba, kész betegség. Nyáron meg hiába járnak a ventillátorok csak a forró levegőt mozgatják. Kollár László ismét eltűnik a füstben. Két félmeztelen mun­kás hatalmas vastalicskán sze­net hord. Salakozók. — Egy talicska 140 kiló — mondja az üzemvezető — ki-be közlekednek a hidegből meleg­be, füstbe, gázba. Ma itt van­nak, lehet, hogy holnap már nem jönnek, talán az ő munká­juk a legnehezebb. A kemence előtt Kollár László a tűzzel bajlódik. A döglött pa­razsat kihúzza, orrfacsaró, tüdőt roncsoló gázok keverednek a szénporral. Az elszívók zajában elvész a köhögés, s a tűztisztító vasak, úgy tűnik, hangtalanul siklónak a fehéren izzó tűz­ben .,, Lombost Jenő „17/19S8. IV. 14-én kiodott Kor- mányrendelet egyes szabclysérté' seltrői, í. fejezet, 23. paragrafus. Csendháborítás: ,, . . . oki lakott területen, vagy lakóházban indo­kolatlanul olyan zajt okoz, mely mások nyugalmát sérti, 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható ... — Harmad k bekezdés: Meghatározott szabálysértés mi­att a rendőrség helyszíni bírsá­got szabhat ki . . Ismerve a gépjárműforgalom növekvő fejlődését, számolnunk kell azzal, hogy az autók, mo­torok okozta utcai zaj csak fo­kozódik a jövőben. Ha ma ne­gyedmillió magánautót tarta­nak nyilván — mert ennyi van - és 1975-re félmillió lesz, ak­kor nyilván nem számíthatunk arra, hogy az utcák csendesed­nek. Mindez érthető. De a ren­delet is „indokolatlan" zajoko­zás ellen kíván gátat vetni, kel­lő pénzbírsággal. Következés­képpen semmi sem indokolja azt, hogy autótulajdonosok - nyilvánvaló, hogy kivételek itt is vannak - a késő esti órákig „bütykölik” a kocsit, túráztatják olyan veszettül, hogy az új la­kónegyedek ablakai szinte be­leremegnek. Manapság divatos ajándék a kismotor, az érettségiző uno­kának, fiúknak. Isten neki - vegyék. De a friss motortulaj­donosok sajnos a lakóházak kö­zött vagy udvaraikon tartanok tapasztalatcserét — szemléltető eszközképpen - egyszerre há­rom-négy kismotor egyöntetű bőgetésével. Számtalan hivatali, vállalati dolgozó — különböző jellegű beosztásának megfelelően — indul hajnalban, vagy kora reg­gel autóval hivatalos útra. Az is természetes, hogy a válla­lati gépkocsi lakásonként szedi össze az utasokat, hogy aztán kiinduljanak a megyébe vagy megyén túl. A gépkocsivezetők aztán vagy jókedvből, vagy A közlekedés rendjének védelmében 446 vezetői engedélyt visszavontak Meghamisított jogosítvány — Sok ellenőrző lap is „hiányzik“ a vezetői engedélyekből Hetente több száz gépjár­művel gyarapszik az ország gépjárműparkja, - 1975 végé­re mintegy félmillió személy- gépkocsi fut a közutakon. A gépjárművek növekvő száma és nem utolsósorban a koránt­sem megfelelőnek mondható úthálózat parancsolóan előírja a gépjárművezetők számára a közlekedés rendje szabályainak legszigorúbb betartását. A KRESZ és a műszaki ismeretek mind jobb elsajátítását segíti a gépjárművezetői vizsgákon bevezetett teszt-rendszer is. De hiába minden „központi” erő­feszítés, ha a már vezetői en­gedélyt szerzett gépjárműveze­tőik a gyakorlatbon „elfelejtik" a tanultakat és sokan kényük- kedvük szerint hajtanak, ve­szélyeztetve a saját és mások testi épségét is. Az ugrássze­rűen növekvő közúti balesetek száma késztette arra a Bel­ügyminisztériumot, hogy az el­múlt év augusztusában rende­lettel szabályozta többek kö­zött a gépjárművezetői enge­délyek kiadását és visszavoná­sát. Jégtérképek Az Állami Biztosító közelmúlt­ban közzétett „jégtérképei" alapján megtudhatjuk melyek az ország jégjárásos vidékei s köztük milyen helyet foglal el Baranya. A térképek szerint az ország egész területe jégveszé­lyeztetettnek tekinthető, vannak azonban kifejezetten jégjárásos | vidékek is amelyek úgyszólván minden évben súlyos jégkárokat szenvednek ilyenek Baranya, Bács, Pest és Szabolcs megye. Viszonylagos jégmentességet él­veznek Győr, Hajdú és Vas megye mezőgazdasági üzemei. Az 1961-től 1970-ig terjedő évek jégtérképei szerint e tíz év le­forgása alatt a legkevesebb jégeső Győr megyében esett ahol a termőterületnek csak 0,01—1,49 százalékát károsítot­ta a jégverés. A legtöbb jég Baranyában és Bácsban volt e két megyében a termőterület 7,5—10,49 százalékát érte jég­kár. A rendelet adta lehetőségek­kel élve a Megyei Rendörfő- Icapitónyság közlekedésrendé­szeti osztálya 1971. január 1- töl az eddigieknél is szigorúb­ban járt el a közlekedés rend­jének megszegőivel szemben. Januártól június közepéig 451 ellenőrzőlapot vontak be, - 439 esetben az 1-es, 12 eset­ben a 2-es számút. Az ellen- őrzőlapak visszavonását ter­mészetesen jelentős összegű pénzbírság is követi. Jelentősebb szabályszegések esetén — amikor már sérülések, sőt halál is követi a KRESZ rendelkezéseinek semmibe vé­telét - ugyancsak az említett rendelet értelmében sor kerül a vezetői engedélyek vissza­vonására. Meglepően sokat, 446 vezetői engedélyt vontak vissza januártól júniusig a me­gyében. Ez a magas szám is azt bizonyítja: még megköze­lítően sincs minden rendben a közúti fegyelem körül. Miért került ennyi vezetői en­gedély ' visszavonásra? Ittasan vezettek, halált okoztak, a kö­telező segítségnyújtást elmu­lasztották ... A 446 vezetői engedély körül 148-ot a jog­erős bírói ítéletig vonta vissza a rendőrség. Közel 60 esetten bírói eltiltás alapján, omikoris a főbüntetés mellett a foglal­kozás gyakorlásától is megha- tá-rozott időre eltiltotta a gép- járművezetőt. Több mint 70 vezetői engedélyt a KRESZ szabályok durva megszegése miatt „kértek el". A durva megszegés vonatkozik például az áthaladási elsőbbség meg nem adására, a szabálytalan előzésre, a sebességkorlátozás figyelmen kívül hagyására és még számos szabálytalanságra, amelyeknek súlyos karambolok a következményei. Az orvosi vizsgálat ebben az időszakban 33 gépjárművezetőt talált veze­tésre alkalmatlannak, - ezt is követte a vezetői engedély be- vonása. Nagyon figyelemre méltó és elgondolkodtató a továbbiak­ban visszavonásra került 124 darab vezetői engedély. A gép- járművezetők közül számosán motorkerékpár vezetői enge­déllyel rendelkeztek, — vizsgát kívántak tenni például személy- gépkocsi vezetésből is. De a vizsgán nem feleltek meg a követelményeknek. Voltak, akik személygépkocsi vezetésére vo­natkozó engedéllyel már ren­delkeztek, de meg akarták sze­rezni a tehergépkocsi vezetői engedélyt is, — vizsgájuk azon- ban sikertelen volt. Ezekben az esetekben is — a sikeres vizsga letételéig — visszavonják a ko­rábban már megszerzett veze­tői engedélyt. A 124 visszavont engedély is példázza: sokan vannak, akik „elfelejtették” a közlekedés szabályait és mégis „vígan” vezetnek, illetve vezet­tek. Az ellenőrzések során öt gépjárművezetőtől vonták el az engedélyt, - akik „rendőrható­sági felügyelet, vagy kitiltás hatálya alatt állottak". Voltak, akik meghamisították a veze­tői engedélyt, „összebarkácsol­tak” egy pecsétet és azt be­ütötték a „járműkategória" mellé. Akadt, aki meqhalt édes­apja vezetői engedélyével köz­lekedett személygépkocsin. 446 vezetői engedély, 451 ellenőrző lap, visszavonása ta­núsítja a szigorúbb ellenőrzé­seket. A közlekedés rendjének védelmére mind nagyobb a tö­rekvés. Ez találkozik a gépjár­művezetők és gyalogosok kí­vánságával is. G. F, Zajongó felnőttek bosszúságból, de hango^ és véget nem éiő dudálással jelzik az indulást, mintha erre más, kézenfekvőbb lehetőség nem lenne. És a „gyalogos” zajongók? A Szigeti út 17-29. számú panel- szalagház mögött — a garázsok előtt, tehát még csak nem is játszótéren, vagy grundon — most már hetek óta népes fel­nőtt társaság rúgja a focit este nyolcig-tízig-tizenegy órá­ig. A magyar futball jelenlegi helyzetét megváltoztatandó, már úgy berendezkedtek, hogy még vascsőből fabrikált, háló­val ellátott hordozható futball- kapujuk is van. Általában dél­után négy-öt óra utón kezdő­dik a „derby”. A házban lakó gyerekeket a felnőtt csapat ilyenkor félreállítja és riodt pil­lantással figyelik a környékből odasereglő férfiok üvöltését, labdajátékát. A lakók már fű- höz-fához futottak panaszra, de mindhiába. Egyik emeleti lakó — történetesen nyugdíjas rend- óralezredes - higgadt figyel­meztetésére ez volt a válasz: „Fogja be a száját aleskám, maga már nem rendőr.. Nem rendőr? Lakó. Olyan la- kó - a többi néhány százzal egyetemben, aki az esti ablak­nyitás közepette a jó levegővel némi csendet is vár otthonába. Ahogy mondani szokás: „fa­tális” tévedésben élnek egye­sek, a csendrendeletet illetően. Nem csak éjszakára vonatko­zik, nem csak „este tíz" utáni időszakra, hanem nappalra is. amennyiben az okozott és hu­zamos ideig tartó zaj indoko­latlan, akár gépjárműtől, akár emberi torokból származik is. Egyszerű ez, csak meg kell ér­teni. Rab Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom