Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
▼971. június 24, DUNÁNTÚLI NAPLÖ A kormány programja az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) / tudomásul kell vennie, hogy bármennyire szeretnénk is a fejlesztést gyorsítani, a beruházásoknak korlátokat szab erőforrásaink mértéke és a kivitelező szervek teljesítőképessége. Elfogadhatatlanul sok a befejezetlen beruházás; értékük közel 70 milliárd forint. Ez egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtást!, során évről évre javuljon és 1975-re a mi körülményeink között normálisnak elfogadható 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Nagy feladatunk: a termelékenység növelése Ezután fejlődésünk kiemelkedően fontos ügyével, a munka termelékenységének alakulásával foglalkozott Fock Jenő. Rámutatott; A negyedik ötéves terv, s a 15 éves távlati tervkoncepció a nemzeti jövedelem egyenletes és állandó növekedését irányozza elő. A tervezett növekedés 85—90 százalékának a munka termelékenységének emelkedéséből kell származnia. A feladat nagy, de nem meríti ki a népgazdaság valamennyi tartalékát . Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben már az ipari termelés növekedésének 90 százalékát, ez év eddig eltelt időszakában 100 százalékát a termelékenység növekedése fedezte, j Hozzá kell tennem, hogy az utóbbi másfél év eredménye l még csak kisebb részben az át- | gondolt kormányzati intézkedések, vagy az okosabb vállalati j műszaki-szervezési tevékenység következménye. Sokkal nagyobb szerepet játszott a kényszer, egyszerűen az a körülmény, hogy munkaerőtartalékaink kimerültek. Látjuk, hogy míg népgazdasági szinten munkaerő- hiány tapasztalható, addig az üzemekben — főként a szervezés nem kielégítő színvonala miatt — kihasználatlan munkaerőtartalékok vannak. Ennek megszüntetésére megfelelő intézkedéseket kell tennünk. A műszaki fejlesztésben még nem sikerült döntő fordulatot elérnünk. Ezért kormányunk további hathatós intézkedéseket tervez a magyar tudományos élet továbbfejlesztésére. Elképzeléseinket tartalmazza egyrészt a negyedik ötéves terv, másrészt a kidolgozás alatt álló, 15 évre szóló távlati tudományos kutatási terv. Ez utóbbit a távlati népgazdasági tervvel összhangban terjesztik a kormány elé. Fontos feladat a szakképzés színvonalának növelése, a korszerű technika elsajátításától a szervezési munkáig. A termelékenység növelésében jelentős a szerepe a munka- szervezésnek. A gazdasági folyamatok szervezettsége nagyrészt alacsonyabb, mint ami napjainkban megkívánható. A korszerű technológia hatékonysága csak úgy érvényesíthető, ha szilárd munkafegyelemmel, magasabb színvonalú munkaszervezettséggel társul. A gazdaság szervezettségi szintjét összhangba kell hoznunk a termelőerők fejlettségi színvonalával. Öl év alatt 25 százalékkal né a reáljövedelem Tisztelt Képviselő Elvtársak! Változatlan célunk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban fejlődjön a nép életszínvonala. Negyedik ötéves tervünk a reáljövedelmek 25— 27 százalékos növekedését irányozza elő. A munka szerinti jövedelmeket a jelenleginél jobban akarjuk differenciálni, a családi jövedelmek közötti jelentős különbségeket pedig csökkentjük. A dolgozó jövedelme ugyanjs attól függ, hogy a család összjövedelmét hány családtag között osztják fel. Növelni fogjuk a társadalmi juttatásokat. Ezzel elsősorban az alacsony jövedelmű családok élet- színvonalát javítjuk. Az állam fokozottabban részt vállal a gyermekek és a munkaképtelen öregek eltartásából. Az egyes társadalmi rétegek, csooortok jövedelmében az évek során kialakult indokolatlan különbségeket az életkörülményeket fokozatosan javítva, az ország anyagi erejéhez mérten igyekszünk sorra-rendre megszüntetni. Ez vezetett bennünket most is, amikor június 1-ével több mint másfél milliárd forint éves kihatással központi béremelést hajtottunk végre. A jövedelmeket nagymértékben befolyásolja az árszínvonal alakulása. Árrendszerünkkel szemben azt a követelményt támasztottuk, hogy segítse a hatékony gazdálkodást, ösztönözze a műszaki fejlesztést, mozdítsa elő a gazdaságos termelési szerkezet kialakítását. A jelenlegi árrendszer a korábbinál jobban orientál a gazdasági döntésekben. Az árak mindinkább a termelési ráfordítások, a piaci értékítélet, valamint a politikai preferenciák együttes hatására alakulnak. A vállalatoknak — bizonyos korlátok között — lehetővé tettük, hogy az egymás közötti szerződéses kapcsolatokban állapítsák meg a termékek árait, indokolt esetben azt meg is változtassák. A vállalatok nagyobb önállósága lehetővé tette azt is, hogy jövedelmezőségüket figyelembe véve, termékeik gyártását fokozzák vagy korlátozzák, javítsanak, változtassanak a minőségen, a forgalmazás feltételein. Helyenként — visszaélve az adott lehetőséggel — a jövedelmezőség javítása érdekében tisztességtelen eszközökhöz is folyamodtak és egyes esetekben, megszegve a minőségi előírásokat, illetéktelen jövedelemhez jutottak. I A kormánynak az a véleménye; a negatív jelenségek nem adnak okot arra, hogy árpolitikánkat megváltoztassuk, az üzemek mozgási szabadságát jelentős mértékben korlátozzuk. Arra azonban minden okunk megvan, s azt fokozott kötelességünknek tartjuk, hogy az ellenőrzést — ha szükséges, a felelősségrevo- nást — erősítsük. A reform bevezetésekor úgy határoztunk, hogy a fogyasztói árakat mindinkább a ráfordított értéknek megfelelően alakítjuk ki. E helyes elv megvalósítása hosszantartó folyamat. Legalább két-három ötéves terv szükséges hozzá. Sajnos, az elmúlt években a feladat megvalósításában alig haladtunk [ előbbre, pedig ezt — mindnyájunk érdekében — előbb- utóbb mindenképpen meg kell tennünk. Néhány élelmiszer és szolgáltatás fogyasztói ára nem fedezi az előállítási költséget. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költségektől. A különbözetet az állami költségvetés terhére egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Ugyanakkor gondot okoz a ruházati cikkek magas ára is. Indokoltnak látszik az ár leszállítása, ha ennek termelési feltételei létrejönnek. Hangsúlyozom: egyetlen olyan árintézkedésre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhetné az életszínvonal emelésének az ötéves tervben szereplő előirányzatát. Árrendszerünkkel összefüggésben említem meg, hogy a népgazdaság helyzetének alapvetően kedvező alakulása mellett negatív tényezők is találhatók. Ezek felsorolása helyett most csak arra kívánok rámutatni, hogy az állami költség- vetés tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása összefoglalva jelzi a nem kívánatos jelenségeket. A deficit a jóváhagyott- nól nagyobb, s ez a hiónynö- vekedés arra figyelmeztet, hogy javítani kell minden szinten a pénzgazdálkodást. Tisztelt Elvtársak! Az emelkedő életszínvonal az áruforgalom növekedésével jár együtt, a belkereskedelmi tevékenység fokozását igényli. A kereskedelemben arra készülünk fel, hogy az iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben növekszik. A tervidőszak végén száz család közül 70 rendelkezik majd hűtőszekrénnyel, 76 televízióval, 55 porszívóval, 70 pedig mosógéppel. A személy- gépkocsik száma a jelenleginek mintegy két és félszeresére nő, és a tervidőszak végén megközelíti a félmilliót. Az idegenforgalom fejlődése is meggyorsult: 1970-ben az öt évvel ezelőttihez képest — az átutazókat is figyelembevéve — háromszor annyi, — több mint 6 millió — külföldi látogatott hazánkba. Azzal kell számolnunk, hogy 1975-ben mór 8— 10 millió külföldi látogat el hazánkba, vagy utazik át országunkon. Az élet megköveteli a szolgáltatások állandó bővítését. Ezért tovább kell emelni a szolgáltatósok ma még nem kielégítő színvonalát. Növeljük a vállalatok, szövetkezetek érdekeltségét a javító-szolgáltató kapacitás fejlesztésében. Ma még különösen azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyek késztermékeket állítanak elő és közületeket is kiszolgálnak, háttérbe szorul a szolgáltatási igények kielégítése. Az ötéves terv idejére mintegy három és félmilliárd forintot irányoztunk elő a szolgáltatás-fejlesztési alapra. Korszerűsítjük a kórházakat Képviselő Elvtórsok! ötéves tervünk tartalmazza az egészségügy fejlesztésének feladatait. A társadalombiztosítás csaknem a lakosság egészére kiterjed. Javultak a járóbetegellátás feltételei, gyorsan fejlődött a gyermekorvosi hálózat, szélesedett az orvosi ellátás. A következő időszakban az egészségügyi ellátás fejlesztésében a fő feladat a kórházak korszerűsítése és bővítése. Viszonylag még jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein létesített intézmények ellátottsága között. Sok helyen még nem kielégítő a technikai felszerelés, a műszerezettség, másutt viszont értékes műszerek kihasználatlanok Meggyorsítjuk az intézményi hálózat struktúraváltozásainak folyamatát. Az egészségügyi ellátás és az életkörülmények javulása — az életkor meghosszabbodása — együtt jár az idős és a munka- képtelen emberek arányának növekedésével. A nyugdíjasok helyzete össztársadalmi ügy. Érezzük a felelősséget azok sorsa iránt, akik egész életükben dolgoztak. A kormány a nyugdíjasok legégetőbb problémáit igyekszik megoldani. Az év elején valamennyi nyugdíjasnál bevezettük ugyan az évi 2 százalékos emelést, de a következő évek fontos feladatának tartjuk egyrészt a különböző megállapítási időpontokból adódó különbségek további csökkentését, másrészt a nyugdíj differenciált mértékű emelését. A nyugdíjas korhatárt elérők közül sokan munkaképességük birtokában vannak. Már a jövő évtől célszerű arra ösztönözni őket, hogy ne menjenek valamennyien azonnal nyund'jba. A családi jövedelmek kiegyen lítódését azzal is elő kívánjuk segíteni, hogy a családi pótlék összegét emeljük. Az emelést valószínűleg két lépcsőben tudjuk végrehajtani, s ez a munkás, az alkalmazotti és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családokat egyaránt fogja érinteni. Az életszínvonal egyik legfontosabb tényezője a lakás- helyzet alakulása. Tizenötéves lakásépítési programunk keretében 1975-ig egymillió lakás felépítését irányoztuk elő. A negyedik ötéves tervben 400 ezer új otthon felépítése vár ránk. Terv készül a 44 órás munkahét kiterjesztésére Változatlanul célunk, hogy továbbhaladjunk a munkaidő csökkentésének, a szabadidő növelésének, valamint a szabadidő eltöltésének kulturáltabbá tétele útján. A kormány tervet készít a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére. Csakis ott, s olyan körülmények között tehetünk újabb lépéseket, ahol ez az egész társadalom érdekeivel összhangban valósítható meg. Tisztelt Országgyűlés! Az életszínvonal alakulásának fontos eleme a kultúra fejlesztése. Társadalmi haladásunk kedvezően hatott az irodalom, a művészetek fejlődésére. Arra törekszünk, hogy kedvező politikai és gazdasági feltételeket biztosítsunk az alkotómunkához. Az elmúlt évtized kiemelkedő alkotásai arról tanúskodnak, hogy művészeink őszintén és reálisan foglalkoznak nemzeti múltunkkal és jelenünkkkel. A művek jelentős része elkötelezettségből, a művészek belső meggyőződéséből született, törekvéseik találkoztak a szocialista céljainkkal. Társadalmunk, mint a művek megrendelője, minőségi igényeket támaszt és jelentős anyagi lehetőségeket biztosít az alkotásokhoz. Éppen ezért fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy az állam anyagi eszközeiből, a nép pénzéből a valóban arra érdemes alkotók részesüljenek. Következetesebben kell fellépnünk a különböző dekadens áramlatokkal szemben. Alapvető feladat oktatási rendszerünk fejlesztése. Tovább kell csökkenteni az egyes oktatási intézmények között személyi, tárgyi, ellátottságbeli jelentős különbségeket. Elsősorban a falusi, mezőgazdasági vidékeken, városi peremkerületekben lévő iskolákat fejlesztjük. A munkás és paraszt szülők tehetséges gyermekeit kollégiumi elhelyezéssel, ösztöndíjjal, pedagógiai eszközökkel az eddiginél jobban támogatjuk. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nagy felelőssége és megtisztelő kötelessége a dolgozó nép hatalmának erősítése, szocialista vívmányaink védelme a belső és a külső kártevőktől, rendszerünk ellenségeitől. A szocialista törvényesség követelményeinek megfelelően tovább erősítjük Népköz- társaságunk közrendjét és köz- biztonságát, védelmezzük hazánk függetlenségét, teljesítjük a Varsói Szerződésből következő szövetségi kötelezettségeinket. Népünk megbecsüléssel és bizalommal tekint a fegyveres erőkben és testületekben szolgálatot teljesítő fiaira. Elvárja tőlük, hogy éberen őrködjenek békénk és biztonságunk felett. E bizalom és megbecsülés fejeződik ki az új szolgálati törvényben is. Pártunk és kormányunk honvédelmi politikájának alapja az, hogy a haza védelme erősítésének legfőbb biztosítéka a becsületesen végzett, eredményes termelő munka. Az ország védelmének szervezésében és irányításában, az előirányzott anyagi és pénzügyi eszközök elosztásának megtervezésében, felhasználásában az eddiginél nagyobb feladatok hárulnak a kormányra, a kormány honvédelmi bizottságára, a minisztériumokra és főhatóságokra, valamint a megyei honvédelmi bizottságokra. A mindennapi gyakorlatban meg kívánjuk valósítani azt az elvet, hogy a vezető állami és társadalmi szervek a honvédelmet az összpolitika szerves részeként kezeljék. A kormány biztosítja, hogy — a katonai és az állami titoktartás követelményeinek betartásával - a lakosság rendszeresen kopjon tájékoztatást a honvédelem helyzetéről. Tisztelt Képviselőtársak! A párt X. kongresszusát követően a kormány áttekintette a kongresszuson elhangzott javaslatokat, amelyeknek megvalósítása állami intézkedést kíván. Erre intézkedési tervet dolgozott ki, s a tennivalók folyamatosan bekerülnek a kormány munkaterveibe Ezek között jelentős helyet foglal el állam| életünk sokoldalú továbbfejlesztése. A szocialista demokrácia és az állami élet továbbfejlesztése érdekében a következő négyéves ciklusban számos új és sokrétű feladatot kell megoldanunk. A közvetlenül előttünk állóak közül kiemelném a következőket. Fontosságánál és jelen’ jégénél fogva elsősorban említem az alkotmánymódosítás előkészítésének munkálatait. A kikül- j dendő parlamenti bizottság mellett, illetve a munka ered- ! ményességéhez szükség van a kormány sokoldalú tevékenysé- J gére is. j A tanácstörvény hosszabb I időre szóló programot határo- ! zott meg. önállóságuk, felelős- ! ségük fokozatos növelése, ha- 1 táskörük, gazdasági lehetősé- ! geik bővítése révén erősítjük a I tanácsok szerepét a helyi álla- I mi munka mind nagyobb részének végzésében, a lakosság ellátásában. A nők helyzetéről szóló párt- hotározat állami végrehajtása a kormányzati szervek fontos feladata. Határozott gazdasági, politikai és szociális intézkedésekre van szükség. A kormány napirendre tűzi annak ellenőrzését, hogy az állami szervek hogyan hajtják végre a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló határozat alapján hozott intézkedéseket. A következő években mód® sitjuk a nők helyzetét sok vo natkozásban érintő családjog törvényt, széleskörűen felülvizs góljuk a dolgozó nők helyzeté a könnyűiparban, s ennek alap jón megfelelő intézkedéseke hozunk. Kormányzatunk nagy gondo fordít az ifjúság nevelésére problémáinak megoldására helyzetének fokozatos javításá ra. Ez a gondoskodás fejező dik ki abban a majdnem eg éve megkezdett munkában is amelynek során előkészítjük a ifjúsági törvény tervezetét, hog1 azt még ez évben az ország gyűlés elé terjesszük. A kor mány a közeljövőben napirend jére tűz több olyan kérdést amely a fiatalok széles rétegei érinti. A szocialista jogrend fejlesz tésére tervbe vett intézkedése i ink között szerepel a szövetke zeti törvény, a Belügyminiszté rium munkáját szabályozó tör vényerejű rendelet előkészítése a bíróságokról szóló törvényja vaslat, ennek keretében a gaz dasági és munkaügyi döntőbizottságok szervezetének új sza bályozása; az ügyészségekről valamint az új büntető eljárás ról szóló törvényjavaslat megalkotása, illetve a büntető törvénykönyv és a polgári perrend tartás módosítása. Ezeket o törvényjavaslatokat még az idén kidolgozzák, s a kormány az országgyűlés elé terjeszti. Külpolitikánk célja a béke fenntartása Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpolitikáját, csakúgy, mint belpolitikáját a magyar nép, a szocializmus ügye, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti mélységes felelősség és kötelesség tudata hatja át. Valamennyi külpolitikai lépésünkkel az egyetemes emberi haladás, a világ népeinek érdekeit kívánjuk szolgálni. Kormányunk külpolitikája céltudatosan a béke fenntartására irányul. Azon fáradozunk, hogy — összhangban a szocialista testvér-országokkal — a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldjuk meg. Kezdeményező külpolitikánkkal kívánjuk erősíteni a világbéke pozícióit, céltudatosan elősegítve a haladás ügyét. A szocialista országok közösségének tagjaként hazánk nemzetközi tevékenysége —, amely egy szabad negyedszázad kimagasló eredményeire támaszkodhat — megbecsülést és elismerést vívott ki az egész világon. Külpolitikánk sarkalatos pontja, hogy tovább szilárdítsuk szövetségünket a kommunizmust építő Szovjetunióval. Erősítjük szövetségünket a Varsói Szerződés tagállamaival, elmélyítjük együttműködésünket a szocialista országokkal. Támogatjuk a Szovjetunió és más szocialista országok mindazon nemzetközi kezdeményezéseit, amelyek a világbéke oltalmazását és a szocializmust építő népek biztonságának védelmét szolgálják. Kormányunk szüntelenül azon fáradozik, hogy elősegítse a szocialista országok egységének megszilárdítását. E cél érdekében fejlesztjük államközi kapcsolatainkat olyan szocialista országokkal is, amelyek az élet egyes kérdéseiben tőlünk eltérő álláspontra helyezkednek. Törekszünk arra is, — elsősorban azt kutatva, ami bennünket ösz- szefűz —, hogy ezekkel a szocialista országokkal is összefogjunk az emberiség legnagyobb ellensége, az imperializmus elleni harcban. A szocialista országok egységének helyreállítása, valamennyi haladó erő ösz- szehangolt, céltudatos, közös fellépése annál is inkább szükséges, mert gyorsan változó és ellentmondásokkal terhes világban élünk. A békés egymás mellett élés elvei, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás elve alapján együttműködésre törekszünk a világ valamennyi, a szocializmustól eltérő, más rendszerű országával is. Ennek érdekében tovább javítjuk kapcsolatainkat mindazokkal a tőkés országokkal, amelyek erre hajlandónak mutatkoznak. Ha lehet, magas állami szinten, ahol azonban erre még nem érettek meg a feltételek, vagy alacsonyabb szintű érintkezésre mutatkozik hajlandóság, ott ilyen kapcsolatok ápolására is készek vagyunk. Mindezt abban a szilárd meggyőződésben tesszük, hogy a szocialista és a kapitalista országok együttműködése, jobb kapcsolata alapvető fontosságú tényező a béke szempontjából. Az emberiség előtt két lehetőség áll: a két világ- rendszer békés egymás mellett élése, vagy a pusztító világháború. Az újabb világháború megakadályozása az emberiség létérdeke. Tudjuk, s valljuk, hogy a szocializmus a békés versenyben, az új világ építésében diadalt arat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elvtársak! Amint az ismertetett feladatokból kitűnik, nehéz munka áll előttünk. Az elmúlt években sem panaszkodhattunk arra. hogy kevés a tennivalónk, de most még jobban összpontosítanunk kell erőinket. A magam és az egész kormány nevében arra kérem e helyről hazánk valamennyi állampolgárát; a reá bízott munkát mindenki végezze el tisztességgel, a magyar dolgozók jó hírnevéhez méltó szorgalommal. Nagy terveink megvalósítása az egyéni érdekeket is szolgálja. Céljainkat csakis közös összefogással tudjuk elérni. Számítunk — s tudjuk, bizton számíthatunk — társadalmunk minden osztályának, rétegének támogatására. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a kormány most előterjesztett munkaprogramját fogadja, el, s valóra váltásához adjon segítséget. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés. Felszólalt Gócsi Miklós Borsod megye1, Szokola Károiyné Somogy megyei és Méhes Lajos Győr megyei képviselő, majd ebédszünetet tartottak. Ebédszünet után Varga Gá- borné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az első felszólaló Kállai Gyula az MSZMP Politikai Bizottságának togja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke volt. Ezután Molnár Endre budapesti, Nánási László Szolnok megyei, Szépvölgyi Zoltán, budapesti, Kurucz Márton Csongrád megyei Bolvári lózsefné Tolna megyei, Varga Sándor Szolrtok megyei, Keszthelyi Zoltán Békés megyei, Mi- hályli Ernő budapesti, dr. Radnóti István Veszprém megyei. Kollár József budapesti, Kor- ponai Lajos debreceni képviselő fejtette ki véleményét o kormányprogrammal kapcsolatban. Szünet után Szurdi István be!- kereskedelmi miniszter szólalt fel.
