Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
Ara: 50 fittéi ai, egyesüljetek! nűntüit napló XXVIII. évfolyam, 147. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 24., csütörtök A kormány programja az országgyűlés előtt Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen megtárgyalták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Apró Antal ezután javasFatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról. 2. A Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. 3. Bizottság választása az alkotmány-módosítás előkészítésére. Ezután napirend szerint a kormányprogram előterjesztése következett. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Célunk: mindjobban kibontakoztatni népünk alkotóerőit Fock Jenő elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlés! A kormány és a magam nevében ismételten megköszönöm a nép választott képviselőinek bizalmát, amellyel felelős tisztségünkre megválasztott bennünket. Célunk, hogy az élet valamennyi területén mind jobban kibontakoztassuk • népünk alkotó erőit. A következő esztendők munkaprogramját a negyedik ötéves tervtörvényben megfogalmazott egyértelmű és világos feladatok adják. Fejlesztjük a szénbányászatot Azt kívánjuk elérni, hogy lépést tartva a tudományos és technikai forradalom eredményeivel, mielőbb a fejlett ipari országok sorába kerüljünk. Népgazdaságunk fejlődésének egyik feltétele az energiaellátás biztosítása. A gyors ütemű fejlődéshez mind több és gazdaságosabb energia kell, ötéves tervünkben azzal számolunk, hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 43 százalékról 1975-re 53—55 százalékra növekszik. Az energia- források szerkezeti átalakulása egyrészt a hazai energiahordozók termelésének megváltozott lehetőségeire, másrészt a szocialista országokból, mindenekelőtt a Szovjetunióból származó kőolaj- és földgáz importra épül. A fokozódó energiaigény ugyanakkor jelentős feladatokat hárít a hazai szénbányászatra is. Elsősorban a jó minőségű szénnel és a kedvező gazdasági feltételekkel rendelkező szénmedencék fejlesztését szorgalmazzuk. A szénbányászat még hosszú évekig a népgazdaság jelentős energiabázisa marad. A vegyipari termékek iránti növekvő igények kielégítésére számos intézkedést teszünk. Ezek között kiemelkedő fontosságú a nemrég megkötött magyar-szovjet olefin-egyezmény. Ez hosszú távra, 1985-ig meghatározza a vegyipar szerkezeti átalakulását. Műanyagfeldolgozó iparunk számóra új, korszerű alapanyagbázist hozunk létre. A feldolgozást a Szovjetunióval együttműködve tervezzük. A könnyűiparban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a vegyiszálak, különösen a szintetikus-szálak. Ennek megfelelően a termelést a tervidőszak folyamán több mint háromszorosára növeljük. Nem feledkezünk meg a vegyiparunkban oly jelentős szerepet játszó gyógyszeripar továbbfejlesztéséről sem. A közúti járműgyártás fejlesztésében már a harmadik ötéves terv idején jelentős eredményeket értünk el. Most és a következő években — a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NDK- val szoros együttműködésben - tovább hasznosíthatjuk sok éves termelési tapasztalatainkat. Erőforrásaink koncentrálásával o közúti járműgyártást gépiparunk vezető ágává fejlesztjük. Az alumíniumipar fejlesztési programjának célja, hogy - az ország bauxit-vagyonóra támaszkodva — az alumíniumfel- hasznólás minden olyan területén, ahol ez a mi feltételeink közöttt gazdaságosan megvalósítható, elérjük a fejlett nemzetközi színvonalat. Alumíniumiparunk — a Szovjetunióval és más szocialista országokkal kötött együttműködési szerződéseink segítségével - verseny- képes és az egyik leggyorsabban fejlődő iparágunk lesz. Az építőiparban több milliárd forint beruházással létrehozzuk a hazai könnyűszerkezetes építési mód modern, magas termelékenységű szerkezetgyártó ipari bázisait. Könnyű-szerkezetekkel gyorsan és sokféle variációban állíthatunk fel kereskedelmi, szociális, ipari, mezőgazdasági és középületeket. Gyártási kooperációk megvalósításával, jól bevált licencek alapján a negyedik ötéves terv utolsó évében 2 millió négyzet- méter alapterületű épületet készítünk könnyűszerkezetekből. Ezáltal évente 10 milliárd forint értékű építési kapacitással gazdagodik az ország. A számítástechnikai program célja a modern gazdaságban ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai módszerek elterjesztése, az ehhez szükséges számítógépek gyártásának megalapozása. A program széleskörű nemzetközi együttműködést irányoz elő és a szakemberképzés fejlesztésére is kiterjed. A központi fejlesztési programokhoz hasonlóan kiemelkedő a textil- és textilruházati iparban előirányzott rekonstrukció. A rekonstrukcióval jelentősen javíthatjuk a textilipari dolgozók - mindenekelőtt a nők- élet- és munkakörülményeit. A termelő ágazatok szerkezetének átalakításával, a központi, hosszútávú fejlesztési programok végrehajtásával kedvezőbb feltételeket teremtünk egész népgazdaságunk színvonalának emeléséhez, az élet- színvonal további folyamatos, rendszeres növeléséhez. Az ipar szerkezeti átalakítása természetesen nemcsak a felsorolt programok teljesítését foglalja magába. Ide tartozik minden iparágon belül a korszerűbb, a gazdaságosabb ágazatok, a vállalatoknál a keresettebb, a gazdaságosabb termékek, termékcsoportok gyártásának fejlesztése és a gazdaságtalan ágak vagy termékek termelésének visszafejlesztése is. Jelentős beruházásokkal, nagyösszegű juttatással javítjuk, fejlesztjük az egész közlekedést. Szorgalmazzuk a közúti közlekedés, az úthálózat fejlesztését, a fővárosban a metro, a gyorsvasúti há!ózat mielőbbi kiépítését. A növekvő személy- és tehergépkocsi — illetve autóbuszpark — karbantartására fejlesztjük a szerviz- és javító létesítményeket. Mindezek megvalósításának eredményeként a személy- és áruszállítási igényeket mind a hazai, mind a nemzetközi forgalomban korszerűbben és gazdaságosabban elégítjük ki. Zavartalan sertés- és marhahúsellátás Sokoldalú gazdasági együttműködés Fock Jenő ezután ismertette a harmadik ötéves terv mezőgazdasági eredményeit, majd így folytatta: Az előttünk álló évek egyik fő feladata a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek további szilárdítása. A műszaki és a tudományos haladás eredményeinek következetes felhasználásával kedvező termelési arányokat alakítunk ki. Magasfokú munkaszervezettséggel, szakosítással, a koncentráció előnyeinek kihasználásával biztosítjuk a magasabb termelékenységet. Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére olyan gépsorok beszerzéséről kell gondoskodnunk, amelyek fokozzák a termelést. Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavartalan sertés- és marhahúsellátóst. A nagyüzemi sertéstenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük,- korszerűsítjük, iparszerűvé tesszük, megszüntetjük a ciklikusságot. Lerakjuk a modern nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés alapjait. A háztáji gazdaságok szerepe a lakosság ellátásának javításában és a jövedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős, ezért fenntartásukra, fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk. A közlekedésről szólva hangsúlyozta : A vasút technikai rekonstrukciója, a járműpark bővítése erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest folyamatosan történik. A távolsági autóbuszközlekedésben lényeges fejlődést értünk el. A városi és főleg a fővárosi autóbuszközlekedés nem tudta követni a városfejlesztés ütemét. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában, további fejlődésünkben meghatározó a nemzetközi gazdasági együttműködés. Külgazdasági kapcsolatainkban döntő szerepet töltenek be a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a KGST szervezetéhez tartozó más szocialista államok. Elsősorban a Szovjetunióval alakult ki gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködés az évek során. Ezek között talán legismertebb és számunkra nagyon fontos a több év óta érvényben levő timföld-alumínium egyezmény. A magyar bauxit- vagyonra alapozva 1975-ben már 240 ezer tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba. Az ebből kohósított teljes alumínium-mennyiséget, 120 ezer tonnát, népgazdaságunk különböző területein felhasználjuk, illetve exportáljuk. A Bulgáriául kötött szódaegyezmény keretében részt veszünk a bolgár termelőkapacitások létrehozásában. A jövőben szódaszükségletünk egy részét ebből a forrásból fedezhetjük. Hasonló egyezményt kötöttünk Lengyelországgal kénszükségletünk egy részének fedezésére. Hazánk tervszerűen és rendben teljesíti az államközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeit. Ez tovább növeli a Magyar Népköztársaságnak mint gazdasági és kereskedelmi partnernek a jóhírnevét a nemzetközi gazdasági életben. Külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A többi szocialista ország együttes részesedése megközelítően ugyanennyi. Körülbelül ezek az Ünnepélyes alapkőletétel a Kertvárosban Aláírják at új gyár díszes alapító okleveleit, melyeket aztán az urnában helyeztek el (Tudósítás az 5. oldalon.) 1 arányok maradnak meg az ötéves terv időszaka alatt. A kölcsönös előnyök, az egyenjogúság alapján fejleszteni kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal is. A kereskedelmi forgalom bővítésével, termelési kooperációval, szeMemi exporttal segítjük a fejlődő országok iparosítását, gazdasági fejlődését, gazdasági függetlenségük megszilárdulását. Az utóbbi néhány évben általában fejlődött gazdasági együttműködésünk a fejlett tőkés országokkal. Ebben biztató, hogy az évek folyamán részben csökkentek a diszkriminatív korlátozások. Reméljük, hogy ez a pozitív tendencia tovább erősödik. örvendetesen gyarapodnak a nem szocialista országok vállalataival kialakított kooperációk is. A kormány a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett nagy gondot kíván fordítani a sokoldalú kapcsolatok bővítésére. Különösen nagy figyelmet érdemelnek azok a feladatok, amelyeknek legésszerűbb megoldása össz-európai keretekben, az összes érdekelt európai ország együttműködése útján keresendő. Ilyen például az energiarendszerek összekapcsolása, az európai összefüggő víziúthálózat kialakítása. Elfogadhafat'anul sok a befejezetlen beruházás Tisztelt Képviselő Elvtársak! Gazdaságpolitikánk megvalósításának sikerei mellett szólni kell arról is, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A beruházásokról és a munka termelékenységének emeléséről van szó. Évről évre visszatérő probléma, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk idejében befejezni. Gyakran nem kellő pontossággal és alapossággal mérjük fel a beruházás költségeit és később újabb költségigények jelentkeznek. Számos vállalat és intézmény akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha a finanszírozási források nincsenek biztosítva. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költségvetésből majd csak segítséget nyújt az állam. Mindenkinek (Folytatás a 3. oldalon}
