Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

6 1971. Június 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ i Két és fél év után a Szerkeszt őség [lIllllK un^-LíJóíli/tű ll'iluilniilw fiV Uí V\yj\AJJ v/ü Újra nyugodt n köziekeiiíieiüÉ Mi, Erzsébet és Rudas László utca lakói hálánkat és köszöne- tünket fejezzük ki a Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Vállalatnak, hogy a hónapokig tartó háíózat- átépítési munkák befejeztével, a transzformátor-körzetet fe'újitotta és a félelmetes sötétséget meg­szüntette. Utcáink most szépen ki vannak világítva és újra nyugod­tan közlekedhetünk. Palotai Józsefné utcabizalmi Évek óta várjuk az intézkedést Mi, Perényi utca lakói azzal a ké­réssel fordulunk az illetékesekhez, J hogy utcánkat minél előbb hozassák renafce, mart a gépkocsik nem tud­nak feljönni. A gépkocsivezetőknek nagyon meg kell gondolni a feljöve­telt, mert vagy a kerítést rongálják meg, vagy egyáltalán nem tudnak az utcába bejönni, főleg esős időben. Pár év óta igéiik az utca rendbe­hozását, de eddig még nem kezdték el a munkálatokat. Sürgős segítséget kérünk! Sándor Ferenc Kutya játszótér? £n még csak 22 hónapos vagyok, | nagyon szeretek játszani, főleg ho­mokozni. . Sajnos, itt nálunk a Köz­társaság téri játszótéren nem lehet, mert vannak nénik és bácsik, akik a mi homokozónkat előléptették ku- tyus WC-nek. Ezek a kutyusok .itt va­karóznak is és sok kis bolhát elszór­nak. Hát szabad ezt? Miért nem tiltják lei a kutyusokat a játszótér­„Ma már két kémény rontja a levegőt...“ Sok újságcikk jelenik meg mosta­nában városunk levegő szennyeződé­séről, tisztasági problémáiról. Több esetben történt is intézkedés. (Pl az Állati Fehérje és az Aszfaltút­építő Vállalat kitelepítése.) Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy a közelünkben lévő bútorgyár már évek óta elviselhetetlen bűzt okádó kéménye mellé újabb kéményt épí­tettek. Azt még megértenénk, ha egy magas kéményt építenek, mely el­húzza a füstöt és a szagokat, de ez az új alig nagyobb az eredetinél. Nemcsak a mi utcánkat, hanem az egész környéket elárasztja bűzével, amiről a közelben lévő Gázmű és Áramszolgáltató Vállalat dolgozói is hasonlóképpen nyilatkoznának, ha megkérdeznék őket. Ezúton kérjük az illetékesek intéz­kedését a magunk és környékbeli tokák nevében. Balogh Csaba Légszeszgyár utca Az illetékesek aúLaizűLttak Helyesen jártak el... A Pécsi Víz- és Csatornaművek fő­mérnöke a Bocskai utcai csatorna meghibásodásával kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta: ,,Ez év április 29-én csatornarész­legünket az éjszakai órákban értesí­tették, hogy a Bocskai utca 116. sz. j alatti lakónál szennyvízcsatorna meg- | hibásodás történt. Az értesítés után a magasnyomású csatornatisztító gép­kocsi a helyszínre ment a hibát el­hárítani. Dolgozóink megállapítot­ták, hogy a dugulás nem a közterü­leten lévő, — általunk kezelt — csa­tornarendszerben van, hanem a 116. sz. ingatlan lakóházának konyhája alatt húzódó vezetékszakaszon. Mivel magáncsatornán jelentkező hiba el­hárítása csak külön engedéllyel le­hetséges, — amit közöltek a tulaj­donossal — a helyszínről eltávoztak. Dolgozóink helyesen jártak el, amikor a VOMA csatornatj£ztító- géppel a hiba elhárítását nem vé­gezték el. A 60 légkörnyomással dolgozó berendezés az elhasználó­dott csatornarendszert szétnyomta volna és az ingatlanban hatalmas károk keletkeztek volna. Az esettel kapcsolatban átvizsgál­tuk az Apaffy és Bocskai utca 1 — 120-ig terjedő lakóépületeinek csa­tornarendszerét. Megállapítottuk, hogy a fent leírt jelenségek az összes lakóépületre vonatkoznak, sőt a Gábor A. és Kőrös utcákban is \ találkozunk hasonlóval. Javasoltuk Pécs megyei város Ta­nácsa I. kerületi Hivatala műszaki osztályának, hogy a 6 lakásból álló egységeknél az épületek udvari frontja alá építsenek ki magán gyűjtőcsatornát, melyet a Vízmű ál­tal elkészített jelenleg is üzemelő aknára kell csatlakoztatni," ről? Majdnem elfelejtettem: nem le­hetne ezt a piszkos homokot kicse­rélni? És ugyanakkor egy-két padot is elhelyezni, hogy az anyukák leül­hessenek, amíg mi játszunk?! Kérem, segítsenek nekünk, kicsik­nek, hogy nyugodtan, tiszta homok­ban játszhassunk ezután. Mónika, a Köztársaság térről Rohanás a buszmegállóhoz A Mecseki Szénbányáknál Komlón dolgozó pécsi lakosok vagyunk és hosszú évek óta járunk oda dol­gozni. Vállalatunk és a 12. sz. Vo­lán Közlekedési Vállalat között megállapodás történt, mely szerint külön kocsit biztosítottak a részünk­re, miután a rendszeres járattal egyébként sem tudta a Közlekedési Vállalat az utasokat elszállítani. Já­ratunkat indokainál fogva a Közle­kedési Vállalat jelenleg is fenntart­ja, csupán egy régi kérésünknek nem hajlandó eleget tenni. A dél­után 3 óra 30 perckor Pécsre induló járat utasai hosszú éveken keresztül a komlói volt Szénbányászati Tröszt épülete elől indultunk, mivel az utasok egy része ott helyben, na­gyobb része pedig a Szénelőkészítő és az Anyagellátó üzemben dolgo­zik. Az Autóközlekedési Vállalat az új komlói pályaudvar megépítése után megtiltotta, hogy a részünkre rendszeresített járat megálljon az említett épület előtt. így most más­fél—két kilométert kell rohanni a munkaidő befejeztével, hogy elér­jük a járatot. Utánajárásunkra a Bm. Komló Városi Rendőrkapitányság nem emelt kifogást a járat megállítása ellen, csupán azt kötötte ki, hogy a helyi járatoknak kiépített részen álljon meg a busz. Az AKÖV erre viszont azt válaszolta, hogy ameny- nyiben ezt a járatot itt megállítja, akkor minden járatot meg kell, hogy állítson. Ez szerintünk nem áll fenn, mert hosszú éveken keresztül igenis megállt a busz és csak kizárólag ez a járat, tehát nem kellett megállí­tani az összes komló—pécsi járatot Az AKÖV-nek semmi hátránya nem lenne abból, ha a külön állomás­helyről induló kocsit megállítaná oz általunk kért helyen, amellyel 30— 35 ember kérését teljesítené. 30 aláírás „Csak hozol! gázolajjal...“ Június 15-én előjegyzett bejelentés alapján fél 8 órára levittem a sze­mélygépkocsimat a Baranya megyei i Autó- és Motorjavító Szövetkezet har- ! kányi üzemébe, amelynél a teljes szervizt megrendeltem. Fél 10 körül ! mentem el a kocsiért. Olyan állapot- | ban találtam, amely enyhén szólva j kifogásolható volt. A motor olajos, \ a motorház mindenhol piszkos és az I egész úgy nézett ki, mintha csak vízzel öblítették volna le, de semmi mást nem csináltak vele. Mikor ezért ! szóltam, a munkát végző dolgozótól I azt a választ kaptam, hogy a meg- j lévő mosóanyaggal semmiképpen sem j tudják a motort és a kocsit lemosni. | Ha hoztam volna gázolajat, akkor kifogástalanul megcsinálták volna. i Szeretném tudni, hogy ezután min­dig ilyen szolqáltatásban lesz részük j a gépkocsitulajdonosoknak? Kérem j az illetékesek válaszát. i Petrov Péter Pécs, Páfrány u. 11. Egyenesben Túri Imre - és a többi? V agy talán mégsem. Forgó­széken ülve adja ki a kulcsokat, o dereka ugyanis még most is fáj. A széket itt csinálták a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat munkás szállóján, amikor látták, hogy a könnyű­nek tűnő portási munkakör is 12 óra alatt vagy félezerszer kell megfordulni o kulcstartók felé — nagyon megviseli Túri Imrét. A legfontosabb azonban, hogy ha az egészsége nem is, az élete kezd rendes kerékvá­gásba jönni. Érok is van, göitr is van... Bakócán az illetékesek útjavítást, 1 illetve útkorszerűsítést vettek tervbe, j A munkálatokat meg is kezdték olyan formában, hogy lebontottak egy hi- | dot, amely a falu közlekedését ille- tőep szinte nélkülözhetetlen volt. Ez körülbelül két hónapja történt, de | sem terelőútról, sem ideiglenes híd j építéséről nem gondoskodtak. Ennek 'j következményeként a hídon túli jár- | műtulajdonosok egy aránylag mély árkon kénytelenek átkelni, de csak száraz időben. Ha kifele menet szá­raz az út, de visstafelé sár van, az átkelés lehetetlen. Kíváncsian várjuk az illetékesek idevonatkozó válaszát! Máté János és a többi gépjárműtulajdonos. Csak a ráérőke a strand...? Több kollégámmal együtt szeret- j nénk munkaidő előtt vagy után leg­alább egy órát a Balokány strandon felfrissülni. Sajnos, erre nincs mód, mert a Balokány strand reggel 9 órakor nyit és este 6-ig tart nyitva. Az elmúlt napokban 5 órakor már pénztár sem volt, holott reggel 9 órától csak a ráérő emberek és a diákok tölthetik ott idejüket. Mi, fá­radt emberek a munka után még csak egy órácskát sem lehetünk a tikkasztó hőségben strandon, mert az a sportolók rendelkezésére áll. • Úgy tudom, hogy a Balokány strandnak két úszómedencéje van, tehát biztosan lehetne módot és le­hetőséget találni arra, hogy az egyik medence álljon a sportolók rendel­kezésére és a másik medence leg­alább 7 óráig a nagyközönség fel­frissülését szolgálná. Reggel ugyanez a helyzet, szintén a sportolók foglal­ják el ezt a langyos, kellemes vizű Balokány srtandot. Sok, sok dolgozó társammal eqyütt1 várjuk az -illetékesek intézkedését. Miklós Lajosné- Tudja, csak az bánt, hogy 14 évig voltam a bakonyai bányaüzemben, de amikor le­számoltam, se egy kis búcsúz­tatás, vagy baráti szó . . . Igaz, miután megsérültem, sok bosz- szúságot okoztam, de hát én nem tehettem róla. Az előzmények: a Dunántúli Napló 1970. január 23-i majd 1970. április 8-i számában a csökkent munkaképességű bá­nyászok anyagi rehabilitációjá­val foglalkozott. Ezekben az írásokban egyik szereplő Túri Imre, a Mecseki Ércbányászati Vállalat robbantómestere volt. Túri Imre 1969. január 4-én a robbantóanyag raktárban üze­mi balesetet szenvedett. A raktárból 25 kiló robbanóanya­got akart kihozni. Megcsúszott, egyensúlyát elvesztette és de­reka megrándult. Ekkor kezdődött a robbantó­mester kálváriája, amely meg­nyugtatóan tulajdonképpen ép­pen ezekben a napokban in­téződik el, amikor új munka­helyén visszamenőleg is meg­kapja a baleset előtti átlagos keresetét. Minden rendbejött. Tanulsá­ga azonban mégis van ennek az ügynek, hiszen Túri Imre nem egyedüli áldozata a csök­kent munkaképességű bányá­szok anyagi rehabilitációja kö­rüli tisztázatlan, sokszor az ügyintézők kénye-kedvére bí­zott kérdéseknek. Különösen a gerincsérültek esetében adódik sok huzavona az üzemek és a sérült között. Az ilyen jellegű sérülések ugyanis, különösen a bányá­szoknál — nem egyértelműen tulajdoníthatók a baleset kö­vetkezményeiként. Túri Imre esetében például az üzem 1969. március 31-én ké­szített baleseti jegyzőkönyvé­ben elismeri, hogy a sérült üzemi balesetet szenvedett. A táppénzes időre a kereset és táppénz közötti különbséget az üzem kifizeti. Ugyanez év de­cember 22-én arról értesítik a robbantómestert, hogy a de­rékrándulást üzemi balesetként nem ismerik el, mert a gerinc­megbetegedés a balesetet megelőzően is fennállott. Az aláíró ugyanaz, mint az előbbi jegyzőkönyvben. A kereset és táppénz közötti különbséget — írják - tovább csak abban az esetben fizetik, ha a Társada­lombiztosítási Igazgatóság üze­mi sérülésként mégis elismer­né. A következő orvosi értesí­tés munkaképesség csökkené­sét 50 százalékosnak ítélte - ilyen fokú munka ellátására al­kalmasnak minősítette. Ezekben a napokban Túri Imre járni is alig tudott, bár az üzemben néhányon azt állították, hogy a súlyos betegségben volt ném; túlzás is. A tény azonban az volt, hogy Túri Imre a felaján­lott munkahelyeket nem fogad ta el, így hosszú hónapokra ke­reset nélkül maradt. A lapunkban megjelent írást követően a Társadalombiztosí tási Igazgatóság szerkesztősé­günkbe küldött levelében a kö­vetkezőket írta: ....... A cikk a lapján az igazgatóság a dol­gozó balesetével kapcsolatban újabb eljárást folytatott le, s ennek eredményeként megálla­pította, hogy balesete a már meglevő állapotot súlyosbította, így a jelenleg meglevő gerinc­megbetegedése balesetével összefüggésbe hozható . . Az ember ezután azt hihet- né, hogy ha nehezen is, de egy embert, aki 12 évig a bányában dolgozott, végre, megnyugta­tóan rehabilitáltak. A bürokrá­cia, az emberi megnemértés vagy csak egyszerűen a csök­kent munkaképességű bányá­szok anyagi rehabilitációja kö­rüli rendezetlen kérdések miatt csak két és fél évvel a baleset után, most mondja Túri Imre: minden rendbejött. Egy 1969-es felmérés szerint Baranya 180 ezer dolgozója közül 2048 csökkent munka- képességű. Különösen a bá­nyászok esetében jelentkezik élesen ez a probléma, hiszen a munkások egészségvédelme mel­lett náluk az anyagi rehabilitá­ció kérdése a legtöbb esetben huzavonát, vállalat és az em­ber számára egyaránt elkerül­hetetlenül sok kellemetlenséget jelent. Az évekig tartó „peres­kedés” pedig a dolgozó számá­ra még teljes anyagi rehabili­táció esetén is, fájdalmas tüske marad, nem ritkán egy élet szorgalmas munkája után. Nem lehetne ezen változtatni?! Lombosi J. Életveszélyes felelőtlenség ? Nincs gazdája...? A temető belső része szépen gon­dozott, új utak, szép síremlékek fo­gadják a látogatókat. Ugyanakkor a temető főbejárata előtti tér túl szemetes, mintha nem is volna gaz­dája. A kapu előtt árusító magán személyek, sőt halottak ünnepe előtt j az állami vállalatok dolgozói sem j gondolnak arra, hogy a virághulladé­kot eltakarítsák. Mivel naponta so- j kan felkeresik hozzátartozóikat és ! látják a gazt, szemetet, kérem tsz j illetékeseket, hogy gondoljanak néha j erre o térre is és ellenőrizzék annak j tisztántartását. Bernát Józss* 1 A legtöbb és a legsúlyosabb közúti baleseteket a szabályta­lan előzések okozzák. Sajnos, ezt az igen veszélyes közleke­dési műveletet nagyon sokan nem a kellő körültekintéssel hajtják végre, holott a KRESZ a lehető legvilágosabban és a leghatározottabban rendelkezik e szabályok betartásáról. Az el­múlt héten a mecseknádasdi völgyhidon — mint ahogy ezt már meg is irtuk — előzni szán­dékozott Imre Csaba budapesti lakos, de visszatérni „saját” közlekedési sávjába már nem tudott. Nekiütközött Rozgonyi Miklós kocsijának, amely át- szakitoíta a híd korlátját, de csodával határos módon nem zuhant le a 25 méteres mély­ségbe. Mégegyszer a KRESZ-re hivatkozva, hídon mindenképpen tilos az előzés, de ha netán az illető ezt „elfelejtette” volna, adva van még egy dolog; a híd teljes hosszában záróvonal van felfestve, amit a KRESZ rendel­kezése szerint nemhogy átlépni, de még érinteni sem szabad. Teljesen világos tehát, hogy Imre Csaba ez esetben nem feledékeny, hanem határozottan felelőtlen volt, semmibe vette a közlekedés szabályait, mások vagyoni és testi épségét. Az ilyen egyénekkel szemben a leg­szigorúbban kell eljárni, egy­szerűen példát kell statuálni, mert hovatovább már nem ta­nácsos gépjárművel kimenni a Jogi tanácsadó K. N. olvasónk azt szeretné tudni, hogy a fiatalkorút meddig és mennyi kedvezményes szabad­ság illeti meg? A 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. ren­delet 50. § (1) bekezdése értelmé­ben a fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tizenkét mun­kanap, azontúl évi hat munka­nap pótszabadság jár. Természet­szerűen ezen pótszabadságon túl megilleti a fiatalkorú dolgozót a Munka Törvénykönyve alapján meg­járó rendes — alap — szabadság is. Abban az esetben, ha a fiatal­korú , egész éven át dolgozott és a tizenhatodik életévét még nem töltöt­te be, akkor összesen évi huszonnégy nap szabadságra jogosult. Tájékoztatjuk még olvasónkat arról is, hogy abban az esetben, ha a dolgozó szabadságának a kiszámítá­sánál töredéknap keletkezik, akkor a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak számít. To­vábbá, ho az összeszámítás során löredékév keletkezik és az legalább fél évet tesz ki, azt egész év­ként kell alapul venni. Nagy J. sérelmezi a munka­könyvébe bejegyzett ,,kilépett" szót és arra kér bennünket, hogy tájékoztassuk az ide vonatkozó rendelkezésekről. A munkakönyvi bejegyzések módját jogszabályi rendelkezés határozza meg. A 12 1967. (X. 20.) Mü. M. sz. rendelet 12. § (3) bekezdése ezzel kapcsolatban, a következőket rendeli: ,,Kilépett” szöveget KELL bejegyezni, a) ha a dolgozó felmondás nélkül kilép, vagy a munkaviszony felmon­dását követően az előirt felmondási időt nem tölti le, kivéve, ha jog­szabály alapján vagy a vállalattal történt megegyezés következtében a munkavégzés alól felmentést nyer, b) ha a dolgozó munkaviszonyának megszüntetésére fegyelmi elbocsátás vagy bírói ítélet folytán kerül sor, c) ha a megválasztott dolgozó munkaviszonya összeférhetetlenség megállapítása, választójogosultság el­vesztése, valamint fegyelmi határo­zat vagy büntető ítélet alapján tör­ténő visszahívás következtében szű­nik meg, d) végül, ha a kinevezéssel létre­jött munkaviszony megszüntetésére fegyelmi elbocsátással, vagy azonos hatályú felmentéssel kerül sor. T. J. olvasónknak termelősz5- vetkezeti tagságával kapcsolatos vitája volt. Az eljárás befejező­dött és nem adtak arra lehető­séget, hogy akár a bírósághoz, akár a mezőgazdasági osztályhoz forduljon jogorvoslatért. Kérdése, hogy erre van-e jogszabályi le­hetőség? Nem tudjuk, hogy pontosan miről van szó, így csak kérésére ismertet­jük a 35 1967. (X. 11.) Korm. sz. ren­delet 139. § (3) bekezdésének ren­delkezéseit. E szerint: „Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz, vagy fellebbezéssel a já­rási mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályhoz, ha a határozat a) a tagfelvételi kérelmet vagy a tagnak munkaviszony létesítése iránti kérelmét elutasítja: b) a háztáji föld helyének kijelö­léséről rendelkezik; c) munkaköri beosztással kapcso­latos, kivéve, ha a határozat tör­vényes feltételek hiánya ellenére a tagot meghatározott munka végzé­sére kötslezi, vagy a munkavégzés­ből való kirekesztésre irányul; d) a vezetőt tisztségéből vissza­hívja ; e) a munka elszámolásával, kap­csolatos. A vitás üqyek intézésével kapcso­latos rendelkezéseket egyébként a most hivatkozott jogszabály a 136-tól, 149. §-ig terjedő részében tartal­mazza. H. N. jeligés olvasónk kérdezi, mint nyugdíjas kereshet-e havi 500 forintnál többet a nyári hó­napokban. Igen! A nyugdíjak korlátozásával kapcsolatos rendelkezések értelmé­ben a nyugdíjas évi 6000 forintig kereshet anélkül, hogy nyugdíjának kifizetése korlátozás alá esne. Meg­szűnt az a korábbi rendelkezés amely a havi 500 forintot írta elő. Ugyan­akkor tájékoztatnunk kell olvasónkat arról is, hogy e rendelkezés csak azokra a nyugdíjasokra vonatkozik akik egész éven át már nyugdíjasok. Akik év közben szüntetik meg mun­kaviszonyukat és lesznek nyugdíjasok, azok kevesebbet kereshetnek. Erről o határozat kézhezvétele során kapnak tájékoztatást. közutakra. Képünkön ar átsza­kadt, ledöntött hidkorlát, amely­ben még szerencséié volt annyi „erő”, hogy a rajta fennakadt gépkocsit meg tudta tartani és így utasai megmenekültek. Szerkesztői üzenetek B. Józsefné, Siklós: Siklóson a KPM azért nem tart gépkocsivezetői tan­folyamat, mert sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nincsenek meg. F. Ferencné, Pécs: A rolójavítás a bérlő kötelessége, míg a járdatisz­títás és a padló kicserélése a ház- tulajdonosé. Üj WC létesítését nem kérheti. G. Ferenc, Pécs: Új munkahelyén *a fegyelmivel távozottakra vonatkozó rendelkezések az irányadók, a ..dol­gozó kilépett" bejegyzés esetén. Kiss Károly, Mohács: A szülés után felesége kérheti a vállalattól a gyermekgondozási segélyt. Egy gyer­mek után 600. két 3 éven aluli gyef- mek után 1200 forintot fog kapni. A ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom