Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

Ara: SO filler Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunántúli napló xxviii.évfolyom, 146.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 23., szerda Nemcsak a vezetők ügye A terv nem bálvány, nem ön­kényesen felállított magasugró- mérce. Nem azért kell teljesí­teni a terveket, Hogy „fent" meg legyenek elégedvó, sőt még csak nem is azért, hogy legyen minek alapján felosz­tani a rendelkezésre álló pré­miumösszegeket. A terv nem keret, hanem maga a tartalom, s teljesítése eredményezheti csak a jogos prémiumokat, s minden más dolgot, amiért végülis dolgozunk. A hónap végére mindenütt elkészülnek az új vállalati öt­éves tervek. Ezeket a terveket — most első ízben -, azok ké­szítették, akiknek majd végre is kell a tervben foglalt fel­adatokat hajtaniuk. A vállala­tok, gyárak, gyáregységek, üze­mek, sőt üzemrészek legjobb­jai „dugták össze a fejüket”: ez a terv tehát nem fentről le­felé, hanem lentről felfelé építve készült. Termelési ta­nácskozásokon, párt-, KISZ- és szakszervezeti taggyűlése­ken beszélték meg a vállalati kollektívák, mit hogyan kellene csinálni - azokon a helyeken legalábbis, ahol komolyan vet­ték ezt a munkát. A terv, mely műszaki, közgazdasági és em­beri vonatkozásban is a válla­latok hadműveleti terve, persze nem állhat össze kizárólag jó ötletekből, elképzelésekből. Fi­gyelembe kellett venni a tervek megfogalmazóinak, végső for­mába öntőinek a népgazdaság, az illetékes iparág összes kö­rülményeit: az ország teherbíró­képességét és igényeit, mint ahogy figyelembe kellett venni a gyárnak, vállalatnak otthont adó megye, város fejlődési irányát és ütemét is. Műszaki és piaci információk százaira, ez­reire volt szükség a jó tervek elkészítéséhez, egyszóval: még okkor is más ez a terv, mint az „alulról jött” javaslatok összessége, ha mindaz helyet kapott benne, ami elfogadható, helyes és jó volt ezekben az ötletekben. A terv irányt szab - s moz­gósít. Kicsiben is így van ez. Autót akar venni a család? - Mindenki tudja mi a cél, s tudja azt is, mit kell e cél el­érése érdekében tennie. Elké­szült vállalati terveink túlnyomó többsége a dolgozók vágyai­nak és a népgazdaság igényei­nek kielégítését tűzte ki célul, gyakorlatilag nincs tehát olyan ember, aki számára ne szár­mazna valami jó ezeknek a terveknek a következetes és ha­táridőre való teljesítéséből. De hót tudják-e az emberek mi vár rójuk a sok-sok feladat­ból, mi az, amit nekik kell megcsinálni, s mi az, ami ilyen vagy olyan formában, de az ő életüket is meg fogja változ­tatni? üzemeink többségében már hosszú idő óta nagy gon­dot fordítanak e sajátos „terv­lebontásra”, hiszen a szocia­lista munkaverseny egyik leg­főbb mozgatója is éppen ez a jólinformáltság. A tervek készen állnak, a dossziékat azonban még nem szabad lezárni. Az információknak most visszafelé kell áramolniuk: minden gyár, minden gyáregység, sőt min­den műhely munkásainak meg kell tudniuk: mit várnak tőlük, s hogy ők mit várhatnak. Mit akarnak az emberek? Jól és biztonságban élni. Mi teszi egyik embert áldozatkésszé, hű­ségessé, s mi a másikat ked­vetlenné, s örökké máshová- vágyóvá? Egyebek mellett a munkahelyi légkör, annak az érzésnek megléte vagy éppen hiánya: fontos vagyok, öt év nem nagy idő, öt évet hajlan­dók várni, áldozni az emberek, ha tudják: akkor még jobb lesz, akkor teljesül ez vagy az a vágyam. A terv holt szám­halmaz, fellengzős betűtenger marad, ha csak kevesek szá­mára mond valamit: pontosab­ban: ha csak kevesen érzik a magukénak. A vélemények ki­kérése, a tanácsok meghallga­tása és összegyűjtése nagy dolog volt, itt azonban nem szabad megállni. Vissza is kell mindezt igazolni. Ismertetni kell az emberekkel, mi volt ja­vaslataikból az, amit elfogad­hatónak találtak, mi az, amit módosítani kellett, s mit kel­lett ezért vagy azért elutasí­tani. De még ez is kevés, még ennél is többet kell tenni, ha azt akarjuk, hogy valóban ösztönözzön ez a terv. A fele­lősséget is világossá kell tenni mindenki számára. A bérek mozgása, a munkahelyi körül­mények alakulása ugyanis nem­csak attól függ, mire, mennyi pénz van, illetve lesz a kasszá­ban. Meg kell értetni minden emberrel, hogy a dolgok ala­kulása mindenekelőtt attól függ, kihozzuk-e mindenből azt, ami kihozható. Jó terveket csináltunk - többségükben egészen biztos, hogy jókat. Higgadtak ezek a tervek, emberközpontúak. Min­denütt nagy súlyt fektettek az emberek védelmére, az életkö­rülmények javítására, a bérek fejlesztésére. A műszaki fej­lesztési elképzelések zöme nem is annyira a termelés növelé­sét, mint inkább az élőmunka- ráfordítás csökkentését céloz­za. Sok olyan fejezet, részlet, célkitűzés van a tervekben, melyekkel lehet és kell is agi­tálni, de az se lenne helyes, ha csak ezeket a fejezeteket népszerűsítenénk az elkövetke­zendő időszakban. Mert gon­dok is vannak, s sajnos lesznek is. Vannak ráfizetéses vállalko­zások, deficites termékek, kor­szerűtlen, nagyon-nagyon drá­gán dolgozó üzemrészek. Ezek­kel mi lesz? Ezeket fel fogjuk számolni. Nem az a jó terv­propaganda, amikor csak a jót hangsúlyozzuk. Olyan esetek is vannak, amikor nem az embe­reken múlik az eredményes­ség, pontosabban: nemcsak rajtuk, s ilyenkor se jöhet más, csak a szanálás, a felszámo­lás. Lesznek ilyen termékek, üzemek, üzemrészek, s lesznek emberek — nem is kevesen —, akik majd tiltakoznak ez ellen. A megszokás nagy úr. Még a rosszat is meg lehet bizonyos fokig szeretni, éppen ezért a jövő felvázolásakor mindenki­nek az őszinteségre kell töre­kednie. A terv alapcélja: a jobb élet. Ehhez eredményesebb munka kell, korszerűbb gazdálkodás. A célokat nagyon könnyű lesz megértetni és elfogadtatni, de ez önmagában mit sem ér. A felelősséget is meg kell osz­tani, ehhez pedig az kell, hogy mindent őszintén és világosan megbeszéljünk. Ha egy gyár, vagy vállalat vezetői azt hi­szik: a terv az ő ügyük, vég­rehajtása felett csak nekik kell őrködni - nehéz évek várnak rájuk, öt év alatt 20—22 száza­lékkal szeretnénk jövedelmün­ket, s ezzel életnívónkat nö­velni. Ehhez pedig az kell, hogy felelősségérzetünk, áldo­zatkészségünk is legalább eny- nyivel növekedjék. Békés Sándor A Pécs városi párt-végrehajtóbizottság megvitatta: Fontos intézkedések a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtására Ma kezdődik az országgyűlés nyári ülésszaka Az Elnöki Tanács szerdára Az MSZMP Pécs városi vég­rehajtó bizottsága keddi ülésén megvitatta a KB 1970. február 18—19-i ülésén hozott ifjúság- politikai határozat végrehajtá­sának városi tapasztalatait. A vb ülése előtt 24 vállalatnál, intézménynél végeztek felmé­rést, az előterjesztést önálló tá­jékoztatóval egészítette ki a városi tanács és néhány párt- bizottság, a tömegszervezetek városi vezetői, testületéi. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy fontos intézkedések történtek a városban a párt if­júságpolitikai határozatának végrehajtása érdekében. Ezt nagyban elősegítette, hogy a KB határozata alapján a Pécs városi pártbizottság intézkedé­si tervet készített, mely tartal­mazza a megvalósítást elősegí­tő helyi feladatokat, alapot ké­pez a pártszervek, az állami és gazdasági szervek, a tömeg­szervezetek munkájához. Ennek alapján tapasztalható a pozi­tív előrehaladás, annak ellené­re, hogy a végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint további munkára, jobb koordinációra, több határozott intézkedésre van szükség. Ebben a fő fel­adat, a felelősség a pártszer­vezetekre hárul, akiknek to­vábbra is kezdeményező, ellen­őrző, irányító szerepet kell be­tölteniük a határozat végrehaj­tásában. A vb megállapította, hogy az elmúlt évben, a különböző ve­zető testületek megválasztása során sikerült elérni, hogy az ifjúság képviseleti aránya ezek­ben tovább javuljon. Például Pécs megyei városi tanácsában a korábbi 9 százalékról 11,2 százalékra, a szakszervezeti bi­zottságokban 17,9 százalékról 39 százalékra, a kisipari szövet­kezeti vezetőségekben 9 száza­lékkal, a szövetkezeti bizottsá­gokban 22,7 százalékkal emel­kedett a 30 éven aluliak ará­nya. Előrehaladás történt az ifjú­ság érdekvédelmének javítása terén is. Minden szinten bizto­sítják a fiatalokat érintő kérdé­sek tárgyalásakor a KISZ kép­viseletét, véleményeiket, javas­lataikat figyelembe veszik, üze­mekben az új kollektív szerző­dések elkészítésében is részt vettek a fiatalok képviselői és lehetőség nyílt érdekeiknek, rendeletekben biztosított joga­iknak fokozottabb érvényre jut­tatására. A felsőoktatási intéz­ményekben az új szervezeti és működési szabályzat bevezeté­sével biztosították az ifjúság ér­dekeinek szélesebbkörű érvé­nyesülését. Startra készen az aratók a hét második felében meggyorsul az őszi árpa aratása, a búza a jövő héten kerül sorra Az agronómusok azt tartják, hogy az aratást bevezető csa­padék még segíti a szemek te­lítődését, gyarapodását. Külö­nösen annak örülnek, hogy ezekben a napokban a hőmérő higanyszála nem emelkedik 30 fok fölé. Egyenesen ideálisnak tartják a 25—28 fokos hőmér­sékletet, ugyanis nem kell tar­tani attól, hogy' a szemek meg­szorulnak, ami a nagy hőségben gyakran előfordul és szemvesz­teséggel jár. Ha az időjárást meg lehetne rendelni, akkor a mezőgazdászok júniusban to­vábbra is ilyen időt kérnének, leszámítva természetesen a he­vesebb záporokat, amelyek ilyenkor már megdöntik a ga­bonát. A hét elején a homokosabb talajokon többfelé hozzáláttak az őszi árpa aratásához. Ennek a növénynek a betakarítása a hét végén indul meg nagyobb ütemben, A búza betakarításá­val egyelőre még várnak. Álta­lában az agronómusok arra számítanak, hogy a jövő hét elején küldhetik csak a kombáj­nokat a táblákba, de akkor is csak a homokosabb talajokon. Több intézkedés hozzájárult | a fiatalok anyagi és szociális körülményeinek további javítá­sához. Egyre több vállalat for­dít mind nagyobb figyelmet a munkába álló fiatalok kedve­zőbb kezdőfizetéseinek kialakí­tására, lakásépítési alapot ké­peztek, melyekből főleg a fia­tal házasok lakásgondjainak megoldását segítik. A városi tanács segítségével működik az egyetemi és főiskolai hallgatók albérleti és munkairodája, mely sok segítséget nyújt a fiatalok­nak. Előrehaladás tapasztalható a KISZ-szervezet életében is, an­nak anyagi, technikai feltételei szélesedtek. Több vállalat, in­tézmény jelentős anyagi támo­gatással segíti újabb ifjúsági klubok létrehozását, melyek berendezéséhez, felszereléséhez az elmúlt évben a KISZ városi bizottsága százezer forintot biz­tosított. A városi tanács, költ­ségvetésében, 1971-től jelentős pénzösszeget biztosít az ifjúsá­gi mozgalmi munka támogatá­sára. Ugyanakkor a vb megál­lapította, hogy a lakóterületi KISZ-munka feltételeit nem si­került még mindig megfelelő anyagi támogatással biztosíta­ni. A KISZ ez évben megrende­zésre kerülő VIII. kongresszusá­nak most folyó előkészületei lehetőséget nyújtanak arra, hogy a KB ifjúságpolitikai ha­tározatának végrehajtása so­rán újabb előrelépések történ­jenek Pécs városában is. A pártszervezetek fontos felada­ta, hogy ebben az időszakban ráirányítsák a közvélemény fi­gyelmét e fontos határozatra, tovább erősödjék az ifjúságun­kért érzett társadalmi felelős­ség. A vb a párt és az állami szerveket, a gazdasági vezető­ket, a tömegszervezetek veze­tőit és vezetői testületéit, az ott dolgozó kommunistákat arra hívta fel, hogy a jövőben is kö­vetkezetesen tevékenykedjenek a KB ifjúságpolitikai határoza­tának még gyorsabb ütemű végrehajtására. Ezt a célt szol­gálja majd az az aktívaülés is, melyet a városi pártbizottság ősszel kíván megrendezni. (Mitzki) összehívta az országgyűlést. Az áprilisban újjáválasztott legfel­sőbb államhatalmi testületnek ez lesz az első munka-ülés­szaka: a javasolt napirend sze­rint a képviselők meghallgat­ják a kormány elnökének expo­zéját, majd megvitatják az ál­lamháztartás elmúlt évi költség- vetésének végrehajtását. Hagyomány mór, hogy egy- egy választási ciklus kezdetén a kormány elnöke beszámol az országgyűlés előtt az újjáala­kult Minisztertanács program­járól, vázolja a népgazdaság előtt álló főbb feladatokat, szól időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Az is parlamenti gyakorlattá vált már, hogy a mögöttünk lévő esztendő pénz­ügyi zárszámadásának elemzése a nyári ülésszak feladatai közé tartozik — az elmúlt napokban lezajlott állandó bizottsági ta­nácskozások vitái arra utalnak, hogy ezúttal is a zárszámadás­ról szóló jelentés kerül a plé- num elé. Az 1970-es állami költségve­tés végrehajtását hét parla­menti munkacsoport — az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazda»- sági, a kulturális, a szociális és egészségügyi, a jogi- igazga­tási- és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizott­ság — vette górcső alá. Az üléssorozaton csaknem száz képviselő fűzte hozzá vélemé­nyét a kiadások, bevételek ala­kulásához. A bizottsági viták élénksége nem utolsósorban an­nak köszönhető, hogy az 1970- es költségvetés összeállítói már az esztendő kezdetét jóval meg­előzően megtanácskozták a parlamenti bizottságokkal az államháztartás akkor még „fél­kész” állapotban lévő pénzügyi programját. Az 1970-es állami költségvetés alakításában tehát minden korábbinál nagyobb szerepe volt az országgyűlés­nek — a zárszámadásról szóló pénzügyminiszteri beszámolót minden bizonnyal ehhez mért, széleskörű érdeklődés kíséri majd. Nem kevés dolga van ezekben a napokban Ottó Mihálynak, a szentlőrinci Úttörő Termelőszövet­kezet traktorosának. Összesen 100 holdról vágja rendre a cukorborsót, amit háromnapos kivárással kombájnok szednek fel és csépelnek ki Erb János felvétele Kusznrúzási ünnepségek a Szovjetunió elleni fasiszta támadás 30. évfordulója alkalmából A Szovjetunió elleni fasiszta támadás 30. évfordulója alkal­mából kedden koszorúzási ün­nepséget rendeztek a Kecske­mét főterén álló szovjet hősi emlékműnél, a debreceni köz­temetőben nyugvó szovjet ka­tonák sírjánál és Dunaújváros­ban, az óvárosi szovjet hősi em­lékműnél. A kegyeletes megem­lékezéseken megjelentek a he­lyi párt- és állami szervek ve­zetői, továbbá a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői. Hasonló ünnepség zajlott le a szolnoki temetőben nyugvó szovjet harcosok sírjánál és a Hősök terén álló emlékműnél, ahol a kegyelet virágait helyezte el a Szolnokon tartózkodó tal- linni testvérvárosi delegáció is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom